Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.

1911-03-04 / 9. szám

hangulata elbűvölte a hallgatóságot, mely zúgó tetszésnyilvánítások között ismételtette meg a befejezett művészi tökéllyel előadott dalt. A hangverseny-műsor utolsó része egy valódi zenei-zsenivel ismertetett meg bennünket. Dr. Supka Géza — ő rejtőzik a jel alatt — segédőr a múzeumban, aki rendesen —- arcjieologiai cikkeket ír, komolyakat, alaposakat. Hogy ez a jeles régiségbúvár ilyen zenei talentummal s ilyen páratlan humorral legyen képes az operai előadásokat kifigurázni, tiroli jódlírozást produkálni s a soroksári sváb banda furcsaságaival elmulattatni bennünket, azt ki sejtette volna ? Annyi tény, hogy ennyi zenei tudást hivatásos zongoravirtuóz s ennyi komikai vénát elsőrendű szinész is megirigyelhetne. A közönség alig tudott betelni geniális mókázásaival, mely egész kacaj és tapsrohamokat „váltott ki" (hogy modern igét használjunk) a hálás közönségből. Az élőkép, mit Herz Dávid festőművészünk rendezett, méltó záradéka volt a szép estnek. Bélák Rózsi, Borsos Olga, Gyurátz Linus, Horváth Irén, Molnár Margit, Nagy Gizi, Vései Piroska, Karlovitz Ilus es a kis Horváth Rózsi és Vései Bözsi gyönyörű tavaszi képet mutattak be, szebbet a festő is bajosa n gondol el. A közönség újból és újból látni óhajtotta a hatásosan beállított pompás élőképet. Az estély befejezésével dicséretektől volt hangos a terem s e dicséretek mind Tar Gyuláné felé irányultak, ki mind a Jókai-kör szinészeti szakosztályának új elnö knője lelkes buzgalommal, nagy szakértelemmel és ritka tapintattal szervezte és vezette az estélyt. A Jókai-kör, de városunk egész műértő közönsége is hálás lehet nemes fáradságáért. Táncmulatság következett a műsor után, de táncmulatság a javából. Olyan jó hangulat kevésszer volt még a Griffben, mint ez éjen át. Füredi bandája muzsikája mellett reggel 1/26-ig tartott a vigalom. A jelen volt hölgyek névsorát itt közöljük: Asszonyok: Bélák Lajosné, Berkes Ágostonné, Borsos Istvánné, Baldauf Gusztávné, Özv. Bachó Vincéné, dr. Csendes Lászlóné (Kéttornyulak), Csizmadia Lajosné, dr. Domonkos Gézáné, özv. Dworzák Lászlóné, dr. Fehér DezsŐné, Fürst Sándorné, Galamb Józsefné, dr. Györké Sándorné, Hermann Pálné, dr. Horváth Józsefné, Jankó Lászlóné, Jerffy dr. Józsefné, Juhász Imréné, dr. Kőrös Endréné, Kis Józsefné, Karcsay Istvánné, Karlovitz Adolfné, Kovács Ignácné (Egyed), Kis Tivadarné, Lengyel Károlyné (Dáka), Molnár Gézáné, Mayersberg Samuné, Molnár Kálmánné, dr. Miessner Antalné (Zalaszentgróth), dr. Nagy Imréné (Pápakovácsi), Németh Imréné, Nagy Sándorné, Piatsek Gyuláné, Ress Lajosné, Sándor Pálné, Saáry Lajosné, Strausz Kornélné, Szokoly Ignácné, Singer Fe. esnék belőle az ének, de csak nem barátkozott meg vele. — Ez nem olyan aranyos, mint a másik, — mondotta. — Azon mintha az égi csillag ragyogna. Mindig a másik. — Nézzék csak, — mondom, kitárva előttük a könyvet — ez háromszor olyan drága, mint a másik Csabainé könyve. De maguk azért nem fizetnek többet érte. Hát ez is annyiba kerül ? — kérdezte az öreg asszony fitymálással hangjában. — Persze. Pedig ez drágább. — A koporsónknál ez sem drágább, — szólt közbe szkeptikusan, de nem éppen következetesen az öreg Csabai. — Aztán szép is, so kkal szebb a másiknál, biztatom őket. — Csak a szemfedőnk szép, — bölcselkedett az öreg. — No, gyerünk ! fordult a népéhez, A menyecske átvette a könyvet s a menet lassú, elszontyolodott lépéssel ki származott az udvarból. Odakünn összedugták a fejüket. Egy darabig zümmögve tárgyalták a dolgot, forgatták, nézegették a könyvet, aztán megfordultak és az előbbi sorban visszatértek. — Baj van ? — kérdem. — Hát egy kis hiba csak akadt, — felelt az öreg Csabai. — Mi ? — Az, hogy ennek nem porcolán a táblája. A porcolán alatt nyilván a celluloidot értette. rencné, Singer Miksáné, Szekeres Gyuláné (Mezőlak), Széptóth Jánosné, Tar Gyuláné, Thury N. Jánosné, Thury Eteléné, Tóth Gézáné (Győr), Tavassy Lajosné, (Bakonynána), Tárnoky Antalné, Véssey Józsefné, Vaszary Gyuláné, özv. Vikár Kálmánné, Weisz Sámuelné, Weisz Hermanné, özv. Wlaszaty Mihályné. Leányok: Bachó Margit, Bélák Rózsika, Berzeviczy Mariska (Budapest), Beregszászi Ilona, Borsos Olga, Csizmadia Irén, Dworzák Ilonka, Galamb Laura, Horváth Irénke, Kovács Mariska (Egyed), Kondor Rózsika (Pusztagyimóth). Kis Vilma, Mayersberg Margit, Nagy Gizi és Manci (Pápakovácsi), Németh Ilonka, Nagy Pistike, Papp Baby (Budapest), Ress Margit, Szokoly Sári és Margit, Széptóth Mariska, Tomka Margit, Valkó Vilma, Vikár Böske, Véssey Piroska, Weisz Reneé, Weisz Franci, Zadák Etel, Zsilinszky Valéria. EGYESÜLETI ÉLET, — A Jókai-kör vasárnap, március 5-én este 5 és fel órakor a saját helyiségében estélyt tart a következő műsorral: 1. Az élet s lefolyásának ritmusa. Irta s felolvassa : Pelhes János. 2. a) Chopin': Etudes (as dur); Gaál Ferenc: Magyar ábránd, zongorán előadja: Tóth Géza. 3. Hó ember. Erdélyi Zoltántól, szavalja : Galamb Laura. 4. Magyar dalok. Énekli: Kolbe Nándorné, zongorán kiséri: Strausz Kornélné. 5. Magyar nóták, cimbalomra átirta s előadja: Bogár Istvánné. 6. Éjjeli zene. Téglás Gábortól, cigányzene kíséretében előadja: Lamp László. Az estélyt rendezi Strausz Kornélné. = Az ev. leányegylet szokásos téli hangversenyét vasárnap este tartotta a gyülekezeti tanácsteremben. A szépszámú közönség élvezettel hallgatta végig a műsort, amelyet Kecskés Lajos dirigálása mellett a tanítóképző-intézet zenekara egy Mozart-szimfóniával vezetett be. Az ifjú gárda fegyelmezett játéka teljesen kiérdemelte a közönség elismerését. Szabad előadást Fábián Imre ev. s. lelkész tartott. Kitűnően megválasztva témáját, a nők társadalmi állásáról, mint az emberiség műveltségének fokmérőjéről értekezett magvas fejtegetésekben. A görög, a római nők barbár műveltségével s elnyomott társadalmi helyzetével szembeállítva a keresztény nők kulturáját, kimutatta, hogy a nők társadalmi állása, műveltsége csak a kereszténység magasztos elveiben fejlődhetett mai magaslatára. A leányegylet énekkara kétszer szerepelt, mindkét esetben népdalokat adván elő buzgó karmestere, Szutter Dániel vezetése mellett. Kakas Irén művészi kidolgozásban szavalta el Koroda Pál A hegy tövében cimü gyönyörű költeményét, Szutter Mariska pedig a Vár és kunyhó cimü — De barátom, — mondom — ennek bőr a táblája. Ez tartósabb a porcolánnál. Ez örökös. — Csak a halál örökös, — dünnyögte a vénség. — Hát csak nyugodjanak bele, hogy külömb, szebb, tartósabb könyvet kaptak amannál. Megfogadták a szavamat és ismét megindultak. De alig mentek egy darabig, megint csak megragadt a lábuk. Visszakerültek. — Megint van hiba ? —- " Van, van, — bólintott fejével az öreg. — Hadd hallom. — Hát az a hiba, hogy nekünk ez a könyv még sem köll. Se testünknek, se lelkünknek. Mink csak szakasztott olyan könyvet vádolunk el, amilyen a gazdag Csabainé könyve. — De hiszen az hitványabb is, olcsóbb is ! — Nem úgy van az, könyörgöm. Mert nálunk mégis csak az a szebb, meg drágább, ami a gazdag Csabaiaké. r Ezzel már nem lehetett tovább vitatkozni. Visszavettem a könyvet 8 megígértem, hogy kicseréltetem éppen olyannal, amilyen a gazdag Csabainéé. A had megnyugodva vonult hazafelé. És én úgy láttam, hogy annak az orgonabokornak, amelyre a kis karaván vágyik, mégsem a mennyben van a gyökere, haoem a földön. A féltelekben, melyre irigyen, féltékenyen és mégis szolgai alázattal tekint. Melyhez hozzátörleszkedik, melynek népéhez hasonlítani akar mind a földi, mind a mennyei orgonabokor árnyékában. melodrámát adta elő nagy hatást keltve. Szavalatához a diszkrét zongora-kiséretet Gyurátz Linus szolgáltatta. Kluge Alice és Nagy Pál Wéber egy Ouverturejét játszották zongorán pontosan, kifejezően. Ráadásul Kluge Alice népdalokat játszott szép sikerrel. Miután még Várady Zoltán könnyed humorral előadta Gabányi Az öngyilkosjelölt c. pompás monológját, az élvezetes estély a tanítóképző-intézet zenekarának j átékával véget ért. == A leány-egyesület 1911 március 5-én, azaz vasárnap délután 5 órakor rendezi előadó ülését, a következő műsorral: 1. Keresem az Istent. Irta Ábrányi Emil, szavalja Bene Ferenc theol. halig. 2. Dalok. Énekli Saáry Imre theol. halig. Zongorán kiséri Trauner Margit. 3. A feminizmusról. Felolvasás tartja Szabó Lajos theol. halig. 4 Etude. Poschertól. Zongorázza Schönfeld Edith. 5. A hegy tövében. Koroda Páltól, szavalja ***. HETI ÚJDONSÁGOK. AZ ÉN NAPOM. Hogy az utolsó fény hullong a lombra, Szivem gyötrő gyönyörben megremeg S úgy szürcsölöm a tünö színeket, Mintha e nap utolsó napom volna. Ma a határ naphosszant az enyém volt, Ma fellebbent a róna szürke fátyla — Távol s közel szines lelkét kitárta S kék mosolyával hajlott rám az égbolt. Mint a napfény ott lombot, levelet, Úgy borította el a lelkemet Sugaras órák színe, telje, fénye . . . Utolsó percek, lassan szálljatok, Lassan fakuljon villó szárnyatok — A holnap, jaj, ki tudja, hogy enyém-e 9 tíún József. — Tisza István gróf Pápán. Tisza István gróf v. b. t. t., a dunántúli ref. egyházkerület főgondnoka, február 28-án dr. Antal Gábor püspök társaságában városunkba érkezett. Jövetelének célja főkép az volt, hogy a leánynevelőintézetnél és a főiskolánál tervbe vett új építkezésektől, valamint a fiu-internátus ügyéről helyszínén tájékozást szerezzen. A nap jó részét ezeknek az ügyeknek szentelte s az illetékes tényezőkről minden irányban felvilágosítást nyervén, a másnapi igazgató-tanácsban e fontos ügyek előkészítésére véleményének nyilvánításával irányító befolyást gyakorolt. Tisza gróf a délután dr. Antal Géza orsz. képviselőnk társaságában látogatást tett Mészáros Károly polgármesternél, kivel városi közügyekről tárgyalt, Este jelen volt a leánynevelő-intézet farsangi előadásán, másnap 8—10 ig az igazgató-tanács ülésen s a délelőtti gyorsvonattal visszautazott a fővárosba. — Takarékpénztári közgyűlés* A Pápai Takarékpénztár, "városunk legrégibb pénzintézete február hó 27-én tartotta XLVIII. üzletévi rendes közgyűlését. Jelenvolt 32 részvényes 151 részvénnyel és 147 szavazattal. Galamb József intézeti elnök a gyűlést megnyitván, kegyeletes szavakkal emlékezett meg az intézet régi buzgó igazgatósági tagjának, Matus Györgynek elhunytáról, kinek emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvben megörökítette. A jegyzőkönyv hitelesítésére Mészáros Károly polgármester, Tauber Géza és Koréin Ernő, választásokra nézve a szavazatszedő bizottság elnökévé dr. Teli Anasztáz, Szent-Benedek-rendi igazgató, tagjaiul Rechnitzer Béla és Gál János részvényesek kérettek fel. Elnök az 1910. évi zárszámadást és mérleget az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentésével együtt, melyet két hét előtti számunkban részletesen ismertettünk, bemutatta, melyet a közgyűlés minden egyes tételében egyhangúlag jóváhagyott és elfogadott s az igazgatóságnak és felügyelőbizottságnak az 1910-i üzletévre a felmentvényt megadta. Az igazgatóságnak az évi 150.735 K 5 fill. tiszta jövedelem felosztására előterjesztett javaslatát egyhangúlag elfogadták. Ezen felosztás folytán az intézet vagyona részvénytőkében 300.000 K, tartaléktőkében 222.172'40 K, külön-