Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.
1911-02-18 / 7. szám
után elnöklő előterjesztette az igazgatóság jelentését az 1910. évi működéséről, mit már múlt számunkban ismertettünk. A közgyűlés az igazgatóság jelentését, melyből az intézet gyors és lekintélyes fejlődéséről meggyőződést szerzett, örvendetes tudomásul vette, a bemutatott, zárszámadást, továbbá az előterjesztett javaslatokat és a felügyelő-bizottság jelentését általános helyesléssel elfogadta és a felmentvényt az igazgatóságnak és a felügyelő bizottságnak megadta. Koréin Ernő úgy találja, hogy úgy az elhangzott beszámoló, mint az előterjesztett zárszámadás alkalmasak arra, hogy úgy a jelenre, mint a jövőre nézve is feltétlen bizalmat és teljes megnyugtatást nyújtsanak és szép szavakban méltatván a vezetőség odaadó munkásságát, indítványára a közgyűlés az igazgatóságnak, igazgató tanácsnak, a felügyelő bizottságnak és a tisztikarnak jegyzőkönyvi köszönetét és elismerését nyilvánította. A felügyelő-bizottság dijainak megállapítása után ügyvezető igazgató — tekintve, hogy az igazgatóság mandátuma lejárt — a bank vezetőségének megválasztására hivta fel a közgyűlést, aminek következtében nagy lelkesedéssel elnökül megválasztott Jákói Géza orsz. képviselő folytatólagos elnöklése alatt Harmos Zoltán, dr. Hirsch Vilmos, Karcsay István, Koritschoner József, Kohn Miksa Mihály és Wittmann Ignác közfelkiáltással igazgatósági rendes tagokul újból megválasztattak. Barna Ignác, Koréin Vilmos és Schvarcz Vilmos igazgatósági póttagok lettek. Az igazgatósági tanács eddigi tagjai néhány kivételével újból megválasztattak. A kilépők helyébe Billitz Móritz, dr. Gottlieb Sándor és Viz Ferenc választattak be. A választás befejeztével Jákói Géza elnök köszönetet mondott a részvényeseknek megjelenésükért, jóindulatukat, szives támogatásukat és bizalmukat kérte a jövőre nézve is. Ezzel a közgyűlés az elnök éltetésével véget ért. — Adomány. Méltóságos gróf Esterházy Pál úr 200 koronát adott a város szegényeinek. Az adományért szegényeink nevében hálás köszönetemet nyilvánítom. Pápán, 1911 febr. 17. Mészáros Károly polgármester. — Műkorcsolya-verseny. A Sport-egylet jégpályáján f. hó tl-ikén tartotta a középiskolai ifjúság műkorcsolyázó versenyét szép számú és előkelő közönség előtt. A versenyre jelentkezett ifjakon szembeötlőleg észrevehető volt az a helyes testi nevelés, amelyben részesülnek. Fesztelen szép tartás, bátor fellépés jellemzi őket. Öt válogatott ifjú jelentkezett a versenyre, mind az öt Kovács Lajos főgimn. tornatanárnak, aki maga is elsőrangú korcsolyaművész, tanítványa. A növendékek bámulatos mutatványai annyira tetszettek a Sport-Egyesület elnökének vezetésével alakult jurinek, hogy a versenyzők mindegyikét éremmel tüntette ki. A verseny eredményét az alábbiakban közöljük: 1. Szentpétery Imre V. o. t. (15 pont), sport-egyleti elnöki nagy ezüst érem; Saáry Lajos VI. o. t. (14"5 pont), főiskolai nagy ezüst érem. 2. Fodor László VII. o. t. (11 pont), sport-egyleti ezüst érem; Puskás István VIII. o. t. (11 pont), főiskolai ezüst érem. 3. Horváth Géza II. B) o. t. (9 pont). — Érdekes sajtóper nyert f. hó 16-án a győri esküdtszék előtt befejezést, melynek előjátéka Pápán játszódott le. Még 1903. év végén az akkor Pápán tartózkodó Zolnay lovag vívómester sértő cikket irt Struekly Lipót pozsonyi százados elleu, aki a magyarokról a véderővitával kapcsolatban egy cikkben kicsinylőleg nyilatkozott. Struekly Etl és Grellpois századosok útján provokáltatta Zolnayt, ki segédeiül Amberg József, akkor pápai kép. tanárt és dr. Fehér Dezső ügyvédet nevezte meg. A végtelen hosszura nyúlt tárgyalások során a katonatisztek kétségbe vonták Zolnay párbajképességét, mire Zolnay egyik helyi lapban azt irta a katonatisztekről, hogy „félnek tőle, gyávák, nem kard való az oldalukra, hanem seprő". A két százados becsületsértés miatt sajtópert indított Zolnay ellen, akit a szerdai tárgyaláson, melyre dr. Fehér és Amberg is tanuként be voltak idézve, az esküdtszék nem bűnösnek mondott s a törvényszék felmentett. Ha százan is együtt mennek, Ezerféle ajándékot vehetnek Igen olcsó árban: A Fő-utca 28. szám alatti Versenybazárban. — A jutalom. (Beküldetett.) Tekintetes Szerkesztő Úr! Helyeslőleg olvastam b. lapja múlt heti számában a közleményt, melyben a városi tanács figyelme — megjutalmazás végett — felhivatott azokra a derék rendőrökre, akik a zálogintézeti gaz merénylőt elfogták. A tanács — nem tudom, ennek a közleménynek hatása alatt-e — szavazott is meg részükre jutalmat, de olyan szűkmarkúsággal, amely a jelen esetben teljesen indokolatlan. A jutalom fejenként 25 korona, mondd és ird: huszonöt korona lett! Ugy-e, szép jutalom egy veszedelmes gonosztevő elfogásáért! Lehet azonban, hogy a tanács nem érezte magát feljogosítottnak arra, hogy a város pénztárát nagyobb összeggel terhelje meg, s ez esetben érthető fösvénysége, de nem érthető a hétfői városi közgyűlés eljárása, amellyel a tanács-megszavazta 25 — 25 korona jutalommal szemben indítványba tett 100—100 korona jutalmat nagy többséggel leszavazta. Pedig az indítvány elfogadása a város költségvetését abszolút nem befolyásolta volna, s nem kellett volna miatta talán a pót adót emelni. Nem akarok összehasonlításokat tenni, de szinte kínálkozik az alkalom. Vitális Imrének a fejére kitűzött 2000 koronából 1000 koronát kapott az az öreg néni, aki csak nyomra vezette a csendőröket életének legkisebb veszélyeztetése nélkül. S a mi rendőreink az élet- és vagyonbiztonságra sokkal veszedelmesebb gonosztévő elfogásáért kapnak 25—25 korona jutalmat. Nemde szembeszökő az óriási aránytalanság ? Igaz, hogy a rendőrök csak kötelességüket teljesítették, mikor a { gyilkost elfogták, de ha ez a kötelességteljesítés — mint a felemlegetett esetben is — az élet kockázatával jár, az elismerés, a méltányosság mértékének nagyobb súllyal kell a serpenyőbe esnie. Most már azonban a helytelen határozatot megmásítani nem lehet. De van még egy mód, s talán ez a helyesebb, amivel a rablógyilkost elfogó rendőröket méltóképpen megjutalmazhatjuk. Léptessük elő Őket! A jutalom úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben csak pillanatnyi örömöt okoz, de az előléptetés előnyei még a nyugalomba is elkísérik az embert. Aztán meg a soron kivüli előléptetés sokkal alkalmasabb eszköz az ambició fokozására, a kötelességérzet ébrentartására, mint az alamizsnaszerü jutalom. A legközelebbi városi közgyűlés korrigálja tehát hétfői szűkkeblű határozatát oly módon, hogy Makkos Vendel elfogóit léptesse elő. Ezt követeli az igazság, a méltányosság! Egy városi polgár. — Geistnó állapota. A zálogházi merénylet BÜlyos sebesültjét, Geist Mórnét férje kíséretében múlt vasárnap délelőtt a fél 11 órai gyorsvonattal Budapestre szállították a Grünwaldféle szanatóriumba. Megérkezésük után a szanatóriumban Röntgen-sugarakkal azonual megvizsgálták s a fültőben megállapították a golyó fek véBének helyét. Férje azután visszautazott Pápára. Hétközben egyizben értesítést kapott a szanatóriumból, hogy a sebesültön sebláz még nem lépett fel, tegnap pedig azt táviratozták neki, hogy az operáció ma — szombaton — lesz. Geist rögtön vonatra ült s Pesten fogja bevárni az operáció eredményét. — Gyász. Mély részvéttel vettünk hirt arról a súlyos csapásról, mely városunk egy előkelő úri asszonyát Rupprecht Taszilóné szül. Ajkay Szerénát érte fiának virtsologi Rupprecht Lajosnak e hó 10-én élete 30 ik évében történt korai elhunytával. A megboldogultat, kinek halálát özvegye szül. mikradnai Mezihradszky Ilona, fiacskája Lajos, szülei, testvérei s nagy rokonság siratják, folyó hó 12-én helyezték a városhodászi evang. sírkertben örök nyugalomra. — Az állami képezde ifjúságának hangversenye ma este lesz a Griff teremben. Felhivjuk reá közönségünk figyelmét. — Vendéglősök gyűlése. A veszprémmegyei vendéglősök, korcsmárosok, szállodások és kávésok ipartársulata Veszprémben, a Jákóy Pongrác (ezelőtt Kreutzer) féle Erzsébet-szálloda nagytermében 1911. évi február hó 22-ik napján délelőtt 10 órakor évi rendes közgyűlést tart. A közgyűlésre Gserveny elnök s Széli jegyző lelkes hangú felhívást küldtek szét. melyben az összes megyebeli vendéglősöket csatlakozásra kérik. — Internátusi farsangi előadás. A ref. leánynevelő-intézet 1911 február 28 án és március 1-én az intézet nagytermében farsangi előadást rendez. Műsor: 1. Thiele: Gyermek szimfónia. 2. Saltarella, zongorázza Gyimóthy Anna. 3. Villásyné villája, bohózat Tordai Grail Erzsitől. Előadják : Cseresnyés Irén, Smideg Ella, Császár Irma, Sípos Jolán, Szigethy Piroska, Öllős Sári, Labancz Ida, Pongrácz Irén, Nagy Irén, Gyimóthy Anna, Bódis Zsófi, Sörös Tini, Hörömpöly Iza. 4. Magyar népdalok, zongorázza Hörömpöly Iza. 5. Tánckettős, éneklik és járják Krausz Adrienne és Erdélyi Margit, zon gorán kiséri Hoff Iza. 5. Lengyel tánc. Zongorázza Krausz Adrienne. 7. Jancsi és Juliska. Gyermekszerelem. Előadják : Babay Margit, Erdélyi Edit, Szalay Irén, Böszörményi Lenke, Vincze Mariska és 28 tagu kar. A zenei részeket vezeti Kiss József zenetanár. Helyárak : I. — VI. sor 2 K, a többi sor 1 K. Kezdete pont 5 és fél órakor. A tiszta jövedelem az ifj. tanulmányi alapé. Jegyek — meghívó előmutatása mellett — Kis Tivadarnál válthatók. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak. — Eljegyzés. Örömmel vettük a kedves hírt, hogy Krausz Miksa, a főiskolai nyomda derék szedője, aki lapunk technikai kiállítása körül évek óta buzgólkodik, eljegyezte Blechner Olga kisasszonyt Tétről. — A szövőgyár bálja. A szövőgyár báljai arról nevezetesek, hogy mindig valami új, valami ötletes dologgal lepik meg a közönséget. Tavaly pl. északi sarkvidékkel, az idén meg egy barátságos magyar faluval. T. i. a jó öreg Griff sok vihart látott falai — Balogh Miklós fiatal festőnk ügyességéből — ez alkalomra egész a menyezetig falusi képekkel voltak csinosan és változatosan dekorálva. Volt ott községbirói-, nőtárusi hivatal, nagyvendéglő, olvasókör, sőt még „m. kir. állami népiskola" is — persze csak vásznon. Különben az egész mulatság falusi keretekben folyt le. Egész sereg szép leány és deli ifjú volt magyaros kosztümökbe öltözve, a színes viganok, pruszlikok, pitykés mellények, árvalányhajas kalapok csak úgy virítottak a sokadalomban, élénk, kedves képet nyújtva. Ugy 11 óra tájban pedig parasztlakodalmat tartottak. Szép látvány volt a lakodalmas menet bevonulása. Elől az ékes rigmusokat mondó vőfélyek, utánuk az ifjú pár, az örömszülők, koszorús leányok, a násznép sora annak rendje és módja szerint. Hogy a kép teljes legyen, a vendégeket fonatos kalácscsal traktálták meg s egy pár pohár bort is ürítettek az új-pár egészségére. Majd táncra perdült a lakodalmas népség. Először Klucsárics Lajos ügyes rendezése mellett magyar kettőst lejtettek pompásan betanulva, azután „menyasszony-tánc" következett, amikor is a „kisbíró" ügyelt fel — és pedig igen szigorúan — arra, hogy a férfiak el ne feledjék a menyasszony-táncot megváltani a jótékony cél javára. így folyt le idén a szövőgyár bálja. Ám azért ne gondolja senki, hogy csak a „lakodalmasok" mulattak. Jól érezte ott magát mindenki, s táncoltak is sokat, de csak úgy, amint a hely engedte, mert biz az, ha még egyszer akkorra lett volna is, szük lett volna. Hogy tudósításunk teljes legyen, végül felemlítjük azt is, hogy éjfélkor a rendezőség — szokás szerint — barátságos lakomára ült össze, melyen lelkes ovációban részesítették Oerstl Leót, a gyár demokratikus érzésű, humánus gondolkodású igazgatóját. x Csalás. Az idén a takarmány répamag ára örvendetes módon igen jutányos, úgyszólván a tavalyi áraknak harmadrészeért kapható a legmegbízhatóbb minőségben is. Dacára ennek, — mint értesülünk, — sok ismételadó vidéki kereskedőnek Morvaországból, Bisenzből szállítanak csekély értékű répamagot. Köztudomású, hogy ott Oroszországból került csiraképtelen maggal keverik a jó csiraképes répamagot és ezen keveréket eladják kereskedőinknek, kik úgylátszik nem ismerik e dolgot. Akik tehát meg akarják magukat kímélni a későbbi nagy kellemetlenségektől, saját érdekükben cselekszenek, ha a nekik Bisenzből szállított répamagot, mielőtt elhasználnák, — alapos csirázási próbának vetik alá. — Köszönet. Krausz Vilmosné űrnő szives volt egyletünknek 40 K-t ajándékozni, mely nemesszivii adományt hálásan köszöni dr. Lővy Lászlóné, elnök.