Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.

1911-10-21 / 42. szám

Szombaton este a primadonna jutalomjátéka volt. Zsúfolt ház természetesen, virágadományok özönével. Pataky Vilma a Bőregér Adélját játszotta s ha sikert is aratott, nem habozunk kimondani, hogy ebben a s^repben nem érte utol azokat, kik színpadunkon elődei voltak. így, hogy mást ne említsünk, hol volt alakításából az a pezsgő jókedv, ami a Margó Zelma szobalányát feledhetetlenné tette ? Pataky humora nem olyan, ami az embert magával ragadná. Ha játéka, éneke mégis tetszik, az annak a bizonyítéka, hogy túlkövetelők igazán nem vagyunk. Rosalindát Juhos Margit adta. Játékban messze a tökéletességtől, de énekben igen elfogadhatóan. Mélyzengésü, erős hangja — ha énektudása nyer biztonságban — fényes művészi karrierrel biztat. Boriss Bianka az Orlovszky herceg kis szerepében ismét bizonyítékát adta annak, hogy méltatlanul mellőzött jó tagja a társulatnak. A férfiak közül talán legtöbbet ért az Érczkövi Eisensteinja, ámbár hogy ettől az alaktól több bonvivant-könnyedséget várunk. Zilahi kellemesen játszotta és énekelte dr. Falke szerepét. Káldor hangja nem felel meg az Alfréd magas tenorpartijának. Déri börtönigazgatóját ismerjük s remegve vártuk a percet, mikor énekelnie kell. A perc eljött — ó jaj nekünk! Legvégére hagytuk a komikusokat, kik közül ezúttal Nyarai volt a jobbik. Ha mindezen elsorolt fogyatékosságok ellenére a Bőregér mégis tetszett, az egyedül Strauss János javára Írandó és semmiesetre sincs része benne az ütött-kopott díszleteknek, melyek örök változatlanságban jelennek meg Bőregérben csak úgy, mint Elnémult harangokban. Része volt még a zajos sikerben a betétként eljárt balettnek, melyben Fekete Irén excellált. Zsúfolt ház, babérkoszorú, virág köszöntötte kedden este színtársulatunk rokonszenves énekes bonvivántját, Káldor Dezsőt jutalomjátéka alkalmából. De a külső sikernek megfelelő volt maga az előadás is. Egy-két apróbb fogyatékosságot leszámítva, az Árendás zsidó-1 hosszú pihentelés után jó előadásban láttuk viszont. (Amiatt már nem is rekriminálunk, hogy a direkció a lapoknak leadott műsorban Káldor jutalmául miért jelezte a János vitézt, ha az Árendás zsidót adatta elő. Hiszen nem áprilisban, hanem októberben volnánk !) A címszerepet Kovács Lajos kitűnően játszotta meg, csak a máramarosi zsargon okozott neki egy kis nehézséget. No de erről maga sem tehet. Pataky Vilma ha nem is kellette egy 17 éves leányzó benyomását, Betti szerepében élénk játékával nagy sikert aratott, énekeit meg folyton meg kellett ismételnie. Káldor (László) jól festett mint parasztlegény, de kedvetlennek látszott, vagy talán a népszínmű légkörébe nern tudta magát beletalálni? Egyébként énekszámait csinosan, hatásosan adta elő. Külön dicsérettel kell megemlékeznünk Miklósy Margit kiváló alakításáról; a naiv emberek hiszékenységéből élő, züllött falusi javasasszonyoknak valóságos mintaképe volt. Benes Ilona (az árendásné) szépen, érzelmesen játszott, kómikus figura volt Szántó (Smüle), de kis szerepében feltűnt Békefy Róbert is. Szerdára Theodor és társa volt hirdetve, mi sem természetesebb, mint hogy ezúttal a Heidelbergi diákéletet adták. A darab a maga túlnaiv szentimenlalizmusával már alig tud hatni s ha mégis eléggé tetszett, az előadásnak válik dicséretére. Zilahi minden lehetőt elkövetett, hogy diákhercegét komolyan vegyük s ha az mégse történt, nem tehet róla. Ma már az olyan hercegeket tartjuk igazaknak, aminőket a Sárga liliom-ban látunk, a szász altenburgiak kissé émelygősek. Az egyetlen női szerepet Fekete Irén játszotta meglehetősen jól, mindenesetre sokkal jobban, mint eddigi drámai szerepeit. Kovács az öreg tanárt, Déri a minisztert ismert rutinjukkal ábrázolták. Mellettük ki emelkedett még az ensembléből Alapi komornyikja, egy nagy élethűséggel megkonstruált ellenszenves alak. A diákok gyarlók voltak, nem érdemelték meg a jó öreg vendéglős szives barátságát. A Gaudeamust hamis szöveggel s hamis hanggal zengték. A hamisság egyébként is predomináns vala. Megállt a herceg egy festmény előtt, mely egy helybeli közismert festőművészt ábrázolt hófehér hajjal és szakálla 1 s elmerengett rajta : „íme gróf Vergov diákkori arcképe !" . .. Ez aztán a fantázia ! A jutalomjátékot téves címmel expediálják. A Cigánybárót Juhos Margitról nevezték el, de legnagyobb sikere benne Pataky Vilmának volt. Szaffit pompásan játszotta s minden énekszámát gyönyörűen énekelte. Juhos, aki viszont a Bőregérben volt jobb, idegenszerüen, hogy ne mondjuk, esetlenül mozgott mint Barinkay, csak hangja csillogott teljes fényében. A többi szereplő amolyan közepes volt. De a kar! Mit szóljunk a karról ? Olykor hallgatott, mikor zengnie kellett volna, máskor kornyikált, de nem volt köszönet benne. A rendezésről pedig, amely nincs, már Kálmán király eltiltotta szólanunk. HETI ÚJDONSÁGOK, — Tisza István gróf. Tisza István gróf v. b. t. t., a dunántulí ref. egyházkerület főgondnoka, a kerületi közgyűlés alkalmából f. hó 17-én városunkban időzött. Tisza gróf a hajnali személyvonattal érkezett városunkba s a Griff-szállóban vett lakást. Aznap elnökölt a közgyűlésen, melynek tárgyalásai során a leánynevelő-intézeti építkezés ésafminternátus ügyéhez maga is hozzá szólott. Este a fél 7- kor induló gyorsvonattal visszautazott a fővárosba. — Elnökválság az ipartestületben Iparos körökben nagy feltűnést keltett a hír, hogy Hajnóczky Béla, az ipartestületnek több mint 12 év óta elnöke, múlt szombaton írásban benyújtotta elnöki állásáról való lemondását. A testület vezető emberei s Mészáros Károly iparhatósági biztos többször megkísérelték lemondásának visszavonására" rábirni, de Hajnóczky hajthatatlan maradt, s . sehogysem vállalkozott reá, hogy a vezéri tisztet tovább viselje. így nem maradt más hátra, mint gondoskodni arról, hogy a testület ügyeinek vezetésében fennakadás ne álljon be. Mivel Gyúk Nándor alelnök betegsége folytán az elnöki teendőket nem láthatja el, a szerdán tartott előljárósági ülés egyhangúlag úgy határozott, hogy ideiglenesen — a tisztújító közgyűlésig — ügyvezető elnöki állást létesít, s arra az iparhatósági biz tosnak Böhm Samut, a testület régi, tevékeny tagját ajánlja kinevezésre. A kinevezés megtörténvén, az elnöki teendőket már Bőhm Samu végzi, aki kijelentette, hogy mindenben azon az úton óhajt haladni, amelyet a lemondott elnök vágott előtte. Egyébként, mint értesülünk, Hajnóczkyt a lemondásra az vitte rá, hogy utóbbi időben fontos ügyekben összehívott több előljárósági ülés a megjelentek csekély száma miatt határozatképtelen volt, s ezt az elnök személye iránti bizalmatlanságnak tekintette. Az egyetértő békességre pedig most nagy szükség van, amennyiben a testület idén fogja megünnepelni fennállásának, valamint Mészáros Károly polgármester iparhatósági biztosságának negyedszázados jubileumát, amelyre már serényen folynak az előkészületek. — Szép családi ünnep. Besenbach Károly építőmester és neje szül. Rumpold Katalin e hó 15-én ünnepelték házasságkötésük 40. évfordulóját. A nevezetes évfordulót szük családi körben, fiuk és kis unokáik társaságában ülték meg, de azért a jó ismerősök közül is sokan kifejezték szerencsekivánataikat a köztisztelt házaspár előtt. — Ugyanekkor volt 40 esztendeje annak is, hogy Besenbach önállóvá lett. Ez az évforduló is méltó arra, hogy lapunkban megemlékezzünk róla, mert városunk csinosodása Besenbach Károly építőmesternek igen sokat köszönhet. — Oklevél a gyermekgondozásért. Gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök a gyermekvédelem fejlesztésének az érdekében elhatározta, hogy mindazokat a családfőket kitünteti, akik az állam részéről reájuk bizott elhagyott gyermekeknek példásan viselték a gondját. A kitüntetés egy diszes oklevél lesz, amelyet Raksányi Dezső festőművésznek szí mholisztikus rajza ékesít. Az oklevél szövege a következő : „Az örök emberszeretet igaz munkása az, aki elhagyott gyermeknek gondját felveszi. Te fölvetted az állami gyermekvédelem kötelékébe tartozó gyermeknek gondját a Szeretet nevében. És neveled családi tűzhelyednél, hogy munkás és boldog ember legyen. Én pediglen, Magyarország belügyminisztere, köszönettel és elismeréssel adózom neked ezért a jóságos cselekedetért. Áldás legyen rajtad és háznépeden." Az okleveleket karácsonyra küldik széjjel. — Repülőnap Pápán. A Magyar Géprepülők Szövetsége a következő falragaszokat bocsátotta ki : „Folyó hó 22-én, vasárnap d. u. 3 és 5 óra között a Takácsi- és Pálházi-út sarkán elterülő lovassági gyakorlótéren (a várostól % órai séta) Takács Béla, Pápa város szülötte fel fog szállani. Az előző próba-felszálláson, amely folyó hó 15-én volt, 15—20 méter magasságban már négyszer körülrepülte a fent nevezett teret. Takács Béla egyike a rákosi mező legvakmerőbb pilótáinak, s azért is küldtük őt szülővárosába, hogy ott necsak erkölcsi sikert, de népszerűséget is szerezzen a magyar aviatikának. Ezek után ama reményünknek adunk kifejezést, hogy Pápa város nagyérdemű közönsége értékelni fogja Takács Béla nagy munkásságát, amit ezideig a magyar aviatika terén kifejtett. Kedvezőtlen idő esetén a felszállás következő vasárnap tartatik meg. A repülés megtartására vonatkozólag zászlójelzések lesznek a Főtéren. Nem-repülés : fekete, valószínű: fehér, repülés: piros. E három szín szolgál útbaigazításul. Jegyek az utmenti pénztáraknál válthatók. Helyárak: páholy személyenkint 4 K, tribün 3 K, ülőhely 2 K, állóhely 50 f." — Őszintén kívánjuk, hogy a szorgalmas aviatikus vállalkozása szülővárosában ezúttal sikerrel járjon, s kitartó fáradozása hozzon neki hirt, dicsőséget. — Reformáció-emlékünnep. A pápai református theologusok önképzőköre 1911 október hó 31-én a főiskola tornatermében reformáció-emlékünnepet rendez. Kezdete délelőtt 10 órakor. Műsor. 1. Közének. 37. dicséret. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Csizmadia Lajos tanárelnök. 3. Reformátorok szelleméhez. Osvát Kálmántól. Szavalja Győri Elemér I. é. pn. 4. Vársz-e rám . . . Blissz Tankeytől. Férfikarra alkalmazta Mácsai Sándor. Énekli a főisk. énekkar Tóth Lajos ének- és zenetanár vezetése mellett. 5. Felolvasás. Tartja László Dávid főisk. szénior. 6. Az agg prédikátor. Kozma Andortól. Szavalja Szabó Imre II. é. pn. 7. Záróima. Tartja Varga Sándor IV. é. pn. 8. Isten a mi oltalmunk. Kapi Gyulától. Énekli a főisk. énekkar. — A felső építőipari szakiskola programmját a Sarudy György főisk. tanár vezetésével megalakult tanári kar már kibocsátotta. Ha lesz kellő számú jelentkező, az új iskola nov. l-jén megnyílik. — A leányegyesület elnöksége értesíti a n. é. közönséget, hogy a folyó hó 22-.én d. u. 5 órakor a Griff-szálló nagytermében tartandó hangversenyen Frantsik Béla fiatal győri zongoraművész egy szóló számmal is- szerepelni fog. A hangverseny iránt, amely igen fényesnek Ígérkezik, nagy az érdeklődés. A közönségnek újból figyelmébe ajánljuk, hogy a hangverseny pontban 5 órakor kezdődik és hogy az egyes számok között az ajtók zárva lesznek. — Színházi heti műsor. Hétfőn Annuska (vígjáték, Fekete Irén jutalomjátéka), kedden Bőregér (operett), szerdán d. u. Bolond (operett, ifjúsági előadás), este Monna-Vanna (színmű, Zilahy János jutalomjátéka), csütörtökön Teodor és társa (vígjáték), pénteken Elnémult harangok (szinmű, leszállított helyárakkal), szombaton Táncos huszárok (operett). — Liszt-ünnepély. Megemlékeztünk már arról a ritka élvezetesnek Ígérkező hangversenyről, melyet a legkiválóbb pápai filharmonikusok rendeznek Liszt Ferenc születésének 100-dik évfordulója alkalmából. Itt közöljük a hangverseny értékes programmját, megjegyezvén, hogy az énekszámok előadója : Basilidesz Mária, a tél folyamán megnyíló Népopera első énekesnője. Műsor: 1. Emlékbeszéd Liszt Ferencről. Tartja Gáty Zoltán. 2. a) Waldesrauschen Goncerte etude, b) Auf flügeln des Gesanges (dal Mendelssohntól, Liszt átiratában) előadja Gerstl Leóné. 3. Liszt-dalok. Énekli Basilides Mária, zongorán kiséri Kiss Vilma. 4. 12-ik rapszódia. Zongorán előadja Kis József. 5. Epithalam-nászdal. Hegedűn előadja Gáty Zoltán, zongorán kiséri Kiss Vilma. 6. Liszt-dalok. Énekli Basilides Mária. — Köszönetnyilvánítás. Özv. gr. [Esterházy Móricné Önagyméltósága 50 K-át, özv. Kreisler Józsefné úrnő 5 K 20 f-t voltak kegyesek a Pápa városi jótékony nőegyletnek ajándékozni. Fogadják hálás köszönetemet. Sült Józsefné elnök.