Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.

1911-07-29 / 30. szám

Az iskolai év története c. szakaszban mindenre kiterjedő részletességgel számol be az értesítő azokról a fontosabb mozzanatokról, amelyek az intézet lefolyt tanévi életében felmerültek. így: a gyakorló elemi iskola vezetését Beregszászy Ilona oki. polgári isk. tanítónő vette át, Kutassy Mária felügvelőnőt érdemei elismeréséül ez állásában véglegesítette az egyházkerület, ugyancsak véglegesítettek állásaikban egy évi sikeres működés után Lux Lajos tanítónőképző-intézeti tanár és Tuba Erzsébet polg. isk. tanítónő is. Gőbel Ilona és Máchik Ida polg. isk. tanítónők tanítónőképző-intézeti tanárnőkké léptek elő, helyeikre megválasztattak Bölöni Jolán és Závori Teréz polg. isk. tanítónők. Meinhardt Emma helyettes tanítónői állásából távozik. A rendes beiratkozás három napján beiratkozott a polg. iskolába 159, a tanítónőképzőbe 90, összesen 249 növendék. Ez a szám a tanév folyamán 258-ra emelkedett. A tanulók 72 °/ 0-a protestáns vallású volt. Az évvégi osztályozó gyűlés s az ezt követő vizsgák folyamányakép az intézetbeii összes növendékek tanulmányi előmenetelének képe így alakult ki: kitűnő 45 = 18'6°/

0, jeles 61 = 211%, jó 92 = 38*1%, elégséges 36 = 14'9°/

0, egy tárgyból elégtelen 4 = 1'6%, kettőből 2 = 0'8%, többől elégtelen 1 = 0*4%. Az elégtelen tanjegyek öszszes száma tehát 7 = 2*8%. (Tavaly 3'6% volt.) A tanári kar a hitoktatókkal együtt 17 tagból állott. Megünnnepelték okt. 6-át, a reformáció emlékünnepét, márc. 15-ét, valamint nagyobbszabású ünnepéllyel zárták be jun. 14-én a tanévet. Febr. 28 án, s megismételve márc. 1-én pedig kitűnően sikerült farsangi előadást rendeztek. Az intézet fenntartására szolgáló alapítványok összege az 1910/11-ben tett 2963 K 25 fillérrel 271.674 K 20 fillérre növekedett. A gyakorló elemi iskolának 33 növendéke volt. A szertárak, könyvtárak a lefolyt tanévben is szépen gyarapodtak. A Lorántffy Zsuzsánna önképzőkör nagy tevékenységet fejtett ki. Ünnepléseik, illetve előadó gyűléseik tárgyai Eötvös József báró, Arany János, Erzsébet királyné, Mikszáth Kálmán, Rákóczi Ferenc, Tompa Mihály, Jókai Mór voltak. A Rákóczi-gyűlésen a növendékek a Munkácson felállítandó Rákóczi-emléktábla javára gyűjtést rendeztek, felajánlván a hazafias célra zsebpénzüket. Közli még az Értesítő a fegyelmi és rendtartási, a tandíjmentességi, a magánvizsgálati előremeresztve hallgatódzott, aztán gyorsan futni kezdett. Lihegve futott előre és nem törődött vele, ha a bokrok tüskés ágai megszakgatták ruháját és kezét. Mikor kiért az erdőből, megállt. Lábai alatt mély völgy terült el és a hegy túlsó oldalán éppen akkor tünt el a nap egészen. Rémülten, kimeredt szemekkel nézett le a völgybe, ahonnan vad lárma hallatszott. A völgyben egy hatalmas kastély állt lángokban, melyet vad ordítozással vett körül az őrjöngő pórnóp. A kastély ura és úrnője egy fához kötve zokogva nézték az ősi hajlék pusztulását. A parasztok egy része részegen hentergett a felperzselt gyepen, mig a többiek durva szitkozódással civakodtak az elrabolt zsákmány felett. A lelkészt a borzasztó látvány csaknem megfosztotta eszétől. Gyorsan lefutott a völgybe- és zokogva kiáltotta : — Emberek, emberek mit csináltok ? ! Hát nem ismeritek az Istent ? — Ni az apostol! Ép jókor jöttél gazember — kiáltották a pórok és vad dühvel rohantak rá. Leszakgatták róla ruháit és ütötték, verték. A lelkész sápadtan, reszketve állt, de nem védekezett. Szakadozva törtek elő ajkairól e szavak : — Emberek . . . emberek ... oh Isten . . . nagy Isten . . . Egyszerre egy nagy ütés érte fejét. A vér patakként ömlött arcába. Megingott, kiterjesztette karjait és végigzuhant a földön. A parasztok még rúgtak rajta egy-kettőt, aztán otthagyták. Leszállt az est. Az égen kigyúltak-a csillagok és az égő kastély vörös fénye rávetődött a parasztok állatias arcára, akik nem is sejtették, hogy néhány nap múlva az ő vérök is ki fog omlani a nemesség kardja nyomán. szabályokat, az internátus leírását, szabályait, a jövő iskolai évre szóló tudnivalókat. A tanitónőképző-intézet az 1911/12. iskolai évben négy évfolyammal teljessé válik. HETI ÚJDONSÁGOK. — Üdvözlő táviratok. Gyurátz Ferenc püspököt a II. osztályú vaskoronarenddel történt kitüntetése alkalmából az ország minden részéből valósággal elárasztották gratulációkkal. A magyar közélet jelesei mind siettek, hogy üdvözletüket küldvén, illusztris személye iránti tiszteletüket lerójják. — A pápai evangélikus egyház presbitériuma vasárnap délelőtt tiszteleg a kitüntetett főpásztor előtt. — A zirczi apáti állás. Vajda Ödön halála gyászba borította a cisztercita rendet. Hivatása magaslatán álló ember volt., aki alatt a rend a legelőkelőbb polcra emelkedett. De ki lesz utódja? Ki tölti be egy több mint 100, nagy munkára hivatott ember lelki vezetését ? Leírjuk azoknak neveit, akiket leginkább emlegetnek : Piszter Imre dr. (a rend hittani intézetének igazgatója Budapesten), Werner Adolf dr. főgimn. igazg. Pécsett), Mihályfy Ákos dr. (egyetemi tanár Budapest), Szentes Anzelm dr. rendiperjel Zirccen), Békefy Rémig dr. (egyet, tanár Budapesten). A rendtagok általános véleménye az, hogy a tanítórend apátja tanári állásból való legyen. Az apátválasztás szeptember 19-én lesz. Az összes rendtagok által jelölt 3 kandidált közül nevezi ki az új apátot a király. — Előléptetések. A m. kir. pénzügyminiszter a pápai felmérési felügyelőségnél Vidos Simon mérnököt a IX. fiz. osztályba lép tette elő. Pulmann Endre és Medgyesy Pál mérnök-segédeket pedig a X. fiz. osztályba mérnök-segédekké kinevezte. A kataszteri hivatal szorgalmas, derék tisztviselőinek megérdemelt előmenetelét városunkban rokonszenvesen fogadták. — Áthelyezés. Hajdú Elek, máv. főmérnököt, dr. Hoffner Sándor helybeli ügyvéd testvérbátyját Csapról Szombathelyre helyezték át s az ottani fűtőház főnökének nevezték ki. — Halálozás. Szvoboda Vencel volt városi gazdasági tanácsos f. hó 27-én 85 éves korában jobblétre szenderült. A boldogult állását a városnál 1872 augusztus 1-én foglalta el s 1897 május 1-én lépett nyugalomba. Buzgó és szorgalmas tisztviselője volt a városnak; jó modoráért sokan szerették és nagy népszerűségre tett szert. A város apraja-nagyja csak „Szvoboda bácsidnak hivta. Temetése vasárnap délután 5 órakor lesz. A haláláról kiadott gyászjelentést itt közöljük: „Alulírottak az összes rokonság nevében szomorodott szívvel tudatják, hogy Szvoboda Vencel nyugalmazott városi tanácsos f. évi julius hó 27-én este 8 órakor, hosszas és súlyos szenvedés és a halottak szentségének felvétele után életének 85-ik évében elhunyt. Drága halottunk hült teteme folyó hó 30-án délután 5 órakor fog a Rákóczi-utcai gyászházból a r. kath. egyház szertartása szerint a kálváriái temetőben lévő családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Lelki üdveért az engesztelő szentmise-áldozat pedig folyó hó 31 -én délelőtt 9 órakor fog a plébániai nagytemplomban a Mindenhatónak bemutattatni. — Pápa, 1911. évi julius hó 28-án. Áldás és béke hamvaira! Özv. Libhardt Józsefné szül. Szvoboda Mária, nővére. Hajnóczky Béláné szül. Szvoboda Anna, Vasvári Antalné szül. Szvoboda Erzsébet, Rozinek Ferencné szül. Libhardt Mariska, unokahugai. Libhardt József, Szvoboda Ferenc, unokaöccsei." — A meleg. Minek regéljünk arról, amit már mások annyiszor elmondtak. Ilyen melegben jobb is a rövid beszéd. Tehát — meleg van. Nemcsak mindenütt, Pápán is. Szerdán d. u. 50° Gelziusz volt. Napon persze. A városi gyógyszertár előtt. Mért nem volt több ? Mert az üveg nem engedte tovább a borszeszt. Pedig még vagy 3 fokot felsétált volna. Lévén meleg, nálunk is fürdenek. Az uszoda-részvények hihetetlenül emelkedtek. Legközelebb már a börzén is jegyzik őket. Ha lesz t. i. még egy ilyen nyár. Hát nem lesz ? Mikor még most is van. (Jegyzet. Az uszodában nincs úszómester. Rosz nyelvek szerint: elmosta a hőhullám.) — Köszönetnyilvánítás. Pap Amália őnagysága a Jósziv-ünnepély jövödelmének gyarapításához 6 koronával volt szives hozzájárulni. Fogadja érte hálás köszönetemet. Sült Józsefné. — 8 órai zárás. Tekintettel a nagy hőségre, a kereskedők elhatározták, hogy üzleteiket augusztus hó végéig 8 órakor zárják. — Miért nem azután is? — Nagy a vízfogyasztás. A városi hatóság a délutáni utcaöntözést egyelőre beszüntette. A magánházaknál ugyanis oly nagymérvű vízfogyasztás van, hogy az utcaöntö zést az eddigi módon teljesíteni nem lehet. — A közigazgatási biróság döntvényei. A magyar kir. közigazgatási biróság ujabban több közérdekű kérdésben hozott döntvényeket és elvi jelentőségű határozatokat. Kimondotta többek között a biróság a pénzügyi hatóságok régi törvényellenes gyakorlatával szemben, hogy az állandó illetmények után kivetett kereseti adót azon a cimen, hogy az adózó fél illetménye az adóévben emelkedett, utólagosan felemelni nem szabad. Kimondotta továbbá, hogy az olyan levélalaku irat, melyben a kereskedő az állami vasutak igazgatóságát arról értesíti, hogy a neki kijáró fuvardijtöbblet vagy kártérítési összeg folyóvá tételének kieszközlésével és a pénz fölvételével mást bizott meg, illetékmentes. Kimondotta, hogy a házbirtokosokat terhelő közmunkakötelezettség megállapításánál a leszolgálandó vagy megváltandó kézi napszámot a házak és emeletek száma szerint sokszorosítani nem lehet. Az olyan köztartozást, melynek megfizetése alól a felet a vitás eljárás során jogerősen felmentették, nem lehet újra követelni azon az alapon, hogy a köztartozás még nem évült el. Á gazda a külső cselédje gyermekének kórházi ápolásából eredő költségeket nem köteles viselni. —• Elhunyt jegyző. Segesdy Sándor ugodi jegyző, aki betegség okából Veszprémben volt szabadságon, ott folyó hó 28-án délután 48 éves korában elhunyt. Temetése vasárnap délután lesz ugyancsak Veszprémben. A boldogult a községi jegyzői karnak egyik legtehetségesebb s legrokonszenvesebb tagja volt. Korai halála kartársai s sok jó ismerőse körében mély részvétet keltett. — A pápai labdarugók győzelme. Vasárnap folyt le az előre hirdetett Pápa és Czelldömölk közti labdarugó mérkőzés és pedig mindkét fél nagy meglepetésére: Pápa győzött. Egy osapat, amely még küzd a létfentartáa akadályaival, elfogadja egy olyan egyesület által eléje dobott keztyüt, amely több év óta szilárdan és veretlenül vallotta magáénak széles e vidéken az elsőséget... A közönség részéről való lanyha érdeklődésnek tán a pálya távolsága és a roppant hőség volt az oka, minek dacára a jelenlevőknek rendkívül élvezetes játékban volt részük. A helyi csapat kissé megfélemlett, mikor felállott az ellenfél csatársora és védelme, kik között többen fővárosi és más elsőrangú egyesületek játékosai szerepeltek. Később azonban formába jöttek, úgyannyira, hogy két goalt lőttek az ellenfél erősen védett kapujába. El kell ismerni, hogy a „Czelldömölki athletikai club" mesés összjátékot produkált — de a mieink még jobbat. Az időközben megsokasodott közönség harsogó éljenzéssel fogadta Saáry Lajos kapus, valamint Balázs és Szatlmayér hátvédek pompás védelmét. Dicsérettel kell megemlékezni Fodor László goalrugó művészetéről is. A siker legnagyobb része Balázs Ferenc érdemes, aki már hetek óta tanított, buzdított, lelkesített s