Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.

1911-07-15 / 28. szám

TARKA ROYAT. Elégia az ötös szivarhoz. Soká függött szögön a lant Már húrja sincs, lenyűve mind, De máma húrt teszek reá, A kedvem dalra áll megint . . . Szenzációs a tény nagyon, Egész a szivemig nyilai Te rólad zengjen hát dalom, Te drága jó ötös szivar! Valóban drága vagy te már, E szó egészen rád talál, Hatodfelessé tett Lukács Ki minap még ötös valál! . . . S ez éppen itt a bús, ahol Elegiává lesz a dal.. . Siratlak hát te hűtlenül Hatodfelessé vált szivar ! Nem hittem el soká a hirt, Oly durván hangzott s mostohán, De csak valóra vált a hir, Drágább lett szivar és dohány... Hát én most gondolok nagyot, Átkötlek sötét máslival, Úgy szívlak el, mert gyászolok Te hajdani ötös szivar! És álmodom, a füst pedig Gomolygva száll, mint köd, nehéz, S a két szemem vigasztalan A messze mult időkbe néz . , . Látom a kort, letűnt, mikor Az ember büszkén még rivalt: „Hej pincér bort az angyalát Még egy pár jó ötös szivart!

0 Aztán az is eszembe jut, •— Elmondom érdekes talán, — Szerelmem volt már nékem is, Elbűvölt egy kis barna lány; (Trafikja volt), de jaj mi bús, Ámor szivébe nem nyilait, S a verseimbe pakkolá A huncut az ötös szivart!! A verseimről — apropos! — Különben jó a vélemény, A többi közt e lapnak is A verselője lettem én! A fizetésem az mesés, Ha irtam egy csipetnyi dalt, Mindig kikaptam érte én Egy obligát ötös szivart. Aztán! . .. Azaz hogy ne tovább Az emlékből legyen elég, A szivarom is elfogyott, S már érzem, hogy a nyelvem ég! Denique bús kor nyilt reánk, Már minden jobb erkölcs kihal, Isten veled örökre hát, Te drága „volt" ötös szivar!! Már többé nem szivok szivart, Erősen elhatározom ... « Örülj szabó, forintjaim Szabókontóra áldozom!! Különben mégse!! . . . Nem fogok Reményt élesztni, mely kihalt.. . Kisasszony adjon juszt is egy, Izé . . . hatodfeles szivart!! * * * HETI ÚJDONSÁGOK. — A zirczi apát halála. Vajda Ödön, a zirczi cisztercita apátság rendfőnöke, vasárnap f. hó 9-én este meghalt. Halálát ütőérelmeszesedés okozta, aminek szimptomáit csak. az utolsó percekben ismerték fel. Temetése szomb aton volt. — Vajda Ödön Kaposvárott született 1884 január hó 29-én. Középiskolai tanulmányainak befejeztével a cisztercita rendbe lépett. Teológiai tanulmányait Bécsben és Egerben végezte. 1856-tól 12 éven át a székesfehérvári főgimnáziumban mint tanár tanított; ezután pedig Előszálláson segédjószágkormányzó lett s mint ilyen igen szép sikert ért el a rend vagyonának kezelésében, úgy hogy Supka Jeromos rendfőnök halála után őt választották meg zirczi apátnak. Ezt a tisztséget 20 éven át viselte, amely idő alatt több királyi kitüntetésben részesült. 1894-ben a Lipót-rend lovagkeresztjét, 1896-ban a szent István rend középkeresztjét kapta, aranymiséje alkalmával pedig örökös főrendiházi taggá nevezte ki Őfelsége s ez alkalommal a pápa is sajátkezüleg irt levélben üdvözölte. Ő építtette az egri gimnáziumot, a rend budapesti hittudományi és tanárképző intézetét, több iskolát és templomot emelt. Az utóbbi években visszavonult az országos közéleti szerepléstől, azonban a rend ügyeit haláláig maga intézte s Veszprém vármegye ügyei iránti érdeklődését is megőrizte, minek bizonyságául szolgálhat, hogy a megyegyüléseken még idén is megjelent. Halála hirét országszerte részvéttel fogadják, mert a magyar közoktatás egyik lelkes vezéremberét vesztette el benne. — Katona-ünnep vármegyénkben. A hajmáskéri tüzértábort, mely pár év alatt a semmiből óriási teleppé fejlődött, e hó 13-án ayattak fel ünnepélyesen. A felavatási ünnepélyen a király képviseletében jelen volt Lipót Szalvátor főherceg, vele együtt Károly Albert és József főhercegek, számos katonai méltóság sorában Lóskay altábornagy, honvéd kerületi parancsnok és Tengler altábornagy, a vártüzérség parancsnoka. A vármegye részéről Hunkár Dénes főispán, Koller Sándor alispán, Kerényi Andor főszolgabíró, Hajmáskér község részéről Nemes Antal plébános, Jákói Pál ref. lelkész és Szerencse Imre biró. A tábor ünnepélyes beszentelésén a tüzérségi telep összes ütegei teljesen felszerelve vettek részt. A ceremóniát Hornig Károly báró megyés püspök végezte. Délben a parancsnoksági épület dísztermében díszebéd volt, melyen Lipót Szalvátor főherceg, tüzérségi főfelügyelő a királyra mondott felköszöntőt. — A telep felavatásának hatását városunk is érezte, előtte való nap számos tüzértiszt megfordult itt, aminthogy általán a tüzértábor közelléte vonzza ide mostanában minden nyáron az átvonuló tüzércsapatokat. — A Szent István-kép festője. Különben egyszerű, dísztelen városházunk belső berendezésének talán egyetlen műtörténelmi becsű ékessége a polgármesteri irodában levő nagy olajfestmény, melynek tárgya: Szent István felajánlja Magyarország koronáját Szűz Máriának. Hogy ki festette ezt a szép képet, arról mindeddig senki sem tudott. A napokban aztán megkeresés érkezett a polgármesterhez, kutassa ki, hogy vájjon Lieden Frigyes hírneves bécsi festőt, kinek munkásságáról most egy nagy könyv készül, 1820 táján Pápa város valóban díszpolgárává választotta-e ? A dolognak utána néztek s kiderült, hogy éppen 1820-ban Lieden Frigyest valóban (akkor még nem volt díszpolgár) „polgár"-ává választotta Pápa városa. Már most a városházán gondolkozni kezdtek, minő érdemeket szerzett Lieden a város körül. Minthogy a Szent István-kép is körülbelül 100 éves, az érdem más nem lehetett, minthogy a Pápán az Esterházy-kastélyban tartózkodó művész a város számára ezt a képet talán ingyen festette. Ez persze csak kombináció, amelynek azonban érdemes lenne utánajárni, hogy a kép származására teljes bizonyosságot tudjunk. — Kereskedelmi ösztöndíj. Elek Hugó, városunk szülötte, aki a Keleti Kereskedelmi Akadémiát végezte, az 1910—11. évben a kereskedelmi miniszter ösztöndíjával Hamburgban tartózkodott, hogy az ottani kiviteli viszonyokat tanulmányozza, illetve önálló képviseleti tevékenységet fejtsen ki. Ez ösztöndíjat most a miniszter újabb egy évre meghosszabbította. —• A reggeli gyorsvonat Gyomorén. A győrfehringi vonalon közlekedő Szombathelyről Győrbe reggel 4 óra 45 perckor induló gyorsvonat julius 10-étől Gyömöre állomáson reggel 6 óra 40 perckor utasok fel- és leszállása céljából egy percnél rövidebb időre rendesen megáll. — Köszönetnyilvánítás. Ungár Béla úr szives volt a biróság által neki megitélt 30 korona szakértői dijat a városi szegények számára ajándékozni. Fogadja a nemesszivü emberbarát szegényeink nevében őszinte, hálás köszönetemet. Pápán, 1911. évi julius hó 12-én. Mészáros Károly polgármester. — Makkos elfogatása. Makkos Vendelt f. hó 10-én elfogta a zalaegerszegi csendőrség. Ez a hét legnevezetesebb újdonsága. A pápai rablógyilkos, miután a bakonyi vonaton őreitől megszökött, hosszú bolyongás után Köveskállára került a sógorához. Ennél három napig rejtőzködött s ezalatt a mezei munkában segédkezett neki. Sógorától három koronát kapott, ezzel aztán bement Zalaegerszegre, hol a rokongyerekeknek cukrot vett, majd Barabásszegre indult ipához, hogy ott elhelyezett feleségét felkeresse. A város határában ismerőssel találkozott, kivel szóba állott s kérdésére azt válaszolta, hogy őt a veszprémi esküdtbiróság felmentette. Ez az ismerőse értesítette a csendőrséget, mely rögtön üldözőbe vette. Makkos üldözői elől futva egy búzatáblába menekült, de mikor belátta, hogy a csendőrök elől nem menekülhet, bevárta őket s megadta magát. Elszállították a veszprémi törvényszék fogházába s ott várja be most már szörnyű bűnéért megérdemelt büntetését. Csak aztán többé megfigyelés céljából el ne utaztassák ! — Eltörölt ünnepnapok. A nagy lapok azt a hirt hozzák, hogy X. Pius pápa uj Motu propriot bocsátott volna ki, amely a katholikus ünnepek korlátozásával foglalkozik. A pápa azt rendelné, hogy azok az ünnepnapok, amelyek eddig hétköznapokra estek s amelyeket eddig a katholikus államokban mindenkor megünnepeltek, a legközelebbi vasárnapon tartassanak meg. Az uj Motu proprio szószerinti szövege még nem jelent meg s így még nem bizonyos, hogy a rendelkezés az összes ünnepnapokra, vagy csak egynéhányra vonatkozik-e. A „Kölnische Voikszeitung" római távirata szerint csak bizonyos ünnepnapokról van szó. Ha a rendelet az összes ünnepnapokra vonatkoznék, akkor óvenkint tizenegy ünnepnappal lenne kevesebb. A pápát a híradás szerint az a fölfogás indította volna uj Motu propriojának kibocsátására, hogy a katolikus államok, ha lépést akarnak tartani a nagy gazdasági versenyben a nem katolikus országokkal, csak úgy tudják megállani helyüket, ha a túlsók ünnep csökken. — A munkásbiztositó pénztár köréből. A pápai kerületi munkásbiztosító pénztár igazgatósága vasárnap délelőtt tartott ülésén töltötte be a pénztárnál létesített III. kezelőtiszti állást. Az állásra négyen pályáztak, ebből azonban kettőnek pályázata figyelembe veh ető nem volt, miután a feltételeknek nem feleltek meg. Az érvényes pályázók közül aztán titkos szavazás útján egy szótöbbséggel Halász Jenőt, a pénztár eddigi napidíjasát választották meg az állásra. — Ugyanezen ülésen elhatároz ták, hogy a zirczi apátságot deputációval keresik meg a pénztár területén felállítani szándékolt szanatórium céljaira telekadományozás tárgyában. — Kimondották azt is, hogy az elnökség, igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjai készkiadásainak pótlására javaslatot tesznek az Országos Pénztárnál. — A szolgálati szakasz. Már tavaly hire járt, de akkor nem valósult meg, most azonban ténnyé lett, hogy a Máv. igazgatósága egyelőre ugyan csak a bennünket is érdeklő budapest-brucki vonalon, beszüntette a szolgálati szakaszt. Ezzel sok jogos panaszt hallgattatott el. — Szóda-robbanás. A szódavizet eddig arról a jó oldaláról ismertük, hogy borral, málnaszörppel vegyítve kellemes üdítő ital. De tud veszélyes is lenni. Bizonyítja a múlt szombaton történt eset, araikor csaknem végzetessé váló szerencsétlenséget okozott. Németh József nyomdai gépmester tanonc a nevezett nap estéjén a szikvizgyár-szövetkezet árok-utcai telepéről 10 drb. szódavizes üveget szállított oly módon, hogy mindenik kezében 5—5 üveget vitt. Az úton terhével pihenni akarván, az üvegeket a földre helyezte, de közülök egy abban a pillanatban ekszplodált, s a szerte röpülő éles üvegdarabok orrát csontig széthasították. A súlyosan sebesült fiú azon melegében dr. Weltner Sándor orvos gyógykezelését vette igénybe, aki orrát összevarrta, a sebet bekötözte. Most már túl van a veszélyen, de bizonyára sokáig emlékezetében marad ez -a kellemetlen szóda-eset.