Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.
1911-06-24 / 25. szám
szempontjából szabad lesz ezután is készíteniük a hivatalnokoknak, de az ezért járó fizetség — városi bélyeggel leróva — a város közjövedelmét fogja gyarapítani. * Már a múlt gyűlésen látszott, mikor a főügyész a tervezetet referálta, hogy sokan sérelmesnek találják s a szólásszabadság korlátozását vélik abban felfedezni, hogy a tervezet szerint az interpellációt ezentúl interpellációs könyvbe kell előre bejelenteni s csak a gyűlés végén lehet elmondani. A jelszó: .maradjon minden a régiben". A régiben, amikor, olyan esetek is voltak, hogy teljesen ötletszerűen emelkedtek fel interpellációs beszédre a jó „atyák", egyiktől kapott kedvet a másik, elmondtak olyat, amiről tájékozást szerezhettek volna, ha a hét bármely napján, avagy a gyűlés előtt pár perccel egy kérdő szóra bekukkantottak volna a hivatalba. Nem, ők inkább szónokolnak s a végtelen interpelláció-áradat folytán a tulajdonképeni tárgyakat vagy nem lehet letárgyalni, vagy olyan kutyafuttában, hogy attól koldulnak. A tervezet e részét tehát mi nem ejtenők el egészen, legfeljebb a kissé tán nagyképű interpellációs könyvet hagynók el, de magukat az interpellációkat — minden parlamenti szokásnak megfelelőleg — az ülés végére, a tulajdonképen tervbe vett munka befejezése utánra tennők. Valamire való interpellációnak akkor is akadna hallgatósága. Amolyan lityi-fityieknek meg az sem árt, ha monolog gyanánt adják elő. —őr— A VÁROSHÁZÁRÓL. Városi közgyűlés. — 1911 junius 19. — Hosszú és eredménytelen gyűlése volt hétfőn a képviselőtestületnek. Ami lényeges tárgy kitűzve volt, az egy hijján mind érdemileg — halasztást szenvedett. Nem foglalkoztak a szervezeti szabályzattal egyáltalán s nem döntöttek a vágóhíd ügyében sem. Az utóbbi körül hosszú s koronként heves vita zajlott le. Egyedül a függő kölcsönök konvertálására nézve döntöttek, elfogadván a legelőnyösebb ajánlatot tevő Pápai Takarékpénztár ajánlatát. A gyűlésről itt következik beszámolónk. osónakba, de Catina már nem látta, hogyan evezett tova, Catina odadült a kőfalhoz és airt sirfc keservesen, szivszakadva, mig végre az öreg koldusasszony, aki mindig ott ül az üt sarkán, rázogatni kezdte a vállát. „No ne sírj már üg'y kis Catina, majd elfeleded, mire férjhez mégy." Másnap délelőtt Catina ott állt Madonna Annunziatánál. Lenn a szirteknél forrt és habzott a viz, nagy, üde hullámok csapkodtak föl a zöld mélységből, aranyfény omlott el a tengeren és a zöld hullámok s az arany között csodálatos lila színek hintáztak. Könnyű friss szél hordta a parti füvek erős, kesernyés szagát, s túlnan Lussinból erős kürtölés hangzott, az „Estrella" jelezte indulását. Catina leszökött, le egészen a vizbehajló, laposra mosott fekete szikláig, s onnan nézte, előrehajolva, mint tűnik föl a hajó, s mint távozik messzebb, mind messzebb napsugaras árbóoával, — már osak egy kicsiny folt a láthatár peremén, aztán az sem. Ha Catina letérdel a kápolnában, Madonna Annunziata aranyglóriás fehér alakja előtt, nem imádkozik úgy, mint a többiek, a távollevő kedves visszatértéért, de ha éjjelenként nagyon füttyöget és zúg a bázuk körül a maestrale, vagy ha elnézi a nagy hullámokat, melyek onnan jönnek a szabad, nyilt tengerről, akkor feltűnik előtte két nagy fekete szem, egy piros, nevető Megnyitás. Mészáros polgármester a gyűlést megnyitván, jegyzőkönyv hitelesítésre Besenbach Károlyt, Halász Mihályt, Billitz Ferencet, Gerstl Leót és Koréin Ernőt kérte fel. Jelentette a polgármester, hogy a vízvezetéki vizet vegyileg megvizsgálták s kifogástalannak találták. Interpellációk. Napirend előtt egész sor interpelláció volt. Halász Mihály először is a miatt interpellált, hogy a földmives-iskola mögött egy gyalogjáró „magánútnak" van nevezve, ha ez azt jelenti, hogy arra tilalom járni, az sérelmes lenne a közönségre. Második interpellációjában előadta, hogy helybeli lakosok vidéken vett marháiért kövezetvámot, megrendelt állatok után pedig helypénzt szedtek. A polgármester megígérte, hogy mindkét dolognak utána jár. Kerbolt Alajos a gyári munkások gyermekeinek napközi otthont sürget. Válaszképen tudatja az elnök, hogy julius 1-től e célra a népkonyha helyisége áll rendelkezésre. Nagy Sándor kérdi, hogy az ó-temető használható-e takarulásra. Igenlő választ kap. Oyőri Gyula a miatt interpellál, hogy a jéggyári építkezés felülvizsgálatáról szóló főszámvevői javaslatból az a rész, melyben a mérnököt utasítani javasolja, hogy egy kerítés építése árlejtés útján történjék, ki van törölve s a főszámvevő pedig függelékkép hozzáírta, hogy a törlés nem tőle származik. A polgármester kijelenti, hogy az esetnek utána néz s ha tényleg megtörtént, a vétkes ellen el fog járni. Napirend. A napirendre térvén át, az 1910. évi gyámtári számadásokat jóváhagyólag tudomásul vették. Dr. Zsigmond Elek ezredorvosnak lakásszerződését névszerinti szavazással elfogadták. Szervezeti szabályzat. A szervezeti szabályzat tárgyalása következett volna. Erre nézve azonban a közgyűlés többsége lapunk álláspontjára helyezkedett. Pados József, dr. Lakos Béla, Billitz Ferenc, Győri Gyula mind abban a véleményben voltak, hogy a szabályrendelet-tervezetet a v. képviselők egy hét alatt nem tanulmányozhatták át, Halász Mihály aggodalmának adott kifejezést, hogy némelyek egy hét után se lesznek tovább vele, dr. Kende Ádámnak azonban több volt bizalma a szorgalmukban, mert még a jogügyi bizottság változtatásait is elküldetni óhajtja minden városatyának. A szervezeti szabályzat tárgyalása tehát elhalasztatott s a fontos ügy a szakbizottságok javaslataival együtt legközelebb kerül tárgyalásra. A vágóhíd. A vágóhíd ügyéhez a v. mérnök részletes referádája után elsőnek Győri Gyula szólt hozzá. száj & valahonnan mintha hallaná: „Vissza jövök érted, Catina, Catina, kedves ! . . És Madonna Annunziata szemei mélyre látnak, belátnak alvó leányszivekbe s ő ért és hall sok mindent, mi öntudatlan, némán eltakarva, eltemetve, a szív legmélyén van. Cigalében nyilanak a rózsák. Nagy, bársonyos, melegszínü rózsák, selyemszirmú fehérek hajolnak a forró kőfalakra. Rózsa, rózsa, rózsa mindenütt : s a levegőben rózsaillat, a parton rózsalevelek s a szép Catina ott áll s a feje félig lehajlik, mint egy gyönyörű magányos nyíló rózsa. És rózsákat hint az alkonyat is a sziklákra, partokra s a vizre, a selymes, tündöklő, kék tengervízre. Énekelnek a habok, suttognak a rozmaringok, halkan felel rá az olajfa, meg az örökzöld, zengenek a fenyők s mosolyognak a mirtueok, a fényes levelű zöld mirtusok. És a fehér Lussin felé, az alkony fényében, a kék vizén át közeledik egy szép karcsú hajó. Biboros sugarak koszorúzzák árbócait, nyomában fényes ezüst barázda húzódik a sima tengeren. Tonio ott áll a hajó födélzetén; nagy, lángoló, fekete a szeme, piros a szája s ragyogó szemével mintha ezer szerelmes csókot küldene, úgy néz-néz a lemenő nap felé* A nap éppen)]ottj[megy le Cigalé fölött. Elismerte, hogy ha már jéggyár van, bajos a vágóhíd ellen lenni, mégis nem hajlandó az építkezésbe addig belemenni, mig írásbeli biztosítéka nem lesz annak, hogy a minisztérium a hely ellen kifogást nem emel. Nem szavazza meg az építkezést a sok szabálytalanság és rendetlenség miatt sem, mi az üggyel kapcsolatos. Felemlíti itt dr. Hoffner Sándor v. képviselőt, kinek az üggyel kapcsolatos önzetlen és erélyes szereplése — mely annak idején némelyeknek nem tetszett — a beérkezett szakvéleményekben teljes igazolást nyert. Végül felemeli szavát az ellen, hogy a tanács folyton befejezett tények elé állítja a képviselőtestületet. Győri szavaira a polgármester reflektál, elmondván, hogy a jéggyár megépítését annak idején maga a közgyűlés követelte ; tehát itt inkább a közgyűlés állította a tanácsot befejezett tény elé, mint fordítva; a vágóhid helyére a minisztérium 40 nap alatt nem nyilatkozott, ez hát annyi, mintha jóvá lenne hagyva. Dr. Lőwy László nem szavazza meg a vágóhidat, mert a helyet közegészségügyi szempontból elfogadhatlannak tartja. 250.000 K-s költség mellett a vágóhid nem fog kifizetődni, hacsak a vágóhídi díjakat fel nem emelik, ami még inkább fokozza a drágaságot. Bognár János állatorvos kijelenti, hogy városunkban a korábban volt vágóhid régi helyéről csak min. engedéllyel vihető el, tehát bízvást épülhet a régi helyén. Hajnőczky Béla azt szeretné, ha azokról a szabálytalanságokról és rendetlenségekről, amiket Győri említ, írásban adna feljelentést. Győri kijelenti, hogy ezt nem teszi, vádakat nem visz vádlottak elé, de ha megszavaztatnék a dolog, megfellebbezi s akkor a felsőbb fórum előtt majd kifejt mindent Írásban is. Révész mérnök védekezik az ellen, hogy szabálytalanul járt volna el a megrendeléseknél. A megrendelt cementet, követ, stb. mindig hivatalos személy vette át. Ami túlkiadás történt, abba a tanács is megnyugodott. Ha mégis volt a jéggyárnál szabálytalanság, azt a sürgős építkezés okozta, belőle a városnak kára nem lett. ígéri, hogy a jövőben a legrigorózusabban jár el s még egy gyufát se tesznek le nélküle. Dr. Kende Ádám a jéggyári építkezést nem tartja a dologgal szorosan összefüggőnek. Ha voltak ott szabálytalanságok, maga lesz az első, aki a fegyelmi elrendelése mellett nyilatkozik. Magára az ügyre nézve ő is elégtételt szolgáltat a vágóhídi építkezés volt érdemes referensének, dr. Hoffner Sándornak, akinek köszönhető, ha valamit az építkezésnél megtakaríthatunk. Ö az építkezésben csak azért nem akar ma dönteni, mert előbb a pénzügyi bizottságtól jövedelmezőségi kimutatást vár. Miután még Billitz, Révész és Győri szóltak személyes ügyben, a polgármester maga is a halasztás mellett nyilatkozik, bár fél tőle, hogy ha nem építkezünk, esetleg Tevelre kell majd mennünk vágatni (! ?) Egyébként ígéri, hogy a minisztertől kitiporja az írásbeli végzést a vágóhid helyére nézve s elkészítteti a jövedelmezőségi kimutatást. A függő kölcsönök konvertálása. A circa 600.000 korona függő kölcsönök konvertálására négy ajánlat érkezett be. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 96%"°s árfolyam mellett 5-3%-os (ötven évre szóló) annuitásos kölcsönt akar adni. Az Országos Központi Takarékpénztár ajánlata ugyanilyen. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár ugyancsak 96°/ o árfolyammal 5*25%" ra a c* kölcsönt. Végre a Pápai Takarékpénztár készpénzben 5'45°/ 0-os annuitást ad a városnak s a bekebelezéstől is hajandó eltekinteni. Az ajánlatok körül vita támadt. Dr. Lakos Béla a konverziót akkorra kívánja elhalasztani, mikor a még tervben levő nagyobb munkálatokra, így főkép a csatornázásra is kölcsönt kell felvenni, dr. Kende Ádám a legelőnyösebb ajánlat elfogadása mellett érvel, azzal, hogy ha a jövő gyűlés a vágóhid építését kimondaná, ennek költsége is hasonló feltételű kölcsönnel fedeztessék. A többség ily értelemben döntött. A gyűlés 6 óra után ért véget. § A hordóhitelesitésnek legújabb mozzanata az, hogy a tanács egy hitelesítő hivatalnokot Győrből akar kölcsön kérni. Ebből még baj lesz. Veszprémben azt találják hinni, hogy ekkép akarjuk megkezdeni Győrrel a közigazgatási s majdan a törvénykezési kapcsolatot. Pedig dehogy, csak az inség visz rá bennünket.
