Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.

1911-05-13 / 19. szám

igazolvány csak Írásban kérelmezhető. A gyakorlat azt igazolja, hogy akadnak iparosok, akik bizony nem tudják maguk megirni a kérvényt. Akárhány esetben az előadónak kell kijavítani a nála iktatás előtt jelentkezők kérvényét, mert javítás nélkül az bizony nem valami szabatos. A munkakönyvnek nálunk rovatai vannak, amelyekbe a munkaadónak a munkás belépési és kilépési idejére vonatkozó adatokat kell beírnia. Vannak — sajnos — iparosaink, akik ezt a pár rubrikát sem tudják helyesen kitölteni. Sőt akadnak olyan régi mesterek, akik bizonyítványt sem tudnak kiállítani munkásainak. Lapozgassuk kisiparosaink üzleti könyveit, olvassuk el levelüket, vegyük kezünkbe számláikat , fussuk át körleveleiket, vagy egyéb nyomtatványaikat, tény, hogy azok legtöbbször nem mindenben megfelelők. Németországban, ahol nem keresi az iparosság minden bajának okát másokban, a versenytársban és a vevőben, a törvényben és a hatóságokban, ott, ahol túl vannak már a^sopánkodásokon, az ipartársulatok ingyenes tanfolyamokat rendeznek be a mestereknek. Ott a mestereket, sőt azok feleségeit és leányait is megtanítják e tanfolyamokon könyvelni, számolni és levelezni. Nálunk a fölnőttek oktatásával foglalkozó egyesületünk tanfolyamain csak gyér számban találunk iparosokat. Elfoglaltság, gond és gyakran az álönérzet tartja vissza az iparosokat ezekről a hasznos tanfolyamokról. Fontos édeke pedig egy kulturállamnak az, hogy minden fia kellő műveltséggel birjon. S nekünk első érdekünk, hogy legalább a jövő mesterei legyenek kivétel nélkül irni és olvasni tudók. Magasabb iparoktatásunk lehet megnyugtató, akár nem. Százszorta fontosabb a vitatott kérdésnél az a bizonyos tény, hogy népoktatásunk még nagyon hátra van. Fontos ez már csak azért is, mert Magyarország iparosságának legnagyobk része legföljebb egy-két segédet foglalkoztató kisiparosokból áll, míg gyárosaink névsora hamarosan áttekinthető. Nagyobb szükség van tehát közepes műveltséggel biró munkásokra, mint magasabb ipariskoláinkból kikerülő önkéntességi joggal biró „urakra". Magasabb iparoktatásunk minden bajának, hibájának kijavításánál sürgősebb a népiskolai oktatás teljes kiépítésének kérdése, mert csak Abderában a fekély. Bölos időközökben meg is korbácsolta, hogy alázatos maradjon. Pihenőt is eleget engedett neki; minden nyoleadnapon szabad volt a rabszolgának felmenni egy dombra és nyugot félé nézni. Korra földjei jó termést hoztak, erdőségeket vásárolt, a fákat kiirtatta, a földet felszántatta. És a rabszolga kéjjel és mohón döntötte a fákat. Korrának most már volt elég pénze. És egy nap egy rabszolgálót is vásárolt a házhoz. Évek multak és Korra házában hat nagy rabszolgafiú növekedett fel. Ezek is épp oly szorgalmasan dolgoztak, mint az apjuk. — Csak akkor múlik az idő — mondta az apjuk — , ha az ember dolgozik. És ha az idő elmúlt, fáradtan megyünk el az örök erdőségekbe. Minden pihenőnapon fölvezette fiait a dombtetőre a lenyugvó nap szine elé és tanította őket a sóvárgásra. Korra öreg és törődött lett. Mindig is öreg volt, de most már nem maradt belőle semmi más, csak az öregsége. A fia a születésétől kezdve gyenge testű volt. De nem kellett senkitől félniök, mert rabszolgáik bármelyike egyetlen fustélyütéssel le tudott volna teríteni akárkit is. Gyönyörű emberek voltak, a hús szorosan feszült rá karcsú csontjaikra. És valósággal tigrisfoguk volt. De abban az időben békesség uralkodott. A rabszolgák a békés fejszét forgatták és fákat döntöttek ki. kezdték a házat a tetőnél és nem az alapnál építeni. Népoktatásunk javításának munkájában nincsen egy pillanatnyi veszíteni való időnk. Sietnünk kell, ha utói akarjuk érni e téren a haladó nemzeteket. Lázas munkát kell közművelődési politikánk embereinek végezni. Őket tekintem a fő-főiparfejlesztőknek. Königrátznél a művelt poroszok legyőzték az osztrákokat s méltán írták akkoriban, hogy Königrátznél a porosz iskolamesterek győzedelmeskedtek. Vajha adná a magyarok istene, hogy az a háború, amelyei iparosaink az osztrák iparosokkal vívnak keservesen, a magyar iskolamesterek segítségével a magyar iparosság győzelmével végződjék. A VÁROSHÁZÁRÓL. Városi közgyűlés. — 1911 május 10. — Városunk képviselőtestületét e héten tartott közgyűlésében ismét az országos- és heti állatvásártér évek hosszú sora óta húzódó ügye foglalkoztatta. A képviselőtestület hosszabb vita után elhatározta, hogy e tárgyban újabb kérvénnyel fordúl a minisztériumhoz. Valóban kívánatos volna, hogy ez az ügy végre-valahára a város közérdekének megfelelőleg megoldatnék. Megnyitás. A közgyűlésen mintegy 70 városatya volt jelen. Mészáros polgármester elnökölt, aki a jegyzőkönyv hitelesítésére Koréin Vilmost, Lippert Sándort, Gyenese Jánost, Wittmann Ignácot és Keresztes Istvánt kérte fel. Gyurátz Ferenc üdvözlése. Napirendre térés előtt a polgármester emelkedett hangú beszédben emlékezett meg a képviselőtestület érdemekben gazdag tagjáról, Gyurátz Ferenc püspökről születésének 70. évfordúlója alkalmából és indítványozta, hogy az illusztris főpapot ez alkalommal a képviselőtestület üdvözletével keresse fel. A nagy tetszéssel találkozó javaslatot a képviselőtestület zúgó éljenzése emelte közhatározattá! Adókivető-bizottság. Az adókivető-bizottságba bizalmiférfiú állását Kluge Károly nem fogadván el, a közgyűlés e tisztségre egyhangúlag Hajnóczky Bélát választotta meg. Az alsóvárosi állami ovoda. A Friebert-féle ház helyett, mely eddig az áll. ovoda céljaira tervbe volt véve, az áll. vál. most a Csóka melletti üres telket ajánlja. Jílek Ferenc helyteleníti, hogy a dolog ily soká húzódik s a Friebert-ház megvétele mellett foglal állást. Barthalos István aggályosnak találja az áll. vál. javaslatát, hogy ovoda a korcsma méllé épüljön s azért az ügyet megfontolás és javaslattétel végett az iskolaszéknek véli kiadandónak. Lampérth Ferenc szerint a Friebertház nagyon megéri a kért 12.000 K árat. Révész v. mérnök nem osztozik Barthalos aggodalmában, a Csóka melletti tér jelenleg porfészek, haszna nincs, a város ha odaépítkezik, a legolcsóbban jut az ovodához. Dr. Lőoy László szerint az ovodára szükség nincs, legjobb szeretné az ügyet levenni napirendről, de ha már kell ovodát létesíteni, közegészségi szempontból tiltakozik a szabad tér beépítése ellen. Billitz Ferenc azt véli, hogy az eddigi városi ovoda is kielégíti az igényeket s azért javasolja, hogy az ügyet vegyék le a napirendről. Herz Dávid az új ovodát luxus-kiadásnak tartja, a régi alsóvárosiba még háromannyian is beférnének, amit erre költenének, adjuk inkább iskolára. Miután Mészáros Károly jelzi, hogy azon a környéken 110 ovodakötelest irtak össze, szavazásra került a sor. 36 szóval 31 ellen kimondták, hogy az ügyet nem veszik le napirendről, viszont azonban szótöbbséggel elhatározták, hogy az iskolaszéknek és tanácsnak adják ki újabb javaslattétel végett. A zárda-utca rendezése. A Zárda-utca rendezése céljából a Schillerféle ház megvételét egyhangúlag elhatározták. Ezzel kapcsolatban Blau Henrik a Tüzoltóköz végleges rendezését is sürgette, arnit a polgármester biztos kilátásba helyezett. A heti- és országos vásártér. Ez a halhatatlan tengeri kigyó ismét felütötte fejét. A v. tanáccsal szemben, mely a Wittmann-major mellett akarta volna az országos vásárteret elhelyezni, az -áll. vál. a régi vásártér fenntartását javasolja, heti vásár céljaira pedig a kaszárnya mellett alkalmas terület megszerzését. A Lloyd és OMKE együttes kérvényben az összes vásárterek céljaira a villanytelep mellett nagyobb terület megszerzése iránt kérvényt adtak be. Az ügy körül hosszú vita fejlődött ki. Az első felszólaló Baráth Károly a régi országos vásártér fenntartását kívánja. Barhalos István: Képtelen idea a vásártérnek a Wittmann-majorhoz vitele. Ez ártana nemcsak az alsóvárosnak, de tönkretenné az egész forgalmat. Tisztán az állatorvosok kényelmére nem lehet a vásárügyet kezelni. Az orsz. vásár maradjon régi helyén, a heti vásár meg a mostani közelébe jöjjön. A vasút mellett felajánlott terplet meg vétessék meg a teher-rakodó állomás kívánatos kibővítésére. Csurgay Gyula a jelenlegi vásártérre vízvezetéket kér. Dr. Lövy László a tókertbe nem vinne vásárteret, mert sok szegény ember ezzel kenyerét vesztené, meg egyébként is a tókert egyrésze kezd már beépülni. Dr. Steinberger Lipót javasolja, hogy mivel a heti állatvásár csak julius 1-jéig maradhat régi helyén, újabb egy évi haladékot kérjünk a minisztériumtól. Ez idő alatt a Korona melletti teret a kert hozzávételével alkalmassá lehet és kell tenni a célnak; ha ez mégse lehetne, a Tapolcza mellett lehetne a nagy vásárteret is létesíteni s ez esetben az az országos vásártéren mezőgazdasági munkáslakások épülhetnének. Billitz Ferenc magát a Korona vendéglőt is elbontaná, csakhogy a heti állatvásártér ott elég helyet nyerjen. Edelényi Szabó József az összes vásártereket a kaszárnya mellett helyezné el, mert ott közel van a vasút s a vágóhíd is. Dr. Kende Ádám nem zárkózhatik el az elől a gondolat elől, hogy ebben az ügyben ellenünk roszindulat dolgozik. Ő már régen várja azt a Havas Jakabot vagy akárkit, aki megmondja, hogy miféle rendészeti, ember- vagy állategészségügyi szempontok teszik elfogadhatatlanná heti vásártérnek a Korona-teret. Veszprémben, Fehérvárott benn lehet város belső területén a vásár, csak nálunk nem? Ha a miniszter teljesen tájékozott lenne a helyzetről, nem akadékoskodnék. Pártolja Steinberger indítványát, hogy a heti vásártér meghagyása kérvényeztessék. Á Wittmann major melletti területet más, nem vásártéri célra véli megveendőnek. A közgyűlés ezután egyhangúlag kimondta, hogy az orsz. vásárteret régi helyén hagyja, szótöbbséggel elhatározta, hogy a heti vásártér egy évre meghagyását kérvényezi, ez idő alatt a teret vagy kibővíti, vagy a laktanya mellett, esetleg a tókertekben szerez területet s végül egyhangúlag kimondta, hogy az uradalomtól a Wittman major egy részének városi közcélokra leendő eladását kérelmezik. A városmalom javítása. A közgyűlés utolsó tárgyaként elhatározták, hogy a városmalom vizszerkezetét 1978 K költséggel megjavítják. A malombérlő köteles az eddigi béren kívül a befektetés 5%

_át fizetni, szerződését viszont 12 évre meghosszabbítják. A közgyűlés 1/

26 órakor ért véget. § Főorvos-választás. Pápa város képviselőtestülete folyó hó 11-én részleges tisztújító közgyűlésre jött össze. A közgyűlésen a törvény értelmében Koller Sándor alispán elnökölt, aki üdvözölvén a közgyűlés tagjait, a jegyzőkönyv hitelesítésére, illetve bizalmi férfiakúl Botka Jenőt, Faragó Jánost, dr. Kende Ádámot és Saáry Lajost kérte fel. Tudtára adta ezután a közgyűlésnek, hogy a szabályszerűen meghirdetett főorvosi állásra egy pályázat érkezett be dr. Csehszombathy László részéről, kinek pályázatát a kijelölő bizottság megvizsgálván, minden tekintetben szabályszerűnek találta s azért őt az állásra kijelölte. A jelölést a közgyűlés nagy éljenzéssel fogadta, mire az alispán dr.