Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.

1911-04-22 / 16. szám

újdonság, Déri Béla jutalomjátéka), csütörtök: Postásfiu és huga (operett, Ivánfi Jenő jutalom­játéka), péntek: Ripp van Winkle (operett, Kovács Hanna jutalomjátéka), szombat: Falun (három népies vígjáték, újdonság). TARKA ROVAT. A biró előtt. Lopás miatt volt idézve két suhanc. Az idősebb kint az előszobában kioktatja szépen a fiatalabbikat, aki még nem volt ilyen bajban. — Tudod, csak a szemébe ne nézzél a biró urnák, mert akkor el vagy veszve. Egyszer már voltam nála szószban, onnét tudom. Nem szólt hozzám, nem is bántott, csak reám nézett. De úgy nézett a szemembe, hogy nem lehet meg sem mondani. Egy ideig csak visszanéztem, azután úgy ereztem, mintha a nyakamat szo­rongatnák. Mikor pedig reám szólt, hogy mit csináltam — Isten úgyse, nem akartam, még is kivakkantottam. A fiatalabb nagyon szivére vette az okta­tást és gúnyosan nézett a társára, akin az izga­tottság minden jelei szembetűnően látszottak. Egyszerre nyilik az ajtó és hivják mind a kettőt egyszerre. Belépnek, de a biró feléjük se néz, egy iratcsomót vizsgált jó ideig. Nagy hirtelen fel­kapja a fejét és az idősebbikre néz. Az zavar­tan süti le a szemét. Most szúrós, kutató pillantása a fiatalabbik arcára esik rá, aki erre nagy merészen kivágja : — Hiába néz rám, a biró úr, úgy sem mondom meg, hogy én loptam el a pénzt. Az idősebb mérgesen hurrogta oda a társa felé: — Ni a szamár, utóvégre még megmondja azt is, hogy a fáskamrába ástuk el. Az első. — Mondd, Manóka, ha te találsz az utcán egy ötkoronásat, mi a te első dolgod ? — Az első dolgom ? . . . Szétnézni, hogy nem vette-e észre valaki. A hivatal. — Tiz óráig zavartalanúl alszunk a hivatal­ban, akkor jön a főnök . . . — És azután? — Azután vagy tiz percig kénytelenek vagyunk várni, míg ő is elalszik. A szoknyanadrág. — Én a világért se engedném a felesé­gemnek, hogy szoknyanadrágot hordjon ! — De hisz őnagysága már viseli. — Igen. De nem az én engedelmemmel! valóságos zivatar tört ki. Kulos Bélában nérai­képen derengeni kezdett a sejtelem, hogy a vic­cek vagyoni cenzushoz vannak kötve. Akinek ninos háza a belvárosban, az ne mondjon vic­ceket. Nem vesztette el a jókedvét, osak félt az emberektől, különösen a barátaitól, legkülönö­sebben a családjától. Mert iine, itthon ő lett az utolsó ember, s még a kis gyerek is mondogatta neki: — Papa, ne játszón velem, akinek nincs pénze, az menjen dolgozni és ne játszón mindig, mert nem kis gyerek. Amire Kulcs Bélának két köny szökött a szemébe, magasra emelte a gyereket, össze-visza csókolta és azt mondta : — Most te csinálsz vicceket én helyettem. Csakúgy lézengett. Nem bántotta senki, sőt szánakoztak rajta és kerülték. Aki nem tudott tőle szabadulni, az barátságosan rázogatta a ke­zét és mondta : — Szerencsés természeted van, Béluskám, hogy el nem veszted a jókedvedet, többet ér az minden vagyonnál. — Ugy-e ? — nevetett ő és szive-össze­facsarodott. De azért csak jókedvű volt. Egy napon azt olvasta az újságban, hogy a szövetkezet, melyben a megmaradt pénze java feküdt, megbukott., A vezérigazgató úr zsebre­vágta a betéti tőkét és most vigan körözik a Józsefvárostól Hamburgig. Kulcs Bélának ezúttal melege lett. Az jutott eszébe : mit szól ehhez a felesége ? Községi bizonyítvány. (Tényleg kiadatott.) ^ Egy szomszéd megyebeli község elöljáró­sága a napokban ártatlansági bizonyítványt adott ki az ott történt tűzesetre vonatkozólag. A .bizo­nyítvány a következőkép hangzik: Ártatlansági bizonyítvány. Alulírott községi elöljáróság bizonyítjuk, hogy (név egy többszörös milliomos) budapesti lakos községünkhöz tartozó puszta bérlője teljesen kifogástalan magaviseletű, er­kölcsös egyén, miért is ő a f. hó 2-án a bér­letén támadt tüzeset keletkezése miatt nem gyanúsítható. Egyébként is a tüzeset villám­csapásból eredt. Kelt 191.1 ápr. 18. jegyző. k. biró. HETI ÚJDONSÁGOK. Szikrák — egy ismeretlen világból. Irta: Nagy Vince. VI. De sok élet letörött már Tusakodva nagy hiába; Lehullott a porba, sárba. — S az igy letörött lelkeknek Kincseiből, .. . bizakodva, De sok ember vitte sokra. VII. Kiszáradt egy fűszál, Leesett a földre; Porrá taposódva Elvegyült közötte. — De hová tünt el az, Mi eddig a földtől Megkülömböztette, Alakot, szint, pompát, Csalva ki belőle, Az urává tette ? . . . Hely, e kérdésre egy Másik por: — az ember, Ha megfelelhetne . . . — Szép húsvét. A hideg, fagyos, szeles április húsvétra megemberelte magát. Feltáma­dás ünnepe gyönyörű, meleg tavaszi sugárral köszöntött reánk. Szinte fellélekzett az emberi­ség s szívta, szívta magába az istenadta balzsa­mos levegőt s járt a szabadban könnyedén, boldogan. Ritka szép húsvéti időnk volt, olyan, aminőben régen volt részünk. S így maradt ez — Asszonyka, — szólt csüggedten, — akarsz nekem egy nagy szívességet tenni ? — No, mi az ? — rivalt rá az asszonyka, aki a házlopás napjától kezdve csúnya és harapós volt, mint az édesanyja. — Nem kérek nagy dolgot, — szólt Kulcs Béla, — még pénzbe se kerül. Ne olvassál ma újságot. Aminek természetes következménye az lett, hogy az asszonyka egyszerre az újsághoz kapott és a vezércikknél kezdve végig keresgélt, amig csak rábukkant arra, amit néki nem volna sza­bad olvasnia. Kulcs Béla rettenettes viharra volt elké­szülve és meglepődött szörnye n,mikor az asszonyka csak annyit mondott : — Ez a ház az én nevemre van irva, ezt tehát nem fogod elinni. Bérbe fogom adni, hogy a gyermekeknek legyen mit enniök, férfiakat pedig nem tartok el, nézzél magadnak állást valahol, tovább nem folytatom ezt az életet. S még aznap pakolt éa visszaköltözött a szüleihez. Kulcs Béla soká állt a puszta lakásban, ruháit az asszony két ládába hányatta, még embert is adott melléje, hogy vigyék el. Nézte, nézte a ládákat, meg az embert és azon tana­kodott, hogy birja majd el egy ember ezt a két ládát. Végül nagyot sóhajtott, megfogta az egyik Iád a fülét és igen barátságosan szólt az ember nek : — Majd segítek. egész héten át péntek délutánig, amikor kis zivatar-féle vonult át a városon. Most már az eső is szívesen látott vendég volt, amit akár hosszabb pár órai tartózkodásra is barátilag fogadnánk. Mert csak ilyen telhetetlenek vagyunk mi emberek, mindig változatosság után sóvár­gunk. Napsugár után esőre s aztán ismét napsugárra. — Igazgatói értekezlet. A győri tankerü­lethez tartozó gimnáziumok és reáliskolák igaz­gatói — mint azt már múlt számunkban jeleztük — e héten szerdán és csütörtökön értekezle tet tartanak Pápán, a főiskola dísztermében. Az értekezleten Városy Tivadar tankerületi főigaz­gató elnököl. Részt vesznek rajta Acsay Ferenc győri r. kath. főgimn., dr. Bárdos Rémig kőszegi r. kath. főgimn., Faragó János pápai ref. főgimn., Gecsányi Gusztáv soproni ev. főgimn., dr. Kár­páthy Kelemen szombathelyi r. kath. főgimn., Kutrucz Rezső szentgotthárdi áll. főgimn., Lahne Vilmos soproni magán főgimn., Lenner Emil győri áll. főreálisk., Németh Sámuel felsőlövői ev. főgimn., Pacher Donát soproni r. kath., főgimn., Randweg Mihály magyaróvári r. kath. gimn., dr. Teli Anasztáz pápai r. kath. gimn., dr. Wallner Ignác soproni állami főreáliskolai igazgatók. Faragó János igazgató előadást tart az értekezleten ily cim alatt: „Hogyan lehetne gyakorlativá tenni oktatásügyünket?", dr. Teli Anasztáz igazgató pedig „A helyes és bátor szóbeli előadás gyakorlásának eszközeiről" tart értekezést. — Egyházkerületi közgyűlés. A dunán­túli református egyházkerület folyó évi tavaszi közgyűlését május hó 3—4. napjain Kaposvárott tartja meg. A gyűlésre szóló meghívókat most küldte szét Németh István egyházker. e. fő­jegyző. A gyűlés főbb tárgyai lesznek: 1. Az 1910. évi pénztári zárszámadások. 2. A nő­nevelő-intézetnél s főiskolánál szükséges épít­kezések. 3. Tanárválasztások. — Május 4-én bírósági ülés lesz. — Tibor napja. F. hó 19-én a pannon­halmi főapát nevenapján a bencés székházban díszebéd volt, melyen az első felköszöntőt Gyurátz Ferenc püspök mondta dr. Hajdú Tibor főapátra. Dr. Teli Anasztáz bencés igazgató a vendégeket, Faragó János ref. főgimn. igazgató dr. Telit éltette. — Esperesi értekezlet. A dunántúli ev. egyházkerület espereseit Gyurátz Ferenc püspök e hó 25-ére értekezletre hívta be Pápára. Az értekezleten egyházkormányzati ügyeket fognak tárgyalni. — Előadás a kataszteri felmérésről. Vidos Simon kat. mérnök az országos, és Pápa város kataszteri felméréséről folyó hó 23-án délután 6 órakor a Jókai-kör helyiségében, egyes eredeti munkarészek bemutatása, más munká­latoknak fényképi vetítése mellett ismertető fel­olvasást tart. Az előadásra Mészáros Károly polgármester és Deli Béla felmérési felügyelő küldtek szét meghívókat. Felhívjuk reá az érdek­lődő közönség figyelmét. — Előléptetés. Kluge Ferenc veszprémi m. kir. gazdasági felügyelői a földmivelésügyi miniszter a VII. fizetési osztályba léptette elő. — Búcsúvacsora. Az önkéntes tűzoltó­testület távozó főparancsnoka, Berkes Ágost tiszteletére f. hó 19-én este a Korvin-utcai Edelényi-vendéglőben búcsúvacsorát rendezett. A vacsorán a testület működő és pártoló tagjai, valamint a helyi intelligenciából is számosan vettek részt. Az első felköszöntőt Viz Ferenc alparancsnok mondotta, belsőséges szavakban méltatva azokat az érdemeket, miket Berkes Ágost négy évi főparancsnoki működése alatt szerzett. A tósztra válaszolva Berges Ágost meghatottan vett búcsút szeretett kartársaitól. Szép szavakban méltányolták Berkes működé­sét és adóztak elismeréssel rokonszenves egyé­niségének dr. Kende Ádám és dr. Hoffner Sándor, míg a testület tagjai közül Kovács József őrparancsnok és a legénység nevében Kerbolt Alajos mondottak felköszöntőt, kifeje­zést adva abbeli reményüknek, hogy még egy­szer újra főparancsnokukat tisztelhetik a távo­zóban. Dr. Antal Géza orsz. képviselő lelkes éljenzéssel fogadott táviratban üdvözölte az ünne­peltet. A társaság, melyet Edelényi Gyula ven­déglős ízletes ételekkel és italokkal látott el, sokáig kedélyes hangulatban maradt együtt.

Next

/
Thumbnails
Contents