Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.

1911-04-08 / 14. szám

dozott, mint azt a szerepét bizonyára jobban megtanuló diákok. Bátori mint Berbence fele­sége, majd mint jegyző csillogtatta jókedvét. Kovács Lajos Igazházit, Sándor Júlia Ágota leányát alakítottta. Különös elismeréssel adó­zunk Érczkövi szives, odaadó játékának a vén hegedűs szerepében, nem kevesebb tempera­mentummal játszott Lónyai Piroska (a hegedűs keresztleánya). A keddi előadásról nem sok mondani valónk van. Két operett is ment; de az első, a kétfelvonásos Narancsvirág, az előadás összes kellékeinek hatását tekintve, oly gyenge volt, hogy nem érdemes róla hosszabban megemlé­kezni, — míg a második, az egyfelvonásos Édes öregem, tartalmasabb, zenében (Fali Leo zenéje), énekben, kíséretben oly bájos, oly kifogástalanul jó volt, hogy ezzel be is fejez­hetjük arról az összes mondanivalónkat. Iván fi is, Lónyai is, szépen énekelt, pompásan játszott, nemkülönben Fábián Linka is csöpfü szerepé­ben. A Narancsvirágban egyedül Boriss Bianka temperamentumos tánca és Bátori eleven játéka érdemel említést. A díszletek szépek voltak. A szerda délutáni ifjúsági előadás Hodyson énekes életképe, A hs lord gyönyörködtette is­koláink gyermekhadát. Régi, ismert történetke, telve az ifjúság elbűvölő, rózsaszínű idealizmu­sával, mindenkit megnyerő naivitásával. A naiv, szeretetreméltó kis lordot Boriss Bianka kedves játéka rögzítette meg egy időre a gyermekpub­likum képzeletvilágában. Nagyon kedvesen ját­szottak Kovács Lajos (Dorincourt gróf), Bátori (Hobbs, a fűszeres) és Ivánfi (Dick, a cipő­tisztogató). A cenzűrázott darabok glóriájától körülvett Sárga liliom előadására gyanú érzésével men­tünk, ha vaíjon, a cenzúra, melynek révén a fő­hercegből nagyherceg lett, nem egyszerű reklám és hatásvadászat-e, amint az már nem egyszer megesett. Gyanúnk alaptalan volt. Biró Lajos drámája erős realizmussal megírt, nem csekély drámai erővel felépített darab. Mint maga is mondja, (ha nem is szórul-szóra) kiegyezésbe fuló komédiája annak a lázongó, tragikus érzés­nek, mely a felsőbb hatalmakkal (mint pl. egy kis nagyherceg érzéki vágya) szemben hiába ágaskodik. A vidéki polgári és katonai életet eredeti és találó szinekkel festi a szerző, ki ezen a kerékvágáson még szép diadalokhoz juthat. Az előadás jó közepes volt. Sándor Júlia ha még oly intelligensen beszélt is, illúziót semmi­kép se tudott kelteni. Déri a huga becsületét védni akaró doktor szerepét sok nemes hévvel játszotta, de jó íTomcsunkkal együtt nem volt ment beszédje némi szerepnemtudás okozta zökkenéstől. Pedig kár, mert egyébként Kovács fölényes főkapitány volt. A nagyherceg szerepé­tértek, vagy feledésbe merültek. Csak ő nena tudott feledni. Egy napon elárverezték a Zarándy birtokot, a pusztulásnak indult kúriával együtt. Mit tudott ő arról? Idegenek tolakodtak be az udvarra. Egy úr asztalt állított, föl az udvaron s min­dent kihozatott a szobákból : a bútorokat, régi képeket, fegyvereket. Neki pedig az mondotta, hogy most már itt nincs mit keresnie, menjen, amerre akar. Szörnyen felháborodott erre a beszédre. Hát most már hova várja Eleket? Hol vessen neki puha ágyat, ha a osatából fáradtan megér­kezik ? Az án hol rakják meg azt a puha fészket, amelyről oly szépeket álmodozott ? Az új birtokos, hogy megszabaduljon tőle, ezt mondta neki : a király kegyelmet adott a bujdosóknak, Elek is visszatért a többiekkel, de messze a Duna mellett telepedett le, ott keresse fel. Összeszedte hát holmiját s ment kinzó vágytól űzetve, északra, a Duna felé. Ámde arra meg azt mondták, hogy Barcay nem erre lakik, valahol a hegyek közt rejtőzik. Vissza­fordult tehát délre a Mecsek felé. És Zarándy Ágnes csak járta a Mecsek ós a Duna közét, föl, egészen Fehérmegyéig, fárad ­hatlanul. Ajkai megfonnyadtak, ruhái lefoszladoz­tak róla, alig takarták sovány tagjait. Maga napról napra fogyott, sorvadt. Jókedvű emberek nevettek rajta s az utca­gyerekek utána kiabáltak : „bolond kisasszony ! bolond kisasszony ! u ben Nyilcos többet produkált, mint eddig bár­mikor. Az igaz, hogy ez a szerep jobban rá is van szabva, mint a hódító testőrre. Ennek a katonának nincs szüksége se deli termetre, se csengő orgánumra, ez parancsol és hódít, mert ő — fenség. De Nyikos ezúttal értelmesen, jól játszott. Mellette dicséretet érdemel egy másik fiatal szinész Radnai is, ki Thurzó főhadnagy szerepében egész kellemes társalgó színésznek bizonyult. A többiek közül Vértes, Bátori, Boriss, Érckövi érdemelnek még felemlítést. A darab méltó lett volna nagyobb közönségre, de hát bizony az április befűtött kissé a színháznak s azért hideg volt. EGYESÜLETI ÉLET. = A leányegyesület 1911. évi április hó 9-én, azaz vasárnap délután 5 órakor rendezi előadó ülését a következő műsorral: 1. Hess A. : Kornevillei harangok. Zongorán négy kézre előadják Klein Gizi és Klein Jolán. 2. Felolva­sás. Tartja Bokor József. 3. Beranger: Isten veled. Szavalja Radnay János, színtársulatunk tagja. 4. Richárd Oszkár : Concertino. Hegedűn előadja Egresics János, zongorán kiséri Klein Gizi. TARKA ROVAT. A tavasz és járulékai. „Itt a tavasz!" — sóhajtják a férjek kórusban, mikor meglátják a kirakatokban díszelgő, legújabb divatú, harmadfél méter szélességű kalapokat és lehetetlen fantáziával kigondolt kosztümöket ! Itt a tavasz és megkezdődnek az ilyen­fajta beszélgetések ! Feleség : Kell két tavaszi kalap, 60 forint. Egy tavaszi kosztüm, 80 forint. Három pár ta­vaszi cipő, 35 forint, satöbbi ! Adj 300 forintot! Férj: Kalap 60, kosztüm 80, cipő 35. Az 175. Mire neked 300? Feleség : De azt is mondtam, satöbbi ! A satöbbi az 125 forint! Hja, itt a tavasz ! Férj : (keservesen) Jó hogy tavaszi zseb­kendők nem kellenek! Feleség: Jó, hogy mondod ! A zsebkendő­ről jut eszembe ! Tavaszi alsó szoknya is kell! Az 30. Adj 400-at! Férj (kétségbe esve): Tavaszi alsó 30, meg 300 az 330. Mire neked 400. Feleség: Mert tavaszi felső szoknya is kell! Adj 450-et. Férj (ordítva): Az előbb 400 kellett. Mire 450? Feleség (szelíden) : Mert az előbb csak egy szoknya kellett, most már kettő kell. Férj (gúnyosan): Nem jó volna, ha egy­szerre 500-at adnék? Feleség (ártatlanul): Nem. Mert 600 kell. Férj (szó nélkül megőszül). Aztán jön a veszekedés, (sőt néhol a verekedés), a harag, a: bánom, hogy hozzád mentem, a : bolond voltam, amikor elvettelek, és végül a válás. S mindez azért, mert itt a tavasz és itt a tavaszi divat ! Mi is hát a divat? A divat: a kor szellemének a külső ruházattal való harmóniája. így mondanák ezt a divat-szalónokban. Pedig ez tévedés! A divat az, hogy X-nének is olyan kell, mint amilyen Z-nének van. Mert ha X-nének nincs olyan, mint amilyen Z-nének van, akkor X-né megpukkan és X-nek azért kell százakat fizetni, hogy X-né (b. neje), meg ne pukkanjon ! Mert értsük meg egymást. X-né (értvén alatta a gyöngébb nem leg­nagyobb részét), nem azért öltözik a divat szerint, hogy a divat szerint öltözzön, hanem mert Z-né is úgy öltözik. Szóval a hölgyek egymás kedvéért, — de még inkább egymás bosszantására öltöznek a divat szerint. És kik csinálják ezt a divatot? Természetesen a szabók, mert hisz csak nekik van abból hasznuk, hogy X-né nem visel­heti a tavalyi kosztümöt, mert az 3 ujjal rövi­debb, mint a most divatozó kosztüm, amely természetesen 3 ujjal hosszabb. Ezért a 3 ujjnyi differenciáért kell X-nek százakat kidobni, — neki pedig kilóg a nyelve a szájából, — a térde a nadrágjából, hogy megkeresse a tavaszi divatra valót, mert ha ez nincs meg, akkor jőn a: bánom, hogy hoz­zád mentem, bolond voltam, mikor elvettelek s végül a válás. S mind ez azért, mert: „Itt a tavasz!" —Ó —5 HETI ÚJDONSÁGOK. — Kálvineum-ünnep. A ref. lelkészi árva­ház felállítása érdekében megindított mozgalom révén Pápa város egy gyönyörű ünnep feledhe­tetlen emlékével lett gazdagabb. Az ünnep teg­nap folyt le s így — sajnos — technikai okok gátolnak meg bennünket, hogy lefolyásáról illő részletességgel beszámoljunk. Délután 3-kor kez­kődött az ünnepség a ref. templomban tartott istenitisztelettel, melynek keretében Gergely Antal mezőtúri lelkész prédikált. Benne a pápaiak elsőrangú egyházi szónokot, nem túlzunk, ha azt mondjuk, az egész ország egyik első egyházi szónokát ismerték meg. Gyönyörű beszédének alapigéje az volt: „Mit tanulunk földanyánktól?" Felálló ének gyanánt Jílek Ferenc orgona-kísé­rete mellett Jánosi Antal püspökladányi kántor remek, kiképzett basszus hangján szólót éne­kelt. Az esti ünnepre zsúfolásig megtelt a főgimnázium tornaterme. Kiváló vendégeink sorá­ból Balthazár Dezső, az Országos Ref. Lelkész­egyesület elnöke, a tiszántúli kerület püspök­jelöltje mondott az ünnepélyen szivet, elmét egyaránt megragadó, apostoli buzgólkodásuk cél­ját fényszóró erejével megvilágító, remek beszé­det, mely mély, általános, maradandó hatást keltett. Frenetikus lelkesedés köszöntötte a pó­diumra léptekor a népszerű nagy költő-papot Szabolcska Mihályt. A lelkesedés csak fokozódott, mikor hangulatosabbnál-hangulatosabb, szebbnél­szebb verseinek egész sorát, (Nemesség, Eszté­tika, Sorozás, Cirkuszban, Hír a falunkból stb. stb.) közvetlen kedves előadásban felolvasta. Tomboló tetszésnyilvánítások újra és újra vissza­szólították a pódiumra a költőt, ki meghatva mondott köszönetet a belsőséges ovációért. Jánosi Antal pompás magánéneke, melyet szin­tén többször megismételtettek, méltón egészítette ki a vendégek szereplését. Az estély helybeli szereplői közül első helyen említjük Németh Istvánt, ki gondolatokban gazdag, magvas meg­nyitóval köszöntötte a vendégeket. A többi szám: Bódis Zsófi szavalata, Oáty István karnagy veze­tésével a főisk. énekkar kétszeri szereplése, Erdélyi Margit, Krausz Adrienne, Hörömpöly Iza triója, a (?í%-család zeneszáma, Szabó Imre szavalata mind hozzájárultak az ünnepély fényes sikeréhez. — Vendégeink — kik itt létük alatt Kis József esperes-lelkész szives vendéglátását élvezték — az éjjeli 1 órai vonattal utaztak el körünkből. — A közegészségügy államosítása. A belügyminisztériumban serényen foglalkoznak a közegészségügy államosításával, ennek megvaló­sítása hamarébb meg fog történni, mintsem a közönség gondolná. A kormány ezen szándé­kára vall a körülmény is, hogy a községi és körorvosi állásokat az elhatározott mérvben nem szaporítják s a nyugdij-ügyet már állami alapon létesitik. vízzel felfőzve csecsemők, gyermekek/valamint gyomorbajosok régbevált tápláléka JOw/ cfr/ Ái/itótftz/i 'f/ Tiszta alpesi tejet + a r + a I m a z . 1 doboz 1 Kor. 80fiH., minden gyógyszertárban és drogériában Kapható. ProspeK+us ugyanott.

Next

/
Thumbnails
Contents