Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.

1911-04-01 / 13. szám

a tiszti rangjáról lemondott Vronskyt Velencébe. Egy évig voltak ott, de nagy szerelmük mellett sem voltak boldogok. Anna férje hallani sem akart a válásról s így őket — nem lévén tör­vényes viszonyuk, — a társaság nem fogadta el. A férfit bántotta a száműzetés mellett a tétlen­ség is. Egy ilyen keserű órájában éri őt a cár megbízottja, ki ezredesi rangot igér neki, ha szakít Annával. Vronsky becsületérzése küzd a dicsőségvággyal; a kérdést az asszony oldja meg, ki lemond kedveséről, hogy őt karrierjében ne akadályozza. Visszamennek Oroszországba, hol különváltan, de egymáshoz közeli falun élnek addig is, míg törvényesen egymáséi lehetnek. Itt a férfit elragadja a tettvágy, a munka, a társaság, kezd hűlni kedvese iránt s amikor hirül adják neki, hogy Karenin végre beleegyezik a válásba, nem örül a fordulatnak. Anna érezve, látva szerelme halálát kétségbe­esik s a robogó vonat elé dobja magát. A főszerepeket Sándor Júlia és Déry Béla adták. Sándor Júlia teljes készültséggel, nagy ambícióval és szép sikerrel oldotta meg nehéz feladatát. Déry játékának a sikerén sokat rontott az, hogy szerepét nem igen tudta s a súgóra való figyelés lekötötte legjobb erőit. A férj szerepében Kovács alakított elég szépen. A többi szereplők közül nagyon intelligensül játszott Nyikos Zsigmond és Pethő Eszti. Nagyon ked­ves volt a kis Fábián Böske is. Ellenben nagyon kevés jót lehet mondani a darab elején szereplő mellékalakokról. A kiállítás, az utolsó vonat­jelenetet leszámítva, mely tűrhető jó volt, min­den tekintetben kifogás alá eshetik. Egy orosz főúri palotában a legnagyobb fantáziával sem lehet ilyen kopott, Ízléstelen bútorzatot s ilyen poros, szegényes pálmát elképzelni. Kár az ilyen nagyobb szabású darab hatását gyarló díszítéssel és hasonló rendezéssel leszállítani. Kedden a Király fogási elevenítették fel. Konti darabja még mindig kiállja a versenyt vagy 100 újfajta felkapott operettel. És Lányai Fjórája méltó volt Kontihoz. A többiekről nem mondhatjuk ugyanezt. A közönség — mely nagy bámulatunkra, kis számmal gyűlt egybe — élvezte a gyönyörű muzsikát és sokat tapsolt. Szerdán délután Herczeg Ferenc Bizanca került szinre ifjúsági előadás gyanánt. A keleti császárság túlfinomult szellemi életében, művelt­ségének és művészetének túláradt gyümölcsé­ben az elpuhúltságnak, alattomosságnak, pártos önérdeknek, az érzékiségnek romboló csirái kelnek életre s ijesztő árnyóriásokat vetve bontakoznak ki rikítóan, vésztjóslóan a vallásos­ságában erkölcsös és megtörhetetlen erejű törökök alkotta háttérből. A magát túlélő mű­veltségnek tragédiája, sötét tragikuma fejlődik ki szemünk láttára. Nagyszerű eszme, nagysze­rűbb a kivitele az emberiség ily döntő sors­fordulóinak lélektanilag megalapozott s eszté­tikailag kidolgozott képének az elénk vetítése. Titáni erővel teszi ezt Herczeg úgy a regényben, mint a drámában. Az optimista, embereit nem ismerő, környezetében és népében csalódott, de a görögökhöz méltó halállal kimúló Konstantin Dériben megfelelő alakítóra talált, testestől lelkestől méltó partnere volt Kovács, a zsoldos kapitány, egyedüli hive a császárnak, a török­ség ellentétét ügyesen emelték ki a követek, Nyikos és Vértes. Főszerepet vitt Sándor J. (Iréné császárné) és Pethő Eszti (Hanna). Osszharmóniát mindössze egy-két szerepét nem tudó görög udvaronc keltett. Ha mindig ilyen lelkiismeretesen készülnek ifjúsági előadásra, máskor sem hiányzik majd az ifjúság tapsadója. Kevesebb dicséretet mondhatunk az estéli előadásról : Guthi Kormánybiztosáról. Énekes szatirikus korrajznak van elkeresztelve. De az egész inkább a helyzetkomikum, mint az ostorozó vagy finoman csipő szatíra terén mozog. Tuzár Mihályt az országoshirü betörőt, egyik kalandja alkalmával, gróf Tállyainak szerelmi légyottja, illetőleg ellopott ruhája kormánybiztosi kineve­zéshez juttatja. Mint gróf Tállyai teremt rendet a panamázó, egész vármegyét maguknak ki­sajátító előkelőségek között. Nagyon vékony a Guthi szatirikus vénája, szegény a leleménye. Báróság után áhítozó miliomos polgárasszony, gyáva, fehérnyakkendős arisztokraták (kár, hogy a raccsolást nem lehet betűvel jelölni), sokat­igérő képviselők, leleményes szalónbetörők (mint az operák szalóntirólerei), kártyázó, szerelmes­kedő vármegyei tisztviselők — mind, mind nagyon régi s hozzá kiszolgált katonái a komi­kumnak. A darab szatírájának legnagyobb ellen­sége a főhős megrajzolása. Ilyen aranyos, ked­ves, rokonszenves, huncut, életvidám betörő el­vonja a hallgató figyelmét a vármegyétől, le­köszörüli a szatíra élét. S hozzá a pápai publikumnak méltán kedvenc Báthoryja vitte bele a betörő szerepbe egész egyéniségét. Kovács a panamázó milliomos, Déri gróf Thállyai, Sárközy Blanka a szegénysorsból fel­emelkedett polgári, de hűtlen asszony szerepé­ben iparkodtak játékukkal a darab ürességét palástolni. Boris Bianka és Ivánfy Jenő táncuk­kal kedveskedtek a publikumnak. Csütörtökön Szidamith valószínűleg Erc­kövi kedvéért, aki Absolont annak idején első­nek kreálta és ma is szépen énekelte. De a keleti opera naiv meséjével elavúlt már bizony. Végre zsúfolt ház — pótszékekkel! Annyi tátongó üresség után tömött sorok lelkesen tapsoló közönséggel! A közöny jege tehát meg van törve. Már csak ebből a szempontból is rokonszenvesen kell fogadnunk Lehár regényes operettjének, a Cigány szerelemnek színpadunkra való bevonulását. De megérdemli az érdeklődést a darab magáért is. Meséje ugyan kissé misz­tikus, de azért sok kellék van benne, ami a nézők tetszését megnyeri. Csengő-bongó szép melódiák, változatos táncok, diszkrét humor — olyan rekvizitumok, amelyek mindenkor bizto­sítják az operett sikerét. Magáról az előadásról csak elismerőleg nyilatkozhatunk. A szereplők iparkodtak a legjobbat produkálni. Fedák Zsazsa hires szerepét, Kőrösházy Ilonát Lónyai Piroska adta szilaj temperamentummal, derűs kedvvel. Énekszámai kitűnők, táncai kecsesek voltak. Zórikát Fábián Linka személyesítette, énekével szintén sikert aratva, azonban játékának több élénkség nem ártott volna. Erczkövi (Józsi) is jó volt, noha úgy látszott, némi indispozicióval küzdött. Báthori a szerelmes öreg (Dragotin) szerepében jeleskedett, sok derűs percet szerezve a hálás publikumnak. Kovács Hanna (Boleszku Jonel), Ivánfi (Dimitreanu Kajetán), Szalkay (Mózsi), Boriss Bianka (Jolán) egyenként és ösz­szesen osztoztak az est sikerében. Felemlítendők még a csöppség Kádár-növérek, akik nemcsak tapsot, de a — színpadra dobálva — sok-sok cukrot is kaptak a közönségtől. A zenekar, amelynek ugyancsak volt dolga, precízen műkö­dött. Az illumináció megfelelő volt, amiért a villanykezelőt illeti dicséret. A darabot a Király­szinházban több mint 100-szor adták egymás­után ; ha nem csalódunk, nálunk is ez lesz az idei szini szezón slágerje. HETI ÚJDONSÁGOK. A VAROS. A palotákat nem tudom csodálni, Tornyaik ridegek. Szeretnék füves, zöld mezőkön járni, * Bámulni a kékes, roppant eget. A város utcáin halottak járnak, Oly sápadt mindegyik. S nem tudnak örülni tavasznak, nyárnak, Felhő vagy napsugár: mindegy nekik. A háztetőkön játszik a verőfény, Hiába szomjazom: A zegzugos utcák parányi résén, Ahol vagyok, le nem csábíthatom. Örök árnyékban pusztul el a lelkem, A város fogva tart, Nem ereszt, pedig a falut szerettem, A szabad határt, mezőt, az avart. Ahol az ég a földdel egybe olvad Lágyan, rejtelmesen. S hallgathatom a pásztor tilinkónak Síró szavát, ha a nap lemegyen. S itt kell maradnom e zűrös Bábelben, Mint az eltemetett. S akár az eszelős, úgy nézem fölöttem A palotákra hajló csöppnyi eget!. . . Pederdi Andor. — Új gyorsvonat. Lapunk volt az első, mely már hónapokkal ezelőtt hirt adott róla, hogy a délután 5 óra 16 perckor Budapestről induló gyorsvonat, mely eddig csak Győrig s onnan tovább Sopronba közlekedett, Pápa felé Szombathelyig egy új vonat beállításával folyta­tást nyer. Feltétlenül hiteles helyről nyert érte­sülésünk alapján most módunkban áll az új gyorsvonatnak s ellenvonatjának, mely szintén gyorsvonat lesz, május elsejével életbelépő pon­tos menetrendjét közölni. Budapestről indul dél­után 5 óra 15 perckor, Győrbe érkezik 8 órakor, indul 8 óra 15 perckor, Pápára érkezik 9 óra 8 perckor, indul 9 óra 9 perckor, Szombathelyre érkezik 10 óra 34 perckor. Visszafelé: Szom­bathelyről indul reggel 4 óra 45 perckor, Pápára érkezik 6 óra 14 perckor, indul G óra 19 perc­kor, Győrbe érkezik 7 óra 25 perckor, indul 7 óra 40 perckor, Budapestre érkezik 10 óra 5 perckor. E két vonat létesítésével a kereskedelmi minisztérium városunk közönségének régi óhaját valósította meg, lehetővé tevén a budapesti útnak egy nappali idő tartama alatt könnyű és kényelmes megtételét. — Kitüntetett katonatisztek. A király kiváló csapatszolgálatuk elismeréséül Batthyány Béla gróf 7. honvédhuszár ezredbeli százados­nak a katonai érdemkeresztet, Késmárky Béla főhadnagynak a signum laudis-t ajándékozta. — A Kálvineum-ünnep elhalasztása. A lelkészi árvaház javára f. hó 27-ikére kitűzött ünnepet dr. Erőss Lajos tiszántúli ref. püspök váratlan halála miatt el kellett halasztani Az ünnepélyek vidéki közreműködői ugyanis mind Tiszántúlról valók, kiknek kegyeletük adóját kellett leróniok szeretett püspökük gyásztisz­tességtételén. A Kálvineum ünnepet április 7-én fogják megtartani a múlt számunkban közölt programmal. A már megváltott jegyek akkorra érvényesek. — Cirókseprőgyár. Új gyár alapítási tervéről adhatunk hirt. Cirókseprőgyár akar létesülni s mivel ezúttal nem idegenek be­telepedéséről, hanem helyi közgazdasági erők tömörüléséről van szó, bizunk benne, hogy a gyár létesülni is fog. A gyárról, melynek alapí­tásában több tekintélyes helybeli kereskedő és pénzember vesz részt, legközelebb részleteseb­ben irunk. — A Munkásgimnázium vizsgája. A Munkásgimnázium évzáró vizsgája csütörtökön este volt az ó-kollégium egyik termében. A vizsgán a munkásgimn. bizottság több tagja — köztük Gyurátz Ferenc ev. püspök, Németh István ref. egyházker. főjegyző, elnökök stb. — volt jelen, s örömmel hallgatták a vizsgát tevők értelmes feleleteit. A vizsgálat a következő tárgyakból történt: magyarnyelv, földrajz, történelem, ter­mészettan, számtan, mértan, könyvelés, szabad­kézi rajz. A 18 hallgató mindegyike felelt, bizonyságot téve arról, hogy a Munkásgimná­zium a munkásság ismeretkörének bővítése szempontjából megbecsülhetetlen munkát végez. A kiállított szabadkézi rajzok s a könyvelési minták szintén igen szép előhaladásról tettek tanúságot. A vizsgálat befejeztével a bizottság nevében Gyurátz Ferenc püspök szép szavak­ban mondott köszönetet a tanári karnak buz­gólkodásáért s a hallgatóknak nemes igyekeze­tükért. Viszont dr. Kapossy Lucián igazgató a vizsgán megjelent vendégeknek, köztük első sorban Gyurátz püspöknek mondott köszönetet szives érdeklődésükért. A hallgatók háláját pe­dig a tanári kar iránt Pintér Sándor cipész­segéd tolmácsolta. — A hallgatók a tanfolyam elvégzéséről bizonyítványt kapnak. Valődi A spíriiit vásárolunk eredeti 20 drb. K 1.20. Minden Tablettára az ASPIRIN szó van rábélyegezve. Farbenfabriken vorm. Friedr. Bayer & Co., Elberfeld u. Leverkusen b. Mülheim a Rhein.

Next

/
Thumbnails
Contents