Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.

1910-06-18 / 25. szám

HETI ÚJDONSÁGOK. mindazokat, kik a nemzeti kultura eszméiért lelkesedni tudnak. Adományokat lapunk is elfogad az egyesület céljaira. A D. K. E.-ben a tagok kötelezettségei a következők: a) az örökös tag legalább 2000 K alapítványt tesz s legfeljebb 5 év alatt befizeti; b) alapító tag legalább 200 korona alapítványt tesz s azt 5 év alatt befizeti; c) pártoló tag legalább 5 egymás után következő évre évenként 20—20 korona fizetésére kötelezi magát; d) a rendes tag legalább 10 évre 4 korona évi díj fizetésére vállal kötelezettséget; e) a gyámolító tag az, aki a d) alatt említett tagsági díjnál kisebb összeggel vagy adománnyal járul az egylet céljaihoz. A tagsági díjak és adományok a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bankhoz Budapest, Dorottya-utca 6. sz. küldendők. A YÁRMEGYÉRÖL. * Megyegyiilés. F. hó 13-án, hétfőn tartotta Veszprémmegye a rendes tavaszi gyűlését, amely iránt nagyon csekély érdeklődés mutatkozott. Igen kevés megyebizottsági tag vitt részt. Pápáról is csak tí-an voltak ott, még pedig dr. Antal Géza orsz. képviselő, Barthalos István, Bélák Lajos, Jákói Géza orsz. képviselő, Sült József, Körmendy Béla, Győri Gyula, dr. Hoffoer Sándor. Nagyon csendes hangulatban folyt le az egész gyűlés, amelyet Hunkár Dénes főispán nyitott meg 8 vezetett elejétől végig. A terjedelmes alispáni jelentés kimerítő előterjesztése után következett a gyűlés legérdekesebb és legmozgalmasabb pontja, egy megüresedett közigazgatási bizottsági helynek betöltése. A meghalt Jókuthy Albert helyébe kellett választani egy másik közig, bizottsági tagot. Beadtak 76 szavazatot, amelyek közül 71 esett dr. Antal Gézára, 3 Fischer Károlyra, "2 Csóti Gézára. A majdnem egyhangúlag megválasztott űj közig, bizottsági tagot, dr. Antal Gézát megéljenezte a gyűlés, amelynek még csak egy pontja keltett nagyobb érdeklődést és hozzászólást. Amint tudjuk, a városi ügyészünk megfellebbezte a közgyűlésünk azon határozatát, amely szerint az árvapénzekből 20 ezer koronát a helybeli Hitelszövetkezetbe helyez el. A megyei állandó választmány javaslata a fellebbezés álláspontját tette magáévá. Ez ellen felszólaltak és közgyűlésünk határozatát védték Győri Gyula és Barthalos István. Mind a ketten kimutatták a gyűlésünk határozatának helyességét. És ha az alispán nem támogatta volna oly erővel az áll. választmány javaslatát, a közgyülés helyben hagyta volna közgyűlési határozatunkat, de az alispáni felszólalás után a többség ellenkezőleg döntött. Ezen két élénkebb mozzanat után a gyűlés többi pontjai minden zökkenés és vitatás nélkül simán pörögtek le egymásután. A pápai ügyek közül nem fogadta el a megye az Árpád-utca rendbehozására vonatkozó határozatunkat sem. Ezzel a dologgal tehát majd újra találkozunk a tanácsteremben, ahol érdemlegesen foglalkozunk is vele. A hitelszövetkezeti betétet illető megyei döntést pedig — értesülésünk szerint — megfellebbezik a főforumhoz, a belügyminiszterhez. A VÁROSHÁZÁRÓL. § Az állandó választmány csütörtökön készítette elő a 18-ára kitűzött közgyülés ügyeit. Az ülés elején nagy vitát idézett elő dr. Kende Ádám felszólalása, aki arra való tekintettel, hogy a közgyűlésen a v. tisztviselők politikai szereplése tárgyában szándékozik interpellálni s mivel ugyanaz a közgyülés van hivatva a tiszt viselők fizetésrendezésével foglalkozni, aminek tárgyalásához nem elég higgadtak a kedélyek, kérte a közgyülés jul. 2 ra halasztását. H íjnócz ky Béla pártolta ezt, míg dr. Lővy László, dr. Kapossy Lucián, lischer Gyula ellenezték az indítványt 8 főkép a legutóbbi igen éles hangon szólt minden oly szándék ellen, mely a városházára a politikát akarná behurcolni. Ezután letárgyal ták a napirendet. Javasolják a Moravek-ház kisajátítását, a debreceni biztosító intézetre nem ajánlják egyelőre a részvényjegyzést s helyeslő tudomásul vették, hogy a jéggyár késedelmes megépítéséért a tanács napi 140 K Össszeget fog levonni a szerződéses fizetségből. A v. tisztviselők fizetésrendezési ügyét kiadták .a jogügyi bizottságnak s hogy ennek megfelelő munkálat készítésére kellő ideje legyen, a polgármester a közgyűlést saját elhatározásából csakugyan jul. 2-ra halasztotta el. Tavasz felé. Bimbótól lesz majd terhes a fa ága Es kipattan mind egy reggelen. S észre sem vesszük, hogy hullt el virága, Már édes gyümölcsöt is terem. Nekem a tavasz nem fakaszt virágot, Az ősztől nincs is mit várjak én. Az én álmaim mind könnyekké válnak, A vágyak hozzám csak meghalni járnak Es bimbójában elfagy a remény. Kardos Bözsi. á csáládfő és anyácskám huss éves korromban nágykorrusíttát engem. Áztán elveszem mágát Erzsi. — Lá-lalla-lá ! lallalallalá ! — danolt a kis komtesz és egyre szedte a virágot, amibe még jobban belepirult. — Szedjen maga is — parancsolta a grófocskának. — Ne azt, - azt, azt, a kéket, azt a pirosat, azt a pirosat; minden pipacsot szedjen össze. — Jó-jó ! Ez mulátságos, dörmögte a grófi-fi és telemarokkal tépte a füvet, ahol érte. — A menyásszonykámnak engedelmeskedem. Nágyon jól fog összepászolni á két családi birrtok, meglássá csák ! Már eljutottak az akácfasorig, amely a rétet a legelőtől elválasztotta. A parktól legalább is ötszáz lépésnyire voltak. Előttük egyenes út vitt a fasor közt a kastély felé. A fasoron túl, tarka svájci tehenek legeltek. A komtessz a friss levegőtől, meg a napsütéstől kicsattanó arccal szaladt a bocik felé. De csakhamar ijedten állott meg. A tehenek közül előre rontott a bika, amelyet eddig észre sem vettek s farkát zászlóként csóválva, puffadt nyakát magasra emelve, kocogott a piros blúz felé. — Megálljon ! Jöjjön visszá ! Hámárr, áz istenérrt! — kiabált a grófí-fi. De szegény Erzsike mozdúlni sem bírt, úgy megijedt. Keresztet vetett és lelkét istennek ajánlotta. Homályosodni kezdett előtte a kék ég. Ekkor, mintha a földből nőtt volna ki, egy zömök fiu ugrott fel a bogáncs közül s nekirohant a vaduló bikának. — Vissza héj ! Lurkó ! Helyedre héjj ! — kiáltotta rekedt, érdes hangon 8 hosszú ostorával szembe vagdosta a haragos állatot. A bika morgott és első két lábával hátradobálta a port; hatalmas fejét sunyin hajtotta le, úgy hátrált lassan. Végre megsokalta a szeme táján csattogó ostorcsapásokat, nagyot ugrott oldalt s eltotyogott a tehenek közé. Ott morgott, tülkölt elégedetlenül. A csordás fiu megfordult s odaballagott a szédülő leányhoz. Haragszik Lurkó a pirosra, — mondta ; — vesse le azt a réklit, akkor bátran szedheti itten a virágot. — Személyi hir. Dr. Antal Gábor dunán túli ref. püspök és Czike Lajos kir. tanácsos főisk. gondnok a héten át városunkban időztek s még a jövő hetet is itt töltik. — Petíció ? Egy-két fővárosi lapban a héten az volt olvasható, hogy a Pápán kisebbségben maradt Hoitsy-párt a választást petícióval fogja megtámadni. Nem kutatjuk, honnan származott e hiradás s mennyi az igaz alapja. Részünkről meg vagyunk róla győződve, hogyha volt is szó ilyenről a volt Hoitsy-pártiak között

r alaposabb meggondolás után felül fog kerekedni bennük a higgadtság és a város békéjének szeretete s egy nyilvánvalólag meddő petícióval nem fognak újabb izgalmakat kelteni akarni. — Évzáró ünnepélyek. Végére hajlik az iskolai év. Meg voltak immár az évzáró ünnepélyek is, melyek mindegyike a szülők s a nagyközönség élénk érdeklődése és a szokásos szép sikerrel folytak le. A főiskolai ünnepélyt dr. Horváth József igazgatói jelentése nyitotta meg. Majd Falussy József a képzőtársulat működéséről számolt be, pályadíjat nyert verseket olvastak fel Vas& Vince és Bakó Béla, komoly szavalattal működött közre Benedek József és víggal pedig Kovács József. Két számmal szerepelt a főiskolai ének- és zenekar, gordonkán játszott Rupprecht Andor s az ünnepélyt a jutalmak kiosztása fejezte be. Az állami tanítóképzőben vasárnap d. u. 3 órakor lefolyt ünnepélyt az énekkar nyitotta meg Pauer István vezetésével. Szavaltak Kocsis László, Barei Lajos, Bocskai Gyula; duettet énekeltek Kecskés Lajos és Horn József; magánzeneszámokkal működtek közre Duffek Antal (hegedű) és Szász Béla (zongora). Az ünnepélyt, a III. évesek zenekara zárta be egy Strausskeringő előadásával. Az állami polgári leányiskolában lefolyt évzáró ünnepélyen az I., II. és III. polgári osztály külön-külön énekszámokkal szerepeltek, zongorán játszottak Kovács Ilonka, Vései Piroska, Szmrekovszky K., szólót énekelt Frauendienst M.

r e végül a III. és IV. osztályosok előadták A vadrózsa c. daljátékot, melyben a szólórészeket Vései Piroska, Tima Margit, Váradi Róza, Nánik Emília, Szalay Juliska, Blum Irén és Petocz Emilia énekelték. A ref. leánynevelő intézet műsorát a képzőintézet és a polgári külön-külön énekszámai, Deutsch Blanka és Vilma, Szakváry Margit, A komtessz fülig elpirult. Nem állhatta meg, hogy hangosan ne kacagjon. — Mit nevet olyan jóizüen ? — kérdezte a kis gróf, aki a baj elmultával szintén erre tartott. Minthogy a leány nem válaszolt, nagylelkűén fordult a csordáshoz : elkísérhetsz egy dárábon, — mondta, arra gondolva, hogy a bika még könnyen visszatérhet. — Májd kápsz válámit fárádságodérí,! A csordásfiu rá sem hederített. Csak a leányt nézte és el nem tudta képzelni, miért nem veti hát le azt a piros réklit. Mentek a fasor felé, vissza ; a csordásfiu is ösztönszerűleg lépdelt utánok és majd felfalta szemével a grófkisasszonyt, akit most látott először. — A virágaim! — kiáltotta a komtesszke ijedten, szomorúan. Csakugyan, a virágok immár sehol sem voltak. Mindet elszórták, amikor a bikától az imént megijedtek. De a leány szeme most megakadt valamin. — Nini, akácvirág ! — jaj istenem, az első akácvirág ! ü LEGOLCSOBB ÉS LEGJOBB LIMOflÁDÉ • • • • Poralakban előállított limonádé. • • Egy adag 6 fillér. = Turístadoboz 12 adaggal zsebben kényelmesen hordható alakban SO fillér. ==« Kirándulásokon, sport-turákon, hadgyakorlatokon kitűnő szolgálatot tesz. «= Bármely vízben oldva kitünö limonádét ad. =============================^ :: Fölerakat: KISS LAJOS urnái PÁPÁN. :: Készíti: KERTÉSZ ERNŐ gyógyszerész krístálylímonádé-gyára SZABADKÁN. | — Mindenütt kaphatói =====