Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.

1910-03-19 / 12. szám

.5V PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: DR- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petöfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Végrendelet. Az örökre elnémúlt, császári pompával eltemetett, Bécs városától s az osztrák népektől méltán meggyászolt nagy demagógnak, Lueger Károlynak végrendelete négy pontot tartalmaz. Hogy az ogyik pontot, amely utódjának személyére vonatkozik, mennyire tiszteletben tartják az örökösök, az immár kiviláglott. Csaknem bizonyos, hogy nem dr. Weisskirchner úr, akit erre Lueger kijelölt, fog beleülni az árván maradt polgármesteri székbe, hanem dr. Pozer, vagy dr. Neumayer úr, ami hiszen nekünk igazán mindegy. Nem tartjuk kizártnak, hogy a végrendelet másik két pontja, ha nem is ily hamarjában, de hasonló sorsra jut. Egyetlen pontja van azonban a végrendeletnek, amelyet az örökösök máris viszálykodó csapata akkor is megtartott volna, ha Lueger fölöslegesnek tartotta volna utolsó akaratába strictis verbis felvenni s ez a pont — „a magyar kérdés". Abban a szertelen gyiilölségben, mely még a sirból is kitör, egyek és egységesek maradnak a keresztény-szociálisták, erről teljesen biztosak lehetünk végrendelettel és végrendelet nélkül. Valamint azonban életében nem tudta többre vinni ezzel a gyűlölséggel az elhunyt pártvezér, mint hogy megszerezte a népszerűséget s életének gyakorlati eredménye egyedül azokban a Bécs városi alkotásokban nyilatkozott meg, melyekben jellemének kétségtelenül tiszteletreméltó vonása : önzetlensége nyilatkozott meg, akképen biztosak lehetünk róla, hogy a jelszó ideig-óráig népszerű lehet, az idők változásai azonban elfújják a politikai küzdőtérről és a szivekből is. Tudunk mi róla, hogy az a Bécs, mely ma a magyar gyűlöletet kapta Luegertől örökségbe, ujjongó lelkesedéssel, mint a felszabadulás, a haladás hírnökét, mint megváltóját ünnepelte azt a Kossuth Lajost, aki volt legalább is olyan jó magyar, amilyen volt osztrákban Lueger Károly. És szólván Kossuth Lajosról, ma halála évfordulóján, mi is fogadalmat tehetünk az ő végrendeletére. „Szeressük a hazát" s akkor erősek leszünk a gyűlölség ellen es y a pokol kapui sem vesznek erőt rajtunk". Vármegyei közgyűlés. — 1910. március 14. — A veszprémi vármegyeháza díszes nagyterme ritkán látta még oly nagy számban együtt a törvényhatósági bizottság tagjait, mint a f. hó 14-én tartott közgyűlés alkalmából. Mintegy harmadfélszázan jöttek össze a megyebizottsági tagok. Az érdeklődés homlokterében két politikai vonatkozású kérdés állott. Alig hogy e két ügy, t. i. a főispán hivatalban maradása és az új kormány bemutatkozása, az előbbi dr. Vajda Ödön zirci apát, az utóbbi pedig dr. Antal Géza döntő súlyú felszólalásai után elintézést nyert, a tárgysor többi 116 pontját megcsappant érdeklődés mellett tárgyalták le. Megnyitás. A közgyűlést Hunkár Dénes főispán pont 1/

210 órakor nyitotta meg. Megyebizottsági tag — mint említettük — 250-nél több volt jelen. Pápa városát dr. Antal Géza, Bélák Lajos, Győri Gyula, dr. Hoifner Sándor, Jákói Géza, Körmendy Béla, dr. Kőrös Endre, Langraf Zsiga, Mészáros Károly, Mihályi Géza, Sült József, Wittmann Mihály képviselték, a pápai járásból jelen voltak: Csóthi Géza orsz. képviselő, dr. Csöndes László, Dufek Pál, Emresz Károly, Fodor Gyula, Gersner Ignác, Győry János, Herbszt Ferenc, Kőszeghy József, Mihályi Sándor, Mohácsy Ldjos, dr. Nagy Imre, Walla Géza. A főispán hivatalban maradása. Hunkár Dénes főispán a közgyűlést megnyitván és a megjelenteket üdvözölvén, röviden vázolta a politikai helyzetet. A koalíció alatt — úgymond — az alkotmányos kormányzás lehetetlenné vált. Minden higgadt polgárnak kötelessége most bebizonyítani, hogy az alkotmányos kormányzás mégis létesülhet. E célból közre kell működni a tisztességes kibontakozás megteremtésében, arpihez becsületes munka adhat csupán programmot. Ily intencióktól vezettetve, a kormány felkérésére megmiradt állásában. Kéri minden polgártársát, hogy polgártársai hasznára irányuló munkájában támogassák. A lelkes éljenzéssel fogadott megnyitó után az agg dr. Vajda Ödön zirci apát kért szót. Nem beszél — mondá — politikáról, reméli, hogy a haza jobbjai az ország érdekében megteremtik a békét, az egységet, ebben van az erő, mely képessé tesz bennünket a haza hív szolgálatára. Beszél csupán a főispán alkotmányos érzületéről s törvénytiszteletéröl, miknek nehéz időkben bizonyságát adta s örömmel üdvözli őt most, hogy állásában megmaradt. Aposztrofálja a régi Hunkárokat, kik az alkotmányért és szabadságért szóval és karddal küzdöttek s kifejezést ad a méltó utód iránt a vármegye törhetlen ragaszkodásának és szeretetének. Meg-megújuló zajos éljenzés volt visszhangja e szavaknak, melyekért a főispán meghatva mondott köszönetet. Tb. állások. Miután a főispán törvényadta jogánál fogva dr. Nagy Imre pápakovácsi körorvost tb. járásorvossá és dr. Fritse József veszprémi ügyvédet tb. ügyésszé kinevezte, meleg szavakkal parenA „PAPA

I HÍRLAP" TARCÁJ

A, Esti szürkületben . . . Magányos óráinkban sokszor netn érezzük az egyedüllétet — és megtörténik nagyon gyakran, hogy társaságban egyedül, elhagyatva érezzük magunkat. Miért ez a nagy idegenkedés az emberek közt. — Mert mindenki csak a maga önző személyével foglalkozik s másnál csak a pillanatnyi látszat után itél; pedig mennyivel többre becsülnők egymást, ha bele képzelnők magunkat úgy néha embertársaink helyzetébe és lelkivilágába s aszerint Ítélnők meg oselekedeteiket. És ha mindig azt tartanók szem előtt, hogy mikor az ajtó becsukódik egy ismerősünk távozása után, egyúttal a hallott dolgok és látott hibák felett is becsapnók a hallgatás kapuját s csak a jó indúlatnak meg az elnézésnek engednénk át a zárakat, akkor sohasem volna pletyka sem a világon. (Vagy akkor kevesebb lenne a szórakozás is ?) Hisz ha rossz természetünk s nagy szenvedélyeink vannak, nem tehetünk róla, mert így születtünk; de hogy magunkat tökéletesíteni igyekezzünk és rossz gondolatainkat, érzéseinket legalább bizonyos fokig leküzdjük, az csak tőlünk függ. És aki érzi, hogy erejéhez képest eleget tett a szép — a jó — a nemes oélok érdekében, az megfelelt emberi hivatásának. Mert azt hiszem, hogy az ember induljon mindig a saját maga de — szigoni lelkiismerete után és ne adjon arra sok mende monda beszédre, arai felett csak mosolyogni lehet és sajnálkozni azért, hogy még mindig mily messze állunk attól, hogy igazán megérdemeljük az — ember — nevet. De milyen messze ! Többnyire alig tudjuk magunkat apró kellemetlenségeinken tói tenni és mégis ha látunk másokat fájdalom vagy betegség után hosszabb ideig szomorú arccal, részvét helyett megütközünk rajtuk. Pedig téves azon fogalom, hogy csak egyes embereket ér csapás meg fáj dalom, mindnyájan ki vagyunk téve a sors veszélyeinek ; csakhogy az egyik ember mindjárt ta lál kárpótlást veszteségére, a másik pedig az első vétséggel egyúttal minden reményt és minden képességet más öröm is elveszít. A különféle hangulat a sors csapásainak elviselésénél talán hasonlítható az országuthoz, mikor egy nehezebb és durvább társzekér rajta keresztül halad. Némely emberé olyan, mint a jó kemény országút, melyen a kocsi keresztül haladása alig hogy valami kis nyomot hagy, vagy a legkisebb szél ismét elsimítja. - A másoké a vizes, nedves talajra emlékeztet, mely a kocsi vágányát még több nedvesség magába szívásával igyekszik eltüntetni, nem tekintve azt sem, ha piszkos pocsolya válik belőle. És egy pár emberé — mint száraz föld undorodik a nedvességtol, de nem elég kemény s erős és a minden iránt fogékony lélek a kocsik éles vágását örök időkre magán viseli és miatta hamarosan tönkre megy. De ne sajnáljuk azért le őket — és ne is tartsuk gyengéknek, mert az önuralo:n nagysága sohasem attól függ, hogy milyen a kinézésünk vagy a külső viseletünk, hanem hogy e külső viselet mily arányban van a belül duló érzelmekkel. — Meg a harc — győzelemmel — mindig akkor a legkeményebb, ha önmagunk ellen küzdünk. Aspfvin. Megérkeztek a legújabb tavaszi és nyári férfi-divatkelmék IT Rendkívüli dús választék bel- és külföldi gyapjukelmékben, valamint angol különlegességekben. ízléses, jól álló papi, polgári, valamint egyenruhákat készítek mérték szerint a legelegánsabb kivitelben. A szabásnál a test formáira, a kényelem követelményeire nagy gondot fordítok. 1ACIO DEZSŐ szabászati akadémiát végzett szabómester, oki. szaktanító, Pápáu, Fő-tér 19-ik szám alatt. JLapunk mai száma ÍO oldal.