Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.

1910-02-26 / 9. szám

önként, a külső jutalmaztatás minden igénye és reménye nélkül, ahelyett, hogy törekvésükben támogatatnának, léptennyomon csak lekicsinylést hallanak, ez lélektanilag érthetően elveszi kedvüket a működéstől s a város könnyen az elé a kérdés elé állítva találja magát, hogy amit eddig az önkéntes tüzoltó-testület részben városi segéllyel ugyan, de jórészt tagjainak önzetlen buzgóságával végzett, azt ezentúl tisztán fizetéses tűzoltókkal, az eddiginél sokkal nagyobb költséggel kell végeztetnie. Az önkéntes tűzoltó intézménynek természetéből folyólag vannak hátrányai, melyek ezt a fizetéses tűzoltósággal szemben mindig inferioritásban fogják tartani s melyek között legnagyobb az, hogy tagjainak szétszórtan a város különböző részein lakása folytán a tűz helyére oly gyorsan, mint az egyhelyben lakó fizetéses tűzoltóság, nem jelenhetik meg. Ennek a hátránynak csökkentésére lehet ugyan egyes intézkedéseket életbeléptetni, aminthogy maga a tüzoltóföparancsnok is a városi tanácshoz intézett beadványában javaslatbahoz ilyeneket. De e hátrányokat, a dolog természeténél fogva, egészen megszüntetni nem lehet. Kell, hogy a közönség józanul gondolkozva belássa, hogy e hátrány nem az egyes tagok hibájából ered, hanem magából az intézmény jellegéből s ha egy-egy tűzesetnél egyik-másik tűzoltó megkésve érkezik meg, ne fogadja gunyhahotával, sőt szitokkal azért, mert nem tudott megjelenni oly pontosan, mint a fizetéses tűzoltók együttesen kivonulhatnának. Gondoskodni kell azoknak az eszközöknek megteremtéséről, amelyeknek segélyével a tüzeseteknél való megjelenés gyorsabbá tehető, de lehetetlent kivánnunk nem szabad, ha csak a legnagyobb méltánytalanságot nem akarjuk elkövetni azokkal szemben, akik méltányos Ítéletünkre s támogatásunkra tarthatnak igényt. Ha vannak bajok, amelyeken a tüzoltótestület segíthet s melyek közé tartozik főleg a szerek elromlása folytán azok hasznavehetetlensége, a tűzoltótestület bizonyára megteszi a maga részéről mindazt, ami e bajok elhárítására szükséges. Csak jóindulatulag kell a parancsnokságot, vagy elnökséget figyelmeztetni s különösen előre felhívni a figyelmet egyes dolgokra, melyek elmulasztása tűzesetnél hátrányos következményekkel járhat s akkor, meg vagyunk győződve, hogy ezek a bajok a legrövidebb idő alatt megszűnnek. A tűzoltótestület már rég óta sürgeti egy új őrtorony felállítását, mert a mostaniból nem láthatni el a város minden pontjára. De épen így sürgeti tűzjelző állomások felállításával a városi közönségnek is a híradásba bevonását. A városi tanácsnak és a város képviselőtestületének dolga mindkét tekintetben megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy épen a tűzjelzés szempontjából olyan fontos két kívánalma a tűzoltóságnak minél előbb megvalósuljon. Állalában a város képviselőtestülete ne feledje el azt, hogy manapság a tűzoltó intézmény fenntartása a városnak nem egészen 10.000 K-jába kerül. Ha az önkéntes ltüzoltótestület tagjai a maguk önfeláldozásával nem vinnék a tehernek egy jelentékeny részét s a városnak csupa fizetéses tűzoltókat kellene tartani, ennek az összegnek kétszerese sem volna elég a fizetéses tűzoltói intézmény fenntartására. Jelentékeny összeg tehát az, amit tisztán városi adóban az önkéntes tűzoltóság révén a város lakosságának jelentékeny része, épen a háztulajdonosok megtakarítanak s így több elismeréssel s több méltánylással kell tekinteni azokra, kik a maguk humánus szolgálatkészségükkel ezt a megtakarítást lehetővé teszik. Ha az ideális szempontok nem birnák is a közönséget arra, hogy egy tisztán ideális célokból megalakult s városunkban majdnem négy évtized, óta működő egyesületet a maga érdeme szerint méltányoljon, ez a reális, mindenki által megérthető s érezhető indok kell, hogy odahasson, hogy tűzoltóságunk működését az eddiginél nagyobb rokonszenvei és ha kell megfelelő áldozatokkal is kisérje a város közönsége. Korhadt társadalom és nemzeti szocializmus, A szociális kérdések egész tömege vonul föl manapság a társadalom, a közgazdaság és politika útvonalain. Ez az útvonal talán sohasem volt olyan göröngyös, olyan járhatatlan, mint éppen a mostani életviszonyok között, midőn iparos, kereskedő, tisztviselő és minden rendii és rangú dolgozó munkása az emberi társadalomnak csak a legnagyobb erőfeszítéssel tud az élet követelményeivel szemben megküzdeni és eleget tenni ama kötelességeknek, amelyeket a köz- és magánélet reá ró. Nagy problémák megfejtésén töpreng az egész emberiség és az a mozgalom, mely a szociáiizmjs eszméit veti fölszinre és amely hivatva lesz a nehéz problémákat megoldani, kétségtelenül reá fog vezetni nemcsak politikai, de a társadalmi élet terén is, a jövendő boldogulásra. És amint az egész világot körülhállózzák ezek a szociális kérdések, melyek az egész emberiség életének, anyagi és erkölcsi javítása lenne és lesz is feladata, éppen úgy kicsinyben megtalál juk ezeket a kérdéseket atomjaiban is a nagy világnak. Mert hiszen az egész emberiségnek alkotó eleme minden egyes ember, mint iudivídium, tehát, mint egy apró porszeme egy óriási gúlának, melyet évezredek romboló viharjai és az idő vasfoga sem tudott szétroncsolni az össze tartó porszemekben rejlő roppant nagy erőellentállásával szemben. De a vihar és az idő vasfoga folytatja romboló munkáját és kétségtelen, hogy a piramisak is össze fognak dűlni, mihelyt azok az apró szemcsék szétomlanak, elvesztik összetartó erejöket, azt a kapcsot, mellyel minden energiájokkal a hatalmas építményt fenutartották. Az emberi társadalmat sem lehet egyébként képzelni, mint egy hatalmas piramisnak. És ez a hatalmas piramis ma már inog. Nem tudják ma már összetartani azok az elavult és minden erejöket elvesztett eszmék, melyekbe az új idők szelleme, mint valami vihar, a régi korhadt kövek rovátkái közé belekapaszkodott, hogy megbontsa és elpusztítsa a egész alkotást. A jövendő boldogulás ! Micsoda szép eszkibékíti atyját s az beleegyezik a házasságba. A harmadik rész az igazi Kudrun-ének. Hettel és Hilde boldogságban élnek. Két gyer mekük születik, egy fiú és egy leány, Kudrun, aki még anyját is felülmúlja szépségben. Mihelyt fölser iűl, nőül kéri a mórok királya, majd a normannok királyának fia, Hartmut. Hettel király mindkettőt visszautasítja. A szép királylány Herwignek, a seelandi királynak menyasszonya lesz. De apjának távolléte alatt a normannok nagy sereggel rátámadnak Hettel országára 8 a szép Kudrunt udvarhölgyeivel együtt elrabolják. Hettel király nagy sereggel indúl a rablók üldözésére s Valpensand szigetén utoléri őket. Óriási csata fejlődik ki, melyben Hettel király is elesett. Éjszaka idején pedig a normannok a hölgyekkel megszöknek. A hegelingek nem tudják tovább üldözni a normannokat, mert népök nagy része elveszett. Meg kell várniok, míg az ifjak felnőnek s elbirják a fegyvert. Ekkor azután megindúl a boszuló hadjárat Kudrun testvé rének és jegyesének vezérlete alatt. Kudrunt hiába erőltették ez alatt, hiába kényezerítették a legaljasabb munkára, hogy megtörjék gőgjét és hűségét, hogy menjen nőül Hartmuthoz. Állha tatos volt és hű maradt Herwighez. A hegelin gek ostrom alá fogják a normannokat, legyőzik nagy harc után s megszabadítják Kudrunt, aki aztán csakugyan Herwig hitvese lesz. Ezt a költői szépségekben gazdag, nagy époszt teljes egészében, az eredetinek versmértékétjen magyarra fordította dr. Kőrös Endre, a pápai főiskola tanára, s ezzel jó szolgálatot tett a magyar irodalomnak Irodalmunk különben sem gazdag műfordításokban s az újabb időben mindinkább gyengült e téren való munkálkodásunk. Pedig más népek nagy szellemi alkotásainak szerencsésen sikerűit átültetései bizonyosan nagyobb elismerést érdemelnek 8 nagyobb haszonnal is járnak, mint közepesen sikerűit eredeti alkotások. Egy nagy értékű műnek jól sikerűit átültetésével a fordító megörökíti nevét az irodalomban. Ezt nyugodt lélekkel elmondhatjuk Kőrös Endréről is. Fordítása kiválóan sikerűit. Verselése könnyen folyó és hangzatos, nyelve pedig oly magyaros, hogy a költemény olvasása közben csak az idegen, német nevek emlékeztetnek arra, vagyis inkább juttat ják eszünkbe azt, hogy nem eredeti magyar alkotással van dolgunk. A fordítás jelességét méltatta a Kisfaludy-Társaság azzal, hogy kiadta 8 így lehetővé tette, hogy a költői műremekeket kedvelő olvasóközönségünk a nagyszerű Nibelungéposz mellett a Kudrun rendkívüli szépségeiben is zavartalan élvezettel gyönyörködhetik. ízelítőül itt közlünk néhány versszakot, azt a szép részletet, midőn a fogoly Kudrun hirt hall övéiről : Hallgassunk most ezekről. Arról szóljon rege, Kiknek vigadni kéne, azoknak élete Hogy zordon idegenben milyen munkába tellett, Kudrunnak, Hildeburguak naponta a porondon mosni [kellett. Egyik napján a böjtnek déltájba' lehetett Úszván a part felé egy madár közelgetett. „Oh jaj, szegény madár," szól dics** Kudrun, „be szánlak, Hogy ilyen messze úsztál hullámún zajongó tengerárnak". S miként ha volna ember, reá választ ada Hangján a földieknek az isten angyala; „Istentől küldetém én s ha megkérdez beszéded, Ó legdicsőbb leányka, a véreidről hirt adok tenéked" S hogy a nemes leánynak a hang fülébe jő, Csodának tűnik az fel ; „alig hihette ő, Lakásberendezéseket DRACH ADOLF bútorasztalos, Pápán, Jókai-utca 14. szám alatt. u. m. háló-, ebédlő-, iroda-, előszoba- és konyhaberendezéseket megrendelésre rajz után készítek a legmodernebb kivitelben. Csakis elsőrendű száraz anyagból dolgozom. . . Javítássokat is elfogadok. II=ZZIZZZ