Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.

1910-02-19 / 8. szám

VII. évfolyam. 8 szám. Pápa, 1910 február i9. PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőséi?: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petöfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. A szegedi Ítélet. A szegedi Haverda-Ítélet megdöbbentő szenzációja pattantja ki belölünk a tanúi­ságokat. Egy vádlottat, névszerint Jánossyt, aki beismerte, hogy ránézve idegen öreg asszonyt meggyilkolt és aki bűnössége tudatában várta is elitéltetését, fölmentett a vád és bűnösség alól az illetékes tör­vényszék. A törvényszék jogkörébe beleavat­kozni nincs jogunk. Amit tett, a maga lelkiismerete nevében tette és egyedül ő felelős érte. Ámde ennek, az országszerte feltűnő verdiktnek jövő hatására rámutatni annál is inkább kötelességünk, mert most már igazán félteni kezdjük modern bírásko­dási eljárásunk legbecsesebb alkotását, az esküdtszéki intézményt. Még nem is régen az ország egész jogászi közvéleménye sürgette és kivivta a nagyobb bűnök felett Ítélkező esküdt­széki institúciót és máris a közhangulat ellene indul útra. Ennek, a mindenesetre reakciós áram­latnak nem várt lökést adhat a szabadkai vérdráma torz befejezése. És nem mi, a távolból szemlélők, nyujtjuk hozzá a kegyetlen adatot, hanem a véres história fő-főszereplője maga. A fővádlóit Jánossy, önmaga sem hitt eleinte a fölmentésben és — mint az újságok irják — majdnem erőszakkal kellett kicipelni a börtönéből a szabadság levegőjére. Arra sokszor volt és lesz eset, hogy bűnösök, gyilkosok, beigazolt büntényök miatti elitéltetésök után is hangoztatják ártatlanságukat. Ez a bűnösök lélektanán alapszik. Arra is volt már példa nem egy, hogy irtózatos lelki összehatások alatt el­követett bűnökért esetleg el nem itélt vádlott önkényt kérte a halált, vagy a földi igazságszolgáltatás sújtó szavát. De annak nehezen találhatjuk párját a büntárgyalások történetében, hogy a teljes beismerésben levő vádlott, aki maga is legalább ő évi börtönt várt, föltételek nélkül fölmentessék. Nem a szerencsétlen vádlott meg­menekülése elleni rosszindulat szól be­lőlünk. Hisz ö legkevésbbé tehet meg­szabadúlásáról. Nem irigyeljük tőle. Azon­ban az ö ügye nem magándolog, hanem a legfontosabb országos jellegű eset. A társadalom élet- és vagyonbizton­sági kérdése forog itt szóban. Ha egy intelligens és képzett embert, aki egy rettenetes bűn végrehajtására előzetesen készül, azért messze elutazik és kellő körültekintéssel végrehajtja a bűn­tényt az olyan személy ellen, aki öt soha­sem bántotta, senkije sem neki, — a beszámíthatóság hiánya miatt a törvény sújtó keze alól megfutni engedi a bíróság, akkor azt a kismüveltségü pórlegényt, aki régi boszújából, vagy ittas állapotban kelt hirtelen haragból leszúrja civakodótársát, lehet-e, szabad-e a beszámíthatóság alap­ján elitélni ? Mennél műveltebb valaki, annál beszámíthatóbb tetteiben. Minden beszámíthatóság relatív, ab­szolút beszámíthatóság nincs. Mindenki, aki bármi rosszat követ el, a gonoszság végrehajtása idejében nem rendelkezik teljes beszámíthatósággal. A nagyobb bű­nösökről pedig bebizonyított tény, hogy legtöbbnek öröklött vagy néha szerzett terheltségük eredménye az elkövetett gaztett. Ha e terheltséget és egyéb akadá­lyát a beszámíthatóságnak oly súllyal ve­tették latba a szegedi Ítéletben, akkor a többi bűnös is követeli ezt a minden­esetre humánus eljárást, a maga számára. De aztán a becsületes emberek társadalma inná meg ennek a levét, az az egész tár­sadalom, amelynek összes anyagi és er­kölcsi érdekeire a bíróságoknak kellene felügyelniök. A Nick Carter detektív regény kihatásától remegve óvjuk társadalmun­kat. Pedig valamennyi fércregénynél sok­kal vészesebb kinövéseket támaszt az effajta birói Ítélet. Mert annak eseményei a képzelet szüleményei, ez meg maga a valóság. És még hozzá milyen valóság! Ban­kett és tósztok, mint valami hősöknek, szolgáltak keretül a fináléhoz. Nem kere­sem, hogy kinek a pénzéből tellett rá, csak arra lehetünk kíváncsiak, ha valami szegény ördögöt mentettek volna fel hasonló körülmények között, hát akkor is durrogott volna a pezsgő és zúgott volna az éljen az újra szabad ünneplésére? Ilyen végső akkordok között befeje­ződő törvényszéki esemény csak a régi Róma legzüllöttebb társadalmi életében található, mikor a meztelen bün hencegve jelent meg az utcákon és a köztudatú gazságokat nem merték bíróság elé vinni a jók, mert féltek, hogy a bün diadal­mámor között üli meg fölmentését 'és ezzel a bírósági intézménybe vetett hit megdől és az erkölcsi felfogás a népből teljesen kivész. Az emberi lélek örül, ha egy ártat­lant fölmentenek a vád alól. Kívánja, hogy a gyanús, de be nem igazolt bűnös­ség is fusson az Ítélet elöl. De, ha egy beismert nagy vádat kisiklani enged a bíróság, az ellen erkölcsi érzete feltámad, mert magát és az egész társadalmi rendet látja benne megtámadva. A szegedi szenzáció nem csupán az esküdtszéki intézményre, hanem az erkölcsi közfelfogásra is mért erős csapást. <*.v. Gfjr. Feljajdulás. Válasz a Pápai Lapok „Gazdáink szereplés© a városi közgyűléseken" cimii cikkére A Pápai Lapok legutóbbi számában el­keseredetten jajdul fel egy B. I. jelzésű valaki. Mintha visszhangja akarna lenni a Pápai Hírlap egy előbb megjelent cikkének Közöny"), ez is — igaz terjengősebben, de kevesebb jóizléssel és több rosszhiszeműséggel — ostorozza a pápai gazdapolgárságnak a város ügyeiben való szerep­lését. Ha a felhozott vádak a valóságnak meg­felelnének, joggal elvárhatná cikkíró azt a hatást, amit keres, hogy t. i. a gazdákközül a kép­viselőtestületbe került tagok megbízóik részé­ről bizalmatlansággal illessenek és hitelöket előttük elveszítsék. Hogy azonban a városi közgyűléseken részt nem vevő érdemes közönség félre ne vezettessék üres gyanúsító szólamok által s puszta vádaktól, megismertetjük a közönséggel nyiltan s őszintén azon szempontokat, melyektől a városi köz­gyűléseken magunkat írányíttatjuk. Jobb ízlésünk tiltja, hogy a múltban el­követett hibák felsorolásával viszonvádat emel­jünk a letűnt — de feltámadni óhajtó —klikkrend­szer képviselői ellen, kikhez talán a cikkíró is tartozik, vagy hogy a személyeskedésnek min­dig rút terére lépjünk, — amint azt a cikkíró teszi, — de, hogy a támadásokat, a befeketítést célzó vádakat kellő értékükre le ne szállítsuk, ezt már mégsem engedhetjük el. Miért is jajdul fel oly bőszen a nemes cikkíró ? Azért, mert: a város gazdái nagy erővel iparkodnak tért hódítani, — az állandó választ­mányba is sikerült bejutniok, — a közgyűlé­seken külön érdekcsoportot képeznek, — oly határozatokat szavaznak meg, melyek a város érdekeivel ellenkeznek, — a képviselőtestületbe a maguk embereit választják be. Ezen — azt hisszük hűen összefoglalt — vádak alapján cikkírónak a város jövőjét féltő lelke azon aggódásának juttat kifejezést, hogy ily képviselő­testülettel nem fejlődni, hanem hanyatlani fog a város, míg nagy parasztvárossá nem sűlyed. Megérkeztek a legújabb tavaszi és nyári férfl-divatkelmék 11 Rendkívüli dús választék bel- és külföldi gyapjukelmékbeo, valamint angol különlegességekben. ízléses? jól álló papi,'polgári, Valamint egyenruhákat készítek mértek szerint a legelegánsabb kivitelben. A szabásnál a test formáira, a -kényekm követelményeire: nagy gondot fordítok. - VÁGÓ DEZSŐ ===== szabászati akadémiát végzett szabómester, oki. szaktanító, Pápán, Fő-tér 19-ik szám alatt* Sl . • ; •

Next

/
Thumbnails
Contents