Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.

1910-02-19 / 8. szám

VII. évfolyam. 8 szám. Pápa, 1910 február i9. PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőséi?: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petöfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. A szegedi Ítélet. A szegedi Haverda-Ítélet megdöbbentő szenzációja pattantja ki belölünk a tanúiságokat. Egy vádlottat, névszerint Jánossyt, aki beismerte, hogy ránézve idegen öreg asszonyt meggyilkolt és aki bűnössége tudatában várta is elitéltetését, fölmentett a vád és bűnösség alól az illetékes törvényszék. A törvényszék jogkörébe beleavatkozni nincs jogunk. Amit tett, a maga lelkiismerete nevében tette és egyedül ő felelős érte. Ámde ennek, az országszerte feltűnő verdiktnek jövő hatására rámutatni annál is inkább kötelességünk, mert most már igazán félteni kezdjük modern bíráskodási eljárásunk legbecsesebb alkotását, az esküdtszéki intézményt. Még nem is régen az ország egész jogászi közvéleménye sürgette és kivivta a nagyobb bűnök felett Ítélkező esküdtszéki institúciót és máris a közhangulat ellene indul útra. Ennek, a mindenesetre reakciós áramlatnak nem várt lökést adhat a szabadkai vérdráma torz befejezése. És nem mi, a távolból szemlélők, nyujtjuk hozzá a kegyetlen adatot, hanem a véres história fő-főszereplője maga. A fővádlóit Jánossy, önmaga sem hitt eleinte a fölmentésben és — mint az újságok irják — majdnem erőszakkal kellett kicipelni a börtönéből a szabadság levegőjére. Arra sokszor volt és lesz eset, hogy bűnösök, gyilkosok, beigazolt büntényök miatti elitéltetésök után is hangoztatják ártatlanságukat. Ez a bűnösök lélektanán alapszik. Arra is volt már példa nem egy, hogy irtózatos lelki összehatások alatt elkövetett bűnökért esetleg el nem itélt vádlott önkényt kérte a halált, vagy a földi igazságszolgáltatás sújtó szavát. De annak nehezen találhatjuk párját a büntárgyalások történetében, hogy a teljes beismerésben levő vádlott, aki maga is legalább ő évi börtönt várt, föltételek nélkül fölmentessék. Nem a szerencsétlen vádlott megmenekülése elleni rosszindulat szól belőlünk. Hisz ö legkevésbbé tehet megszabadúlásáról. Nem irigyeljük tőle. Azonban az ö ügye nem magándolog, hanem a legfontosabb országos jellegű eset. A társadalom élet- és vagyonbiztonsági kérdése forog itt szóban. Ha egy intelligens és képzett embert, aki egy rettenetes bűn végrehajtására előzetesen készül, azért messze elutazik és kellő körültekintéssel végrehajtja a bűntényt az olyan személy ellen, aki öt sohasem bántotta, senkije sem neki, — a beszámíthatóság hiánya miatt a törvény sújtó keze alól megfutni engedi a bíróság, akkor azt a kismüveltségü pórlegényt, aki régi boszújából, vagy ittas állapotban kelt hirtelen haragból leszúrja civakodótársát, lehet-e, szabad-e a beszámíthatóság alapján elitélni ? Mennél műveltebb valaki, annál beszámíthatóbb tetteiben. Minden beszámíthatóság relatív, abszolút beszámíthatóság nincs. Mindenki, aki bármi rosszat követ el, a gonoszság végrehajtása idejében nem rendelkezik teljes beszámíthatósággal. A nagyobb bűnösökről pedig bebizonyított tény, hogy legtöbbnek öröklött vagy néha szerzett terheltségük eredménye az elkövetett gaztett. Ha e terheltséget és egyéb akadályát a beszámíthatóságnak oly súllyal vetették latba a szegedi Ítéletben, akkor a többi bűnös is követeli ezt a mindenesetre humánus eljárást, a maga számára. De aztán a becsületes emberek társadalma inná meg ennek a levét, az az egész társadalom, amelynek összes anyagi és erkölcsi érdekeire a bíróságoknak kellene felügyelniök. A Nick Carter detektív regény kihatásától remegve óvjuk társadalmunkat. Pedig valamennyi fércregénynél sokkal vészesebb kinövéseket támaszt az effajta birói Ítélet. Mert annak eseményei a képzelet szüleményei, ez meg maga a valóság. És még hozzá milyen valóság! Bankett és tósztok, mint valami hősöknek, szolgáltak keretül a fináléhoz. Nem keresem, hogy kinek a pénzéből tellett rá, csak arra lehetünk kíváncsiak, ha valami szegény ördögöt mentettek volna fel hasonló körülmények között, hát akkor is durrogott volna a pezsgő és zúgott volna az éljen az újra szabad ünneplésére? Ilyen végső akkordok között befejeződő törvényszéki esemény csak a régi Róma legzüllöttebb társadalmi életében található, mikor a meztelen bün hencegve jelent meg az utcákon és a köztudatú gazságokat nem merték bíróság elé vinni a jók, mert féltek, hogy a bün diadalmámor között üli meg fölmentését 'és ezzel a bírósági intézménybe vetett hit megdől és az erkölcsi felfogás a népből teljesen kivész. Az emberi lélek örül, ha egy ártatlant fölmentenek a vád alól. Kívánja, hogy a gyanús, de be nem igazolt bűnösség is fusson az Ítélet elöl. De, ha egy beismert nagy vádat kisiklani enged a bíróság, az ellen erkölcsi érzete feltámad, mert magát és az egész társadalmi rendet látja benne megtámadva. A szegedi szenzáció nem csupán az esküdtszéki intézményre, hanem az erkölcsi közfelfogásra is mért erős csapást. <*.v. Gfjr. Feljajdulás. Válasz a Pápai Lapok „Gazdáink szereplés© a városi közgyűléseken" cimii cikkére A Pápai Lapok legutóbbi számában elkeseredetten jajdul fel egy B. I. jelzésű valaki. Mintha visszhangja akarna lenni a Pápai Hírlap egy előbb megjelent cikkének Közöny"), ez is — igaz terjengősebben, de kevesebb jóizléssel és több rosszhiszeműséggel — ostorozza a pápai gazdapolgárságnak a város ügyeiben való szereplését. Ha a felhozott vádak a valóságnak megfelelnének, joggal elvárhatná cikkíró azt a hatást, amit keres, hogy t. i. a gazdákközül a képviselőtestületbe került tagok megbízóik részéről bizalmatlansággal illessenek és hitelöket előttük elveszítsék. Hogy azonban a városi közgyűléseken részt nem vevő érdemes közönség félre ne vezettessék üres gyanúsító szólamok által s puszta vádaktól, megismertetjük a közönséggel nyiltan s őszintén azon szempontokat, melyektől a városi közgyűléseken magunkat írányíttatjuk. Jobb ízlésünk tiltja, hogy a múltban elkövetett hibák felsorolásával viszonvádat emeljünk a letűnt — de feltámadni óhajtó —klikkrendszer képviselői ellen, kikhez talán a cikkíró is tartozik, vagy hogy a személyeskedésnek mindig rút terére lépjünk, — amint azt a cikkíró teszi, — de, hogy a támadásokat, a befeketítést célzó vádakat kellő értékükre le ne szállítsuk, ezt már mégsem engedhetjük el. Miért is jajdul fel oly bőszen a nemes cikkíró ? Azért, mert: a város gazdái nagy erővel iparkodnak tért hódítani, — az állandó választmányba is sikerült bejutniok, — a közgyűléseken külön érdekcsoportot képeznek, — oly határozatokat szavaznak meg, melyek a város érdekeivel ellenkeznek, — a képviselőtestületbe a maguk embereit választják be. Ezen — azt hisszük hűen összefoglalt — vádak alapján cikkírónak a város jövőjét féltő lelke azon aggódásának juttat kifejezést, hogy ily képviselőtestülettel nem fejlődni, hanem hanyatlani fog a város, míg nagy parasztvárossá nem sűlyed. Megérkeztek a legújabb tavaszi és nyári férfl-divatkelmék 11 Rendkívüli dús választék bel- és külföldi gyapjukelmékbeo, valamint angol különlegességekben. ízléses? jól álló papi,'polgári, Valamint egyenruhákat készítek mértek szerint a legelegánsabb kivitelben. A szabásnál a test formáira, a -kényekm követelményeire: nagy gondot fordítok. - VÁGÓ DEZSŐ ===== szabászati akadémiát végzett szabómester, oki. szaktanító, Pápán, Fő-tér 19-ik szám alatt* Sl . • ; •