Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.

1910-12-17 / 51. szám

Hisz a községi élet alapos ismerője nem tagadhatja, hogy a községjegyzői karnak elég oka volt a jogosult panaszra s a jegyzők legnagyobb része súlyos anyagi gondokkal és munkával terhelten húzta az élet nehéz igáját. De tempóra mutantur! A közigazgatás egén hajnalpír dereng, s erős a remény, hogy mire kisüt a nap, fénysugarait már egy, a XX. századhoz méltó, modern községi közigazgatásra veti. A közigazgatás nagy átalakulás előtt áll. A községi jegyzőknek kitűzött céljuk elérésében folytatott fáradhatatlan munkájával sikerült meggyőzni az illetékes tényezőket a régi községi törvény elavultságáról és tarthatatlanságáról, melynek legnagyobb része a mai modern korba, modern viszonyok közé sehogy sem illeszthető már be, s amely csak gátat vet a haladás elé. A legfelsőbb helyen is átérezték a községi jegyzők áltai annyiszor hangoztatott reformtörekvések szükségességét és a mai fokozottabb igényeknek megfelelő, teljesen új alapból kiépitétt községi törvény készítése rövid idő kérdése lehet már csak. Minden kérelmük szanálását, teljesítését attól várják a jegyzők és sóvárogva, nagy reménnyel tekintek azon hatalmas, nagy alkotás elé, mely hivatva van az általános közigazgatás gyökeres átalakításának keretében a jegyzők közhivatalnoki jellegét kidomborítani, vágyaikat megvalósítani, s egy egységes magyar kulturés jogállamnak fundamentomát megalkotni. Vármegyei közgyűlés. — 1910 dec. 12., 13. — Veszprémvármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 12-én és folytatólag 13-án évnegyedes közgyűlést tartott. A közgyűlésen mintegy 150 megyebizottsági tag volt jeten. Nagyobb vita csak az árvapénzek elhelyezése körül volt az első napon, a második napon vita nélkül emelték határozattá az állandó választmány javaslatait. Hunkár Dénes főispán a közgyűlést megnyitván, részvéttel emlékezett meg Reviczky Ambrus és Mihályi Géza megyebiz. tagok elhunytáról. Méltatta ezután — 30 éves szolgálata alkalmából — Szélessy Dániel árvaszéki ülnök érdemeit s egyúttal őt tb. árvaszéki elnökké nevezte ki. Galamb József vm. tb. ügyésznek ez állásról történt lemondását sajnálatlal vette tudomásul a közgyűlés s érdemei iránt elismerését fejezte ki. Helyébe vármegyei tb. ügyésznek a főispán dr. Baranyai Ferenc pápai ügyvédet nevezte ki. Napirend előtt Mohácsy Lajos interpellált abban a tárgyban, hogy a ragadós száj- és körömfájás miátt lezárt községekben néhol kihajthatók az egészséges állatok a mezőre, máshol meg nem. Az alispán a törvény alapján megmagyarázta az udvarzár és községzár közti különbséget. Válaszát tudomásul vették. A napirend során mindenekelőtt az alispán évnegyedes jelentése került felolvasásra s fogadtatott el. A számonkérő-szék jelentése megnyugtató tudomásul szolgált. Most választások következtek. Jánossy Ágost elnöklete alatt titkos szavazással — csaknem egyhangúlag — megválasztattak közigazgatási bizottsági tagoknak dr. Antal Géza, Bélák István, id. Kenessey Pongrác, dr. Óvári Ferenc és Sült József. Á központi választmány tagjaira Sült József elnöklete alatt szavaztak. Megválasztattak, akik a tisztet eddig is viselték. Megalakították még az igazoló és a biráló választmányt. A lóavató bizottság elnöke a pápai járásra nézve Tar Gyula, a devecseri járásra Martonfalvay Pál lett. Gömörvármegye átiratát a vármegyei tisztviselők státuszának mielőbbi rendezése érdekében hasonló szellemű felirattal támogatják. Az Országos Orvosszövetség kérelmére kimondták, hogy a vármegye köztisztviselő orvosai a munkásbiztosító pénztárnál csak az eddigi módon — külön eskü letétele nélkül — vállalhatnak orvosi állást. Az árvaértékek, vármegyei alapok és pénzkészletek elhelyezése tárgyában az őszi közgyűlés egy bizottságot küldött ki. A bizottság azt javasolta, hogy az említett pénzeket az eddigi úzustól eltérőleg csak részben helyeztessenek el a Veszprémi Takarékpénztárban, ide jöjjön az alapítványi Összegek fele, másik fele a Veszprémmegyei Takarékpénztárba. Az árvapénzek, melyek kevesebb hullámzásnak vannak kitéve, helyeztessenek el az ajánlatra felszólított pénzintézek közül legelőnyösebb ajánlatot tevő Pápa és vidéki, Veszprémmegyei, Enyingi, Zirczi és Várpalotai Takarékpénztárban. Mindegyik pénzintézetnek 250—250.000 K jut, a fennmaradó rész pedig a Veszprémi Takarékpénztárban helyeztessék el. A bizottság ezzel egyidejűleg azt is indítványozza, hogy a törvényhozáshoz kérelem intéztessék a törvény oly irányú módosítása iránt, hogy az árvapénzek államkötvényekbe is befektetők lehessenek s hogy a kezelési költség 10%-ról 5%-ra szállít tassék le. Az ügyhöz elsőnek szólott hozzá Bezerédj Viktor államtitkár, ki helyesli, hogy az eddigi elhelyezési módtól eltérnek, de a végleges döntés előtt szeretné, ha az egyes takarékpénztárak vagyoni állapotának megfelelőleg döntenének az összeg felől, mely ott elhelyezést nyer és pedig annak tekintetbe vételével, hogy alaptőkéjének legfeljebb 2/

3-át kaphatja egy-egy pénzintézet betétként a vármegyétől. E tárgyban egy legközelebbi közgyűlés határozzon. Gázon Gyula azt óhajtaná, ha mindazon pénzintézetei a megyének, melyek a tűzpróbán átmentek, aránylagosan részesednének. Fischer Károly, mint a javaslatot tevő bizottság elnöke ismerteti a szempontokat, melyek őket vezették. A javaslott mód szerint az árvaértékek teljesen megnyugtató elhelyezést nyernek. Barthalos István helyesli a bizottság azon intencióját, hogy a pupilláris biztosíték terén változás történjék s lehetőleg oda szeretne hatni, hogy minél többen vegyenek kölcsönt a vármegyei pénzekből, ez iránt járásonként lehetne akciót indítani. Mohácsy Lajos Gózon indítványát támogatja. Dr. Csete Antal arra figyelmezteti a közgyűlést, hogy e tárgyban a törvény értelmében már a mai gyűlésen kell határozni, mert különben ex-lexbe jutnak. Erre a főispán elrendelte a névszerinti szavazást, melynek eredményeként 18 szótöbbséggel a kiküldött bizottság, illetve az állandó választmány javaslatot fogadták el. A vármegyei múzeumegylet kérelme folytán az állandó múzeum-alap terhére 15.000 koronát szavaztak meg. A vármegyei segéd- és kezelő-személyzetnek 10%"

o

si a díjnoki karnak 100 koronás, a szolga-személyzetnek"50 koronás drágasági pótlékot szavaztak meg a gyámpénztári tartalék-alap terhére. Ugyanezen alkalommal a tisztviselő karra nézve elhatározták, hogy a király születésének 80-ik évfordulója emlékezetére e jubiláris évet a nyugdíjba kétszeresen számítják. Az első nap folyamán még csak Körmendy Béla tb. főbiró kérvényét tárgyalták, ki Zirczre történt áthelyeztetése folytán 600 kor. személyi pótlék megszavazását kérte. Az áll. váll. csak a felét hozta javaslatba, de miután dr. Kemény Pál, Mihályi Sándor és dr. Kende Ádám kiemelték Körmendy jeles tisztviselői érdemeit, melyek folytán ő már régen előléptetést érdemelt volna s hangsúlyozták, hogy az új. székhelyen az ő szolgálata az eddiginél sokkal terhesebb lesz, viszont anyagilag hátrányára válik s miután még dr. Kende Ádám a fedezetre is rámutatott, a közgyűlés a 600 K személyi pótlékot Körmendy működése iránti teljes elismerése jeléül egyhangúlag megszavazta. A másnapi gyűlésen intézték el a Pápa városát illető ügyeket. A második állaiüi ovoda felállítására vonatkozó határozatunkat jóváhagyták. A Molkerei Agricola felebbezését, melyben a várossal szemben fennálló kötelezettsége alól kibújni akart, elutasították. A bencés gimnázium és az izr. polg. iskola segélyezése tárgyában hozott határozatokat jóváhagyták. A Pápa városában alakult munkásgimnázium céljaira a vármegyei rendelkezési-alap terhére 100 K segélyt szavaztak meg. Jóváhagyták a Pápa-devecsersümeg vasútra nézve újabban hozott határozatot. A Csatorna-utca rendezése tárgyában hozott határozatot formális okokból a városhoz visszaküldeni rendelték. A közgyűlésen Pápáról és a pápai járásdálkozva szemléljük őket. Honnan e fogékonyság, ez értelem s rátermettség ? ! Nemzedékről nemzedékre száll és tökéletesedik az oberammergaui egyszerű nép talentuma. Kicsiny koruktól kezdve énekelnek, játszanak, szavalnak, tehát mindenki jól begyakorolja az egyéniségének és tehetségének leginkább megfelelő szerepet, s mikor eljön az ideje, a legkiválóbbat produkálják. De nem csupán a művészetnek élnek, dolgoznak is sokat; egyszerű, de tanult és intelligens mesteremberek. A legtöbbje fa-faragással foglalkozik. Házaikat gyönyörű faragványokkal ékesítik, nagy gonddal díszítették föl szép tágas templomukat is, sőt a közvetlenül mellette húzódó csöndes temető sirhalmai fölött is művészies síremlékek emelkednek. A fa-faragás mellett egyéb ipart is űznek. Anton Lang pl., ki ez évben Krisztus Urunk megszemélyesítője volt, egyszerű fazekas-mester. Ott árulják az aroképét lépten-nyomon. Természetesen veazünk ebből néhány darabot, habár ugyancsak drága. Dús, vöröses-szőke szakállal körített szelíd arca, lágy, zengzetes hangja sokáig élnek emlékünkben. Gyönyörű fiatal nő volt a Mária megszemélyesítője, túlságosan is fiatal, aki 10 év műlva hívebben ábrázolhatja majd a Jézus anyját. Júdást a község egyik tanítója játszotta el s nehéz szerepét kitűnően alakította. Neki különben is nagy része van a játékok sikerében, t. i ő volt az előadások egyik rendezője. Mennyit kellett buzgólkodnia, dolgoznia, hogy harmonikus, művészi legyen az előadás ! De az eredmény, az erkölcsi s anyagi siker nem is maradt el. Nem gondolnám, hogy a jelenvoltak közül csak egy is akadna, aki megbánta volna, hogy elment. Sőt vannak olyanok is, akik többször is végignézik az előadást. Egy öreg bajor úr ez évben harmadszor utazott Münchenből Oberammergauba; először 20 évvel ezelőtt tette meg ezt az útat. S ki tudja, hányan vannak ilyenek ! Az is érdekes, hogy minden ország, sőt mondhatnám, minden világrész elküldi a maga képviselőit a passzió-játékok élvezésére. Abban a sorban, ahol ültem, egy európai divat szerint öltözött néger mama s 15 — 16 éves mulatt leánya gyönyörködtek az előadásban. Sok szegény német, évek óta nehezen összekuporgatott filléreivel jött el ide; sok buzgó pap — katholikus, protestáns egyaránt — és szerzetes jelenik itt meg vándorbotjával és turista zsákjával. Minden szembe jövő más nyelven beszél, hányszor hallunk magyar szót is fölcsendülni ! Mi csak föl fölkeressük az idegenben is, ami érdekes és vonzó és sok becses tapasztalatot hozunk haza magunkkal. Meglep bennünknt az egyszerű falusi nép intelligenciája, jó izlése, Összetartása, fegyelme. Es elgondoljuk, hogy ily tulajdonságokkal — nemcsak a passzió játékban, de más téren is — sok szép és nemes dolgot lehet alkotni. Csodálattal és tisztelettel hajlunk meg Oberammergau derék lakossága előtt, mert példát mutat nekünk arra, hogy a szorgalmas munka anyagi jólétet teremt, ennek nyomában pedig ott jár a kultúra, melynek egyik — sok gyönyörűséget szerző — dísze, virága — a művészet. Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó Szereti egészségét ? Ki ne tudná, hogy utolérhetetlenül legjobb hashajtó a világhírű PURGO-BAYER Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz fc Minden tablettán rajta van e két szó 5 TmMm Szereti egészségét ? Ki ne tudná, hogy utolérhetetlenül legjobb hashajtó a világhírű PURGO-BAYER [PTOÍ^FMYEK] Vissza a hamisítványokkal, mert kartékonyak Szereti egészségét ? Ki ne tudná, hogy utolérhetetlenül legjobb hashajtó a világhírű PURGO-BAYER Vissza a namisítvanyokkai, meri Kártékonyak