Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.
1910-11-19 / 47. szám
fogyasztási adóval való megterheltetése és hogyan kívánhatjuk az állattenyésztőtől, az állatkereskedőtől és a mészárostól, hogy engedjen a maga áraiból, mikor az állam ludni sem akar arról, hogy a husinséget legalább a fogyasztási adó elejtésével enyhítse. Azt mondják : ez nem vezetne célhoz, mert az elengedett adó nem a fogyasztók, de a husárusítók hasznára esnék. Képtelen beszéd, hiszen az élénk kereskedelmi verseny egyszerűen lehetetlenné teszi, hogy akár egyesek, akár az összesség a fogyasztók megkárosítására használják ki a husfogyasztási adó eltörlését. Ezekben adva van a drágaság beállításának és emelkedésének agyik fő oka, de egyszersmind kitűnik az elmondottakból az is, hogy az állam pénzügyi érdekei és a kereskedelem érdekei diametriális ellentétben állanak egymással. Az állami monopoliumok egyszerűen konfiskálják némely fogyasztási cikk forgalmát, a fogyasztási adók pedig más közszükségleti cikkek forgalmát bénítják meg. Szóval: az állam leszedi a kereskedelem elől a tejfelt, csoda-e aztán, hogy sem a kereskedő, sem a fogyaszó nem boldogul, de végre — mert mindennek meg van a véghatára — az állam sem fog boldogulni. A munkás-gimnázium megnyitása, A munkás-gimnáziumot, ezt a jövő kihatásában nagyjelentőségű kuitúr-intézményt, múlt vasárnap délután nyitották meg ünnepélyesen az ipartestület helyiségében. A megnyitásra szépszámú közönség jött össze, főként az érdekelt ipari és kereskedelmi alkalmazottak köréből, jeléül annak, hogy a továbbképzésükre megindúlt mozgalom náluk jó talajra talált. A pódiumon Németh István theol. tanár, egyházkerületi főjegyző, elnök társaságában dr. Antal Géza orsz. képviselő, Sült József, dr. Löwy László alelnökök s helyi közéletünk több más kiválósága s a tanári kar több tagja foglalt helyet. A gyűlést, az előkészítő bizottság nevében Németh István elnök kevéssel 4 óra után nyitotta meg az ügy szeretetétől áthatott lendületes szavakkal. Örömmel emelte ki, hogy a munkásgimnázium felállítása érdekében november 3-án történt első lépés megtétele óta lefolyt rövid 10 nap alatt már az intézmény megnyitásáról beszélhetünk, és habár nem is juthatunk el oda, mint pl. Temesvár, ahol a munkás-gimnáziumnak több mint 300 hallgatója van, reményű, hogy az eddig beiratkozott 43 növendék száma nálunk is jól meg fog szaporodni. Üdvözölve a megjelent közönséget, a tanári kart, a növendékeket, a gyűlést megnyitotta s felkérte dr. Kapossy Lucián főisk. tanárt, a munkásgimnázium igazgatóját, hogy az előmunkálatokról jelentését tegye meg. Dr. Ka-possy erre részletesen ismertette a munkás-gimnázium ügyében e hó elején megindított mozgalom történetét. Tudatta, hogy a beiratkozásra kitűzött egy heti időszak alatt 43 hallgató iratkozott be, tehát mi sem áll útjában az üdvös intézmény megnyithatásának. Bejelentette, hogy a beiratkozott hallgatók előképzettsége olyan, hogy eltekinthető az általános tanfolyam felállításátél s mindjárt az első, középfokú nyitható meg. A tantárgy-beosztásról szólva, közölte, hogy a gimnáziumon a magyar nyelvet dr. Kapossy Lucián, a földrajzot dr. Lakos Béla, a történelmet Holler Konrád, a számtant Fejes Zsigmond, a mértant Molnár Elek, a szabadkézi rajzot Losonczi Jenő, a természetrajz és egészségtant Juhász Imre, a könyvvezetést Blau Henrik tanárok fogják tanítani. Az első tanítási óra hétfőn veszi kezdetét s most már a gyűlésnek csak a felett kell határozni, hogy a tanórák esti 7-től 9-ig, vagy 8-tól 10-ig tartassanak-e ? A jelentést a gyűlés helyeslőleg tudomásul vette, majd Németh István elnök felkérte dr. Antal Géza orsz. képviselőt, hogy a gimnáziumot megnyitó ünnepi beszédét tartsa meg. Dr. Antal Géza zajos éljenzések között emelkedett szólásra. Tartalmas s a célnak megfelelőleg kiválóan megszerkesztett beszéde kez detén a munkás-gimnáziumok fontos misszióját fejtegette. A törvényhozás az iparos-tanon c iskolák felállításával már gondoskodott ugyan az ipari alkalmazottak szellemi nívójának emeléséről, csak az a baj, hogy a munkával túl- 1 terhelt, az iskolázás szükségességét még kellőleg át nem érző fiatal tanoncok nem sok gondot fordítanak a tanulásra, s midőn kilépnek az életbe, akkor tapasztalják keserűen, hogy lábuk minduntalan a tudatlanság köveibe botlik. Ezen a hiányon van hivatva segíteni a munkásgimnázium. A törekvő, a tanulni akaró embernek segítségére jő, hogy a gyermekkor mulasztásait, akár a sors mostohaságából, akár hanyagságból származtak azok, pótolja. Iratkozzanak be tehát a gimnáziumba minél számosabban. Tanulni nem szégyen, még a hajlott korban sem. Ez csak emeli az önérzetet. Kossuth Lajos 70 éves korában kezdte tanulmányozni a növénytant, s e tudományszakban jelentős sikereket ért el. Stephenson György a vasút-, Watt James, a gőzhajó feltalálója, akik az emberiség civilizációjának történetébe arany betűkkel vésték be nevüket, szintén nem restellették meglett korukban tanúlni, továbbképezni magukat. Cobet Vilmos, Anglia egykori nagy államférfia, óriási nélkülözések közt, szinte emberfeletti kitartással katona korában tanúit meg írni-olvasni a kandalló fényénél, a tábori tüzek világánál. Az Írószereket pár fillér zsoldjából eszközölt megtakarításokból szerezte be. A munkás-gimnázium — bár szerény viszonyok közt élő — hallgatói ennél sokkal jobb helyzetben vannak. Önművelésükre, továbbképzésükre megerőltetés nélkül hozhatják meg azt az igazán csekély áldozatot, amibe a tanfolyam hallgatása kerül. Végül lelkes szavakban sikert kívánván az iskola működéséhez, azt megnyitottnak jelentette ki. A munkás-gimnázium célját, a továbbképzés szükséges voltát élénk színekkel ecsetelő emelkedett szellemű beszédet a jelenvoltak lekötött figyelemmel hallgatták végig. Hogy milyen nagy volt a hatása, tanúsítja az a körülmény, hogy gyűlés után nyomban ott a helyszínén 20-an jelentkeztek beiratkozásra. Németh István elnök indítványára a gyönyörű beszédért a gyűlés hálás köszönetet szavazott. A továbbiakban a hallgatók közóhaja gyanánt elhatározták, hogy a tanórak hétköznapon esti 8-tól 10-ig, vasárnap délután 3-tól 5-ig tartatnak. Szombaton nem lesz előadás. Végül elnök indítványára az ipartestület elöljáróságnak köszönetet szavaztak a terem átengedéséért, azután elnök, Isten bő áldását kérve a megkezdett munkára, a gyűlést lelkes éljenek közt bezárta. * A munkás-gimnázium hétfőn Fejes Zsigmond tanár előadásával kezdette meg működését. — A tanfolyam iránt rendkívüli érdeklődés mutatkozik. Napról-napra folyton újabb beiratkozók jelentkeznek, úgy hogy a hallgatók száma ma már 93, s paralell osztályt kellett nyitni. Azonban a tanári kar kimondotta, hogy 100-nál több hallgatót nem vesz fel, s jelentkezéseket csak november 30-ig fogad el. Igaz örömmel örökítjük meg ezt a tényt lapunk hasábjain, mert a munkás-gimnáziumok jelentőségét nemcsak az iparosság műveltségi szinvonalának emelkedése szempontjából tartjuk fontosnak, de nagy fontosságúnak tartjuk általában a magyar iparra nézve is. Elvitázhatatlan De ezt az árnyékot eloszlatta Teréz. — Szép kicsi asszonykám, csacsi asszonykám, te most is olyan vagy még, mint egy nagymamám korabeli bakfis ... Te azt hiszed, hogy a férfinek ez tetszik . . . Dehogy. Gondold meg, milyen dámákat lát ő napról-napra. Jönnek sorba a íátyolrubások. Gyémántoktól vakítanak. És ő kísérgeti őket ... O beszél velük. Aztán hazajön. És itt egy kis szürke hamupipőke . . . Suttogott a fülébe . .. sum . . . sum drun . . drun . . . Hiszen az uradnak, csak az uradnak szépíted magadat kicsi asszony . . . Nézd, milyen illatos krém , . . Fehér bőröd még vakítóbb lesz . . . Úgy-e, milyen kábító . . . Nézd, milyen az én testem ... Ez a bizalom azután megpecsételte barátságukat. Pál napról-napra jobban bámult, mikor hazajött. — Ni, mi a csuda ütött ebbe az asszonykába. Hát ki az ördögnek maskarázza ez magát ? Ejnye, hát mi lesz az ő szelíd, lányos menyecskéjéből ? Meg is mondta mindezt egy szép napon. Az igaz, hogy nem húzott glacé keztyüt a szavaira, hanem magyarosan, torony irányt haladt. — Irigyli tőled, hogy szép vagy, — táncoltak kifelé a sötét kútból a hétszinü ruhába öltözött gonoszok —, irigyli mert tudja, hogy már elhájasodott. Félt. Jól teszi, hogy félt. Mert más asszony majd itt élné le mellette a fiatalságát a világtól elzárva. Egy ilyen szépség. Ilyen termettel, ilyen fejjel. Királynő lehetnél a szinpadon. Őrjöngenének utánad. A lábaiddal aranyba gázolhatnál ... És még gorombáskodni mer veled. így legyalázni egy asszonyt. Hisz nem szeret . . . Hogy is szeretne . . . Hisz föl nem éri ésszel, hogy ki vagy. Egy ilyen asszony portásné legyen. Portásné. Hercegnek, grófoknak, báróknak parancsolhatnál. Művészek térdeiken csúszkálnának utánad . . . Próbáld föl ezt a pillangó ruhát. Előbb ezt a rózsaszínű trikót. Most ezt az aranyos cipőt. Éppen jó . . . Nem, még n- m szabad a tükörbe nézni. Előbb a hajadba is rózsák . . . Most bepuderezem a nyakad, a kebled . . . Mo»t . . . Most . . . Helén föleikoltott, mikor megláta magát. A szemében olyan csillogás ragyogott föl, amit most látott ott először. Teréz tapsolt . . . El fogom hozni a poétát. Már úgy is kíváncsi rád. Annyit beszéltem rólad, hogy szerelmes beléd látatlanba . . . No, ne félj, hisz nem mondja meg. Hisz még abba nincs semmi, hogy megismerkedtek. Az csak nem vétek, ha beszélsz valakivel. Különben, ahogy tetszik. Én nem bánom, ha száz esztendeig itt kuksolsz is. Estére hazajön a portás urad, aztán kiszedi a pénzt, amit nem látsz többet és letakarja a gyomját és lefekszik szuszogva. Majd lesz talán két-három portásfi ókod is és tiz esztendő múlva te is leszel egy elhájasodott portásné. Ezért érdemes volt élni. Nem is érdemled meg ezt a szépséget. Másnap megérkezett a poéta. Ez volt a harmadik esemény Helén életében. A poétának éppen olyan fürtös volt a feje, mint azé a nótás ifjúé, aki, mint említettem, nem éppen jelentéktelen helyet foglalt el Helén lányálmaiban. Ezért történhetett, hogy Helén elég könnyen átesett az első beszélgetésen. Mikorra a kávéhoz terített, már mosolygott is. Estefelé pedig, mikor magára maradva, az ablakon kihajolt, lehunyta a szemét és úgy hallgatta, ahogy emlékezete a fülébe dudorássza a szép, cifra szavakat, amiket a poéta többnyire idegen költeményekből a fülébe sugdosott, az arcát titkos tüz égette. Persze, hogy mindennapos vendég lett Ervin úr. Ha az elemi iskolában olyan szorgalmasan tanúlta volna az egyszeregyet, mint most a szerelmes verseket, akkor nem bukott volna meg minden esztendőben a számtanból. Úgy tudta elsuttogni ezeket az esengő melódiákat, olyan ritmikusan tudott sóhajtozni, hogy aránylag elég rövid idő alatt értek el Héjén életében a negyedik eseményhez : a tilos csókhoz. Hazudni nem igen kellett tanítani. Pál bizony nem vett észre semmit. Hogy most ezért, hogy most amazért kell ide, meg oda menni. WITTMANN MINAP é s tetőcserép gyára W I I I III H 81II 117II HU Borsosgyör. Közp. iroda: Pápa. Készít legjobb minőségű tetőcserepet és különféle idomtéglát. Mintáka t k ívánatra b ár ho vá díjmentesen kuw.
