Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.
1910-10-01 / 40. szám
kérdéseket, melyek a helyi viszonyokra való tekintettel a vármegye gazdasági fejlődésének felvirágoztatására szolgálhatnak. Meggyőződvén az Egyesület arról, hogy a vármegye szőlőbirtokosainak legnagyobb részét kitevő kisgazdák a szőlőmívelés terén egyáltalán nem haladnak, különösen a rohamosan fellépett filloxera-vésszel szemben nem védekeznek kellőkép: az Egyesület a védelem sikeres terjesztése véget amerikai szőlőtelepet létesített az 1885-ik évben. Ugyanezen a telepen szőlőkezelési és oltási tanfolyamot szervezett, később bizományi szénkéneg-raktárt állított fel. x Ezt az első akciót követte a mezőgazdaság és állattenyésztés fejlesztése érdekében kifejtett intézményeinek egész sorozata. Nem mult el egy év sem, hogy fontosabb ténykedést ne mutatott volna fel az Egyesület. Ilyenek voltak: faiskolák létesítése, minta-méhészet és baromfitenyésztő-telep feállítása, vetőmagvak beszerzése és a gazdák között való ingyenes szétosztása, a vármegye szarvasmarhaés lótenyésztésének fejlesztese, tenyészállatkiállítások rendezése. Szóval minden téren igyekezett Egyesületünk hivatásának megfelelni. Ötven éven át egyik legfontosabb törekvése volt a kisgazdák jólétének előmozdítása. Félszázados múltjának történelmében mindig megtaláljuk azt a kapcsot, ami összetartani, egyesíteni célozza a falusi földmivelő népet. Mindig láthatjuk azt a nemes törekvést, mely a szegény ember szivéhez vezető utat keresi, hogy bizalmat keltve, eloszlassák azt a régi rossz nézetet, hogy az úr csak akkor keresi fel a parasztot, mikor szüksége van reá! Az eredmény nem maradt el, ma már a nép bizalommal keresi az Egyesületet, hozzá fordul ügyes-bajos dolgaiban, zászlaja alá sorakozik, nem is kell odacsalogatni, magától jön, mert belátja, hogy az egyesület felkarolja a szegény ember ügyét. A közös célokat ma már eredménnyel szolgálja, hisz minden téren igyekszik hivatásának megfelelni. Az utóbbi tiz esztendőben nagy haladást tapasztalhatunk a vármegye állatállományának fejlődésében. Ez nagy részben az Egyesület munkája, mert egyik legfontosabb feadatának tartja a vármegye állattenyésztését fejleszteni, jövedelmezővé tenni. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztése érdekében sikerült állatdijazásokat rendez, hogy a községek alkalmas apaállatokhoz jussanak; bikavásárokat tart; a kisbirtokosok között kedvező fizetési feltételek és kamatmegtérités mellett tenyészüszőket oszt ki. Hogy a földmivelő nép sikeresen gazdálkodhassék, nemcsak a munkát kell ismernie, hanem szakértelemmel is kell bírnia. Ezért nagy súlyt helyez az Egyesület a kizgazdák gazdasági ismereteinek terjesztésére; evégből téli népies gazdasági előadásokon tanítja a kisgazdát az okszerű gazdálkodásra. Gondoskodik az egyesület arról is, hogy a tél folyamán, a gazdasági munka szünetelése alkalmából keresetet biztosítson a népnek ; ezért mindenféle gazdasági háziipar tanfolyamot rendez a községekben. Nem elégszik meg azzal, hogy a községekben oktassa a földmivelőket, felkeresi a tényleges szolgálatban levő hadfiakat a kaszárnyában, ott tanítja őket az okszerű gazdálkodásra és a hasznot hajtó háziipar elsajátítására. A kisgazdák birtokain mintagazdaságot szervez a kormány támogatásával. Ennek a célszerű intézménynek meg is látszik az eredménye, mert a józan, törekvő és szorgalmas kisgazda nemcsak a kezével, hanem a tudás eszközeivel tanulja megművelni kis birtokát. A szövetkezés terén is élénk munkálkodást fejt ki az Egyesület. A vármegyében hitel- és fogyasztási szövetkezeteket létesít, háziipari-, tej- és termelő-szövetkezeteket alakít. A falu gazdáit helyes alapon álló gazdakörökbe csoportosítja, népkönyvtárakat ajándékoz a községeknek. Ezekből láthatjuk, hogy az ötven éves múlt nem folyt le munkálkodás nélkül és jogosan remélhetjük, hogy az elért eredmény arra fogja buzdítani a varmegye gazdaközönségét, hogy annak minden egyes tagja támogatására siessen a félszázados múltú egyesületnek, mely így azután még jobban betöltheti azt a fontos hivatását, mely a mezőgazdasági kultura terén reá vár. Az egyesület vezetősége látva a gazdák szimpátiáját, még fokozottabb eréllyel fog küzdeni a népjólétnek gyarapítása, a magyar föld védelme érdekében s biztosan számithat arra, hogyha céltudatos munkáját kitartással és buzgalommal folytatja, a siker a jövőben sem fog elmaradni. A VÁROSHÁZÁRÓL. § Az állandó választmány múlt hó 28-ki ülésében tárgyalta le a mai közgyülés napirendjét. A fontosabb ügyek közül a hirdetési ügy rendezéséről szóló szabályzatnak a pénzügyi bizottsághoz utalását javasolják. A bencés gimnázium segélyezésére az áll. vál. 4000 K-nak megszavazását javasolja és pedig azért csupán ennyit, mert a város kulturális terhekkel amúgy is megvan terhelve, a már létező egy főgimnázium a helybeli tanulókat mind befogadja s az új főgimnázium közgazdasági szempontból nem biztat akkora anyagi előnyökkel, hogy 50.000 K-s segélyre jógosúlt volna. — Az izr. polg. fiúiskola segély-kérvényét szintéit a nagy kulturális terhekre való tekintettel elutasítandó nak véli az áll. választmány. — A vágóhid terveit és költségvetését, mivel az újabbi költségvetés 150.000 K-val nagyobb összegű megterheltetésével járna a városnak, mint ahogy az 1907-ben előirányozva volt (130.000 korona helyett 280.000 korona!), az államépítészeti hivatalnak és iparfelügyelőségnek vélik felülbírálás végett kiadandóknak. — Az építészeti szabályrendeletet több pontjában történt módosítással elfogadásra ajánlják a közgyűlésnek. § Az egészségügyi bizottság e héten dr. Vadnay Szilárd főorvos elnöklésével ülést tartott, melyen a kolera miatt szükséges óvóintézkedéseket állapították meg s rendelték el. § Hirdetmény. Pápa r. t. város 1910. évi nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek, valamint az 1910-ik évi III. oszt. kereseti adó pótkivetési lajstrom érvényesítve a kir. pénzügyigazgatcságtól leérkezett. Ezen adókivetési lajstrom Pápa r. t. város adóhivatalánál 1910-ik évi szeptember hó 29-től 1910-ik évi október hó 6-ig kitéve lesz. Miről oly hozzáadással értesíttetik az adózó közönség, hogy a közszemlére kiteendő lajstrom a hivatalos órák alatt bárki által betekinthető, s a netáni felszólalások közvetlen a veszprémi pénzügyigazgatóságnál a közszemlére kitételt követő 15 nap alatt Írásban beadhatók. Pápa, 1910. évi szept. hó 28-án. A városi hatóság. HETI ÚJDONSÁGOK. — Az aradi tizenhárom. Csütörtökön a a magyar Golgota napja virrad ránk. Megemlékezünk vértanúinkról, kiknek emléke örökké él szivünkben, kiknek „szelleme a sír körül maradt, tettekre intve az utódokat." Tettekre, hogy miként kell élni s ha kell, minként kell meghalni a hazáért. — Tisza István gróf Pápán. Tisza István gróf az egyházkerületi közgyülés alkalmából két napon át városunkban időzött. Szerdán hajnalban érkezett s a Griffben szállt meg. A gyűlésen Antal Gábor püspökkel együttesen elnökölt s a tanácskozásban élénk részt vett. Tiszteletére szerdán este Jákói Géza urod. igazgató, orsz. képviselő fényes vacsorát adott, melyen Tisza grófon kivül a következő vendégek voltak jelen : dr. Antal Gábor, Beöthy Zsolt, Gyurátz Ferenc, Sárközy Aurél, Kovács Sebestény Endre, dr. Antal tett az asztalra és kirakta a virágos tányérokat is. Hát még amikor behozta a tinóm tejfölös bablevest, meg a ropogós pecsenyét, aztán a dúsan behintett turóse=uszát ! Vacsora után Szabó Gábor büszkén hátravetette magát a székben : — Lásd-e, mindig így élünk ám mi! Á király se él jobban, mint mi! Töltött a fakó borból, koccintott és jókedvűen mondta : — Hej, micsoda egy kófic legény voltam én negyven évvel ezelőtt ! És lám, hogy fölvitte Isten a dolgomat ! Már eskütt is vagyok ! Hát teneked hogy megy a sorocl ? A milliárdos belenézett a poharába és szalid mosolygással válaszolta : — No . .. csak úgy lassan megvagyok én is. — Azért nem köll ám nagyon búsulni ! Ha valami baj van, itt vagyok én! Bizony, okosan tetted, hogy hazajöttél. Talán még kezd hedsz is itt valamihez. — Nem, Nem ! Nekem muszáj visszautaznom ! — Ej, az a te nyughatatlan véred ! De mindig ilyen voltál ! . . . Pedig te is ott tarthatnál már. ahol én ! Volna leányod, aztán annak ilyen vőlegénye. No de jól van úgy, ahogy van l Isten rendelése minden ! Ezzel a kenetteljes mondással aztán ahidni is tértek. Szabó János elhatározta, hogy majd csak holnap fogja fölfedni mérhetetlen gazdagságát. Addig csak hadd dicsekedjék a bátyja a magáéval. Másnap már korán reggel fölkeltette Gábor és egy pohár seprőpáliukával kínálta meg : — Ezt kóstold meg! A magam termése ez is ! A magam borából főztem ! Hiszen te nem is láttál még mindent, hogy mim van. Elviszlek most a szőlőmbe. Olyat se láttál még ! Kivitte a szőlődombra, amelyet kockákra daraboltak a szőlőkertek. Itt dicsekedve tárta szét a karját : — Látod ezt a darabot ? Ez az enyém ! Mind csupa új ültetés! Négyezer forintot is kínáltak már érte. — Hm ! Négyezer forintot ? — De bizony! Csakhogy ötért sem adnám — talán ! A milliárdos szomorúan merengett el a rég nem látott vidéken, a Tiszán, a füzeseken, a síkságon és a kéklő hegyeken. Aztán megszólalt: — Te ! Mibe kerülne, ha én ezt az egész dombot meg akarnám venni ? A bognármester elmosolyodott : — Ugyan! Belekerülne az százezer forintba is. — Hát ha én ezt az egész földet meg akarnám venni ? Mindet . . . mindet ! A Tiszát is, meg azokat a kék hegyeket is. Szabó Gábor uram nevetve ütötte hátba : — No te még mindig megmaradtál a régi bolondnak ! . . . Kevés volna ahhoz még < gy millió is ! — Hát akkor tiz millióért mennyit lehetne megvenni? Hát száz millióért? Hát ezer millióért ? Szabó Gábor most már nem is hederített rá. Erezte, bogy e gyermekes bolondságok nem méltók az ő bognármesteri tekintélyéhez. . . . Harmadnapon azt mondta a milliárdos, hogy most már vissza kell utazni. Gábor marasztalta egy darabig, aztán kiadta a rendeletet : — Útravalót kell készítem neki. Sonkát, kalbászt, szalonnát ... Jó lesz neki odahaza ! Maga kisérte ki a vonathoz és mikor összeölelkeztek, gyöngéden két tízforintos bankót csúsztatott a tenyerébe, mondván ; — Nesze, öcsém, de megbecsüld ám ! A milliárdos zsebredugta a husz forintot és hálásan rebegte : Köszönöm, édes bátyám ! U/ITTMANN IflNÁr s őzt és la é s tetőcserép gyára •V I I I Ifin 11II IITIlflU Borsosgyör. Közp. iroda: Pápa. Készít legjobb minőségű tetőcserepet és különféle idomtéglát. Mintákat kíván atra bárhová díjmentesen küid.
