Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.

1910-01-08 / 2. szám

látjuk meg, mert idegenek, ismeretlenek vagyunk. Az élet képe azonban nem az ünnepnapok lágy tónusaiból formálódik ki. Azok az idegen városok, amelyekről mi egy heti gondtalan mulatozás után oly kedvező képeket festünk magunk elé, tulajdonképen ép oly szürkék, unalmasak, mint a mi otthonunk. Mert csak nekünk, vendégségbe járó idegeneknek ünnep az ő zavaros hétköznapjuk. A balfelfogás, az előítélet, a türelmetlenség itthon van nálunk a legkisebb falutól a legnagyobb városig. Mindenütt széttagolt, apró kis társaságokra akadhatunk csupán, amelyek balfelfogásuk prizmáin át csak a saját körük érdekeit látják meg. Ezekért küzdenek és ezért gyűlölik mindazt és mindazokat, amik és akik ezen érdekek diadalának útját állják. így van ez nálunk, így másutt mindenfelé ebben a szerencsétlen országban. Hibásak vagyunk ebben valamennyien. Büszke, gőgös vagyok én is, te is, ő is. Az a legnagyobbik hibánk, hogy mindig csak a mellettünk állók fogyatkozásain függ szemünk és tekintetünk nagy ritkán hajlik befelé, a saját életünkhöz. Kettőre leginkább képes az ember, sőt e kettős sajátosságban nyilatkozik meg egész egyénisége: a bámulásban és kicsinylésben. Megbámuljuk, szinte gerinctelenné válunk azok előtt, akiket kisebbeknek tartunk magunknál. Olyan ennek a színezete, mintha visszafelé sietnénk a középkorba. Mindenki tudja, hogy ez így van és egyikünk sem igyekszik azon, hogy másként legyen, úgy, ahogy kellene, ahogy lehetne. A J ni úgynevezett társadalmi életünkben nincs semmi melegség, semmi szin, semmi lendület. Hiába keressük benne az emelkedettségnek egyetlen vonását. Csak a pénz és az érdekkötelékek dominálnak mindenütt. Mereven, komoran, ridegséggel haladunk el egymás mellett az életben, mintha csak valamennyien fáznánk. Néha valami szomorú, dermesztő hangulat száll le ránk. Felfedezzük, hogy szivünkben őszinte vágy él egy kis melegség és egy kis szin után. Szaladunk is feléje, de hiába. Azt hisszük, hogy ilyenkor mindegyik siető mélységesen érzi, hogy meg kellene állítani a mellette elhaladót és megkérdezni tőle, hogy miért siet úgy, miért és hova menekül? Mindenki érzi, hogy ez a melegségnélküli élet oly üres, olyan tartalmatlan, terhes, de azért mégsem állunk meg. Az utolsó pillanatban megfogja szivünket a büszkeség, a gőg. Egymást keresik a szivek, és mégis némán, mogorván haladnak el egymás mellett, mintha csak gyűlölettel volnán ik tele. Amig ez így tart, addig hiába álmodozunk mi egységes,. erőteljes nemzeti társadalomról. Amig egyre csak a választófalakat látjuk és újheggyel érintkeznek egymással az osztályok, amig csupán a léhaságok és üres kedvtelések képezik a boldogulás alkotó elemeit, addig nem fog eloszlani a sivárság, amely most a társadalmi cselekvést törpévé bénítja. Érzésekre van szükségünk, szeretetre s nem eszmékre és elvekre, amelyeket különben ma csak hangzatos, üres jelszavak helyettesítenek. EGYESÜLETI ÉLET. = A Jókai kör múlt vasárnap ismét igen szép számú közönség előtt tartotta meg báziestélyét. A programm első pontjaként lie. Rácz Kálmán tartott felolvasást az erkölosi haladásról. Az emberiség ez egyik legfontosabb problémája széles látókörű filozófiai felfogású fej te getőre talált Rácz Kálmánban Értekezése, melynek végeredményeképen megállapította, hogy számos visszatetsző jelenség elKnére az emberiség folyton előre halad a tökéletesedés útján, magvas gondolatai mellett meleg hangjával és szines nyelvével is a legnagyobb mértékben lekötötte a hallgatóság figyelmét. Dr. Rácz Dezső, ki a múltkor a leányegyesületben aratott ritka szép sikert, most a Jókai kör közönségét hódította meg művészi színvonalú zongora-játékával . Beethoven-szonátát adott elő — kotta nélkül , ami már maga bizonysága kiváló zenei tudásának. A gyönyörű zongoraszámért zúgó tapsok kai fejezte ki a hallgatóság elismerését. Sebestyén Erzsike szavalata következett most, kinek érzelmeket finoman szinezni tudó, hatásos deklamá ciója ezúttal is megtalálta as útat a közönség szivéhez. Az őszinte tetszésnyilvánítások elhangzása után Rácz Dezső remek hegedüjátékában gyönyörködött a közönség. Griegdalokat, majd egy szerenádot játszott azzal a kicsiszolt techni kával, közvetlen előadási móddal, mely sajátja, de amelyet tán még soha sem ragyogtatott oly fényben, mint ez este. A közönség alig tudott betelni játékával, melyhez pompában simúlt Kiss Vilma kiváló zongorajátéka. Négy zeneszámot játszottak egyforma nagy és osztatlan sikerrel. =' A leányegylet folyó évi január 9-én, azaz vasárnap d. u. 5 órakor tartandó iilésóaek műsora : 1. Kató néni. Irta Szabó Endre. Szavalja Goldberg Irma. 2. An Elise. Beethoventől. Zongorán előadja Eisler Ilona. 3. Felolvasás. Tartja Baldauf Gusztáv p. titkár. 4. Első szere lem. Reviczky Gyulától. Szavalja Klein Gizi. 5. D dur szonáta. Irta Mozart. Zongorán előadják : Singer Sári és Kohn Olga. = A kath. kör f. hó 9 én, vasárnap este 6 órakor a bencések tornatermében felojvasó estélyt tart, a következő műsorral: 1. Ének. Előadja a kör dalárdája. 2. Népdalok. Cim polni kezdtek. Pénteken ! Ah milyen szerencsétlen nap I — megtörtént Gribócon az első pezsgőzés Krizsóczy, a fiatal mérnök hozatott egy kosár igazi magyar pezsgőt Lőcséről. A tiszteletes úr a következő vasárnapon a világi hiúságokról tartott prédikációt. A padokban pedig azalatt vidám nevetgélések folytak. V. Vége felé közeledett a nyár. A szép Marianne asszony el akart utazni Gnbócról, csak két hete volt hátra. A fiatalság még egy utolsó majálist szándékozott rendezni a tiszteletére. Kint a Livádiában a gribóci füzesben tartották a majálist. Persze uj ruhák kellettek hozzá. A férjek és anyák dühösen vakargatták tarkó jukat, ez a nyár sok adósságba keverte őket. Az asszonyok persze azt mondják, hogy a sok adósság a szárazság miatt van. Mintha bizony Gribócon sokat ártott volna a szárazság. Más sem terem ott meg osak krumpli, meg krumpli. A majálison azonban egy kis botrány történt. Krizsóczy, a mérnök, talán borközi állapotban, megcsókolta a szép rektornét. Persze vége lett egyszerre a mulatságnak. Az erkölcsös mamák elszörnyüködtek, sietve vitték haza leányaikat. Mindenki a botrányról beszélt. Másnap reggel azonban még sokkal fur csább dolog történt. Eltűnt Timót, a legátus. Hová tűnt ? Merre? Talán visszament a kollégiumba? Hiszen két hét múlva kezdődnek az előadások. De csak talán Marianne asszony nem ment szintén a kollégiumba? Mert ő is eltűnt. Rettenetes eset. Egész Gribóc csak arról beszélt, hogy Marianne asszony elszöktette Timótot, a legátust. Gribócon ezúttal korán beköszöntött az ősz. Olyan szomorú lett egyszerre a világ. Az asszonyok levetették szép nyári toalettjeiket, a madárfészkes kalapokat, a könnyű schevraux cipőket. Csak halkan suttogtak valakiről egymásközt, aki elment, a pesti vendégről, a szép asz • szonyról, aki megszöktette Timótot, a legátust. Vereska tiszteletes úr a legközelebbi vasár napon ezzel az evangéliumi szöveggel kezdte meg prédikációját: — Féreg pusztított az Úr szőlőjében, ördög járt az eklézsián, hála neked Uram, hogy most tőle megszabadítottál. balmon előadja Ress Margit. 3. Felolvasás. Tartja Szeberényi László. 4 Monológ. Előadja Wohlmuth Lajos. 5. Kuplék. Énekli Kalmár Bandi, zongorán kiséri Gaál Ilonka. = A Perutzgyári Önképzőkör folyó hó 9-én, vasárnap d. u. kivételesen 1/

25 órakor tartja előadó ülését, a volt Jókai kör helyiségében a következő műsorral : 1. Grieg : a) Dalok, b) Szerenád. Hegedűn előadja: Rácz Dezső tanár, zongorán : vizkeleti Kiss Vilma. 2. A búvár. Irta : Schiller Frigyes. Szavalja Nobel Jozefa. 3. a.) Raff: Valse impromptu. b) Kühn, Magyar dal. Zongorán előadja: vizkeleti Kiss Vilma. 4. Felolvasást tart Kemény Béla v. jegyző. 5. A fiam lakodalma. Benedek Elektől. Előadja Drach Gizella. Helyárak : I. hely 40 fillér, II. hely 20 fillér. A YAROSHÁZÁROL § Indítvány az államsegély tárgyában. A Pápai Hirlap két egymásután következő számában foglalkozott a városok állami segélyének kérdésével. E tárgyban a legközelebbi közgyűlésen dr. Antal Géza, a képviselőtestület nagytekintélyű tagja indítványt fog előterjeszteni, melyet előre benyújtott a polgármesternek s így módunkban áll azt e helyen egész terjedelmében közre adni, amint következik: „Tekintetes Képviselőtestület! Múlt év december 18-án a belügyminiszter 166000/909. számú rendeletével megküldetett Pápa rendezett tanácsú város részére is a kilátásba helyezett államsegély 1909. évre esedékes részlete: 11500 K azzal a rendeltetéssel, hogy áz államsegély első sorban a városi közigazgatási tisztviselők illetményeinek rendezésére és javítására fordíttassék s illetve amennyiben a városi közigazgatási tisztviselők illetményei a miniszter által javasolt fizetésnél magasabb mértékben állapíttattak meg, a városi rendőrség fejlesztésére, közegészségügyi intézmények létesítésére vagy más rendezési és fejlesztési célokra használtassék föl. Megjegyzi a miniszteri rendelet, hogy a segély a város háztartását terhelő rendes kiadásokra fel nem használható, ilyen célokra a költségvetésbe fedezetül be nem állítható és a háziadók leszállítására nem fordítható. A rendelet és az ugyanilyen szellemben elkészített törvényjavaslat intézkedései több szempontból is nagyon sérelmesek. Sérelmes első sorban is abból a szempontból, hogy a képviselőtestületnek a segélyösszeg felhasználhatására nézve az intézkedési joga már eleve meg van kötve, midőn a miniszteri rendelet kizárja annak lehetőségét, hogy községi adókkal túlterhelt városok is, még ha egyéb, a rendeletben jelzett célok kielégítéséiől már megfelelő módon gondoskodtak is, a segélyt vagy annak egy részét a lakosság terheinek könnyítésére használhassák fel. De sérelmes különösen a rendezett tanácsú városokra vonatkozó intézkedése, mert ezek tisztviselőinek illetményét a törvényhatósági jogú városok tisztviselőinek illetménye két fokozattal alacsonyabb mértékben állapítja meg, úgy hogy nagyobb s drágább piacú rendezett tanácsú városokban a javaslatban kontemplált fizetések a tisztviselők javadalmazására teljesen elégtelenek. Mivel pedig épen e nagyobb rendezett tanácsú városok tisztviselőik fizetését a törvényjavaslat által megkívánt mértékben, sőt ezen felül is már rendezték, az állami segély tisztviselői fizetés további rendezésére nem volna fordítható s a rendezett tanácsú városok, amennyiben tisztviselőiknek megadnák a viszonyok által megkövetelt fizetésemelést, ezt csak újabb, tisztán a városi lakosság terhét képező pótadóval volnának képesek eszközölni. Mindezeknek tekintetbe vételével tisztelettel indítványozom, hogy utasítsa a tekintetes képviselőtestület a városi tanácsot s első sorban annak polgármesterét, hogy egyrészt a rendezett tanácsú városok polgármesterei kongresszusának Lakásberendezéseket DRACH ADOLF u. m. háló-, ebédlő-, iroda-, előszoba- és konyhaberendezéseket megrendelésre rajz után készítek a legmodernebb kivitelben. Csakis elsőrendű száraz anyagból dolgozom. - Javításokat is elfogadok. — bútorasztalos, Pápán, Jókai-utca 14. szám alatt.