Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.

1910-04-02 / 14. szám

ád. Tehát mindenki igyekszik egy-egy állatot tartani, de ez az igyekezete meghiusúl, ha nincs olyan legelő-terület, amelyen az év hét-nyolc enyhébb hónapján az állat eléljen és növekedhessék. Á szociális béke barátainak szempontjából tehát igen fontos tényezők a közlegelők. Közgazdasági tudósaink pedig azt mondják, hogy a nagy export képességű, tehát igazán nagy világpiaci jelentőségű állattenyésztés számtalan jövödelmező iparágnak az erős alapja és eszerint sokszorosan hat az ország gazdasági gyarapodására. Mivel pedig a népies tenyésztés javarészben a közlegelőkre támaszkodik, minden magjavuló vagy megszerzett legelő-terület egyegy lépést jelent állattenyésztésünk hasznos fejlődésére nézve. Okosnak és helyesnek kell tehát elismernünk a földmivelésügyi miniszternek szóban levő intézkedését, melyben nemcsak praktikus közgazdasági érzék nyilatkozik meg, hanem meleg érzés is falusi földmivelő népünk gazdasági boldogulása iránt. Á YAROSHÁZÁROL. § A városi közgyűlést, melynek tárgysorát múlt számunkban közöltük, folyó hó 14-én tartják meg. § A villamos telep felügyelő bizottsága március hó 31-én ülést tartott, melyen mindenekelőtt az 1909. évi 24.600 korona tiszta jövedelem hova fordítására nézve határoztak. Az összeg nagyobb részét kölcsön törlesztésre forditják. 800 korona a telep hivatalnokai és alkalmazottai között remuneráció cimén kerül kiosztásra. Elhatározták, hogy az irodahelyiséget emeletre veszik, s itt lesz az üzemvezető lakása, ki lakbér gyanánt a beépítendő tőke 6%-át fizeti. Az izr. hitközségnek folyamodására 5 filléres áramdíjat állapítottak meg. A gépészek 200 korona fizetésemelésért folyamodtak, ezt a bizottság nem fogadta el, hanem utasította az üzemvezetőt, hogy a korpótlékos rendszer életbeléptetése tárgyában javaslatot tegyen. § A város kataszteri felmérése tárgyában a helybeli felmérési felügyelőség e hó 24-én tárgyalt a v. tanács kiküldötteivel. A munkálatok május 1-én veszik kezdetöket, a város a kat. mérnököknek állandóan 52 munkást köteles, rendelkezésére bocsátani. § Teljes árvaszéki ülés volt március hó 30-án a városházán, amely alkalommal az 1909. évi árvaszéki számadásokat vizsgálták felül. § Túlzsúfolt iskolák. Dr. Steiner József városi főorvos legutóbbi jelentésében megemlékezett, arról, hogy felekezeti elemi iskoláinkban — az izr. hitközség osztályait kivéve — oly túlzsúfoltság van, amely a közegészségügyi állapotot is hátrányosan befolyásolja. A város e tárgyban átírt az iskolák elöljáróságaihoz s hihető, hogy ezek már az új tanév kezdetével új osztályokat fognak felállítani. § Hirdetmény. Pápa város gyámpénztárának 1909. évi átvizsgált számadása az árvaszék javaslatával együtt f. évi április hó 3 tói fogva 15 napon át a városi számvevői hivatalban közszemlére kitéve lesz, a netáni észrevételek ezen időtartam alatt a városi árvaszék iktató hivatalánál beadhatók. Pápa, 1910 márc. 30. A városi. árvaszék. Színházi hét. Ez a hét már megtörte a jeget. Zsúfolt házak előtt játszottak színészeink. Ez a körülmény bizonyára jó hatással volt reájok, mert úgy az összjáték, mint az egyes szereplők játéka ellen kifogást alig emelhetünk. Csupán a szüneteket kellene kissé rövidebbre fogni, ami főleg áll egy olyan darabra, mint volt a Liliom, ahol a hosszú szünetek rontották a hatást. Ez a Liliom különben vasárnap került szinre. írójának, Molnár Ferencnek a neve természetesen előre is nagy érdeklődést biztosított a darab számára. Hanem előadása után a közönség véleménye és hangulata annyifelé oszlott meg, hogy ember legyen az, aki ezekből egységes véleményt tudjon leszűrni. Sokan csalódottnak érezték magukat, még többen kijelentették, hogy semmit sem ér. Végül voltak olyanok is, akik csupán egyes epizódszerü jeleneteket értettek meg, de a darab egészéből nem tudtak maguknak alkotni egy olyan képet, melyből az életre vonatkozó tanúságot meríthettek volna. Hiszen nem is lehetett, mert tulajdonképen nem szinmű, cselekménye nincs, nem is életkép (pláne énekes, mint a szinlap jelzi), hanem legenda, mely nem az életet ma.gát, hanem az élet pszichológiai mélységeit szerette volna képekben a nézők szemei elé vinni, ami pedig végtelenül nehéz, mert meg nem érthetik. Már az, egymaga is, az élet ellen vall, hogy a csirkefogó olyan fantáziával tudja elképzelni a menyországot, holott talán a legelemibb vallási oktatáson kivül, semmi más fogalmai nincsenek sem a hit magasztosságáról, sem az életigazságokról, sem a lélek halhatatlanságáról, sem az életbölcselemről. Színészeinkre nagy, de roppant háládatlan feladatok nehezedtek. Csaknem az egész társulat foglalkoztatva volt és ami az egyes alakok jellemzését illeti, úgy a címszerepet játszó Bátori Béla, mint valamennyien, de főleg Verő Janka, Kiss Cecil, Tomborné, Feketéné, Fekete Irén, Kovács, Ivánfi, Gyárfás, tehetségök és alakításuk legjavával igyekeztek megértetni a darab eszmemenetét és néhol bizony, a jellemzés kedvéért, rikító szinezését. Hétfő is meghozta a maga életképét, de ez már falusi életkép volt: Sári biró. Szerencséje a szerzőnek, hogy csak életképnek nevezte, mert cselekménye ennek sincs, mindössze egy biróválasztásról van benne szó, mely körül forog a darab, mese nélkül 3 felvonáson át, de egy felvonásban épp úgy el lehetett volna mondani. Az egészből pedig a tanulság az, hogy többet ésszel, vagy jobban mondva pénzzel, mint erővel. A népélet azonban találóan van a darabban festve és ennek jellemző alakjait valót ban megfelelő alakításban láttuk Kovács Lajos, Tomborné, Fekete Irén, Feketéné, Gyárfás, Bátori, Ivánfi, Alapi és Marosi játékában. A szenzáció kedd napjára esett, Luxemburg gróffal. Lehár-operett. Zenéje valóban bájos. Kedves, fülbemászó melódiák váltják föl egymást és különösen a második felvonás csókkeringöje oly szép, hogy valóságos extázisba hozta a közönséget. Ötször is kellett a szereplőknek, Bihari Erzsi és Ivánfi Jenőnek megismételniük, akik a keringőt nemcsak kitűnően énekelték el, hanem eleven játékukkal és pcfmpás táncukkal is emelték a ritka hatást. Bihari Erzsi, úgy látjuk, még kiváló szubretté nőheti ki magát. Örvendünk, hogy figyelmeztetésünket megszívlelte arcának mimikáját illetőleg. Paxy Margitnak is volt ez estén jó sikere és hangja a felső regiszterekben is tiszta 'és élvezetes volt. Kár, hogy partnere, Ggárfás Ödön rendkívül indiszpozicióval küzdött nagy rekedtsége miatt az első estén, de már szerdán a hangjánál volt, ami játékát és kedvét is elevenebbé tette. Bátori Béla Baril hercflge ismét sorakozik az ő vígsággal, derűs és egészséges humorral telt alakjaihoz. Az énekkar igen jó volt és az orchesztrum kísérete most diszkréten és finoman simúlt a dallamokhoz, ami által úgy a magán-énekesek, mint az énekkar által előadott énekszámok nemcsak jobban érvényesültek, de élvezhetők is voltak. Ez így helyes. A darab librettója sem jobb, sem rosszabb, mint a többi tucat-operett librettók. Ennek pláne a szellemessége csupa szóficamokban merül ki, amit luxemburgi tájszólásnak nevez. Végül még megelégedésünket fejezzük ki a szép és tetszetős díszletekért, az összevágó és jó előadásért. A közönség is meleg tapssal fejezte Jri elismerését. A darabot szerdán szép sikerrel megismételték és ma este ismét szinre kerül. hér mellényekben udvarolta végig a budapesti zsurokat. — — Búsan, lesújtott kedéllyel ment végig délelőttönkint a Koronaherceg utcán, búsan vásárolta meg a mindennapos febér szegfűjét és sötét kétségbeeséssel kóborolt a cukrázdában, a bálokon, a jégpályán, a premiereken és a versenypálya tribünje előtt. De boldogtalansága még tűrhetőbb lett volna, ha néha egy-egy magányos percében hirtelen egy édes ária nem csendül meg szomjúhozó lelkében : a nagy mazur, a Mariska bájos nagy mazurja, amelynek hangjai mellett valaha a Titánia udvarhölgyei libegtek a tánciskola parkettjén. Kinek a szivében nem ébresztett még föl egy régi ária kedves és elmosódott emléket? Egy keringő dallamára olykor gyermekkorunk leghomályosabb emlékei támadnak föl és egy parfümé, egy virág felénk suhanó illatáramlata néha rég felszáradt könyeket idéz vissza melankolikus lelkünkbe. Székelynek olykor úgy tetszett, hogy a régi nagy mazurt hallgatja a Mariskáék szalonjában és a cukrászdában ülve, az utcán járva, vagy egy-egy közömbös ismerőssel beszélgetve újra átérezte ama tavaszi esték poezisát, mikor ifjan és szerelmesen vágtatott a Mariska ablakai alatt. És ilyenkor, régi emlékeitől elárasztva, csakugyan azt hitte, hogy egy forró és odaadó sziv közelléte nélkül fejezi be szomorú vándorutját. Öt évvel a Mariska férjhezmenetele után, mikor egykori imádottja már egy cserfes, négy éves babával sétálgatott a kis vidéki város piacán, Székely oltár elé vezette a második Mariskát, ugyanazt, aki most olyan váratlanul játszotta el az első Mariska nagy mazurját . . . Székely leejtette kezéből az újságot, azt hitte, hogy egy különös álom simítja végig bágyadó szempilláit. Ámulva nézett körül; az ebédlő tölgyfakredence, a fekete zongora, a sarokban álló villamos lámpa vörös ernyője, — mindez oly furcsának, oly érthetetlennek tünt föl egyszerre a szeme előtt. Mi történt vele ? Hát csakugyan igaz, hogy az első Mariska egy idegen úr nyakába borult s az a pólyás, rózsanyinü-szalagos baba, aki odaben ismeretlen monologokat szaval, ezt a szőke, zongorázó hölgyet tekinti a legitim édesmamájának. Csakugyan megházasodott, apa lett ós el tudta felejteni az ő piszeorru Mariskáját ? Székely úgy érezte, hogy az öt év csak egyszerű álom s Ő megint mint szerelmes jogász ozsonnázza végig a vidéki családokat. Dobogó szívvel dőlt hátra a karszékben, szemét fáradtan lehunyta, kéjesen fürösztvén meg lelkét a régi áriában, mely a májusi napsugár melegségével áradt feléje a fekete zongora mellől. — Mi volt ez, amit játszottál? — kérdezte később álnokul a feleségétől. Az asszony bizonytalanul, mosolyogva keresgélt a levegőben, az emlékei között. — Valami menüett vagy mazur, amit kis leány koromban tanultam. Truksoh úrtól tanultam, a zongoramestertől és kétszer nem kaptam meg miatta a vajas kenyeremet és a csokoládémat ... A darabot utóbb jól bevágtam, de nevét nem tudom . . . Székely méltánylattal intett: :: Poralakban előállított limonádé* :: Egy adag S fillér. Turístadoboz 12 adaggal zsebben kényelmesen hordható alakban ©O fillér. <=> Kirándulásokon, sport-turákon, hadgyakorlatokon kitűnő szolgálatot tesz. Bármely vízben oldva kitűnő limonádét ad. =========^====================== :: Főlerakat: KISS LAJOS úrnál PÁPÁN. :: Készíti: KERTÉSZ ERNŐ gyógyszerész krístálylimonádé-gyára SZABADKÁN. ===== Mindenütt kaphatói "=