Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-03-06 / 10. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: E)R- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. A múzeum-ftgy folytatása. A cím megérthetése végett vissza kell emlékeznünk ama vármegyei gyülésünkre, amelyen sajátságos agitálás után határozatba ment, hogy a Veszprém városában felállítandó Múzeum létesítésére megyei pótadót vetnek ki. Ezt a javaslatot ellenezték sokan, mert nyilván látták, hogy ez nem közérdekű megyei ügy, hanem inkább Veszprém városa érdeke. A lefolyt vitát eszünk ágában nincs felújítani, csak arra utalunk, hogy a sérelmes megyei határozat ellen fellebbezés ment föl a belügyminisztériumba, amely még eddig — legalább tudomásunk szerint — nem döntött alaposan megokolt fellebbezésünk dolgában. Bárhogyan is alkossa meg Ítéletét a legmagasabb fórum, már előttünk van ama törvényhatósági határozatnak első gyümölcse: Veszprém városa ugyanis legújabban azt kéri a megyétől, hogy a megvalósítandó munkás-gimnáziumra adjon segélyt. Magát a 111 u n k á s-gi rn n áz i u m eszméjét és célját hazafiúi örömmel üdvözöljük és ott, ahol lehet, megalapítandónak véljük, annál is inkább, mert jó két évvel előbb a Pápai Hirlap-ban mi magunk bivtuk föl rá az illető érdeklődők figyelmét, amely fölhivás Veszprém megyében az első volt s egész Magyarországon, a vidéken az elsők közé tartozott. Ismerjük tehát majdnem a keletkezését is. A terjeszkedési módját és miben létét pedig teljes elismerésünkkel honorálva szintén meglehetősen tudjuk. S éppen ennek a tudata késztet rá, hogy Veszprém városának a megyéhez fölküldött ide vonatkozó kérelmével az igazság érzete szerint foglalkozzunk. A munkásgimnázium, amelytől a demokratikus gondolkozású munkásaink éppen arisztokratikus elnevezése miatt idegenkednek, nemes célt szolgál. Feladata : oktatni a középiskolai reális ismeretekre a munkásokat. Eszközei ott, ahol lehet, a vetített képek és mindenütt az előadott tárgyaknak, illetve a leckeórák tanítási anyagának nyomtatásban közlése is az érdeklődőkkel. Mind a vetített, képek, illetve készülékek legnagyobb részét, mind pedig a nyomtatott előadások legtöbbjét a budapesti központ szállítja bárhová igen-igen jutányos áron. Ha az előadó a központtól függetlenül a maga kedve szerint akar eljárni, megteheti, de a saját előadása sikeréért sem mehet annyira, hogy a központi utasításoktól és irányelvektől eltérjen és esetleg nagyobb anyagi jövedelemre számítson a hallgatók részéről. Vagyis az egyes előadások költségei a legkisebb összegre rúghatnak, úgy, hogy nem anynyira anyagi fedezetre van szükség, mint inkább lelkes és a munkásság tanításáért őszintén fáradozó alapos készültségü oktatókra és állandó hallgatóságra. A tanítás terme és a világítása, fűtése alig jön számításba. Ha a város nem adna termet, a különféle legényegyletek, iparos önképző-körök, mert róluk van szó, örömmel engedik át helyiségeiket mindenütt ez előadásokra, ha pedig ezt nem teszik, akkor ott nem is létesülhet e gimnázium, mert eleve elzárkóznak előle a munkások, nélkülök pedig nem lehet kit tanítani. Éppen ezért is 600—700 koronánál többe egy téli időszakban — mert csak ekkor tarthatók — 15—20 ezer lakossal biró városban e tanfolyamok föntartása nem kerül. Már most, ha így áll a dolog, — aminthogy ez a valóság, — akkor igazán nem érthető, hogy egy megyei központtal dicsekedő városnak, amelynek kultúrpalotája is lesz, ahol az előadások a legkönnyebben elintézhetök, — mért kell a megye közönségéhez fordulni oly kulturális kiadásokért, amelyek budgejében könnyen megférnek és amelyeket önérzetükből kifolyólag is maguknak kellene fedezniök annál inkább, mert csekélyek. A „PÁPAI HÍRLAP" TÁRCÁ

JA. A Föld életjelenségei. Irta: Fejes Zsigmond. (Vége.) A földrengés nemcsak a helyéből elmozdult földrétegen érezhető, — bár természetesen itt a legerősebb, — hanem a Föld testében a lökés hullámszerűen terjed tovább. Akárcsak a vizbe dobott kő által okozott hullámzás, minél távolabb vagyunk a rengés középpontjától, annál gyengébb a talaj hullámzása; de egyes nagy földrengések hullámai az egész Földre kiterjednek ! Ha az ember nem is veszi észre, de a földrengést jelző műszerek megmutatják. Ez a műszer lényegében nagy lengési idejű inga. Ha elmozdúl alatta a Föld, a tehetetlenség törvényénél, tehát ugyanazon oknál fogva, amiért a kocsiban ülő ember hátraesik, ha a kocsi hirtelen elindúl alatta, — a nagy tömegű inga visszamarad és úgy látszik, mintha az inga jött volna lengésbe. A keletkező csekély elmozdulást alkaimas készülékek százszorosan megnagyítva rajzolják le egy mozgó papírszalagra, úgy hogy a földrengés képe egy hullámvonal lesz, annál nagyobb kitérésekkel, minél erősebb volt a hullámzás. Budapesten a délolaszországi földrengés alkalmával a talaj tényleges mozgása 3 4 rniliméter körül volt. Ez az érzékeny szerkezet számára igen nagy, de arra kicsiny, hogy az ember észrevegye. A földrengéseknek ezen készülékekkel való megfigyelése már eddig is sok eredményre vezetett. A rengés minőségének megfigyelése azon körülmény, hogy a nyugalom első megzavarása után mennyi idő múlva érkeznek meg a legnagyobb hullámok, módot ad arra, hogy egy helyen való észlelésből is ki tudjuk számítani hozzávetőleg a rengés kiindulópontjának tőlünk való távolságát. Több helyen végzett megfigyelésből pedig nemosak azt lehet kiszámítani, hogy a földfelület melyik helye volt a rengés középpontja, hanem azt is, hogy milyen mélységben van a földrengés fészke, ahonnan a lökések kiindulnak, ahol tehát az egész jelenséget létrehozó erő működik. És a számítások néha 100, sőt 200 kilométer mélységet adtak ! Ebben a mélységben pedig, ahol az ott uralkodó óriási, talán 3—4ü00 fok hőmérséklet mellett a Föld anyaga már nem lehet szilárd állapotban, nehezen képzelhetők el azok a szakadások, vetődések, amelyek a földrengést előidéznék. Éppen ezért a tektonikus földrengéseknek egy újabb, módosított elméletét állították föl, amely külsőleg bizonyos közeledést jelent a régi felfogáshoz, de attól mégis lényegesen különbözik. -— Ezen elmélet szerint amint a földbe egyre mélyebbre megyünk és a hőmérséklet folyton emelkedik, végre eljutunk olyan helyekre, ahol a Föld anyaga többé nem szilárd, hanem plasztikus, az alatt teljesen folyékony,

# végre fokozatosan olyan helyre kell jutnunk, ahol az ott uralkodó óriási hőmérséklet következtében mindeu auyag csak gáznemű halmazállapotban lehet, talán minden elemi test különválva, mert ily nagy melegben vegyületet nem alkothatnak. Természetesen rendkívüli mértékben összenyomott gázakról vau szó, melyeknek sűrűsége, súlya lehet nagyobb is, mint amilyen a vasé ; de mégis gáznemű. Amint a Föld belseje fokozatosan lehűl, vegyületek képződnek, s a gáznemű anyagból mind több megy át folyadék állapotba. Ott tehát, ahol már úgyis szakadások, törések vannak a Föld kérgéb en, ennélfogva a Föld belső melege leggyorsabban eltávozhatik, ott megy e folyamat legnagyobb mértékben végbe. De nem mindig megy simán ; — mint pl. az oxigén és hidrogén keverék, a Legszolidabb cég-! tény 1 ó első pápai férfi-divattermében lehet kapni jutányos áron. Eemek szabású férfi-ruhákat eg- osak "ÜMi Dezső =z== Pápa, Főtér 19.'szám. zz= Telefon 18. szám.