Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-10-23 / 43. szám

PÁPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: DR- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Horváth Mihály. E most élő emberöltő a centennáris megemlékezések tartására van hivatva. Tündöklő sorban vonulnak el előtte mind a Nagyok, akik megteremtői voltak annak a nagy átalakúlásnak, melynek eredménye a 40-es évek Magyarországa, a felvilágosodottság, a szabadelvüség, a szabadság Magyarországa lett. Kölcsey, Széchenyi, Wesselényi, Vörösmarty, Kossuth, Deák, Horváth Mihály ... és utánuk még jönnek a többiek, egy Eötvös, egy Arany, egy Petőfi s megannyi más. És mi ünnepeljük őket, ünnepeljük, mert ha egyébben nem, az ünneplés visszfényében jól esik sütkéreznünk s mert az ünneplés alkalmat ad arra

y amiért legjobban rajong a mai kor gyermeke : a szereplésre. Beszédszerep, vers-szerep, ének-szerep, ezt adják nekünk a Nagyok s amit mi adunk nekik, az nem más, mint szó, szó, sok szó, nagy szó, de tett, tett, aminőt ők hajtottak végre, tett, amely méltó lenne az ő emlékűkhez, tett, az nem kerül ki tőlünk. A dicső sorban legutóbb Horváth Mihály következett, ez a nagy tudós, nagy ember s mindenekfelett nagy magyar, aki apáinknak, nekünk is tanítómesterünk volt a magyar történelemben. És mi ünnepeltük a nagy, pártatlan historikust, ünnepeltük, tudatában annak, hogy ma a történetírás is a pártpolitika karmaiba került és célzatos ferdítés, tudatos hamisítás úgy felburjánzott, mint gyom az útszélen. A szabad szellemű nagy katholikus püspök, a forradalom korának volt közoktatási minisztere nem azt a példát nyújtotta a tudomány kutatóinak és művelőinek, amely példa most a legtöbb követőre talál. És ha mégis ünnepeljük őt, azzal csak azt bizonyítjuk, hogy dátumokat mi is tudunk, de eseményeket igazsághoz híven , elbeszélni, jellemeket a maguk valójában bemutatni, a nemzet lelkére hatni a történelem tanúságával, a történetből merített eszmékkel előmozdítani egy ország fejlődését, azt csupán ők tudtak, a Horváth Mihályok. , * • Lassan, de biztosan. E közmondást gúnyképpen szokták alkalmazni, olyan ügyre, amely addig halasztódik, amig csak el nem múlik. A Zrínyi-utca meghosszabbítására irányuló két éves akció juttatja eszünkbe ezt a közmondásos gúnyt. Ez is lassan, nagyon is lassan nyikorog előre és ha így tart, sohasem lesz belőle énekeshalőtt. Még 1908. év április havában határozta el városi közgyűlésünk a Zrínyiutca meghosszabbítását. , Nem csupán a 88 alsóvárosi polgár kérelme kényszerítette rá e döntésre, hanem azon városrész közlekedési, tűzbiztonsági érdeke, továbbá az egészségügyi okok józan szava is. Nem fölösleges ismétlésképpen hangzik, ha kijelentjük, hogy egész városunkban egyetlenegy olyan terjedelmes rész sincs, amelyben a házak tömbje annyira elzárva lenne a központi, illetve a főutcái és a vele egybefutó mellékutak találkozásától, mint az Anna-tér és a temető közé esö épületek sora. Csak egy pillantást vessen rá a figyelő szem, rögtön észre veszi, hogy itt tűzveszély esetén vargabetűs zsákutcába szorúl a védelem és a napi közlekedésnek duplára kell kinyújtania útját, ha célhoz akar érni. Az egészségügyi oldala pedig akkor árulja el titkolt akadályait, ha a várva-várt csatornázás terve amaz utcákban is megvalósulni akarna. De ne szaporítsuk a szót. Annyi tény, hogy már jó régen elhatároztuk e városrész összekötését a főutcával a Zrínyiutca meghosszabbítása által és mái napig sem haladtunk e kérdésben előbbre. • A városi és törvényhatósági hivatalok aggódó kezei közt göngyölgetik még mindig ezt a dolgot. Valami nagyon törvényesen és jól kivánják talán dülöre vinni a város ide vonatkozó határozatát. Mi ezen aggodalmat és körültekintést kellő elismeréssel fogadnók, ha nem félnénk, hogy míg a törvénytelenség párnáján ringatott Árpád-utcát foot-ball módjárá szinte a megvalósítás terére kirúgták, addig ezt a szóban forgó másik utcát — szinte foot-ball mozdulatokkal onnan meszsze el r^íteni akarják. De a tények nem szeretik a képletes beszédet. Tehát szóljunk az eddig elvégzett hivatalos adatok száraz nyelvén. 1908. év április 22-én elhatározta már közgyűlésünk ez utca meghosszabbítását egyhangúlag. Már előzőleg a törvényes bizottságok fölülvizsgálata és ajánlata mellett a majdnem 22 ezer koronát rá megszavazta a képviselőtestület. A belügyminiszter is az utca-hosszabbítás torkolatába esö ház kisajátítását már megengedte — és mindezek ellenére az ügy A „PAPAI HIRLAP" TARCAJl Őszi rózsák. A szerencse olyan, mint az automobil — csak rövid ideig látható rohanása, de mindig több az elgázoltak száma, mint a bent ülőké. Minél magasabbra törekszik lelkünk, annál jobban érezzük testünk súlyát. * Az emberek mindig kevesebbre becsülik egymást, mint amennyit érnek; de mindig többet kivánnak egy mástól, mint amire képesek. Úgy látszik a nő szalónképessége a huszadik század elején a kalapja nagyságától függ. A föld állandó háborgása a Vulkánokban nyilvánul ; — a levegőben a nagy villamos feszültség vihart időz elő; csoda-e, ha az ember sem ura mindig indulatainak, hanem kiforr belőle a sok rebellis érzés? Az őszinteség fokozata a barátság mérlege. Mindent vissza lehet fizetni, csak a nem viszonzott szeretettel maradunk adósok örökre. A legtöbb ember szerencsétlensége abban állt hogy más irányú képességei és hajlamai vannak, min, amilyeneket megkíván helyzete az életben. Megfeledkezhetünk önmagunkról, — elfeledkezhetünk kötelességünk teljesítéséről; — elfelejthetjük a kiállótt sérelmeket és szenvedéseket; de elfeledni sohasem tudjuk azt az álmot, amelynek teljesülését az élettől vártuk. * Sohase állítsuk előre, hogy képtelenek volnánk egyik-másik cselekedet elkövetésére, mert sokszor megtörténik, hogy éppen azt követjük el, amitől legjobban irtóztunk. • A férfinak, bármennyire ragadja is el szenvedélye, mindent elfelejt és megbocsát a világ — s a nőket rögtön elitélik, hacsak annyira is feledkezett el magáról, hogy szeme egy pillanatra többet fejezett ki, mint amennyit kellett volna. * Hiába van egy egész élet filozófiája, ha a lelkünk beteg és szomorú. Aspirin. Perlaky Géza 48-as honvéd naplójából. Közli: Borsos István. III. Most következett a két napig tartó kápolnai ütközet, melybén Windischgrátz osztrák tábor nagy 50 ezer emberrel megtámadta a Dembinszky vezérlete alatt álló magyarokat. Mi, Görgey táborában, ekkor a csatatértől két állomásnyira voltunk s itt hallgattuk az ágyuk nem szűnő mély bömbölését. Végre elindítottak bennünket a oaatatér felé. A hang mind közelebb hallatszott, mig másnap reggel már láttuk a távolban fölemelkedő füstöt, amely egész felhőket képezett. Amint közeledtünk, láttuk a csata gyászos képét. Majd sebesültekkel megrakott szekerekkel találkoztunk, majd egy-két ló vontatott nagy nehezen egy-egy leszerelt ágyút. Imitt-amott egy-egy sebesült huszár vezette véres lovát. Már meglassudott, vagy heverő ágyúgolyókkal is találkoztunk, mig végre egy erdőből kiérve, előttünk láttuk az ellenség roppant táborát. Azonnal csatarendbe állottunk a szántóföldeken. Mi a második vonalát képeztük az ágyufödözetI-egszolidabb cég* I Remet szabású férfi-ruhákat tényleg- csak: V ;í ^ P9> 8 O ó D e z első pápai férfi-divattermében lehet kapni jutányos áron. === Pápa, Főtér 19. sz. Telefon 18. sz.