Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-01-23 / 4. szám

Városi közgyűlés. — 1909 január 18. — Hosszú, de nem éppen túlságosan ered ményes közgyűlése volt e héten hétfőn városi képviselőiestületünknek. A legnagyobb vitát az építkezési szabályrendelet ügye keltette, s ez alkalommal a rendőrkapitányt élesen támadták. Igazságérzetünk késztet bennünket arra a kijelentésre, hogy ez a támadás indokolatlan volt, mert 1. a cserépzsindelyezés miatt sem a tanács, sem a kapitány 4 éve (mióta a szabályzat élet ben van) még senkit eem büntetett; 2. a másik vitatott § miatt sem büntetett eddig senkit, csupán a végrehajtást sürgette, amit a közegészségügy jól felfogott érdekében még felsőbb utasítás szerint is kötelessége volt megtenni. Tudósításunk itt következik : Megnyitás. A gyűlésen mintegy 80 an voltak jelen. Jegyzőkönyv hitelesítésére felkérettek: Bottka Jenő, Giczi Gábor, Kis Ernő, pr. Koritscboner Lipót, Vágó László. Ihász Lajos halála. A jegyzőkönyv felolvasása után Mészáros polgármester szép szavakban parentálta el néhai Ihász Lajost, a dunántúli ág. h. ev. egyházkerület nagyérdemű felügyelőjét. Bejelentette egyszersmind, hogy a megboldogult végrendeletében Pápa városáról is megemlékezett, ingatlanainak jövödelméből 10% ot rendelvén egy városunkban 200000 K alaptőkével felállítandó lelencház céljaira. A lelencház felügyelő bizottságában a dunántúli ev. püspök, a pápai ev. és a pápai ref. lelkész és a pápai polgármester is helyet fognak foglalni. Indítványozta, hogy a nemes végrendelkező emlékét jegyzőkönyvben örökítsék meg, s gyászoló özvegyének, valamint a dunántúli ev. egyházkerületnek jegyzőkönyvileg fejezze ki a képviselőtestület részvétót. Az indítványt köz helyesléssel elfogadták. Bejentette továbbá a polgármester Kis Ferenc haláiát, a gyászoló családnak a közgyűlés részvétét fejezi ki. Segély Délolaszországnak és Ajkának. Ugyancsak napirend előtt indítványozta a polgármester, hogy a délolaszországi földrengés áld< zatainak felsegélyezéséhez csekély erőnkhöz képest mi is járuljunk hozzá s e célra 200 K-t szavazzunk meg. Az indítványt a közgyűlés teljes készséggel tette magáévá. Dr. Antal Géza indítványozta, hogy az ajkai bányaszerencsétlenség által sújtott családoknak 500 K-t szavazzon meg a közgyűlés. Szép szavainak hatása alatt, melyekben utalt arra, hogy az ajkaiak első hát mit akar! Zengve sirt." Elhiszem, hogy mindenütt vannak kivételek, eltévelyedettek, de mégis azt hiszem, hogy e jó irók élő, valóságos grófnővel még aligha beszélhettek {bár ott is vannak eltévelyedettek), hanem a kávéházban a kassza tündérében látják összpontosulva a nő képzetét s minthogy azok kedvökéit talán hegyeset is köpnek, arcukba is köphetnek, tehát megteremtették képére a grófnőt. E jó irók kalandokat beszélnek el, amelyet a kávéházban bortól, füsttől bűzös levegőtől elkábúlt agyukban, de sohasem a valóságban, éltek át, mert olyan nők, minőket ők rajzolnak, a valóságban nincsenek, csak a romlottak, ezek pedig nem eenek össze az igazi nő fogalmával ; így születhettek a nők becsülésé! annyira aláásó Jób-féle novellák, Sas Ede Az asszony, Móricz Zsigmond Csipkés Komáromyné, Szász Zoltán s száz száz máeok novellái. Mindezek hazug, az ifjúi tüzes fantáziát megvesztegető tartalmukkal aláseák sz ideál, az igazi eszme kultuszát, erkölcsi s társadalmi életünk örök kárára. S sajátszerű, e modern iro dalmi termékekben soha sem jelenik meg sem a férfi, sem a nő valódi emberi alakkan, hanem zülött, állatias (pl. Kóbornál), fél vagy egész bolond, elvetemült, eülyedt alakban ; a férfi Lem jelenik meg küzdelmében, fenségében, a nő nem nőiességének teljes szépségében, tisztaságában, bájában ; ám rajzolják az embert hibáival tévedéseivel, mert l iz gyarló ember ezek nélkül nincs, de ne mutogassák hazug módon, csábításra ingerlően az emberi természet tagadásában : állatiasságban, érzéki, erkölcsi siilyedettségében. sorban és csaknem kizárólag reánk, megyebeliek támogatására vannak utalva, a javasolt segítséget szintén egyhangúlag megszavazták. A pol gármester javasolta még, hogy úgy a délolaszorezági, mint a messzinaiak javára a közönség körében is gyűjtést eszközöljenek. Billitz Fereno, Gyurátz Fereno, dr. Kende Ádám, Vágó László, Kovács Sándor és dr. Antal Géza hozzászólása után kimondták, kogy a kétféle gyűjtőiveket egyidejűleg boosátják ki. A napirend első pontjai. A kertészeti egyesület kérelmét, hogy a város alapító-tagnak lépjen be, nem teljesítették, de az egyesület számára 20 K-t szavaztak meg. — Az irgalmas-rend provinciálisának értesítsséhez, hogy a tervezett utcanyitáshoz a kért terű letet nem engedik át, hozzászólt Vágó László, mondván, hogy a kath. egyház vagyonát ne akarja a város Csáky szalmájának tekinteni, amire Gyurátz Ferenc felvilágosította, hogy a képviselőtestület kérelemmel fordult a rendhez, melynek teljesítése egyedül tőle függ, s nem is ingyen, de méltányos árért kért közcélra. Helyesnek találja az áll. választmány javaslatát, hogy a kért terület ellenértékéül most egy Szinházutcai telket ajánl fel. A javaslatot a közgyűlés is elfogadta. — A Barát utca 10. házból utcatérhez eső terület •-Ölenkénti áráúl 45K t Kovács Sándor soknak talál, mig Billitz Ferenc és Wittmann Ignác 60 K t is hajlandók megadni. A vita úgy e pontnál, mint már az előbbinél, igen szenvedélyesen indult, ami felszólalásra birta dr. Kende Ádámot, aki igen helyesen figyelmeztetett arra, hogy képviselőtestület közérdekű működé sét c ak a nyugodt tárgyalási hang megőrzése biztosíthatja. Á nagy többség egyébként a 45 K ás árat fogadta el. Az építészeti szabályrendelet körül. Egy óránál ia tovább tartó vita kerekedett az építészeti szabályzat 36. és 51. § ának módo sítáBa iránt beadott kérelem iránt. A gazda közönség, melyet úgy látszik éppen ez a pont gyűjtött össze igen nagy számban a közgyűlési terembe, türelmetlen közbeszólásokkal fűszerezte a v. főjegyző referádáját, melynek lényege az volt, hogy a tanács a két § változatlan fenn tartását javasolja annál is inkább, meri az alispántól az építkezési szabályrendelet, módo sítására nézve driektívát kértek és várnak. Halász Mihály a két paragrafusnak (melyek egyike azt kívánja, hogy „jelentékeny" ja vitások esetén a ezalmatetős házat cserépre kell venni a másik pedig fedett árnyékszékek iránt intézkedik) törlését javasolja, annál is inkább, mert e § ok alapján a külvárosi közönség ellen valóságos hajszát indítottak. S ha főkép a 36 §-t végrehajtják, a szegényebb lakosságot koldusbotra juttatják, mert a cseréptetőhöz erősebb falat is kell építeuie, ezt pedig csak adósságból tudják fedezni. Gyurátz Ferenc : A szabályzatot, Azt hiszem mindennek mélyebb lélektani okát az iró lelkületében kell keresnünk, aki nem tudja fölérezni a férfit, a törekvő ifjút komoly muukájában, a nőt, a hitvest, a családanyát igaz valójában, szépségében. S tessék megnézni, kik irják e műveket? Akik a főváros s már már vidéki városok társas életének pusztulása miatt a kávéházakban töltik életüket, akik tehát csak az ottani s a kávéház ablakán keresztül látható életet ismerik, akiknek az az élet, amit egymásba belebeszélnek ferde képzeletük szerint, vagy hazug dicsekvésből ; ez a kávéházi elet pusztítja ki a nemes gondolkodást, a liuomságot, az ízlést; ez a kávéházi élet pusztítja ki az ifjúból a családias vonzalmat, a ne tiszteletét; ez a kávéházi élet öli meg az otthon szerei-eiét. a mélyebb, az igazibb emberi érzelemnek, a szív nemességének ezt a tiszta bölocőjét; ez a kávéházi élet irtja ki az ifjúból a komoly munka kedvelését, a szorgalmat, a tanulmányokba való elmélyedést; jól mondja egy írónk : „Ah, ha hallaná, miket beszélünk mi, mikor az éj leszáll és a gázlángokkal együtt felgyúl az irodalmi vita a — kávéházi márványasztalnál. Hogy tépjük ronggyá a tekintélyeket, az ókoriakat ép úgy, mint az újkoriakat. Es tekintélyre csak az tud szert tenni közöttünk, aki a durvaságban virtuóz, aki az óesárlásban, becsmérlésben, rekordokat ér el, ÍH lehet e lemondanunk a durvaságról, mikor lépten nyomon azt tapasz táljuk, hogy azt zsenialitásnak tartják 1" Hi már annyira külföldieskedünk, miért nem ültetjük át az angoloknál, németeknél látható, jót, azt e nemzeteknél otthonos családias életet, mig érvényben áll, respektálni kell. Alkalmazásában azonban a v. tanács teret adhat a legnagyobb méltányosságnak. Maga is abban a nézetben van, hogy a szegény lakosságtól ne követeljünk erejét meghaladó költekezést, de kellő jóakarat ós tapintatos eljárás mellett, addig is, mig az alispán nyilatkozik, a szabályzatot ér vényben maradhat. Szakoly Ignác : A tetőfedés miatt még senki büntetve nem volt; a pöcegödör ügyében azért idézett meg számos háztulajdonost, mert az oroszországi kolera idején külön miniszteri rendelet szigorú eljárást irt elő neki, de e miatt se büntetett senkit. Révész mérnök egy kÖzbeszólásra reflektálva kijelenti, hogy a tanácstagok tisztán építészeti ügyekben nem számítanak fel napidíjjat. Kis József szerint az építkezési rend. idevágó pontjai nem elég világosak, a tanács megteheti, hogy az értelmezés enyhe legyen. Dr. Hirsch Vilmos konstatálja, hogy mihelyt a rendőrség belejátszik nálunk valami dologba, kész a robbanás. Tapintatosságot ajánl a rendőrség figyelmébe, a törvényt ne betű szerint vegyék, de szellemében járjanak el. Számos példával illusztrálja az ép. szabályzat fogyatkozásait, melyeken csak gyökeres átjavíttással lehet segíteni. Dr. Steiner József: a szabályzatot annak idején maga a képviselőtestület alkotta, míg érvényes, feltétlenül megtartandó. Végszó cimén még Halász Mihály szólt, majd a polgármester kijelenti, hogy addig míg az alispán válasza megjő, minden oly rendelkezést, mely a közönség zaklatását célozza, felfüggeszt. Ebben a nyilatkozatban aztán a közgyűlés meg is nyugodott. Orvosi fizetések. Az egészségügyi biz. azon javaslatához, hogy a v. főorvosnak a járásorvosokkal, a v. orvosnak a körorvosokkal egyenlő fizetés adassék, hozzászólt Győri Gyula, kifogásolván, hogy az ügyet előzőleg a pénz. biz. nem tárgyalta. Jobb szeretné egyébként, ha a rendezés az ált. tisztviselői fizetésrend rzéssel egy időben történnék, annál is inkább, mert az új közeg. törv. kötelezőleg nem szól a városokról. Dr. L tkos Béla figyelmeztet arra, hogy a törvény mindenütt községi és városi orvosokról emlékezik meg és meg is küldetett minden városnak. A polgármester elismeri, hogy az ügyet előbb a pénzügyi biz -nak kellett volna tárgyalni, s azért leveszi a napirendről. A Woíta-ház. A Woita-ház bérbeadásáról szóló jelentést, mely egy előző ajánlattal szemben 120 K veszteséget jelent a városra, tudomásul vették, csak Keresztes Gyula tudakozódott az iránt: ki volt-e az árverés szabályosan hirdetve. Persze, hogy ki volt, de ha csak egy árverező volt. A kataszteri bérház. A kataszteri bérház ügyénél dr. Lövy László éles bírálat tárgyává tette a mutatkozó óriási amely anuyi derűvel árasztja el a hozzátartozókat, amelynek őszinte, bizalmas melegében nemes érzésre hangolódik öreg, ifjú, férfi, nő egyaránt. Mily vonzó, kedves az a kép, midőn a családi lámpa árnyas ernyője okozta tompa fényénél együtt ülnek a család s meghitt jó embereik. Nálunk mennyi aggodalmat, bajt okoz a szülőknek, akik a fővárosba küldik gyermekeiket, a családias otthonok hiánya ! Érzik e bajt azok is, kiknek hivatásuk lenne segíteni rajta, el is komolyodnak egy-egy pilianatra, no de se baj — mondják —, majd elmegyünk a kávéházba s fölvidulunk a — vicclapokon, a frivol lapokon ! Sajnos eddig s nem tovább terjed nálunk a baj orvoslása. Az igazi művészt alkotásaiban vezeti 1. az értelem, amely a fantázia alkotásait okos gondolatokká érleli, elhihetőkké teszi ; 2. az izlés, amely a szépet fölismeri, a rúttól elkülöníti s az az isteni ihlettség, amely mindig fölemelő lelket, eszmét lehel a műbe ; jól mondja Erdélyi János : Tanulni a népet, az életet, beállni e tengerbe, mint Jézus, midőn a lélek kegyelmét venné — ez a kölső hivatása, nemes kötelessége; az élet annyiféle ferdeségei, viszásságai között azt az isteni lelket vagyis a szépet, a jót, az igazat kell vísszasugároztBtni művébeu, hogy az az emberi lélekre fölemelőleg, nemesítőleg hasson. A legparányibb hazai dicsőség -- irja Kölcsey — a legtömérdekt-bb idegennél többet ér. Mentségül azt említik, hogy nem fiatal leányok, fehér lelkek számára irják e verseket, uovellákat; nekem az az erős meggyőződésem, hogy az emberi lélek, bármely korban, mint igazi