Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-08-07 / 32. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: D

R- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utc^i 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. A forradalom kora. A messze jövendő távlatából megváltozik az a kép, amihez a mi szemünket a mai történettanítás a maga fejezetcímeivel hozzászoktatta. Nagyobb, mélyrehatóbb forradalmakat érünk ma meg, mint aminőknek múlt századbeli embertársaink szemtanúi voltak. Hogy kisebbnek tűnnek talán fel előttünk, az csupán azért van, mert kihatásukat kevésbbé érezzük, mert lazábbak összeköttetéseink a ma forrongó népekkel, mert mi már nemcsak forradalmakon, de kiábrándulásokon is keresztülmentünk. Nem szólva Kelet diadalmas fiairól, törökökről, perzsákról, kik a gyűlölt zsarnokuralmat öntudatosan rázták le, a 40-es évek lengyel parasztlázadására emlékeztető forradalmi láz tombolt végig a napokban Spanyolországon s ha egyelőre vérbe is fojtották, a lázongás, az elégedetlenség magvát a szivekből kiirtani nem lehet és előbb vagy utóbb, bár véres hajnal után felsüt a Pyreneusokon túl is a szabadság napja. S míg délen gyilkos eszközökkel, fönn északon modernebb harci szerszámmal, sztrájkkal száll szembe állítólag 1j

4 millió munkás a polgárság millióival s az államhatalommal. Talán itt nálunk senki sem ismeri annyira a svéd viszonyokat, semhogy igazságos birája lehetne a tőke és munka ottani harcának, de az kétségtelen, hogy ez a szociális forradalom is egy szemként kapcsolódik a forradalmaknak abba az óriási láncába, melynek végét még tán a ma született csecsemő se fogja látni. Tulipán hónából. (Kommentár nélkül.) A központi statisztikai hivatal most tette közzé a magyar szent korona országainak folyó évi május havi külkereskedelmi forgalmára vonatkozó adatokat. Ezek szerint behozatalunk értéke az előző évi. 624'8 millió koronával szemben ez év január—május havában 701 millió korona volt s ebből 523'2 millió korona Ausztriából való behozatalunkra esik. Kivitelünk az 1908. év első öt hónapjához képest 61 millió koronával emelkedett, értéke 614'1 millió korona volt, mely összeghez Ausztria 439'8 millió koronávaljárult. Az 1909. év első öt hónapjában árumérlegünk összesen 86'9 millió, Ausztriával szemben pedig 83*3 millió behozatali többletet tüntet fel. Behozatalunkban legnagyobb értékösszeggel a textilipar kész gyártmányai szerepelnek. Ez áruk behozatali értéke 199'7 millió K Pamutszövelekből behozatalunk egymagában 88*1 millió koronát tett, gyapjúszövetekből pedig 52'1 millió koronát. Konfekcionált árukból behozatalunk értéke 42'8 millió koronát tett s ezen tarifaosztályban 9'7 millió koronával a férfiruhák, 10 millió koronával a kalapok, 10"2 millió koronával a fehérnemüek szerepelnek. Jelentékeny behozatalunk volt még bőr- és bőrárukból: 36'8 millió korona és vas- és ércárukból 39'5 millió korona. „Honom hőslelkü asszonyaihoz." Milyen különös fordulása az időnek, hogy a nyári vezércikk, amely egy előkelő budapesti napilapban „Honom hőslelkü asszonyai" címmel látott napvilágot, mőg ma is vezető témája a társaságnak. Mindenesetre nagy kérdést érintett a cikkiró és mindenesetre fájó sebre tette a kezét. Mert az emberek sajogva vallják, hogy a cikknek minden szava aranyigazság. Pedig a kérdés nem is új. A hatalmas Augusztus alatt Horácius megdalolta a non ebur, neque aureumot, az aranyközépút dicséretét, a fényűzés társadalmi, erkölcsi rombolását, mely ennek a hatalmas és azóta hozzáfogható nem volt nagy imperiumnak sirját ásta. Tehát a fényűzés, mely európai meg amerikai nyavalya is, de melyért kicsiségéhez és szegénységéhez képest szörnyű áldozatokat hoz a mi szép hazánk. Magam is tengerparton irom e sorokat, tehát épen ott, melyet az a cikk, melyre előbb hivatkoztam megbillent. Közvetetlen impreszszióim vannak tehát. E tengerparton a társaság nyolvanöt százaléka magyar. Mágnás, ismert gazdag ember egy sincs köztünk. Ismert szegény ember annál több. És mit látok? Látom a délelőtti selyempongyolát kecses és kevésbbé kecses idomokon, a szélesperemü száz koronás kalapot délután a korzón s a többi „aszszonyt pukkasztó" csodáját a drága öltözködésnek és bizony mondom némelyik itt rangosan feszítő, gangosan billegő asszony férje kereseti viszonyait szinte az utolsó koronáig ismerem. Nem vagyok gyanakvó természet s a más ajtaja előtt sem szeretek sepregetni, de felteszem. Honnan ? Micsoda sötét gondok előzik meg ezt a „fürdői flancot" ? Hány kis takarékba vándorolt az ifjúsági folyóirat, a váltó, mígha négy hónapos leszámítolásra elmeheteit az asszony. Ez az élet tapintatlanságainak egyike s rangos és gangos asszony-speciesem előtt is felvetődik a „Honom hőslelkü asszonyaihoz" irt cikk. Ugyan jó idegei vannak a kicsikének. Mert még ö ágál legjobban. Bizony nagyon helyes volt már „bizonyos asszonyok" A „PÁPAI HÍRLAP" TÁRCÁJA Katonák. A kék csákó komor szemükre húzva, Kardjuk csillámlik a hajnalon át, Karcsú lovuk horkanva lép az útra : Hallgatva mennek magyar katonák. Mennek erdőben, porban, ingoványban, Barna markukban nem inog a kard S mintha a Kárpátokból haloványan Hozna a foszló köd valami dalt'. Valami büszke, méltóságos ének, Lassú, borongós, kún melódia, Amellyel otthon aratásról tér meg A termő síkságok szabad fia. 8 míg szemünkben a pusztai láz gyúl 8 a hazavágyás titkos tüze ég: A karjuk erős szorításra rándul, Mintha markolnák a kasza nyélét. 8 fakad az ajkuk halkan dalos szóra, Idegen, lankadt fénnyel kel a nap 8 felzúg a bús tiszaparti nóta A gácsországi fenyvesek alatt. Kétly Endre. Darwin. Irta: Török Mihály. Darwin Károly, korunk legkiválóbb természetbúvára, 1809 febr. 12-én született. Ez év febr. havában múlt tehát száz esztendeje annak, hogy ez a csodálatos lángelme ragyogó lángra lobbant. És ugyanez év nov. havában épen 50-ik éve múlik, hogy a szellemóriás lángelméjének lobogó, kohójából kipattant az első isteni szikra: megjelent „A fajok eredete" c. bámulatos munka, melyet Méhely Lajos méltán nevez az élettudomány bibliájának. Kettős oka van tehát az egész világ összes természettudósainak, hogy az ünnep esztendejévé avassák az 1909-ik évet. De nemcsak a tudósok ünnepelnek. Kiveszi az ünneplésből a maga részét minden gondolkodó ember, aki csak valaha hallott vagy olvasott Darwin bámulatos tanáról, csodás munkásságáról, ragyogó jelleméről és megkapó egyéniségéről. Az emberiség hálája jut ezzel kifejezésre a tudomány bajnoka iránt, aki oly hatalmas lépéssel vitte közelebb az embert minden tudományos kutatás végcéljának, az igazságnak megismerése felé. Darwin nevét ma már ott emlegetik Copernicus, Keppler és Newton neve mellett. És méltán. Amint Copernicus és halhatatlan társai egy csapásra megdöntötték az évezredes téves hitet, hogy a nagy mindenség középpontja az ember lakóhelye : a Föld, úgy tette semmivé Darwin mindjárt első munkájában: „ A fajok eredetéiben azt a büszke gondolatot, hogy az ember Isten kiválasztott teremtménye, akit saját képmására alkotott. Mindkét esemény messzire kiható forradalmat jelent a tudományok életében. De mig a naprendszer új tana csupán a tudósok körében keltett nehezen csillapuló forrongást, addig „A fajok eredete" az egész emberiséget megrázó hatalmas szellemi forradalmat támasztott, amely a legszélesebb rétegekben ismertette meg az evolúció új tanát. legszolidabb cég i Bemek szabású férfi-ruhákat IpÉlT" tényleg- csak Yá £> ó Dezső első pápai férfi-divattennében lehet kapni jutányos áron. ===== Pápa,

nFötér^l9. szám. ^Telefon* 18.; szám