Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-07-31 / 31. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőséi; : Jókai Mór utca 60. szára. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: 13K. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőíi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. A másik gyermeknap. A múlt csütörtökön gyermeknapot tartott a — pápai királyi járásbíróság. Ezt a gyermeknapot is éppen úgy, mint a Ligáét, az elzüllött gyermekek megmentése érdekében tartották, s noha itt a gyermekek vádlottak gyanánt szerepeltek, kik felett „Őfelsége a király nevében" Ítéletet mondottak, hatásában, eredményében taián sokkal jelentősebb ez a szomorú gyermeknap, mint az, melyet a társadalom, a jó emberek tartanak. Egy új törvény azt a bölcs, azt a gyönyörű gondolatot vitte bele a mi törvénykezésünk sivárságába, hogy a fiatalkorú bűntettesek ellen ne a megtorlás, hanem a javítás legyen a vezető szempont. A biró ne büntessen, vagy legalább is ne büntessen mindenáron, hanem mindig az irányítsa Ítéletét, hogy hogyan lehet megmenteni a társadalom számára egy-egy pusztulni, veszni induló exisztenciát. A csütörtöki tárgyaláson már láttunk egy 14 éves vádlottat, akit a biró és ügyész egyaránt, mint gyakran látott régi ismerőst fogadták. Az ilyen vádlottak, az ilyen esetek számára kell az igazi „jó biró" humánus életbölcsessége s a jó törvény okos alkalmazása. Nagy idők tanúi. Ezt a büszke címet szomorú világításba helyezi a belügyminiszternek egy nemrég kiadott rendelete, melyben szigorúan meghagyja, hogy a 48-as honvédeket minden huza-vona nélkül a községnek kell eltemetni. Minthogy ilyen rendeletet egy eset alapján nem igen szoktak kiadogatni, nyilvánvaló dolog, hogy nem egyszer és nem egy helyen fordult elő, hogy a dicső honvédeknek, kiket hajdan, mikor véres homlokkal, de diadalmasan vonultak be valamely városba, győzelmi mámorban ünnepeltek, kiknek híre betöltötté a félvilágot, most 60 év után nem akarták megadni azt a tisztességet, ami a legutolsó koldusnak is kijár. Az Arany honvédje, mikor így könyörgött: Ó ha megtaláltok egykor az útszélen, Adjatok egy szűk sírt hazám szent földjében! akkor még az elnyomatás kora volt, koldusok között járt a koldus. De ma, mikor a falusi nép jórésze mondhatni úszik a bőségben, ma hogy így kelljen esdekelnie a nagy idők tanúinak, mielőtt örök álomra húnynák szemöket, az mégis sokkal több, mint amit. a jólét gőgös elbizottaitól elvárhattunk ! Vasut-ügyeinkről. Csodálatosak azok a változatok, egyrészről jó akaratok és buzgalmak, másrészről tévelygések és ellenszenvek, melyek között a városunk életérdekeit képező, évtizedek óta tervben levő, de sajnos ezer akadályokkal küzdő' Pápa—Somlővidék— Csabrendek—Sümeg—Tűrje irányú, valamint a Pápa—Tapolczafö—Döbrönte— Jákó—Városlöd—Szentgál irányú, vagyis a Pápa városára nézve még elengedhetlenül szükséges ezen két irányú helyi érdekű vasút ügye hányódik-vetödik a városi képviselőtestületi közgyűléseken, különösen pedig az előkészítő bizottsági üléseken. Azt komoly számba vehető egyének mind belátják, hogy mivel Grácz irányú fövasutunknak összekötő csomópontja Pápa város tétlensége miatt Czelldömölk lett a Pápa—Keszthelyi vasút nem létesülte miatt, e nagy sérelem némi ellensúlyozását csak is azzal küzdhetjük ki, ha városunk minden szomszédos iránybani vidékének vasúti gócpontja lehet legalább utólagosan. Ezen tudatból létesítette városunk százezer korona hozzájárulással a Pápa— Csornai vasutat, és kétszázezer korona hozzájárulással a Pápa-Varsány-KisbérBánhidai vasutat. Komoly számba vehető egyének azt is beláthatják azonban, hogy a város tényleges életérdekeit képező minden iránybani vasúti hálózat kiépítési tervben félúton megállni nem lehet, mert a megállás, vagy csak az ügyeket huzavonának, halogatásnak kitevő határozatlanság, ideoda k'apkodás és habozás a legnagyobb és úgyszólván utóbb helyrehozhatlanná váló kárára lehet városunknak, amelyen azután többé segíteni nem lehet. A legközelebbi múlt napokban tárgyalta városunk vasúti bizottsága a Pápa— Somlóvidék-Devecser-Csabrendek—Sümeg esetleg Tűrje iranyu neiyi érdekű vasút segélyezési kérdését. Tudjuk, hogy ezen irányokra két engedélyes van némi irányeltérésekkel, de nagyban és egészben véve egyező kiindulási és végcéllal, vagyis Rechnitz Béla pápai kereskedő engedélyes DevecserA „PAPAI HÍRLAP" TARCAJA .4 SZÜRKE, KIS VERÉB. Egy szürke, kis veréb, Hogyan, hogy nem, — határos a csodával! Ősz kezdetén vizén, sok földön által A fecskékkel el, messzi délre szállt S ott gyönyörű, csodás földre talált. Az ege kék, a napfénye szivárvány .. . Márványfalak . . . Virágbelepte párkány . . . Az íveken mézes szölögerezd . . . — Még álmában sem látta soha ezt A szürke, kis veréb. A szürke, kis veréb Ily boldogság, ily pompa közepett Az ámulattól csaknem oda lett . . . Hát ilyen is van ? Kérdőn csiripelt Es tavasz jöttén újra szárnyra kelt. Otthon az ideán sok ezer veréb A port, a piszkot kapargálta épp, Kerestek egy-egy elhullott magot, Mikor nagy zajjal közéjük csapott A szürke, kis veréb. Te sok ezer veréb, Ki itten élsz e nyomorult helyen, Hadd el e földet . . . Jer, jöjj el velem! En elvezetlek termő, déli tájra, Ahol a lomb dús gyümölcsét kínálja. Ahol az égnek kéklő szine tiszta, Es a napfényt a tenger veri vissza, Ahol nincs gond . . . Hol gyönyörű az élet S a kapzsi csősz nem törődik tevéled Sok, sok ezer veréb ! A szürke, kis veréb így csiripelt ... de a zajgó tömeg Egyetlen hangját sem hallgatta meg . . . Reá támadtak ... Oh te csipp, te csepp! S csiriplö hangjuk mindig élesebb. Hiába csipogsz . . . Pusztulj vissza csak! Uj prédikátor, itt ne lássalak! Csirip ! csirip !.. . Csúfolják . . . Menj bolond ! És népétől kiverve könnyet ont A szürke, kis veréb. A szürke, kis veréb A légbe törve szállni vágy megint Oda, hol a boldogság hona int. De szárnya gyenge . . . Nincs többé csoda ! Nem juthat el oda soha, soha . . . Bolgong, bolyong egyedül, egymagán, Csapzottan ugrál késő éjszakán. Korhely! . . . szidja a sok házi madár, Mikor reggel lomposan hazajár A szürke, kis madár. Pásztor Árpád. Könyvek között. Irta: Halmi líódog. Ha rosszmájú irodalmi búvár lennék, akkor most dátumok után böngésznék. Megállapítanám, hogy mikor irta Molnár Ferenc az „Ördög"-öt és mikor irta Shaw Bernát a „Műkedvelő szociálista" cimü regényét és keresném a feltűnő rokonság és a tendencia és tónusbeli hasonlóság indokát, amely a két munka között tapasztalható. De nem teszem, mert én megfigyeléseket tárok fel és nem szenzációkat. Mindenesetre frivol érdekességü ennek a két művészi alkotásnak tárgyi és szcenikai rokonsága. Úgy az „Ördög", mint a Shaw-regény Trefulzis nevezetű hőse egy fölényes „intelligencia", amely marionetekké degradálja a környezetében mozgó szerető, gyűlölő és vétkező embereket. Az ő paradox axiómáinak rakétáiba fullad a cselekvő akarat és az ötleteivel, az ő legszolidabb cég ! Remek szabású férfi-ruhákat tényleg- csak ff ó Dez w o első pápai férfi-divattermében lehet kapni jutányos aron. : Pápa, Főtér 19. szám Telefon 18 szám