Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.
1909-06-12 / 24. szám
vallása iránti hű ragaszkodás oly egységes harmóniában olvad össze, hogy soha, semmiféle törekvésnél e két ügyet egymással ellentétbe helyezni, az egyház ügyét a magyar nemzet, a magyar felvilágosodás nagy kérdéseitől elszakítani nem engedi, és az igaz lelkipásztor, akiben nemcsak az az erős hithűség, az az igaz, a szivben rejlő lelkierő van meg, amely annyi nagyot' szül, de akiben megvannak azok a hasznos, azok a becses tulajdonságok is, amelyek a mai kor változott viszonyai, változott feladatai és kötelességei között igaz lelkipásztorrá avathatják Isten szolgáját." Beszéde végén átnyújtotta a kerület összes alkotó tagjainak arcképét tartalmazó remek albumot és az Istók János művész készített gyönyörű plakettet Gyönyörű volt az a válasz, melyet elnöktársa szavaira a jubiláns főpap adott. Elhárítván magáról minden dicséretet, Isten nagyságát dicsőítette, majd éleípályájára s azokra az elvekre tért át, mik elejétől mindig vezették. Kiemelte, hogy Pápán oly iskolában nőtt fel, hol a tudományokat filozófiai alapon tanították, s nagy, magasztos elveket, valódi emberés hazaszeretetet és igazi szabadelvüséget oltottak a tanárok az ifjúság szivébe. S e princípiumok megvalósítása volt életének feladata, közpályán való 40 éves forgolódásának első napjától fogva. Egyházát szolgálva, a tanári és papi kathedrán — hazájának s az emberiségnek is szolgálatot kivánt tenni. Működésében mindenkor magasabb, egyetemes szempontok irányították, s ha törekvéseinek némi sikerét tapasztalhatta : Isten kegyelme után az ö szellemi vezetőinek, munkatársainak s különösen Tisza Kálmán, Hegedűs Sándor és gróf Tisza István főgondnok közreműködésének kell tulajdonítania az eredményt. Gyakran olvashatjuk, mondta többek között, hogy csak az egyhitü nemzetek lehetnek naggyá s amidőn hazánkban a reformáció a hitbeli egységet megbontotta, ezzel a nemzet egységének, az ország boldogulásának is nagyban ártott. De hisz az itt megtelepedett magyarság egyszerre ismerte meg s részben befogadta a nyugoti és keleti kereszténységet ; tehát nálunk már a reformációt megelőzőleg se volt meg a hitbeli egység. S a gondviselés bölcsessége hozta magával, hogy a magyar faj befogadja az új hitet, mert a protestáns egyházak önkormányzata, erős magyarsága, szabadságszeretete és hithűsége volt négy évszázadon keresztül az az alkotmány biztosíték, amelyhez hasonlót a legokosabb államférfi se tud kigondolni és megalkotni. A küldöttségek. Nem kevesebb mint 36 küldöttség járult ezután az ünnepelt elé. Közülök első volt az egyetemes református konventé, melyet Degenfeld József gróf vezetett, utána következett az ág. h. ev. egyházkerületeké Zsilinszky Mihálylyal élén. Az unitárius egyház nevében Józan Miklós esperes frappáns hatású szép üdvözlő beszédet mondott. Sorra jöttek az egyházkerületi esperesek, az egyházkerületi gondnokok, a pápai főiskola, leánynevelő intézet és csurgói főgimnázium, Komárom vármegye, Komárom város. Pápa város nevében Mészáros Károly az őszinte tisztelet és meleg érzelem hangjait hallatta. A válasz, mit reá a püspök adott, bizonysága volt annak, hogy magát még ma is pápainak érzi, „hisz itt élte át a fiatalságnak s férfikornak legszebb napjait". Az orsz. ref. lelkészi egyesület nevében Kis József alelnök mondott szép üdvözlő beszédet. Nagy érdeklődést keltett a horvát-szlavón misszió egyházak népes deputációja, melynek élén Kelecsényi Zádor vukovári közjegyző ecsetelte azokat az érdemeket, miket Antal püspök a pusztuló magyarság megmentése körül szerzett. És így 11 órától majd 2-ig s Antal püspök mindenkinek bölcsen, fordulatosán s megkapó egyszerűséggel válaszolt, nem fáradván sem fizikai, sem szellemi erőben. Királyi kitüntetés. A küldöttségek előtt Kálmán Rudolf főispán emelkedett szólásra a kormány képviseletében és Apponyi Albert gróf közoktatásügyi miniszter nevében és megbízásából köszöntötte a jubiláns püspököt. Három évi miniszteri működése alatt alkalma volt megismerni, úgymond, az ünnepelt kiváló egyéni jellemvonásait és működését, mellyel a felekezetek közti békés egyetértést ápolni igyekezett. Biztosította a miniszter őszinte tiszteletéről és nagyrabecsüléséről, majd beszéde végén tudatta, hogy kiváló érdemeit magas kitüntetéssel ismerte el a király. Erre Németh István főjegyző felolvasta Apponyi Albert gróf közoktatásügyi miniszter következő levelét: 3052. eln. sz. A m. kir. vallás- és közokt. minisztertől. Méltóságos és fötiszleletü Antal Gábor urnák, a dunántuli ref. egyházkerület püspökének Révkomárom. Ö császári és apostoli királyi felsége folyó évi junius hó 3 án kelt legfelső elhatározásával, Méltóságodnak negyvenéves tanári és lelkészi működése alatt szerzett kiváló érdemei elismeréseül a Ferenc József-rend nagyker észtjét méltóztatván legkegyelmesebben adományozni, van szerencsém erről Méltóságodat, legőszintébb szerencsekivánataim kíséretében, értesíteni. Ezúttal ismételten megragadom az alkalmat arra, hogy a magam részéről is a legmelegebb elismeréssel adózzam az egyházi és oktatásügyi téren kifejtett hosszú és sikerekben gazdag munkássága évfordulójának ünnepén, amikor tanítványainak és tisztelőinek sokasága, szeretettel veszi körül Méltóságodat és amidőn fáradozásának eredményére büszke önérzettel tekinthet. Adja a Mindenható, hogy még számos éven át élvezhesse munkásságának gyümölcseit. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1909. évi junius hó 6. Apponyi. Bankett. A Dunaparton levő Magyar Király-szállóban 350 emberre volt terítve s nem maradt hely üresen, pedig az ünneplő közönség nagyobb része más vendéglőben végezte az étkezést, tartva attól, hogy itt helyhez és ételhez nem juthat, Az első felköszöntőt a királyunkért mondta Antal Gábor. Viszont az ő egészségéért gróf Tisza emelte lelkes tetszés mellett poharát. Kálmán Rudolf, mint a kormány képviselője, a kerületi elnökségre mondott tósztot, Gzike Lajos gróf Tisza Istvánt köszöntötte, meg-megújuló taps és éljen között ; a kormányra dr. Gaál Gyula emelt poharat s a vendégeknek, főkép a más felekezetüeknek Konkoly Thege Béla mondott köszönetet. A hivatalos pohárköszöntők után, közkívánatra Beöthy Zsolt emelkedett szólásra s beszélt csodálatos szépséggel arról, hogy aki e hazában lakik — protestáns és nem protestáns — a ha za javát munkálja s kell is, hogy azt munkálja. Kéz-kézben, a szivek egy érzésben összedobbanva, mindnyájunk akarala egy főcélra irányulva: protestánsok és nem protestánsok, keresztyének és nem keresztyének — cselekedjünk, dolgozzunk, éljünk a haza boldogítására. Zászlóavatás és hangverseny. A délután folyamán tartotta a ref. ifjúsági egyesület zászlóavatási ünnepélyét, melyen a zászló anyai tisztet Antal Gáborné látta el negyven bájosnál bájosabb koszorú-leányka társaságában. A felavató beszédet Boross Kálmán tartotta, a kar ifj. Szulacsek Lajos vezetésével több énekszámot sikerülten adott elő. Az ünnep befejezéseül este hangverseny volt a Maitz-féle nagyteremben, melyet az előkelő közönség zsúfolásig megtöltött A hangverseny keretében dr. Antal Géza, főiskolánk kiváló professzora, tartott logikusan felépített, eszmékben és érvekben gazdag felolvasást a gyakorlati kereszténységről, melyet zajos tapssal jutalmaztak. Igen szép sikert aratott még egy pápai vendég, Hlattky Ida zongoratanárnő pompás zongorajátékával. A műsoron még Déri Jenő, operaházi tenorista, Török Irma, a Nemzeti szinház tagja és Szijj Ferenc, a komáromiak kitűnő zongoristája szerepeltek. Hangverseny után tánc volt, melyben vagy 70 pár reggel négy óráig vett részt. A kopogó gép mellől szól át hozzánk Berta néni : — Nem hogy örülne, Korpás bácsi, hogy ilyen szép nyári napokon a hegyek közt lehet ! — Igen? Hát ha esik az eső, húgom? Hát télen? És mindig csak azt hallgatni, hogy kopácsolják a fejszék a fát, veszekedni az oláh napszámosokkal . . . Fene egy hivatal . . . Havi hatvan forintért . . . Fene egy hivatal . . . Jobbat is tudnék, mondhatom . . . Szatmári püspök lenni, vagy huszár ezredes ! Óbester ... Az valami! Ha minden hadnagy arra az időre gondolna, amikor ezredes lesz belőle! Kevesebb volna a cigány, kevesebb a pezsgő, a bokréta ! És minden fiatal hadnagy úrból öreg ezredes lenne ! Mi ? Ugy-e A táviró-gép kopogása megszűnt, Berta néni előre jött a rácsablakhoz : No, hát mennyi pénzt küld a hadnagy Negyven forintot! urnák ? — Nem lesz sok ? Mi marad magának, Korpás bácsi ? — Marad, ami marad A katonaszabó türelmetlenkedik. Ha a hadnagy úr elhordta a fényes paszomántos ruhát, hát csak fizessen ! — De hiszen csak a múltkor küldött ötven forintot! — Az nem oda ment ! Az Brassóba ment! Tudja, mit csinált ott a hadnagy úr? A legfényesebb kávéház előtt hajnalig itta a konyakot, muzsikáltatott magának, az utcát, az egész utcát pedig a legfinomabb francia pezsgővel traktálta ! Ahány bolti őr, fiakkeres koosis van Brassóban, az mind pezsgőtől volt részeg ! Százharminchárom üveg pezsgőt fizetett! Fene legény, mi ! Hehehe ! — A fia ez a mulatós legény, bátyám ? — kérdeztem. Az öreg nevetett : — Hehehe ! A fiam ? kéidezi az öcsém ! No nem éppen . . . De azért mondjuk, hogy a fiam ! Igen ! Hehehe ! Legalább is a fiam lehetne ! Hát menjünk ! Szerencsés jónapot kivánok. Szszsz ! A lábam ! Reuma hasogatja ! Fene egy hivatal! A kutyámat nem hajszolnám annyit ! De hát mindegy, élni csak kell valahogy, ugye e bár? Alászolgája ! Nehéz, sántikáló lépésekkel botorkált le a lépcsőn. Berta néni ezalatt elkönyvelte a negyven forintokat, — Szép firma lehet az az úrfi, aki ennek a szegény öreg urnák a keresetét fiakkeres kocsisokkal pezsgőzteti el! — mondtam haragosan. Berte néninek furcsa mosolyra húzódott az ajaka. — No, az öregnek legkevesebb joga van arra, hogy szemrehányásokat tegyen. — Miért? — Mert az a szép firma ő maga volt — busz esztendővel ezelőtt! Néhány pillanatig Berta néni újra gondolkodva néz a nyitott ablakon keresztül a messze, fenyős hegyek felé. Azután hozzá teszi: — Lássa! Ilyen szegény ördögök lesznek a hadnagy urak — civilben ! ALTMANN BERNÁT az „Angol Divaf-hoz címzett férfi-, fiu- és gyermek-ruha áruháza megnagyobítva mérték szerinti osztállyal Pápán, Kossuth Lajos utca 9. szám alatt Új üzletemben raktáron tartok, úgy mint eddig, — óriási mennyiségben — kitűnő szabású és kifogástalan elkészítésü kész- férfi- és fiu-ruhákat, felöltőket és gallérokat, továbbá elsőrangú kivitelű gyermek-ruhákat. És raktáron tartok ezentúl gyapjúszöveteket csakis a legjobb minőségekben, melyekből mérték sze- fi íj, O) *X rint $ legkényesebb Ízlésnek is megfelelő ruhákat készíttetek. A mérték szerinti osztályomban a szabás és az cHltflMtltl BTUQt elkészítés fővárosi mintára van berendezve, tehát felveszi a versenyt a fővárosban készített ruhákkal is. — Tisztelettel — ^