Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-06-05 / 23. szám

válik, senki sem vállalkozolt s így a választás elmaradt s a Szűcsiek új pályázatot hirdetnek. Egész bizonyossággal elvárjuk, hogy az új pályá­zat lejártáig az illetékes hatóságok törvénytisz­teletre s az államnyelv megbecsülésére fogják kioktatni — ha kell, a legnagyobb szigor alkal­mazásával — a megvadult szűcsieket. — I). K. E. A Dunántúli Közművelődési Egyesület évi rendes közgyűlését junius l ó 8 án, Budapesten, az új városháza közgyűlés i termében fogja megtartani. -- Fürdöbiztosi kirendelés. A vármegye alispánja Körmendy Béla tb. főszolgabírót julius 1-től augusztus 15-ikéig Siófokra fürdőbiztorul rendelte ki. — A tanárok gyűlése. A országos refor­mátus tanár-egyesület f. hó 1-én és 2-án Rima­szombatban tartotta évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen, melynek tagjait a gömörmegyei szék­hely intelligens lakossága meleg vendégszeretet­tel fogadta, dr. Antal Géza pápai akad. tanár is felolvasást tartott „A vallástörténet tanításáról 8. A gyűlésen rajtakivül részt vettek Kis Ernő, lic. Rácz Kálmán és Thury Etele kollégiumi tanárok. — Rózsa-estély. A pápai könyvnyomdá­szokat mulatságrendező szerencséjük pünkösd vasárnapján ismét elkísérte a táncterembe, a Griff-szálló parkettjére. Mondhatnánk, egy kis merészség kell hozzá, hogy 15—16 főből álló testület olyan nagy vállalkozásba vágja a fejszé­jét, mint amilyennel egy sok gonddal-kiadással járó estély rendezése össze van kötve, ámde Gutenberg lelkes fiai túltették magukat a fontolga­táson, mert bizton számítottak — s amint a kö­rülmények ezúttal is megmutatták: teljes joggal •— annak a nagy közönségnek pártfogására, amely megállapodott jóhirnevü mulatságaiknak szives vendége szokott lenni. Csak az idő, az úgynevezett „kedvezőtlen idő" volt egy kicsit mostoha hozzájuk, amely napokon át tartó esőzéssel, borongós felhőivel arra kényszerítette őket, hogy a kath. kör kerti helyisége helyett fedett helyiségbe szoruljanak. Ez a körülmény elvont ugyan valamit a mulatság „nyári" jellegé­ből, ám azzá tette az a sok szép virág, amely­ből a megjelent hölgyek díszes koszorúja állott. Mert bizony annyi szép leány és szép asszony volt ezen a kedves, minden tekintetben pompásan sikerült mulatságon, hogy eleinte szinte attól lehetett tartani, hogy mindnek nem is jut táncosa. Azonban úgy 10 óra felé már teljes volt a paritás, a legpoétikusabb paritás, ahol nem voltak ellenfelek, csak a cigány muzsikájának egyformán engedelmeskedő, lelkes és kitartó táncos-párok, úgy hogy a hangulat, a jókedv már éjfél előtt olyan magas fokra emelkedett, Trisztánka sebessége is egyenes arányban állott a biztató tekintettel, nagyon is evidens. Még be sem ért a ezalónba, már utána kiáltott Izolda : — Buby ! Érted te a szerszámokat ? — Attól függ, ki micsodás I — hangzik a 8zalónból. — Hát akkor mondd meg, mi ez? Trisztánka rohan. Izolda fölvett egy kalapá csot a szerszámládából, amit az asztalos itt hagyott, mikor reggel kijavította a rolókat ós megvárta, míg Trisztánka odaér. De azért nem mutatta feléje, csak várta, kitalálja-e. Kis Trisz­tánka nem találhatta ki, míg nem látta, ennél­fogva áthajolt Izolda vállán, hogy mégis tudjon valamit a szerszámról, ha valahol előjön róla a szó. Ámde, egy kis baj volt. Izolda ugyanis, mint azt föntebb nem mondtuk, gyönyörű slaf­rokban volt,, meg olyan pikáns szaga volt a hajának, hogy Trisztánka hamarjában a követ­kező bűnöket követte el: először is átfogta Izolda derekát úgy, mint mikor valakit korcsolyázni tanítunk, másodszor lefújta a havat Izolda nya­káról, miközben bajusza a függőbe akadt, harmad­szor káromkodni szeretett volna, körülbelül így : — Teremtésit, nem azért vagyok én itt, hogy butónt csókoljak ! hogy minden egyes tánc után „hogy vót"-tól volt hangos a terem. Az udvarias rendezőség a hölgyeknek a belépésnél egy-egy thea-rózsá­val kedveskedett, ezzel jidván meg az estély „rózsa"-jellegét. Az első négyest, amelyet fő­városias stílben Merkl József Budapestről haza költözött tánctanító rendezett, 50 pár táncolta; a másodikra is többen felállottak 30 párnál. A kitűnően sikerült s a nyomdász szanatóriumra és könyvtárra is szép összeget jövedelmező mulatságnak villanyoltás után, reggeli fél 5 óra­kor lett vége, amikor a megjelentek azzal búcsúztak el egymástól, hogy mindenkor szívesen találkoznak a nyomdászok mulatságán. Az estély jövödelméhez felülfizetéseikkel hozzájárultak . Dr. Antal Géza, Hajnóczky Bála, dr. Kőrös Endre, Wellner Sándor 5-5 K; ítj. Fa Mihály, Sebő Simon, Varga István 4 -4 K ; Kluge Ferenc 3 80 K ; Bognár Endre (L.-Patona) Brunner János, Kemenczky Lajos, Zámolyi Dénes, Zsilavy Sándor, Zsilinszky Lajos 3 3 K; Czifra József 2-80 K; Béldi Teréz, Brűnner Zoltán, Czirfusz Antal, dr. Domonkos Géza, Faragó János, Fekete Magda, Frauendienst Viktor, Gáspár nővé­rek, Halász Mihály, dr. Hoífner Sándor, özv. Kern Józsefné, Molnár Kálmán, N. N., Németh""Dezső, Nobel Ármin, Schneller Ferenc 2— 2 K; Gerstl Leó 1'80 K ; Buday György, Dómján József, Gyúk Nándor, Kalló Imre, Kovács Sámuelné, Kovács Sándor, Krausz Adolf, N. N., Rosenber­ger Miksa, Takács István, Takács József, Takács Lajos, Török Mihály, Veresek Gyula l—1 K; Balogh Sándor, Bíró Ferenc, Buttykay Béla, Krammer István, Radó Jenő, Szőcsényi István, Vincze János 80-80 f; Fűzi Józsefné. Miklós Sándor, N. N., Szvoboda Edéné 60 -60 f; Edelényi Sándorné, Kiss Antal, Kónya István 40-40 f; N. N. 20 f. — A szives felülfizetők­nek adományaikért, valamint Kis Tivadar úrnak, a .főisk. nyomda kezelőjének, a mintegy 60 kor. értékű nyomtatványok ingyenes elkészítéséért, továbbá Beke Gyuláné úrnőnek a csinos rendezői szalagok díjtalan elkészítéséért e helyütt is hálás köszönetét nyilvánítja a rendezőség. — A balatonvidéki vasút megnyitása. Ily cimü múlt heti hirünkre vonatkozólag, melyet más lapokkal egyetemben fővárosi hírforrásból merítettünk, jól értesült helyről a következő sorokat vettük: „A közönség érdekében van szerencsém értesíteni, hogy teljesen valótlan azon hír, mely szerint a balatonvidéki vasút jun. 10-én megnyílna. A munkálatok annyira hátra vannak még, hogy junius 20-án sem indulhat meg a vonat, hanem talán csak julius 1-én. Az állomásokat még most padlózzák, s még az állásducok és gerendák is fentállanak. Magán a vonalon is nagyon sok befejezésre váró munka van s a távíró-telepek felállítását meg sem Mivel azonban az ember sokszor osak akkor tudja meg, hogy valamit gondolt, mikor más valaki később megmondja neki, hogy ezt meg ezt gondolta, föltehetjük, hogy Trisztánka is a harmadik bünöcske nélkül találta ki a legrövi­debb vonalat Izolda ajkai felé. Izolda lassan leeresztette a kalapácsot, mire az idézet-smokkok talán ezt mondanák : A kalapács megtette kötelességót, a kalapács mehet. Maga Izolda, aki talán még leginkább volt érdekelve a dologban, suttogva kérdezte : — Jó helyre tetted a Szinnyeit ? És elindúlt. Trisztánka vele haladt, mert esze ágában sem volt a kapcsolatot csak úgy mir nix, dir nix megszakítani ; ragaszkodásának pedig úgy adott kifejezést, hogy a slafrok bo ujjába fogózott. Az ebédlőbe érve Izolda megfogta Trisztánka mindkét fülét és szemébe nézve így szólt: — Hát a csokoládét is szereted ? . . . Itt említjük meg, hogy mikor a költők úgynevezett csókról beszélnek, azt nem kell szó­szerinti értelemben venni, hanem csak úgy, mint a telegráfdrótot. Az is hosszú, sok helyen, ahol oszlopok vannak porcellánnal, úgy látszik, mintha elvégzőgnók, aztán tovább megy. Pedig ez még mindig ugyanaz a drót, csak alá van támasztva. kezdték, csupán a huzalok készek. A vasút-épí­tési vállalat maga sem tud biztosat mondani a vonat megindúlására vonatkozólag. Én többször — sőt tegnapelőtt is — kérdeztem tőlük, de pozitív feleletet kapni nem tudtam. Azt mond­ják : talán julius 1-ére megindul, de lehet, hogy már junius 20-ára, de 10-ére semmi esetre sem. Balatonfüred, 1903. junius hó 3-án. T. J." — A V. H. 0 Sz. a Balatonon A Vidéki Hirlapirók Orsz. Szövetsége 1909. évi rendes közgyűlését egy balatoni kirándulás keretében f. évi junius 28 áa déli 12 órakor tartja Bidacsony­ban. Napirend: A Szövetség tagjai Budapestről jun. 21 -én vasárnap reggel a 8 órai gyorsvonattal indulnak Siófokra s ott 10 óra 9 perckor talál koznak. Siófok megszemlélése, ebéd, ebéd után 1 órakor igazgatósági ülés. Délután 3 órakor hajón átkelés Almádiba s onnan rövid tartóz­kodás után Balatonfüredre. Ismerkedés, barát­kozás, lepihenés. Szállásról gondoskodás történik. Junius 28-án reggel fél 7-kor külön hajón át­kelés Badacsonyba. Érkezés délelőtt fél tO-kor. Badacsony megszemlélése, gyalog kirándulás a Badacsony hátán, útban a Kisfaludy szoba meg­tekintése. A hegy erdős tetején déli 12 órakor közgyűlés a szabadban. Déli 2 órakor ebéd a Balaton partján a Hableány vendéglőben. D u. 4-kor indulás hajón Keszthelyre. Keszthelyre érkezés 28 án esti 7-kor. Elszállásolás mint Balatonfüreden. Este 8 kor irodalmi estély vala­mely helyi közcélra. Reggel kirándulás Hé viz fürdőre Ázután vissza Keszthelyre. Keszthelyről Balatonszentgyörgy és Siófokon át tetszésszerinti vonattal oszlás. — A várkert látogatásának korlátozása. A várkert most már hosszabb idő óta vasárnap és ünnepnapokon mindenki számára, más napo­kon pedig azok számára volt nyitva, kik külön belépti-jeggyel birtak. A héten e tekintetben az az intézkedés történt, hogy a parkot a hét két napján: szombaton és hétfőn a;íok sem látogat­hatják, akiknek belépti jegyük van. — Botrány a templomban, Pünkösd vasárnap délutánján az Anna-kápolnában ájtatos­kodó hivők vallásos érzelmeit sajnálatos incidens zavarta meg. A. B. borbély-segéd erősen illumi­nált állapotban bement a templomba, s midőn a méltán megbotránkozott közönségből többen távozásra szólították fel, ellenszegült s nem akarta elhagyni az istentisztelet szent helyét. Az alkohol hatása alatt magáról megfeledkezett fiatalember és a hivek között szóváltás kelet­kezett, amely annyira elfajult, hogy az ünnep­rontót erőszakkal kellett eltávolítani a templom­ból, miközben tettleges inzultusokban is volt része. A sajnálatos esetről tudomást nyert rendőrök aztán -karhatalommal a városházára kisérték, honnan csak másnap reggel bocsátot­Hát ilyen a hosszú csók is : nem végtelen, mert akkor a saját súlya alatt elszakadna, mint a telegráfdrót, ha nem volnának pihenőhelyek köz­ben., Az ember pedig azért kezdi mindig újra a csókot, mert úgy tovább tart, de ez még persze ugyauaz a csók. És itt van a régi költők téve­dése : nem vették figyelembe, hogy a csókot úgy is újrázni lehet, hogy az ajkat nem is kell le­venni a nő ajkáról. Ezt az egybefolyt sok csókot nevezték egy hosszú csóknak. Nos, hát Trisztánka ilyen értelemben járt el. És így a helyes. * Másnap Izolda banána szinü japán pongyo­lát vett magára, mert úgy érezte, Trisztánnak jól fog e ni egy kis színváltozás, ^zéles k; r­perecet tett a csuklójára, ami még most is píros volt, ahol Trisztán megfogta, mégse fájt. Azután odaült az ablakhoz és egy negyedóráig dolgo­zott, aztán csöngetett a mentőkocsi. A cseléd leszalad, fölszalad : — Nagyságos Asszony, szemközt a 91. alatt földült a benzin és egy lány meg egy tapétás segéd megégtek. Azt mondják cicéztek. Talán tetszett már látni őket; szembe azok az ablakok ^ vidék: legrégibb és legnagyobb cipöüzlete Manheim Ármin ezelőtt Altstádter Jakab cipőraktára .Alapittatott 1864-ben Pápa, Kossuth LajOS lltca ÍO. szám, Alapíttatott 1864-ben hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet gyorsan kapni. Beteg és szenvedő lábakra (ortophád-munka) kiváló gond lesz fordítva. Vadászoknak különös ügyeimébe aJánlja garantált vízmentes vadász csizmáit és ciőpit.

Next

/
Thumbnails
Contents