Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-06-05 / 23. szám

PÁPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. 'Szerkesztésé-ír: Jókai Mór utca -6(1 -szám. EVífüsétéisl árak: Egész évre 12, félévre '6, negyedévre .'» K. Egyes szám ára 24 fí'llér. Laptul&jdonos és felelős szerkesztő: DR- KŐRÖS E NTD RKI. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Az ünneprontó. A véresre vert pünkösdi ünneprontó esete szomorúan aktuális alkalmat nyújthatna ismét arra, hogy az alkoholizmus kétségbeejtő terjedéséről és romboló hatásáról elmélkedjünk. Minthogy azonban ezt már untig elégszer megtettük, ismertetjük e helyett azt a törvényjavaslatot, mit az iszákosság meggátlása tárgyában legközelebb vesz tárgyalás alá persze, hogy nem a magyar, hanem az osztrák képviselőház. A javaslat alapgondolata ;azon sarkallik, hogy a korcsmák és italmérések számának leszállításával szálljanak harcba az iszákosság ellen. Mivel az iszákesság terjedése ^z italmérések növekedésével egyenes arányban áll, a lakosság lélekszámához arányítva minden községre nézve számszerűleg megállapítják a kiadható italmérési engedélyek számát. Fontos eredményeket várnak a korcsmai adósságok eltörlésétől. Az ilyen adósságok tesznek tönkre akárhány családot s a hitel azon fajához tartoznak., melyek érvényessége szociális szempontból nem ismerhető el. A javaslat külön része tartalmazza a büntető jogi szabályokat. Míg a részegség eddig enyhítő körülménynek számított, a jövőben magát a részegséget is büntetni fogják. Akit féléven belül nyilvános helyen ismételten részegségen kapnak, kihágás miatt négyhétig terjedhető fogházzal bünteti. Hasonlókép szigorúan büntetni fogják azokat, akik részegeknek szeszes italokat szolgáltatnak ki. A javaslat indokoló része maga is megjegyzi, hogy minden paragrafusnál többet várnak e téren az egyház, az iskola és a társadalom támogatásától, valamint a szegényebb néposztályok anyagi helyzetének javításától. Mindeneknél fontosabb, hogy a nép tudatába át kell plántálni a veszély nagyságát, mit az iszákosság magában rejt. Ez utóbbi pontjaira az osztrák törvényjavaslatnak az a megjegyzésünk, hogy nálunk a felvilágosításnak minden faját megpróbálták már — de hiába. Drákói szigort kell meghonosítani s az ünnepnap angol módra való teljes megszentelését kell törvénybe iktatni. A komáromi jubileum. A jubileumnak, melyet ragyogó keretek között ünnepelnek f. hó 8-án, színhelye Komárom, de ép annyi joggal lehetne Pápa is. Antal Gábor püspök nagyszabású iskolai, egyházi és közéleti tevékenysége városunkból indult ki, kormányzati alkotásainak egész hosszú sorozata városunkhoz, mint a dunántúli református egyházkerület székhelyéhez fűződik s ha Komárom, amelyhez a jubiláns főpapot a lelkészi működés belsöséges köteléke fűzi, magának is kérte a tisztességet, hogy az ünnepre összegyűlő fényes sokaságot falai között láthassa, lélekben Ott lesz az ünnepen Pápa város egész lakossaga is. Negyven év tellett el azóta, hogy a Veszprém vármegyei Szentkirályszabadja nagynevű szülötte az egyszerű papi talárt magára öltötte. Negyven év előtt itt a mi városunkban tanári hivatalban kezdette meg harmonikus szép pályafutását, melyre a régi polihisztornak egyetemes műveltségét, a felvilágosultság szabad szellemét, törhetlen akaraterőt és mindenek előtt és mindenek felett igaz magyar érzést vitt magával. A régi pápai akadémián jogászokat és hittanhallgatókat egyaránt és együttesen tanított és nevelt Antal Gábor. Tanításának eredményét mi sem bizonyítja ékesebben, mint hogy az akadémiából kikerült világiak és egyháziak szeretete és tisztelete hívta meg későbben az ácsi parókhiáról a dunántúli református egyházkerület föpásztori székébe. A hosszú idő alatt, mit tanárként e városban töllött, nem volt városunknak olyan kulturális, társadalmi mozgalma, melyben neki vezetöszerep ne jutott volna. A régi városi képviselőtestületnek vezető embere volt, kire a város egész lakossága elismeréssel és hálával tekintett. Nem tartozik e lap keretébe, hogy Antal Gábor püspöki működését méltassuk. Mi csupán azokra az alkotásokra mutatunk rá, melyek nemcsak a bölcs vezetése alatt álló egyházkerületre, hanem Pápa városára is üdvhozók voltak. A kollégium kormányzása idejében népességben megnövekedett, modern fejlődésben előrehaladt. Hatalmas palotája szárnyépülettel bővült s az üresen hagyott régi kollégiumi épületbe csakhamar beköltözött a leánynevelő intézet, mely püspöksége alatt ke__ „PÁPAI HIRLAP

" TÁRCÁ

JA. Trisztán és Izolda. Irta: IíafUer Iván. Már most jó lesz két dolgot megjegyezni ! Az egyik az, hogy mikor a tenger fenekén íölfakad egy vulkán, a tenger gzinén is megdöglenek a halak. A másik az, ihogy ebben a kis történetben szereplőknek Trisztán és Izolda lesz a nevük anélkül persze, hogy erre bármi ok is volna. Nevekre azonban szükség van. * Izolda nagyságos asszony az ablakhoz közel ült, és kézimunkázott. Néha fölemelte a fejét a point-laoe csipkéről, hogy megpihenj en, és csak úgy szórakozásból kinézett az ablakon. Egyszerre esak észrevette, hogy a szemközti lakásba új lakók jöttek. Még mielőtt elfelednők, leközöljük, hogy Izolda nem lehet több 28—30 évesnél, mert különben a történet nehezen fog sikerülni, sőt elkezdődni is, tekintve, hogy ebből az átnézetből indul ki minden. Tehát Izolda átnézvén az utca másik oldalára, látnia kellett, hogy ott egy proletárszerelem néhány fázisa folyik' le. Kergetőzés és vihogás, amiben az elsőt egy gallértalan facér mesterlegény, az utóbbit egy koros, de szélesképü fehérnép szolgáltatta, úgy, amint az szokás. A nagyságos asszony eleinte közömbösen fordította el a fejét, mert a dolog mögött vadházasságot sejtett, de mégsem bírta kiverni a fejéből, pedig kétszer olyan sebesen próbált öltögetni, mint először. Azonkívül a nők kézimunka közben sok miüdent elgondolnak. A legszorgalmasabb öltögetés közepette is el kellett jönni a pillanatnak, mikor Izolda őnagysága ismét kinézett az ablakon. Már ekkor a proletárok az ablakukban könyököltek és a lány az ember bajuszát húzgálta kétfelől, az ember meg a szájával savanyu cukrot vett ki a lány szájából. A sfcanicli is ott volt az ablakdeszkán, de az ember abból nem vett egyszer sem, sőt úgy tett, mintha nem is venné észre, pedig látszott rajta, hogy majd' a fene eszi meg egy szem savanyu cukorért. Izolda nagyiága felkelt, vagyis felpattant az ablak mellől, és kiment a konyhába, megnézni, mennyi tejfölt tett Liza a spenótba. Ugyanis május volt, spenót- és lakbérszezón, azért jöttek oda át a proletárok. Mégis kérdezte a nagyságos asszony Lizitől: — Mennyi cukrot tett a spenótba, Lizi ? Lizi, aki saját állítása szerint már sok bolond nagyságát kiszolgált, mérgében leharapott egy darabot a nyelvéből és ezt mondotta befelé: •— Csak az ilyen egzaltált dögök ne tennék ki a lábukat a konyhába. Fönnhangon pedig ezt: — Még semennyit, kérem. Mennyit tetszik parancsolni ? — Jó lesz két verdung — rendelte Izolda és újra bement, sőt maga is savanyu arcot vágott és csak egyszer gondolkozott így, mikor a tükör előtt elvágtatott: — Teremtésit ! nekem három kérőm volt, míg hozzámentem az uramhoz. Azután egyelőre nem gondolt semmit, de ha valaki mondta volna előtte, igazat adott volna ennek a mondásnak is : — Hát hol van itt a paritás ? ő azonban nem ment ennyire, hanem csak az ablakig, fölvette a kézimunkát és amint megperdült, hogy leüljön, egészen véletlenül (de igazán véletlenül) ki talált nézni az ablakon. De akkor már odaát a szoba közepén táncoltak, mivel az udvaron a házbeli zongoraverklis új nótákat próbált ki, és az új hengeren rendkívül talp alá való polkák meg valcerek voltak felszegezve. — Teremtésit, — gondolá, de nem monLegszolidabb cég-! Remek szabású férfi-ruhákat tényleg- csak Váoó Dez első pápai ferfi-divattermébenl lehet Kapni jutányos aron. Pápa, Főtér 19. szám. Telefon 18 szám