Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-01-16 / 3. szám

VI. évfolyam. 3. szám. Papa, 1909 január 16. PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőséi? : Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 21 fillér. Laptulajdonos es felelős szerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. . Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly nrak üzletében is. SZEMLE. Resicza után Ajka. Alig van emberi foglalkozás, ahol az élet és halál határvonalai annyira egybefolynának, mint annál az egynél, melyet lenn a mélyben, hova nem hat le égi világosság, az emberi hang, veszedelmes elemek közelében sokszor harcban velük, űznek — a bányászok. Sorsuk borzalmasságáról Resicza után itt saját vármegyénkben, a hozzánk mindössze 36 kilométer távolban levő Ajka adott megrendítő bizonyságot. S az ijedelem, a borzalom zűrzavaros kiáltásain keresztül felénk a távolból leghangosabban az özvegyek, az árvák sikoltása cseng ide. És bár jól tudjuk, hogy a jó férjet, a szerető édes apát a világ, semmi kincse sem képes pótolni, mégis felvetjük a kérdést, hogy a bányászokról szóló szociális gondoskodásnak nem abban kellene-e megnyilatkoznia, hogy abban a régóta sürgetett és várt bányatörvényben a bányatulajdonos társaságokat összes munkásaik életbiztosítására köteleznék, így lehetne gondoskodni a halálukról, ha már életükről gondoskodni, a természet titokzatos erőinek romboló erejét végleg megszüntetni, nem is képes emberi erő. Thaly Kálmán. Mikor országos ünnepségek méltó kísérete mellett hazai földben helyezték örök nyugovóra nagy Rákóczink hamvait, — Thaly Kálmán, a kuruc-kor fáradhatatlan történetirója és az emlékezetes ünnepélyek főrendezője, boldogan kiáltott fel: „Most már nyugodtan halhatok meg, mert elértem életem célját!" A nemzet, a Rákóczi-kultusz gyönyörűségeit lelkének mélyébe fogadó magyar nemzet is úgy érezte, hogy Thaly Kálmán félszázados, kitűnő munkálkodása legszebb jutalmát nyerte el abban a tényben, hogy hazahozták a halott fejedelmet, évezredes történetünknek legfenségesebb hősét. De ime, most megérkezett az élő fejedelem kitüntető jutalma is : Thaly Kálmán titkos tanácsos lett. És mintha az a fénysugár, mit nemzetének meleg szeretete, dicsőítő elismerése vont érdekes feje köré, most gyöngülni, halványulni kezdene . . . Hogy miért? Ne Thaly Kálmánban keressük az okot. De keressük és meg is találjuk abban a határozott és — tegyük hozzá — indokolt ellenszenvben, mellyel a nemzet zöme ezeket a titkos- és egyéb tanácsosításokat figyeli. Thaly Kálmánnak erre a kitüntetésre igazán nem volt szüksége. Vagy adhat-e bárminő magas királyi kitüntetés diszt és fényességet annak a férfiúnak, kinek megadatott, hogy a fejedelmek elsejének méltó íródiákja legyen ? . .. A város üzlete. Á város egyetlen számbavehetö — értsd: jövedelmet hajtó — üzleti vállalata : a villamos telep. Ennek reális vezetése elsőrendű érdeke a város közönségének. A vezetés ellen mindeddig nem lehetett lényeges kifogást tenni. A telep felügyeletével megbízott bizottság kellő éberséggel őrködött villamos telepünk prosperálása felett, mit már maga az a körülmény is lényegesen elősegített, hogy kezdettől fogva mindig saját kezelésében tartotta. Némi aggodalmak akkor látszottak csak a vezetés helyessége ellen felmerülni, midőn — pár évvel a megnyitás után — bővítés vált szükségessé s e bővítésnél némelyek gőzgép helyett újfajta Diesel-motorokat láttak volna szívesen, m nt artielyek olcsóbban kezelhetők s így jövedelmezőbbek. A tények megmutatták, hogy ha csakugyan helyesebb is lett volna a Diesel-motorokra való áttérés, mitől mint akkor még kellőleg ki nem próbált újítástól féltek, az új nagy fekvő gőzgép beállítása sem vetette hátra a telepet, mely továbbra is aránylagosan jövedelmező maradt. A villamos világításnak városunkban rohamos elterjedése s az a körülmény, hogy a legrövidebb időn belül — új nagy fogyasztók gyanánt a vasút és a földmives-iskola kielégítendök lesznek — már vagy háromnegyed év előtt felszínre hozía a telep kibővítésének gondolatát. Részünkről e kibővítéstől kezdettől fogva idegenkedtünk, féltünk, hogy általa a város üzlete megszűnik jó üzlet lenni. Sokan ugyan eddig sem tartották annak. Nem pedig azért, mert a telep tiszta jövedelmét nem látták a város bevételei között elkönyvelve. De e tiszta jövedelem tényleg fennállt, fenn fog állni — cirka 22.000 K összegben — idén is, de hasznát venni, áldásos hatását érezni csak akkor fogjuk, ha új, nagy kibővítésre szükség nem lesz. Szükség pedig nem lesz a következő okból: az újfajta u. n. fémszálas lámpák feltalálása rendkívül mértékben emelte a villamostelep kihasználhatását. E lámpák csupán 73 rész áramot fogyasztanak s rohamos terjedésük következtében a telepek kibővítésének gondolatával az egész világon hosszú ideig nem igen fognak foglalkozni. A lefolyt évben Pápán is érezhető volt e lámpák hatása abban, hogy bár a fogyasztók száma ismét növekedett, Á „PAPAI HÍRLAP TARCAJA. A modern magyar irodalomról. Irta : Dr. Kapossy Lucián. Midó'n a modern magyar irodalomról megemlékezem, teljes elismeréssel adózom azoknak a műveknek, nrnelyek esztetikai néző szempontból alakilag, tartalmilag egyaránt esztetikai értékűek, meg kell vallat unk, hogy vannak az újabb termékek közt olyanok, amelyek irodai munk drága gyöngyeit képezik ; mily meghatóan édes pl. e kis dal, tartalmán, alakján mennyi báj, mennyi kedvesség ömlik el : TÁVOLBÓL. Az est a földet karjaiba vette, Köröttem néma csend honol. Leikem elröppen társait keresve Egy kis szobában valahol. Ott mostan éppen nyugvóra térnek, A kis mama s két kis leány, Onnan most forró ima száll az égnek Es áldást kérnek én reám. A két kicsinyt az anyjuk betakarja, Arcukra édes csókja hull. Mindkettőt lágyan átöleli karja, Aztán rám gondol szótlanul. A fáradt pillák lassan lecsukódnak. A kis család így elpihen. A lelkem szárnya jó lesz takarónak. Őrnek meg forró, hű szivem. Ringasd el őket édes, boldog álom, Aludjanak szép csendesen Jó éjt én édes. aranyos kis párom. Jó éjt két drága gyermekem. Varsdgh János. De ha mégis rámutatok egyes-egyes boszantó foltokra, nem szerzőjük személyét nézem, hauem azt a hasznot, hogy megmentsem azokat a kezdő, talán hivatásos tehetségeket, asik nem ismerik teljes egészében a művek erkölcsi hatását, nem tudva megkülönböztetni a salakot a gyöngytől, akiket megtéveszthet egy egy olyan szó is, amely darabosan hull a vers finom lüktetésébe, mert ragadós lehet a ritmus, a versszak, összhang, a rim, a nyelv tisztaságának ily boszantó figyelmen kívül hagyása, mint ez olvasható a „Hangok" cimü műben : Az éjszakában föltámadnak a hangok, Forró, szikrázó, vérvörös hangok, Piros nyelvű, hegyes fülű, fekete pikkelyes koboldok, Táncos manók és libegő lidércek H zzák magukkal valami torrá tűzzel; vassal, kénnel Lobogó mélységéből a vérnek. S fölsikoltnak a hangok lázas, lobogó sikoltással : „Evőé," tiéd az élet! Bár e sorokban nincs semmi ritmus, mégis szerzőjük, Erdős Renée, ver-ei között adta ki. A mai modern költészetet akaratlanul is leghívebben a következő szerkesztői izenet jellemzi : Régi divatú verjek, minden sort meg lehet bennük érteni, — nem közölhetők ; tényleg így van ; Ady Endre s a Holnap, a Nyugat nagy hangon dicsért írói c-nk e^vre törekednek : szines, hangzatos, káprázatos kifejezésekre, érthetetlen jelzőkre (pl. téboly-szemszinü szesz), csak színfoltokat benyomá-okat akarnak ébreszteni, a helyett, hogy eszméket fejeznének ki, költészetüknek abban áll a titokzatos érdeme, hogy az olvasónak magának kellene kitalálnia az értelmet — ha volna , verseik nagy része érthetetlen, egy részük félig érthető, egy részük csak sejthető; jól mo.-.dja Kenődi, hogy olyanok, amelyekhez, mint vabimi patikaszerhez, Leg-szolidabb cég"! Remek szabású férfi-ruhákat tényleg- o sak ""8MI ó D e z 8 O első papai ferfi-divattermében lehet kapni jutányos aron. Pápa, Főtér 19. szám. Telefon 18. szám.