Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-04-24 / 17. szám

EGYESÜLETI ÉLET. — A Sport egyesület vasárnap folyó hó 18 án tartotta rendes évi közgyűlést. — Bürst Sándor elnök rövid megnyitó beszéde után a közgyűlés a Kolbe Nándor pénztáros által elő terjesztett számadásokat és jövő évi költség­előirányzatot elfogadta, — a tisztikart fölkiál­tással újra megválasztotta és a választmányt Marton Dénes, Saáry Tibor, Németh Dezső, Máté László és Wittmann Mihály tagokkal kiegészítette. = A leányegylet holnap, azaz vasárnap délután 5 órakor rendezi e heti ülését, a követ­kező műsorral: 1. Igen. Makai Emiltől. Szavalja Rechnitz Mariska. 2. Gramofon-számok. 3. Felolvasás. Tartja Kakas Irén. 4. Charles Dancla : Simphonie. Előadják : I. hegedűn Fazekas Mihály, II. hegedűn Konta Dezső, zongorán kiséri Gáty Lenke. 5. Költemények. Előadja Verő Janka. = Az ev. leányegylet holnap, vasárnap este fél 8 órakor a gyülekezeti nagy tanács­teremben hangversenynyel egybekötött össze­jövetelt tart, melyen szavalatokon, ének- és zeneszámokon kivül egy kis színdarabot is ad­nak elő. — Belépti dij 20 fillér. A színházi hét. A héten át színtársulatunk jobban bele­zökkent a kerékvágásba. A rendezésben már nagyobb. szabatosságot, szinészeink játékában több gondosságot, a zenekarnál nagyobb fegyel­mezettséget tapasztaltunk. A hét nem szűköl­ködött szép sikerek nélkül, melyekre a koronát az Erdészleány tette fel. Ez az édes-pajkos, kackiás-érzelmes Förster-Christe valószínűleg még jó néhányszor kedvre hangolja, elandalítja és meghatja a pápai közönséget. Mielőtt azonban az Erdészleányhoz jutot­tunk volna, először A jókedvű paraszton kellett átesnünk. Nehéz eset volt, szerfelett nehéz. Szövege a kisded hülyeségek kategóriájába tar­tozik. Mint speciális szerkezeti jelességet fel­említjük a finálékat, amelyeket ezúttal először láttunk cselekvény-központ gyanánt felhasználva. Ami történik, az a finálékban történik. És hogy mi történik ? Arról jobb nem beszélni. Aki ott volt, az örül, ha nem hallja újra és te ó bol­dog, ki nem voltál jelen: „Ne kérdjed a titkot, mit jótékonyan Fedett el istenkéz vágyó szemedtől." De azért hadd mondjunk valamit mégis a darabról: Fordítása kőkorszakbeli. Ilyen rí­mek: „felség — eléd", „jószívűség — nagy­lelkűség", égi nap — el ne hagyj", döbbente­nek meg. Az előadás megjárta. Szalkay, Bátori humort öntöttek savanyu szerepükbe, Kormos Ilonka sem tagadhatta meg önmagát, Inke Rezső is csinált annyit a szerepéből, amennyit lehe­tett, de Vámos még gyöngébb volt, mint szerepe. Iránydrámánál mindig fenyeget a veszély, hogy több lesz benne az irány, mint a dráma. Bernstein Izrael-ja is ilyenformán járt. Más hibája is van. Hogy aki benne a zsidóság kép­viselőjeként szerepel, nem kelt elég rokon­szenvet a saját személye s így a zsidóság iránt sem. Egypár fényesen megkonstruált jelenet Bernsteinban a színpadi technika nagymesterét állítja elénk. A hőst, az antiszemita arisztokratát Déri Béla játszotta. Mintha kiengesztelni akart volna bennünket, nem túlzunk: remek volt. Emberileg igaz s igazságával megrázó. Heve, szenvedélye vitte, ragadta magával az embert. Teljes nagy sikere volt. Verő Janka a hercegnő, az anya szerepében mélyen álgondolt, s meg­kapóan szép alakítást nyújtott. Kovács Lajos mindent megtett, hogy Gutlieb szerepét elfo­gadhatóvá tegye, nem az ő, hanem a szerző hibája, hogy ez nem sikerült neki. De azért neki is volt alkalma, hogy pár hatásos akcen­tussal megindítsa a lelkeket. A többi szerep kisebb jelentőségű. A darab gördülékenyen ment. A II. és III. felvonás után sokat és me­legen tapsolt a közönség. Az erdészleányt már bevezetőleg megdi­csértük. Valószínűleg ez lesz a szezón slágere. Amit nem fog csodálni senki, ha elmondjuk, hogy itt egy kedves, naiv szövegű, üde törté­nettel állunk szemben. Olyan Szép Ilonkaszerü cselekmény — szomorú vég nélkül. Kapunk hozzá kedves, szép, könnyed, ízléses muzsikát és ami fő, egy pompás szerepet — Kormos Ilonkának. Mondhatni a darab kezdetétől végig a színpadon van. És mosolyog, kacag, tréfál, búsul és minden érzelmét megosztja vele a néző, együtt kacag, együtt sír, együtt derül vele. És énekel sokat, szép áriákat, tüzeseket, anda­lítókat, egész végnélküli sort, amelynek — sajnos — ^/^ll-re mégis csak vége van. A közönség ujjongva tapsolt kedvence minden jelenetének, gyönyörködött művészete csillogásában, hangja üde csengésében. Kormoson kívül nagyobb szerepe van Medgyaszay Jenőnek, ki idén ezúttal először énekelt igazi tenor-partit és pedig szé­pen, ahogy tőle várni lehet, játéka is messze felül múlja a tenorista átlagot, csak sajnáljuk, hogy az igazgató többet nem foglalkoztatja. Déri II. József császárt adja igen jól, Bátori egy lakáj-szédelgőt igen mulatságosan. Kovács, Fábián, Tomborné, Borbély mind hozzájárultak az ensemle sikeréhez. A taps egész este majd felvetette a házat. Szerdán d. u. volt az első ifjúsági előadás. Schiller híres darabját, a „Haramiák*-at adták. Szerencsés gondolat volt ezt a darabot az ifjúsággal megismertetni. Az előadás komoly színvonalon állt s elég jól sikerült. Csak a szereposztás nem volt megfelelő. így Kovács nehézkesebb temperamentuma a fiatal, cselszövő Moór Ferenc szerepébe nem illett. Qyenis, aki­nek Ferencet kellett volna játszani, gyenge Hermann volt. Déri elejétől végig dicsérettel megállta helyét, kitörései nem lépték át a termé­szetes határt. Kisebb szerepekben jó volt Vértes és Vámos is. Taps bőven kijutott minden sze­replőnek. Csütörtökön este Sálten Félix három egy felvonásosa ment. Excentrikus témák szelleme modernizmussal feldolgozva. Legnagyobb hatása volt közülük a másodiknak, (zárójelben megje­gyezve ez is volt legjobban betanulva), melyben egy beteg, kinek mikor kimondta rá a halálos szen­tenciát az orvos és élete még hátralevő idejére az „erkölcsi erőt" kötötte lelkére, próbára teszi orvosát : van-e hát benne erkölcsi erő s halálos fenyegetésével majd halálra ijeszti. Déri, Kovács e kissé bizarr jelenetet drámai erejük legjavá­val játszották meg s a képtelen helyzetet ipar­kodtak emberileg elfogadhatóvá tenni. A péntek esti Fuzsitus kisasszonyról jövő számunkban. HETI ÚJDONSÁGOK. — Pápai lóverseny. A pápai lóverseny iránt, melyet huszárezredünk gyakorlóterén a Takácsi és Ihásziba vivő utak elágazásánál tar­tanak meg, nagy érdeklődés mutatkozik. Múlt­kori adatainkat a következőkkel egészíthetjük ki. A verseny intézősége: gróf Esterházy Pál, Hunkár Dénes, Froreioh Szabó Ernő ezredes, az Urlovasok Szövetkezete részéről Inkey Antal, versenytitkár és pénztáros: Tiba Béla hadnagy, biró: gróf Esterházy Béla, handioapper : Magyar Elek, mázsáló: Sényi Géza százados, indító Oram Walter, totalisateuor vezető: Beretvás Endre, versenyorvos: dr. Karcsay Sándor ezredorvos, versenyállatorvos : Hoff János főállatorvos. A nevezések igen szépen sikerültek s kilátás van rá, hogy minden egyes számban nagy mezőn fog indulni. Az Urlovasok Szövetkezeté­nek sikverseny díjjára 12, az Urlovasok Szövet­kezetének gátverseny díjára 11, a 7. honvéd­huszár ezred akadályversenyére 31, a pápai nagy akadályversenyre 13, a nyeretlenek versenyére 11 nevezés történt. Az altisztek vadászversenyé­ben századonkint két altiszt vesz részt, a mezei gazdák versenyére a helyszínén lehet nevezni. Belépő díj I. hely 3 K, II. hely 1 K. Kezdete d. u. 2 órakor. — A népkonyhában felügyelnek a héten : kedden Szűcs Gyuláné, Kövi Angéla; szerdán Tar Gyuláné, Koritschoner Ili; csütörtökön Weisz Hermanné, Matus Lina; pénteken dr. Weltner Sándorné, Miklós Vilma. — Öngyilkos tanár. Rejtélyes öngyilkosság ejtette izgalomba tegnap délután a város lakos ® ságát. Gonda Ferenc, állami tanítóképezdénk segéd-tanára, vett erőszakos búcsút az élettől, mely annyi szép reménnyel látszott mosolyogni elé. Mi vihette az ambiciózus, tehetséges, rokon­szenves fiatal embert e végzetes lépésre, még csak sejteni sem lehet. Életerőtől, munkakedv­től duzzadt egész lénye, egy helybeli, szép úri leánynak volt boldog vőlegénye s ime, durva kézzel véget vet életének mérbetlen gyászára, keservére, mindazoknak, kik közel álltak szívé­hez, kik őt szerették s kiket ő is szeretett. Még tegnapelőtt este menyasszonnyával s ennek csa­ládjával együtt volt a színházban, utána együt t vacsoráztak vidáman, derűsen és másnap . . . Másnap délelőtt a pedáns tanár nem jelent meg óráján. Keresték az intézetben, — hol, mint a konviktus felügyelője benn lakott, — nem ta­lálták. Szobája ajtaja zárva. Mikor délig nem mutatkozott, aggódni kezdtek miatta. Feltörték szobáját és a lámpa szögére akasztva, szivében halálthozó golyóval holtan találták. Kétszeres öngyilkosságot követett el, hogy biztosabban meghaljon. Tanártársai, tanítványai megdöbbenve álltak a rettenetes, érthetetlen tragédia előtt, melynek titkát talán csak azok fogják megtudni, kikhez utolsó leveleit intézte. Négy levelet ha­gyott hátra, kettőt kellegáinak, egyet — mélyen sújtott menyasszonyának, egyet özvegy édes anyjának. — A megdöbbentő gyászesetről, mely mindenfelé nagy részvétet keltett, a képezde tanári kara gyászjentést adott ki. Az öngyilkossá vált ifjú tanárt, ki mindössze 26 évet élt s há­rom éve működött pályáján, holnap, vasárnap d. u. 5 órakor fogják a tanítóképezde épületéből az alsóvárosi sírkertbe örök nyugalomra vinni. Nyugodjék békében ! — Dr. Antal Géza felolvasása. Dr. Antal Géza, főiskolánk kiváló tanára, a Néprajzi Társaságnak f. hó 21-én dr. Katona Lajos egyetemi tanár elnöklete alatt tartott ülésében felolvasást tartott „Az afrikai népek vallásáról". A felolvasásról, mely a tudós szerző most készülő nagy művének, az Egyetemes vallás­történetnek egy fejezetét képezi, a fővárosi lapok, így főleg a Budapesti Hírlap, meleg elismerés­sel emlékeztek meg. — A „Győri Hírlap" — rólunk. A „Győri Hírlap" a következő rokonszenves sorokban em­lékezik meg f. hó 22-iki számában önállósítá­sunkra irányuló törekvésünkről: „Pápa város újra mozog, hogy törvényhatósággá alakítsák át. A szomszéd város erős haladásnak indult az utóbbi esztendőkben és minden jogcíme megvan az önállósításhoz — A vármegyei gazdasági egyesület f. hó 16 án igazgató-választmányi ülést tartott Hunkár Dénes főispán elnöklete alatt. A meg­üresedett egyesületi alelnöki tisztségre Purg!y László nagybirtokost kandidálta a választmány. Két igazgató-válasátmányi tagság betöltésére pedig ÍValla Gyula kardosréti és Mihályi Géza pettend-pusztai birtokosokat hozta ajánlatba a közgyűlésnek megválasztásra. A községi állat­biztosító szövetkezetek alakítása tárgyában java­solja, hogy azokat a vármegyében ne szövet­kezeti alapon a kölcsönös állatbiztosító társulat­tal kapcsolatban, hanem az Önsegélyző egyesüle­tek mintájára egyesületi alapon szervezzék. Az erre vonatkozó tervezet kidolgozására egy bizott­ságot küldtek ki. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének szövetségi nagygyűlé­sére kiküldte a választmány Hunkár Dénes főispán, elnököt, dr. Magyar Károly egyesületi alelnököt, Purgly László és dr. Rainprecht Antal választmányi tagokat és Kajdacsy Endre ügy­vezető titkárt. — Színházi heti műsor. A hét műsorán egy-két érdekes újdonságot és reprizt találunk. A műsor itt következik : vasárnap délután : Csók király (operett), este: Erdész leány (operett), hétfőn: Eleven ördög (operett, Kormos Ilonka jutalomjátéka), kedden: Király (vígjáték, újdon­ság), szerdán délután: Párisi rongyszedő, (ifjú­sági előadás), este : Öngyilkosok klubja, Kabarét, csütörtökön: Erdész leány (operett), péntek: Könyvtárnok (vígjáték, Bátori Béla jutalomjátéka), szombat: Komédiások (operette, újdonság.) — Szolgálati jubileum. Langer Alajos kir. tanácsos, veszprémi pénzügyigazgató május 1-én tölti be 40 éves szolgálati idejét. E jubilium alkalmából, mint értesülünk, a vármegye összes pénzügyi tisztviselői monstre-küldöttséggel fog­ják üdvözölni a pénzügyigazgatót, aki bár rövid ideje; hogy a veszprémi pénzügy igazgatóság élén áll, mégis megtudta nyerni a tisztviselők szerete­tét és tiszteletét. — Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminisz­térium vezetésével megbízott miniszterelnök Sebestyén Tivadar vaáli m. kir. adóhivatali segé­det a pápai m. kir. adóhivatalhoz helyezte át. A kir. adóhivatal új tisztviselője vármegyénk szülöttje és a kupi ret. lelkész fia.

Next

/
Thumbnails
Contents