Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-01-09 / 2. szám

koronában, kontingentálni akarják a kereseti adót 28 millió koronában, a jövedelmi adót 46 millió koronában és az összes hozadéki adókat, jövedelmi adókat együtt 200 millió koronában. Ez a kontingentálás, ha a földbirtokosok szempontjából nézzük, nagyon kellemes, szimpatikus intézmény, amely megnyugvással tölti el minden gazda keblét. A földbirtokosok adója ugyanis maximum gyanánt van kontingentálva. 74 millió korona az az összeg, amelynél többet a kormány nem akar bevenni. A kereskedők és iparosok adójának kontingense ellenben minimum gyanánt volt tervbe véve. Az ott meghatározott összegeket a kormány minden körülmények között be akarta venni a kereső osztályokon adókulcsemelés segítségével. E szempontból nézve tehát a kontingens mogorva, szigorú képet mutat. Amennyire örvendetes, hogy a kereskedelmi érdekképviseleteknk az 0. M. K. E. által vezetett akciója elérte azt, hogy a kereseti és jövedelmi adónak minimumkontingense elejtetett, ép oly fontos, hogy a társadalmi egyensúly követelményének megfelelőleg épugy kontingentáltassék a kereseti és jövedelmi adónak is a maximuma, amint a földbirtoknál megtörtént. A szónok befejezésül örömét fejezte ki afelett, hogy az egybegyűlt polgárság körében jelen van annak méltó vezetője, Mészáros Károly polgármester is. A központi titkár előadását a közönség élénk tetszéssel fogadta és a végén megtapsolta. Ezután dr. Fehér Dezső, a pápai fiók titkára tartott lendületes beszédet. Az adózás szempontjából összehasonlítást tett az egyes társadalmi osztályok között s arra a konklúzióra jutott, hogy a városi polgárságra rónak legnagyobb terhet az új adójavaslatok. A házbérjövedelem adója továbbra is megmarad, a jövedelem 40%-át elviszi a kincstár s igy a háztulajdonossal valóságos birtokközösségben lesz. A városi lakosságot pedig, mely főleg a kulturális téren annyi áldozatot hoz, mely oly kiváló fontos eleme a magyar társadalomnak, nem sújtani, de támogatni kellene. Csatlakozva a a központi titkár szavaihoz, a következő határozati javaslatot terjeszti elő : A gyűlés 1. Feltétlenül szükségesnek tartja, hogy az adójavaslatok rendelkezései akképpen módosíttassanak, hogy mindenképpen biztosítsák az igazságos és arányos közteherviselést, a hazai iparnak és kereskedelemnek a külfölddel szemben való versenyképességét és közérdekből kívánatos fejlődését. E célból mindenekelőtt kívánja: hogy a kereseti adó maximális összegben kontingentáltatván, a túlmulattató leend, érdekesen oktató és a morál tekintetében elsőrangú lesz. Jegyek kaphatók : a színház pénztáránál, a „Rangisi Figyelő" kiadóhivatalánál és Daidu M. könyvkereskedésében." Elhatározták, hogy ezt a proklamációt rögtön kinyomatják ée széjjel osztják. Ez estén nagyon késői órában — már volt féltizenegy is — váltak el egymástól, de még előbb lelkesülten üvöltötték : Éljen Lilli Maehin ! A becsületes polgárok, akik az üvöltést hallották, szentül azt hitték, hogy kitört a forradalom és fogvacogva bújtak dunnáik alá. II. Másnap már három órakor délután összegyűltek a pályaudvaron Lecot Marcell, Bergé Jean és a többi ifjú műbarát, hogy szenzáoiós fogadtatást rendezzenek a „Folies Comique" csillagának. Nagyon elegánsan kiöltözködtek és mindegyiknek valóságos virágoskert volt tűzve a gomblyukába. Lecot Marcell, a csapatvezető, kis beszédet is tanult be és most, fel-alá sétálva, halkan ismételgette, nehogy — mentslsten — később megakadjon. Végre jelezték a vonat érkezését és a várakozás láza elérte a tetőfokát. Egyikük se ismerte Machin Lillit. Csakis a dicsérő és hizelgő ujságkritikák alapján választották ki éppen őt, hogy éj műkorszakot alapítson meg Hangiéban. És mulatva a meghivó eredeti voltán, menő eredménytöbblet a kivetett kereseti adó aránylagos csökkentésére fordittassék. 2. A kerület részt vesz a január 17-én Budapesten az adóreform kérdésében megtartandó tiltakozó országos nagygyűlésen s külön is felhívja országgyűlési képviselőit, hogy a nagygyűlés határozatait érvényesüléshez segítsék felszólalásukkal és szavazatukkal a képviselőház plenáris tárgyalásain. 3. A kerület szükségesnek tartja, hogy a kereskedők és iparosok a községi és képviselőházi választásokon nagyobb mértékben vegyenek részt, mint eddig és e végből kellő időben megfelelő mozgalmat indít. Bodai István az ipartestület nevében jelenti ki rövid beszédben, hogy a pápai iparosok kész örömmel csatlakoznak az 0. M. K. E. által kezdeményezett mozgalomhoz és elfogadják a határozati javaslatot. Krausz József N. kereskedelmi tanácsos, elnök a határozatot elfogadottnak jelenti ki, megköszöni dr. Balkányi titkárnak, hogy idefáradt és szíves volt tájékoztatni a pápai közönséget az adójavaslatok tekintetében és felkéri, hogy tolmácsolja a központnak a pápai kerület üdvözletét. Erre a gyűlés az elnök éltetésével véget ért. A VÁROSHÁZÁRÓL. § Városi közgyűlés lesz f. évi január hó 18 án, melynek íontosabb pontjai a következők : l. Az orsz. kertészeti egyesület kérelme, hogy Pápa város az egyesületbe alapító-tagnak lépjen be. 2. Az irgalmas-rend tartományi fő nö kének értesítése, hogy a tervezett utcanyitáshoz a kért területet nem engedi át. 3. A Barát-utca 10 sz. házból utcatérbez eső terület árának meghatározása. 4. Az építészeti szabályrendelet 36. és 51-ik szakaszának módosítása iránt beadott kérelem. 5. Az egészségügyi bizottság javaslata a szervezeti szabályrendelet módosítása iránt. 6. Tér Ferenc nyugdíj ügye. 7. Jelentés a „Voita" féle ház bérbeadásáról. 8. Leszámolás a Jókai Mór utcai kataszteri bérházról és javaslat, hogy a 8669 kor. 35 fill. túlkiadást a v. képviselő testület folyó számlára vegye fel kölcsön! § A villamos-telepről, lglauer István fő mérnök — a polgármester meghívására — a villamos-telepen revizíót tartott. Ennek eredményéről, mely kapcsolatban áll a villamos telep tervbe vett, de lglauer főmérnök szerint teljesen fölösleges kibővítésével, valamint Major üzem vezető idevágó részletes javaslatáról, a jövő számunkban fogunk behatóan szólani. § Nyilvános árverés. A legutolsó nyilvá nos árverés a városházán nem sikerült. A Jókai utcai házit a városi közgyűlés nem volt hajlandó Friebert Miksának ujabb hat évre bérbe adni, a hires művésznő elhatározta, hogy eleget tesz neki. — Noha egyikünk sem ismeri, könnyen felismerhetjük majd elegáns megjelenésén és biztos föllépésén — mondta Dupuy Maurice. Amikor a vonat megérkezett, Dupuy Mauricenek aggodalmai támadtak. Ha netán több elegáns hölgy érkeznék Rangisba, hogyan lehet majd felismerni köztük Machin Lillit ? E percben azonban örömrivalgást hallatott Lecot Marcell és rámutatva egy szakaszra, melynek ajtajában egy kocsiderék nagyságú óriási structolakkal díszített kalap jelent meg, felkiáltott.— Ő az, Ő az ! Szó sincs róla, ez a kalap csakis színész nőé lehetett. Oda rohantak. — Madame! . . . Oh, milyen szeretetreméltó 1 — Megengedi kérem, hogy felajánljam a karomat ? . . . Bemutatkozás, üdvözlések, kézszorítások. Voltak ugyan, akik csodálkoztak azon, hogy Machin Lilli oly vastag és vörösarcu ós hogy a ruhája oly feltűnő és rikító szinü. A hölgy is nagyon meglepett arcot mutatott az első pillanatban és úgy látszott, mintha visszautasítani szerette volna a lelkes fogadtatást. De csakhamar feltalálta magát és immár mosolyogva és egy királynő magatartásával lépett Marcell Lecot oldalán, aki karját nyújtotta neki. — Legalább negyven éves ez a Lilli Machin. — Tehát így öltözködnek a színháznál ? ámbár ez 120 K-val többet ígért, mint amennyit eddig fizetett. Ragaszkodott a nyilvános árveréshez s ezt f. hó-7-én a főjegyzői irodában meg is tartották. Az árverésen hárman jelentek meg, kik közül azonban ketten a kaució-letétel elől eltávoztak és az egyedüli árverező Friebert Miksa 1880 koronáért, a régi árért hozzájutott ismét bérletéhez. A város tehát ez üzleten évi 120 K-t vesztett, ami azonban éppen nem jelenti, . hogy a képviselőtestület idevágó határozata ne lett volna közérdekű és helyes. § Az épitkezési szabályrendelet 36. és 51. §-ainak hatályon kívül helyezése tárgyában a külvárosi közönségtől beadott kérelemre a városi tanács december hó 19 én tartott ülésében azt a határozatot hozta, hogy a szabályrendelet kérdéses §-ait fel nem függeszti, s azt az indítványt terjeszti a városi közgyűlés elé, hogy azoknak megváltoztatását el ne rendelje, mert „ha ezek megváltoztattatnak, úgy Pápa városában sem a tűzbiztonság, sem a közegészségügy nem javulhat, sőt visszaesés fog beállani". — Mint értesülünk, a létérdekeiben megtámadott külvárosi közönség a tanács elutasító határozatába nem nyugszik bele, hanem a városi közgyűlésen fel fogja emelni tiltakozó szavát a szigorú §-ok végrehajtása ellen. § Rendőri állás. Rendőrök jönnek, rendőrök mennek és pedig elég gyors egymásutánban. Ismét egy rendőrt elbocsátottak a város kötelékéből s helyére f. hó 20 iki terminussal pályázatot hirdetnek. Kérvények a polgármesterhez cimzendők és a rendőrkapitányi hivatalban nyújtandók be. EGYESÜLETI ÉLET. = A Jókai kör vasárnap január hó 10-én este hat órakor saját helyiségében estélyt tart a következő műsorral : 1. Egy szellemdús hölgy. Vígjáték egy felvonásban, irta Bérezik Árpád. Szereplők: Bella: Neuhauser Erzsi; Szellősy Ilmar Koritschoner Margit; Jenő : Ruzsás Lajos. 2. A modern magyar irodalomról, irta s felolvassa dr. Kapossy Lucián. 3. Prelude „Lakmé" operából, b) Duo Barcarolle Delibe Leótól; o) Dal p Romanza Frohreich Szabó Ernőtől, zongorán előadja l<rohreich Szabó Ernő. 4. Részlet Petőfi Apóstól c. művéből, szavalja Szutter Mariska. 5. Hubay: Elégia s Plevna-nóta hegedűn előadja Gáty Zoltán, zongorán Kiss Vilma. = A leányegyesület január hó 10-én azaz, vasárnap d. u 5 órakor tartandó ülésének sorrendje: 1. Enyhülés Arany Jánostól, szavalja Haas Irma. 2. Barcarolle. Offenbach Hoffmann meséiből. Zongorázza Koritschoner Ilike. 3. Sámson és Delila. Palágyi Lajostól. Szavalja : Dr. Hacker Leó. 4. Ultimátum. Dialóg. Irta Zöldi Márton. Előadják Hamburger Rizus és Lázár Boriska. Kék kalap, piros blúz, zöld szoknya, valóságos szivárvány. — Talán most ez a divat. — Mindegy ! Fődolog a művészete, a személye mellékes. így hallatszott a tömegből, mely elkísérte a művésznőt és ezáltal diadalbevonulássá alakította Lilli Machin, érkezését Rangisba. Ez a bevonulás a Caffé de Párisban ért véget. Üdítő italokat hozattak. A hölgy kezdetben semmiesetre sem volt hajlandó ilyenkor, szokatlan időben bármit is elfogyasztani, de annyira kínálgatták, hogy végre engednie kellett. — Igazán túlkedvesek ! mondta. Különben igazán eredeti, hogy maguk mikép fogadják az ideérkezőket. Mindig így szokták ezt itt Ran gisban ? — Mindig Madame ! felelték kórusban. — Na, akkor belenyugszom és nagyon köszönöm ! Pezsgőt hozattak. A hölgy Párisról osevegett, a házairól, a boulevardokról, a földalatti villanyosról. — És a színházak Madame ? kérdezte Lecot Marcel. — A szinházak ? Sohasem járok színházba ! Valósággal gurultak a kacagástól. Egy színésznő, aki sohase megy a szinházba ! Nagyszerű ! — Természetesen ! — Mondta az egyik — Maga sohase jár a nézőtérre, de annál többet a színpadra. Most meg a hölgy kacagott eszeveszetten A pezgő forróság, a sok ember mindez