Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-02-29 / 9. szám

megígérte, hogy mindkét beadványt alaposan és jóakarólag fogja tanulmányozni. A kormány eddig azért nem tehetett érdekükben, mert az anyagiak hiányoztak erre. A jövőben azonban feltétlenül gondoskodni fog róluk és a pénzügyminiszterrel egyetértőleg dönt majd ebben a kérdésben. Ezután Just Gyulánál tisztelegtek, aki válaszában rámutatotá arra, hogy a fizetésrendezós tisztán városoknak autonom joga és ebbe a kormány nem folyhat bele, de ami a segély kérdését illeti, e tekintetben régi álláspontja, hogy a rendezett tanácsú városokat, amelyek számos állami funkciót végeznek, állami támogatásban kell részesíteni. A küldöttség végül Kossuth Ferenc kereskedelemügyi minisztert kereste fel, akinél azt a kérelmet is előterjesztették, hogy a városi tiszt viselők épp úgy, mint a vármegyei tisztviselők, kedvezményes vasúti jegyet kapjanak. Kossuth Ferenc miniszter kijelentette, hogy kérésüket jóakarólag fogja tanulmányozni. * Pápa városát a kongresszuson Mészáros Károly polgármester és Lampérth Lajos tanácsos képviselték. A VÁRMEGYÉRŐL. * "Vármegyei közgyűlés. A törvényhatósági bizottság 1908 március 9-én rendes ülést tart. A tárgysor fontosabb pontjai: Alispáni jelentés. — Elhalálozás folytán üresedésben levő vármegyei árvaszéki jegyzői állás választás utján való betöltése. — A vármegyei útalap 1908. évi költségvetése. — A m. kir. belügyminiszternek a vármegyei tisztviselői állásoknak részvénytársulati vagy szövetkezeti alapon szervezett pénzintézetek és nagyipari vállalatok tagsági vagy felügyelőbizottsági tagsági állásaival összeférhetetlensége ügyében kiadott rendelete s erre vonatkozólag több vármegyei tisztviselő jelentése. — Balatoni szövetség kérvénye a Balaton körül futó körútnak állam költségen való kiépítése tárgyában a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez felirat intézése iránt. — A pápai Jókai-kör, Petőfi és Jókai Pápán emelendő szobrainak költségeihez adományt kér. * Kinevezés. Dr. Bottka Istvánt, ki a kolozsvári egyetemen a múlt héten avattatott doktorrá, Hunkár Dénes főispán közigazgatási gyakornokká nevezte ki s szolgálattételre Veszprémbe osztotta be. fel a magasba a villanylámpások lángjai, mintha fürkésznék, kik jönnek ismét ide le ? S e fürkésző láng mindnagyobb s nagyobbá válik, B mögöttük, mint nagy csillagok mögött a tejút kis csillagai, halványabb s bizonytalanabb fényű lángocskák bújnak elő : a bányamunkások kézi lámpái. Egyes kalapácshangok vetődnek fülünkbe, majd szaporább s gyorsabb ütemben megismétlődnek s mire 50 méter magasra érünk a fényben uszó fenékhez, a kalapácsok tik-tak zeneje állandóvá válik, amelybe már bele vegyül emberi hang is. Egy perc még, — nagyot zökkent a lift, mintha a talajhoz ütődnék, megáll a kosár, felhangzik a kalauz ajkán az üdvözlet: Szerencse fel ! a közelbe álló munkások visszhangként adják vissza a köszöntést, amelyet a leszálló idegenek is önkénytelenül és bizonyos tisstelettel ajkukra vesznek s aztán kilépünk a kosárból. Most már itt volnánk, — szól a bánya kalauza. A félénkebbek sóhajtanak: Hála Isten ! Pedig még újra meg kell tenniök ezt az utat, ha kiakarnak innen jutni. Megálltunk a kosár mellett, hogy egy kis ideig szétnézzünk. Három óriási magasságú és különböző szélességű akna sorfalai meredeztek ránk. Aljában fehéringes bányászok ütötték teljes erővel csákányaikat a lábok alatti sótalajba, vagy a már kihasított terjedelmes nagyságú sóhasábba. Szótlanúl dolgoznak ezek, mint a legtöbb bányász. A kezökbe kell minden erejöket összegyűjteni. Még a szótól is sajnálják a fáradtságot. Csak a munkafelügyelők és a vezetők beszélnek, dirigálnak éB adnak utasítást a munkásoknak, akiknek fehér ingénél csak az arouk fehérebb, olyan, mintha a legtisztább sóval lenne behintve. Oh, nem a sótól oly halványak 1 A föld alatti fárasztó munA VÁROSHÁZÁRÓL § Városunk memorandumát, melyben a városok állami segélyezését, illetve az állam számára végzett munkákért való kárpótlásnak törvényhozási úton való sürgőd biztosítását kér jak, Hoitsy Pál orsz. képviselőnk f. hó 22 én nyújtotta be a képviselőházban. § A villamos telep^ bérletére tesz ajánlatot a Ganz cég a városnak. És pedig egyszerre kétfélét. Az egyik ajánlat szerint a Ganz-cég tisztára a vezetését viszi a telepnek, minden befektetés és rizikó továbbra is a várost illeti; a cég a vezetésért, a telep jövedelmezőbbé tételéért a tiszta jövedelemből 30°/

r

t-os részesedést igenyel. A másik ajánlat szerint a cég a városnak az összes befektetett és beíektetendő tőké után 5

3/4% hozadékot helyez kilátásba és kötelezi magát a villamos világítást 8 ivlámpával, 80 izzóval gyarapí tani, az áram árát 6 fillérre leszállítani, 8 az árammérő dijjakat elengedni. — Az ajánlatra még visszatérünk. § A szinügyi bizottság f. hó 28-án rövid ülést tartott, amelyben a budapesti Thália társaságnak azt a kérelmét tárgyalta, hogy nevezett társaság március hó 7., 8. és 9. napjain Pápán előadást tarthasson. A bizottság tekintettel arra, hogy városunkban 3 héten belül a rendes szini szezón megkezdődik, a Thália-társaság kérelmét elutasította. § Építési engedélyt nyertek a héten Edvi Sándor a Meggves kertekben földszintes lakóházra, Tér Fereno az Arany János utcán toldalék épületre. EGYESÜLETI ELET. = A Kaszinó f. hó 23 án d u. 3 órakor tartotta Sült József kir. tanácsos elnöklete alatt évi rendes közgyűlését. Az elnök a tagok szíves üdvözlése után utalt arra a szecesszióra, mely a lefolyt évben a Kaszinó kebelében történt s jelezte, hogy az újonnan alakúit kaszinónak a régivel való egyesítésére a választmány javaslattal járult a közgyűlés elé. Minthogy igen kívánatos, hogy az amúgy is kis számú helyi intelligencia egy egyesületben tömörüljön, reményét fejezte ki, bogy a javaslat elfogadásával az egyesülés lehetőségét megteremtik. Ez egyesülést azonban ő semmi körülmények között nem képzelheti máskép, minthogy egyrészt a tagok szerzett jogai respektáltassanak, másrészt a kaszinó jogfolytonos sága fennmaradjon. Ezután bürst Sándor jegyző terjesztette elő a választmány javaslatát, mely kától, a kevés keresettől, amellyel meg kell elégedniük. Abban az időben, amelyben magam is megfordultam köztük, ha j<5l emlékszem, naponta 4 óránál tovább nem dolgozhattak. Az üzem érdekére fogták ennek okát, s a kárát a szegény bá nyász szenvedte. Naponta a legjobb és legszerencsésebb is, kinek csákánya alá sok tiszta fehér sóhasáb jutott, legfeljebb 2-40 K-t keresett, a többi jóval kevesebbet. A földes, barna só munkáját gyengébben fizették meg, s aki oly ügyetlen volt, hogy a rendes súlyú nagyságba (12 -14 klgr.) nem tudta kikockázni termését, az csaknem hoppon maradt a munkabérével. A görcbe dobták mint salakot, a kidolgozott sóhasábjait. Többször láttam azokat a bánatos, szótlan embereket a mázsálótól, lehorgasztott fővel, szinte megijedve elkullogni. De Adda, a már említett főbányatanácsos, iparkodott sorsukon enyhíteni. S talán épen e miatt tett egypár nem a jelenkorba való intézkedést is az egész telepen. Hogy ne korosmázzanak, pálinkára ne költsék pénzöket, e cimen nem engedte meg, hogy izr. kereskedő Akna-Szlatinán megtelepedjen. A falun kívül húzták meg magukat ezek az emberek. Sokan nem értettük az intézkedést, még a megokolását sem, de hát nem lehetett ez inhumánus felfogásáról őt lebeszélni. MáBik, hasonlóképen inkább káros, mint hasznos intézmény volt, az u. n. társláda intézménye, amely szerint a bányászok s családjuk részére szükséges oikkek árát is innen fizették ki ős a hét végén levonták a kiadást a bányász keresményéből, amikor is a legtöbbnek nem maradt egy krajcárja sem, aőt még adósságot csinált. szerint 20 tagú bizottság küldessék ki, amely bizottság a másik részről kiküldendő 20 taggal együtt a két kaszinó egyesítését keresztülvigye. A javaslatot Barthalos István, Mészáros Károly és dr. Antal Géza felszólalása és magyarázata után a legnagyobb egyértelműséggel elfogadták. A tisztikar és választmány újjáalakítását e bizottság munkájának befejeztéig elhalasztották. Ezután Baranyai Zsigmond pénztárnok terjesztette elő az 1907. évi zárszámadást, melyből kitűnik, hogy a kaszinó mérlege 529 korona 69 fillér fölösleggel zárult, mi örveadetes tudomásúl szolgált. Miutáu még az 1908. évi költségvetést is vita nélkül elfogadták, a közgyűlés véget ért. = A vöröskereszt köréből A Pápa városi vöröskereszt választmány f. évi február hó 24 én délután 4 órakor választmányi ülést tartott a múlt évi számadások megvizsgálása végett. A gyűlés, melyen Gyurátz Ferenc püspök ós Galamb Józsefné egyleti társelnökök elnököltek, Steinberger Lipótné egyleti pénztáros 1907. évi számadásait teljesen rendben találta, és a közgyűlésnek elfogadásra ajánlja azzal, hogy a pénztárnoknőnek buzgó fáradozásaiért az egylet hálás köszönetét fejezze ki és neki a felmentvényt adja meg. A mult évi számadás adatai szerint 1399*04 K volt a bevétel és ugyanannyi a kiadás. A bevétel tételei közt szerepel a „Tulipán-estély

t

t jövedelme, mely 509 70 K-t tesz ki; adományok címén (50 K folyt be és az egyleti tőkék kamata 379-16 K volt; a tagdijak 336 Kra rúgtak. Fasegélyre 384 40 K-t fordítottak és 2387 darab tűzifát osztottak ki karácsonykor 182 helybeli szegény közt. Az egyleti tőke 190/. év végével 9590-06 K-ra emelkodett. A szaporulat 753-68 K. — A közgyűlést március hóban tartja meg. = A kath. kör múlt vasárnapi estélyén Gaál Ilonka és Resch Margit Erdélyi Zeltán egy monológját adták elő, Bottka Emma és Neuhauser Bözsi négykézre zongoráztak, felolvasást tartott Molnár Kálmán és monológot adott elő Németh Anna. A műsor minden egyes száma szép sikert és sok tapsot aratott. — A ref. nőegylet közgyűlése m. hó 23-án volt. A közgyűlésen Gőbel Ernőné elnökölt s Faragó János titkár terjedelmes jelentésben beszámolt az egylet 1907. évi működéséről. Fölruházott az egylet 39 iskolás gyermeket közel 400 K értékben s más téren is szép tevékeaységet fejtett ki. Az egylet elaöke Vikár Jáaosaé, aleluöke Kis Józsefoé lett. = Az ev. leányegylet múlt vasároapi haogversenye, mint minden évben, idén is olyan műsorral volt összeállítva, amely a fokozottabb igényeket is kielégíthette. Ennek lehet tulajdonítani aztán, hogy a hangversenyre olyan nagyszámú közönség jelent meg, bogy a különben tágas teremben mozdulni is alig lehetett. A műsort a főisk. ifj. zenekar vezette be, Gáty Zoltán szakavatott dirigálása mellett előadván Gátynak egy pompás lengyelke szerzeményét, azzal a precizitással, amelyet már annyiszor volt alkalmunk e helyütt megdicsérni. Zúgó tapsvihar jutalmazta a zenekar nyitányát. Németh Julcsa egyesületi tag Teleki : Évfordulón című érzelmes költeményét szavalta igen ügyesen, utána pedig a leányegylet énekkara magyar népdalokat adott elő olyan sikerülten, hogy toldalékkal is kellett szolgálniok. Az elismerés egyként illette a kart és buzgó betanítóját Szutter Dániel tanítót. Művészi értékű száma volt a műsornak Rácz Dezső főgimn. tanár hegedű-szólója, aki Dancla : Lemondás című hatásos szerzeményét játszotta, azzal a remek technikával, mely őt igazi hegedűvirtuózzá avatja, Gyönyörű játékát zongorán Szabó Sándor főgimn. tanuló kisérte, finoman és rutinosan. Az elementárisán kitörő tetszésnyilvánításra ráadásul magyar nótákat játszottak hasonló sikerrel. Az est fő pontja Pröhle Károly soproni theol. tanár felolvasása volt. A nagyképzettségü, fiatal profeszszor Keller Helén amerikai siketnéma vak leány élettörténetét ismertette közvetlen, meleg előadásban, amely után nem szánakozni, de csodálkozni tudtunk a szerencsétlen leányon, aki szinte emberfölötti akaraterővel küzdötte le az akadályokat, melyeket egy súlyos betegség alig két éves korában állított elébe látásának és hallásának elvonásával. Keller Helén derék tanítónőjének : Suliivan kisasszonynak vezetése mellett nemosak az elemi iskolai, de a középiskolai és egyetemi tanulmányokat is elvégezte, s olyan széleskörű műveltségre tett Mert, hogy a ma 27 éves leány Amerika humanisztikus és kulturális mozgalmainak egyik zászlóvivője és irányítója. A felolvasó végszavai szerint, valóban Keller Helén élettörté-