Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-02-22 / 8. szám

Megnyitás, elnöki bejelentések. Mészáros Károly polgármester a gyűlést megnyitván, a felveendő jegyzőkönyv hitelesíté­sére Matus György, Kohn M. Mihály, Kovács Sándor, Nagy István és Keresztes István v. képviselőket kéri fel. Az előző ölés jegyzőköny­vének felolvasása után a polgármester jelentést tett. arról, hogy a fogyasztási adók átengedése A kataszteri hivatal és az ipariskola egy épü letbe nem valók, utóbbinak igen jó helye lesz az Anna-téren. A városra csak a mai tárgysor­ból folyólag is nagy megterheltetések várnak: telekvétel, vágóhid, ipariskola, városház; nem jó gazdálkodás, hogy adósságból bérházat építsünk. Vágó László köszönetet szavaz dr. Antalnak nézetéért, bizony Bok az adósságunk, 130 millió (nagy derültség), ha csak 1 millió 300 ezer, az is tárgyában a kiküldött bizottság memorandumot i^gy aerui seg; uu i u,u b4a«ftatt maiunt i ^ j i < i sok. Barthalos István figyelmeztet arra, hogy a rn^kfiMött tlL v T ,.í deke,t t ér e Z"?f fösvény sokszor többet költ. A város konkurenciát hez Yu tátott A Pr Ant fö ™ f^ftF*fi" I ™ert hisz - igen értékes pontján ­_ J ' 1 vje^it eiuuMBie uidui | _ l^Tílrrtn mao> ratvtn LT Q IrufoacrfaM Győri Gyula és dr. Kende Idám tagoktól álld i * , telk e Mikor megkaptuk a kataszteri bizottságnak a képviselőtestület kősafuetét nyil > vatal t> b e" eS 0rultun k'. m°" P e dLS . emelat vánította. — Bejelentette továbbá a polgármester, hogy Szokoly Ignác rendőrkapitányt az ellene a képviselőtestületi közgyűlésben emelt vádak alól a megejtett vizsgálat után úgy az alispán, mint másodsorban a közigazgatási bizottság fel­mentette. Interpellációk. Napirend előtt dr. Löwy László interpellál a Pápán felállítandó agyagipari szakiskola ügyé­ben. A felállítást még annak idején Baross Gábor helyett fóldszinre akarjuk költöztetni. Deficit az emeletes építkezésnél semmi esetre se lesz, mert az egészséges jó lakást mindig kiveszik. Gyurátz Ferenc ujabb felszólalásában azt vitatja, hogy a kataszteri hivatal és az ipariskola egy épületben megférnek, az emeletes építkezéssel a tanügynek hozunk áldozatot. Dr. Kluge Endre tudja, hogy építkezés előtt 99 szer meg kell olvasni a pénzt, amit mi nem tehetünk, mert pénzünk nincs, mivel azonban ránk kényszerűség az építkezés, építsünk háromszorosra, hogy háromszoros legyen a jöve nrniszter helyezte kilátásba, Kossuth Ferenc delem. Győri Gyula a két emeletes épület mellett miniszter pedig csak nem rég jelentette ki, hogy ! van üzleti szempontból, mert nagyobbszabású elődei igéretét respektálni fogja. A polgármester j alkotás mindig jövedelmezőbb, villany telepünket kijelenti, hogy az ügyet a legközelebbi közgyűlés | is jobb lett volna mindjárt nagyobbra venni. A napirendjére teszi. i szűkkeblűség mindig megboszulja magát. Erkölcsi Keresztes Gyula a vízvezetéki csőhálózatnak ! szempontból is az emeletes épület mellett van, a Felsőváros némely utcájába bevezetése ügyében j mert erre köteleztük magunkat. A kataszteri interpellál. Annak idején azt mondták, hogy a | hivatalnokok sem tudnak Pápán lakást kapni, vágóhídnak arra íelé építése által a kérdés, Kivánatoa, hogy a város járuljon hozzá a lakás ilyenkor az ügy meglepetésszerűen jött a köí" gyüléi elé. azért fogadtuk el a két emeletes tervet, azóta megtudtuk azt is, hogy a kataszteri hivatal sokkal szívesebben látja a földszintes helyiséget, sőt nagyobb bért is ad. Álláspontj t a pénzügyi bizottságnak az 1908. évi költség­vetéshez csatolt jelentésében már ismertette, ott ki van mutatva, hogy a két emeletes ház nem rentábilis. Szociális szempontból nem az úri, de a munkáslakások építése fontos. Egyébként a városban ép az idén több nagyobb bérház épült, ha a város is épít, gátolja az építkezési kedvet. Szavazás. Miután még Győri Gyula és Gyurátz Ferenc szólaltak röviden indítványuk mellett, megtörtént a névszerinti szavazás. Az állandó választmány javaslata mellett 70-en, ellene 29 en szavaztak s így 41 szótöbbséggel elhatározták, hogy a Jókai­utoai kataszteri épületet földszintesre építik. A böfőllőí telkek. A közgyűlés első pontjának elintézése után ugyan többen eltávoztak, mindazáltal maradtak annyian, hogy a Klein József által felajánlott telkek megvétele felől tanácskozni és dönteni lehetett. Az állandó választmány a 60.000 •-ölnyi területnek •-ölenként 2 koronáért megvételét javasolja. Keresztes Gyula szerint a földek a város­tól távol vannak és drágák is. Barthalos István nem tartja drágának az árat, a 60.000 •-ölből 15.000 a vasút mellett van, ez sokkal többet ér, mint & 2 K, így az ár kiegyenlítődik, óva int magától megoldódik, minthogy azonban a vágóhid viszonyok szanálásához. Dr. Lakos Béla Szentes attól, hogy a telket most elszalasszuk, idővel meg nmr. A.—'ll 1-.Í • •• • i ... r /L \ . T -r 1 y.' 1 a. , i • ii. . l_ „J- noot I air or>l?l?al fi rsí erd hhíí 11 UPUrvíilr mpu RHIitv nem oda épül, kéri az ügy napirendre tűzését Ezt is a jövő gyűlés fogja tárgyalni. A kataszteri épület. A kataszteri épületre nézve a pénzügyi biz. és áll. vál. azt javasolják, hogy a város Jókai-utcai telkén földszintesre építtessék fel. Billitz Ferenc azt találná helyesnek, ha a kat. épületet az ipariskola befogadására is alkalmas módon építenék meg. Gyurátz Ferenc elvileg nem barátja annak, hogy a város emeletes bér házakat emeljen s ha más vállalkozó akadt volna, szivesebben látta volna, mint, hogy a város maga menjen bele építkezésbe. De más ajánl­kozó nincs, a város szerződésileg kötelezve van építkezésre, ez esetben pedig ajánlatosabb eme­letre építkezni, mert a levegőben a helyet nem kell megfizetni s 3 — 4 szobás rendes lakásoknak úgyis hijjával vagyunk. Dr. Antal Géza csak arra akar provideálni, hogy a földszintes épület városi közcélokra esetleg emeletre vehető legyen. Ezért van a földszintes tervnél 6000 korona költség többlet. De azt nem tarthatja megengedhető­nek, hogy a város, mely pótadót nem fizet háza után, a háztulajdonosokkal konkurráljon. és Kecskemét példájára hivatkozik, mely városokat esetleg sokkal^ drágábban vegyük meg. Billitz a városi építkezések tették tönkre. Bérházaik 2-3°/ 0 ot hoznak, így lesz az itt is. Dr. Kende Ádám kifogásolja, hogy az előadó mérnök nem adott pontos referádát, a rentabilitást részletesen nem mutatatta ki Nincs kétség felőle, hogy az emeletes építkezés jobban kifizetődik, mint a földszintes. Óv attól, hogy jelszavak után ne induljunk, mert a napirenden levő ügyek között több olyan is van, pld. a vágóhid, melyek be fektetést igényelnek ugyan, de haszon lesz belőlük. A város becsülete, a kormánynak tett Ígérete forog egyébként kookán. Altruista háztulajdonosi szempontból nem szabad tekintenünk a dolgot, mert akkor a közönséget a lakásuzsora veszélye fenyegetheti. Révész mérnök magyarázatát adja annak, hogy a földszintes építkezés azért kerül aránylag is jóval kevesebbe, mert az sokkal egyszerűbben (parkett, fürdőszobák, stb. nélkül) épül. Hajnóczky Béla abban a véleményben van, hogy a kataszteri hivatal és ipariskola összeférnek s hogy az ipariskola céljára kérendő segélyt ez épületre is megkaphatjuk, akkor meg igazán érdemes emeletre építeni. A zárószó jogán végűi dr. Antal Géza szólt. Elmondta, hogy tavaly színtelen hangon, hogy a leány meglepetve nézett rá. A férfi arca égett, szemeit elfordította. Lassan haladtak lefelé. Egy egy kavics meg indult lábuk alatt s zörögve gördült tovább. Szentgály nagyon szótalan lett. Ez a néma ság valahogy hatalmába ejtette a lányt is. Nyitott ernyőjét vállán pihentetve, mind hallgatagabban lépdelt. Ugy érezte, hogy a szive csordultig van érzelemmel. Édes, rózsaszínű emlékek, eltemetett álmokat, elsiratott reményeket keltettek életre s azok zsarnokilag, követelőn foglaltak el szivében lépésre-lépésre minden tért. Valami csodálatosan enyhe, lágy hangulat fogta el s ennek hatása alatt emelte mély, csillogó szemét a fiatal em­berre. — Vájjon a nagy diófánk megvan-e még ? Szentgály összerezzent. A lány puha, be­hízelgő hangjától-e, vagy a multak felrajzott bol­dog emlékeitől ? Az a nagy diófa! Mint szerették mindket­ten ezt az öreg, sátoros lombú fát, mely büszke keménységgel dacolt a legádázabb viharral. Mi­csoda soha nem felejthető, édes órákat éltek ár­nyában ! Eta rendesen itt töltötte a nap legna­gyobb részét. Szentgály hirtelen, gyors elhatározással for­dult a leányhoz. — Eta — kezdte, kérdezni akarok valamit. Mondja őszintén, hitvány jellemtelen, léha frá­ternek tart engem ? A leány hevesen dobbanó szivvel, csupa tiltakozással hangjában felelte : — Miért ? . . . dehogy . . . — Pedig az vagyok, mondhatom magának. De a sors nagyon ért ahhoz, mikép büntessen meg és soha, de soha annál kegyetlenebb biró Benki se lehet. Szavai, de még inkább a hangjában nyilvá­nuló mély keserűség megdöbbentették a leányt. Szólni akart, de mintha valami láthatatlan sötét árny fojtogatta volna. Oda értek a parkhoz. A hosszan kigyódzó utakon színes ruhák villantak meg, néhol gyer­mekek kergetődztek. Távolról cigányzene elmosó­dott hangjait hozta a szellő. A mély, öblös utak egyikéből rikítóan piros ruhás hölgy terjedelmes alakja bontakozott ki. Narancssárga napernyőjével feléjük intett s lihegve közeledett. — Nini, a Barátos 1 — kiáltott mély meg lepetéssel Eta. — Hát ez hogy kerül ide s kinek integet? Csak nincsenek mély barátságban? — A feleségem. Eta rámeredt tágra nyilt szemmel, ijedt, megdöbbent csodálkozással. Első pillanatban egye­bet alig érzett. — A felesége ... - - ismételte. Az asszony már oda ért. Kicsit lenéző, gő­gös fejbiccentéssel üdvözölte a leányt s karon ra­gadta az urát. Lapos, elhízott arcán mintha pil­lanatra gúnyos káröröm villanna meg, de apró kis szemeiből már a féltékenység lángja osapott ki. Szentgály mély tisztelettel köszöntötte a leányt, anélkül, hogy egyetlen pillantással rá merne tekinteni. Eta utánuk nézett. Látszott, hogy az asz­szony szemrehányásokat tesz az urának. És osak nézte-nézte, míg alakjuk beolvadt a zöld lomb­erdőbe. Azután kacagni kezdett olyan fájón, szivet­tépő kacagással, hogy a könye is kicsordult belé. Fereuc szintén a vasút melletti rész beszerzésére való tekintettel ajánlja az egész megvételét. Kardos István azt ajánlja : vegye meg a város az egész területet s a távolabb fekvő részt, amire előrelát­hatólag szüksége nem lesz, adja mindjárt tovább. Vágó László a megvétel ellen szól. Dr. Antal Géza figyelmeztet rá, hogy ne a közvetlen jövedel­mezőséget, hanem a jövő szükséget tekintsük. A vasút melletti telekért már 10 —12 év előtt is adtunk 88 f-t, azóta a földárak emelkedtek, ma 5 koronáért is eladnak azon a tájon földet. Igenis a fölösleges részt tovább adhatjuk, de ipari fej­lődésünkre való tekintettel ne szalasszuk el a vasút melletti részt. Kellner Vilmos egyedül a tényleg szükségelt területre akarna az eladótól ajánlatot kérni, Hercz Béla bizottsággal akarná előbb a földeket megszemléltetni. Dr. Körös Endre a múltból vett példákkal bizonyítja, mily nehezen tud a város a határban birtokhoz jutni. Legtöbb birtok az uradalom kezén van, ez pedig több adott esetben nem volt hajlandó áruba bocsátani. Kár lenne azért elszalasztani a kedvező alkalmat, mikor egy a város fejlődése szempontjából fontos földterületet aránylag olcsón megszerezhetünk. Steinberger Lipót az új zsidó temető létesítésénél szerzett tapasztalatot arról, mennyire fontos, hogy a szükségelt földterület eleve biztosíttassák. Ha gyáripart akarunk, kell a vasút mellett föl­dünknek lenni. Dr. Steiner József mathematikai. kalkulussal bizonyítja a következőket : Ha 15.000 szükségelt • ölet 3 K-val vennénk — 45.000 K, mi pedig 60.000 • ölet veszünk 60.000 K-ért, vagyis a 15.000 en felül levő 45.000 •-ölért 15,000 K-t adunk, • ölenként tehát 33 f-t. Polgár István szerint a kinált föld rosz minőségű. Keresztes István gazdálkodás szempontjából egy­általán nem találja ajánlatosnak. Kis József máris hallott egy ipari vállalatról, (vágóhid) amit oda terveznek; nem gazdálkodás céljaira, de ipari célokra azért megveendőnek jónak tartja azt a föld területet, mert a várost nem akarja akadályozni a fejlődésben. Gyurátz Ferenc a jelenleg nem szük­ségelt 45.000 • öl megvételét biztosítottnak szeretné látni s mikor erre nézve a polgármester megnyugtató kijelentést tett, maga is a megvétel mellett foglalt állást. Miután még a mérnök kijelentette, hogy a böröllői telek lenne a vágóhid legmegfelelőbb helye, elrendelték a névszerinti szavazást. Ez meglehetős izgatottságban ment végbe. Eredménye 43 igen, 50 nem, a telket tehát nem vették meg. E pont után a képviselők többsége eltávo­zott s igy a III. IV. tárgysori pontok nem voltak tárgyalhatók, a többire nézve pedig dr. Eoffntr Sándor tekintettel az előrehaladott idó're sav. képviselők kimerültségére (irtózatos hő volt a teremben) kérte hogy a márciusi gyűlésre halasz­tassanak. A gyűlés igy is határozott és 1/ 41'kor szétoszlott.

Next

/
Thumbnails
Contents