Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-02-15 / 7. szám

1908. február 15. PÁPAI HÍRLAP 3. A műsoron még két szavalati szám is volt. Emmer Gábor komoly, Simon László pedig vidám szavalati darabot adtak elő, mindketten igen ügyesen és tetszést aratva. A hangverseny befejezte után a koncertterem bői hamarosan bálterem lett. A publikum majdnem teljes számban ott maradt a táncmulatságon is, melynél vidámabbat, kedvesebbet még alig tartott derék képző-intézetünk. Az első négyest 80 pár táncolta természetesen két oBzlopban Éjfél után fél egykor következett volna a szünóra, de a hangulat oly emelkedett volt, hogy lett 1 í'ra is, mire az ujrázások elnémultak s a közönség szétoszolhatott a terített asztalokhoz, hogy aztán egy félóra mülva újra kezdetét vehesse a tánc és tartson — kivilágos kivirradtig. A minden tekintetben sikerült szép estély rendezéséért úgy a tanári kart, mint az ifjúságot teljes elismerés illeti. Vagy tán azért válnak sötétebbekké, mert a megjelenő viz közelében zöld növényzet támad. Mert a Marsnak aránylag kevés a vize; és nagyon valószínű, hogy akárcsak a Nílus mellett, csak az áradások után indul fejlődésnek a növényvilág. A Marson tehát megvannak az élet feltételei. Viszonyai körülbelül olyanok, mint a Földé; van levegője, vize és növényvilága, nagyon valószínű tehát, hogy mozgó élőlények is lehetnek rajta. Ennyi, amit a Marsról tudunk, a többi már mind csak találgatás. Es ki tudja, mennyi idő telik majd el addig, amikor erről a kérdésről többet is meg tudunk. Más égitestek esetében még inkább a talál gatás terére vagyunk utalva. Nem mondom én ezzel, hogy másutt nincsenek értelmes élőlények ; sőt nagyon valószínűnek tartom azt, mert mért volna éppen a Föld a kivétel, mikor a természet ilyen kivételeket nem ismer. Annyi azonban bizonyos, hogy az emberi nem kiváltságos helyzetét féltő emberek még sokáig vigasztalhatják magukat azzal, hogy más csillagoknak értelmes lakóit még senki se látta ! § Vasúti gyűlés A tervezett pápa —sümegi vasút ügyében az állandó választmány, mint megbízott szaktestület, folyó hó 12-én látogatott ülést tartott, melyen a vasút két engedményese Fábián Lajos és Rechnitz Béla is jelen voltak. A vasút ügy állását elsőként Fábián Lajos ismertette, kiemelven a várható közgazdasági előnyöket és a somlóvásárhelyi keresztezés mellett foglalván állást. Majd Rfchnitz Béla számolt be arról, mit a vasút létesítése érdekében tett; bemutatta a részletes tracet és referált az érdekelt községek tol nyert eddigi hozájárulásokról. A magi részéről a devecseri keresztezést tartja a város érdekében levőnek, A két szakszerű előadásból az állandó választmány azt az impressziót szerezte, hogy az érdekelt községek még eddig korántsem ajánlottak fel a vasút érdekében oly anyagi áldozatot, mi a vasút kiépülését biztosíthatná. Azt is egyértelmüleg konstatálták, bogy a vármegye hozzájárulása nélkül a vasút kérdése semmi esetre sem oldható meg. Az ügyhöz hozzászóltak dr. Antul Géza, ki a városunkra származható előnyö ket nem látván még mindig kellőleg tisztába hozva, a hozzájárulás iránti javaslattételt felfügges/tendőnek vélé. Barthnlos István írásban be nyújtott javaslatban ismerteti a vasutügy minden részletét, a vasutat Pápára nézve feltétlenül üd vÖ8nek tartja, de csak az esetben, ha a cell — fehérvári vonal keresztezése Somlóvásárhelynél történik 8 ha Pápa város a maga érdekeit cél szerű menetrend kikötésével biztosítja. Bemutatja az általa készített menetrendet, az ezt, valamint az ügyet általános vasúti politika szempontjából megvilágító javaslatát a további tárgyalás anya gául benyújtja. Gyurátz Ferenc a vasúti tervnek, mint egv régi szép tervek felelevenítését örömmel üdvözli. Egy vasút létesítésénél sem lehet teljes biztonsággal előre megmondani, hogy kinek fog hasznára lenni, annyi azonban bizonyos, ho-^y orszá gos szempontból csak haszon lehet belőle. A devecseri keresztezéstől nem fél. de fontosnak a Somló kincsemé* értéke-íthetését és a direkt balatoni összeköttetést tartja Dr Hoffner Sándor szintén nem óhajtja, hogy akár a vasút iránya, akár a hozzájárulás nagysága tekintetében konkrét javasla hozassék, de hangsúlyozni kívánja, hogy az érdet kelt helyi közgazdasági tényezők a Devecserrel való direkt összeköttetést kívánatosnak tartjak. Az értekezlet mint előre látható volt — konkrét határozatot nem hozott. Az ügyet újból fogják tárgyalni, de az értekezlet azzal az impresszióval oszlott szét, hogy a vasút megvalósulása iránt ez idő szerint nem igen lehetnek vérmes reményeink. § Városunk körirata, melyet rnult számunk vezető helyén közöltünk, széles körben keltett méltó érdeklődést. Több fővárosi lap részleteket is közölt belőle. Ráttkny László orsz. képviselő levelet intézett polgármesterünkhöz, melyben jelzi, hogy a köriratban foglaltakat úgy a sajtóban, mint az országgyűlésen támogatni fogja. § Az új adójavaslatok ügyében városunk átiratot kapott Budapest fővárostól. Az átirat előadja, hogy a javaslatok a városi lakosság hozadéki adóját nagy mértékben emelik. A ház béradó kulcsát megtaitja, ami pedig oly magas, hogy lehetetlenné teszi a házbérjövedelem megfelelő városi megadóztatását. A III. oszt. adó kulcsa 10% volt eddig, ami a gyakorlatban 2

1/

2°/o °

ak felelt meg, most ez 5°/

0, az általános jövedelmi adóval 8—9°/

0 lesz. Ez az iparos és kereskedő osztályt súlyosan érinti. Életbe lépteti az új javaslat a bevallási kényszert és rendszeresíti a fizetett tanuk intézményét. Viszont a városok háztartásának rendezéséről egyáltalán nem gondoskodik. Az adóreform megbeszélése céljából a főváros február 26 ra gyűlésre hívja az összes városokat. A gyűlésen városunk is képviseltetni fogja magát a polgármesterrel. EGYESÜLETI ÉLET. = A Jókai-kör vasárnap, február 16 án este 6 órakor saját helyiségében estélyt tart a következő műsorral : 1. A divatról és a női ruha készítéséről általában. Irta és felolvasta Jakabházy l8tvánné. 2. Valse de concert. Leybachtól. Előadja Kiss Vilma. 3. A prémes kabát. Dialóg. Irta Kóbor Tamás. Előadják Pentz Anna és Hideg János. 4. Dalok „Jeanette

M-ből. Énekli Kovács Kálmánné. = Az iparos ifjak önképző-eg-ylete vasár nap délután tartotta évi rendes közgyűlését saját helyiségében. A gyűlést Faragó János elnök vezette, aki megnyitó beszédébea örömét fejezve ki az egyesület virágzása felett, a tagokat egyetértésre, az egylet érdekeinek istápolására buzdította. A tartalmas beszédet, melynek minden mondatából az egylet, az ifjúság iránt való meleg szeretet érzett ki, a szépszámú gyűlés lelkes éljenzéssel fogadta. Azután az egylet múlt évi számadását terjesztette elő Trauner Lipót pénztáros, akinek jelentése szerint az egyesület múlt évi bevétele 2269 korona 22 fillér, kiadása 2267 korona 41 fillér volt, amely pénztári forgalom élénk tanúságot tesz arról, hogy az egylet anyagi erejében is megerősödött. A pénztári maradvány mindössze 1 korona 81 fillérrel zárult, de az egyesület vezetősége a múlt évben sok hasznos befektetést tett a helyiségek renováltatásával s a könyvtár gyarapításával. A tisztújítás során elnöknek egyhangú lelkesedéssel újból Faragó János főgimn. igazgatót választották meg. Trauner Lipót pénztáros, aki évek hosszú sora óta viselte közmegelégedésre tisztét, hivatkozva elfoglaltságára, a gyűlés nagy sajnálatára lemondott állásáról. Helyébe a tagok bizalma Kocsis Pál csizmadia-mestert kérte fel, aki az egylet iránt való jóindulatától indíttatva a tisztséget elfogadta. A többi tisztségek ugyancsak egyhangúlag a következőleg töltettek be : Alelnök lett Nagy József; titkár Rácz Dezső főgimn. tanár; könyvtáros Zdrahala János; Il-od könyvtáros Fűzi József; ellenőr Veresek Gyula; számvizsgálók Tóth József, Barthalos látván, Kozma Bálint; választmányi tagok : Barthalos István, Beke Gyula, Böröcz Sándor, Geiling Zoltán, Háder Lajos, Horváth Béla, Horváth Imre, Kocsis Sándor, Korpics Gyula, Koritschoner Ignác, Ludvig József, Ludvig Sándor, Rudi Sándor, Simonícs Márton, Walter Sándor; póttagok : Béldi Zoltán, Fűzi József, Hochold Ferenc, Nagyfi Dezső, Németh Rezső. Tárgysorozat végeztével Faragó János elnök azt az indítványt terjesztette elő, hoiry dr. Antal Géza theol. tanár az egylet iránt tanúsított sokszoros szívessége méltánylásául, továbbá Trauner Lipót, az egyletnek alapító tagja és éveken át pénztárosa, az egylet dísztagjaivá választassanak. A gyűlés lelkes éljenzéssel csatlakozott elnöke indítványához. TARKA ROVAT. Csónakdal a Kossuth-utcáról. Jer pajtás, szállj a csónakomba S evezzünk a sártengeren, Gyalogláb általkelni itten, Halandó ember képtelen, De nézd, mi biztatón mosolyg rád A hirtelen lett szürke lé, Vedd hát az evezőt kezedbe S hajózzunk távol part felé. Ütemre forgasd a lapátot, Lásd mily gyorsan siklunk tova, Kevélyen nézzük azt a bácsit, Kinek lesülyedt a lova És most egy helyben vesztegelve Utcát meg várost átkoz itt, Mi meg repülünk, mint az álom, Elhagyva párisit, mozit. Érintve a benyiló utcát, Fröccsentsed szét a jó levet S ki vigan indult séta-útra, Meglátod, többé nem nevet, Ruhája, arca mind piszok lesz, Úgy kell! Ne járkáljon gyalog! Ha nincsen néki léghajója, Béreljen ő is csónakot! Szűkül az út, de mélyed az ár, Itt a kapuszin boltive, Ügy-e nem is gondoltad azt, hogy Ily gyorsan eljutunk ide. Pedig megjöttünk, partra szállunk, Agyő, te drága szürke lé, Lelkünk, míg rajtad ringatódzánk, Velence képét fölleié. ^ v I A VÁROSHÁZÁRÓL. § Az állandó választmány f. hó 13-ikán készítette elő a 17-iki közgyűlés tárgyait. A tárgysor első négy pontját, minthogy ezekre nézve már előző ülésből tettek javaslatokat, nem tárgyalták. A városháza kérdésében bemutatták a pénztár elhelyezését sürgető alispáni leiratokat ; konkrét javaslatot csak akkor tesznek, ha mind a három ismert terv (jelenlegi épület II. emeletre vétele, jelenlegi épület kibővítése Steinberger házzal, új városház a Gráf sarkon) költségvetése készen lesz. Hosszabb vita volt a Kossuth Lajos utcának kérelme körül. A vita a város csatornázásának kérdését is napirendre hozta. Az úttest aszfaltozását egyhangúlag javasolják, költsége 10 éven át a kövezetpénztárból fedeztessék, javasol ják azonban az aszfaltozással egyidejűleg a Kossuth utcán a csatorna elkészítését is azzal, hogy ehhez a háztulajdonosok is hozzájárulni kötelesek. A Korvin- és Kuruc-utea alagcsövezésének ügyét napirendről levenni javasolják uta lássál arra, hogy a tanács a csatornázás kérdésé ben legközelebb javaslatot és szabályrendeletet terjeszt elő. Ugyancsak a csatornázás kilátásba helyezésével ütik el azt az indítványt, hogy az emeletre épülő belvárosi házak pótadómentewséget kapjanak; amig csatornázás nincs, addig úgy sem érdemes építkezni. A város térképének elkészítése érdekében javasolják a pénzügyminiszterhez kérvény küldését, hogy a városunkban levő kataszteri felügyelőség legelőbb is városunkban végezze el a felmérési munkálatokat. mind belerajzolta a meg nem lévő csatornákat is. Tehát valami olyan optikai csalódás lehet e/;, mint amikor pl. valamely erősen sötét helyekkel tar kított fehér papiroson, a sötét foltok közt sötét vonalakat látunk, pedig ezek nincsenek ott. Mindenesetre vannak a Marson valódi csa tornák is ; különösen a szélesebbek és a kevésbbé szabályosak; azonban nem következik, hogv eze ket emberkéz alkotta. Nyáron, amikor a sarkok körül a jég elolvad, a csatornák kiszélesednek, sötétekké válnak, mert talán megtelnek vizzel. i