Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-09-26 / 39. szám

tényezőnek tartja. Nagy Ádám György szeretné, ha mint a muzeum anyagát ajándékba kapta a megye, kapná az épületet is. A gazdaközönség jelenleg nehéz helyzetben van. Várjunk jobb ter mést s szavazzunk meg akkor újabb pótadót. Angeli Márton a pótadó mellett szól. Győri Gyula kirakatos államnak tartja Magyarországot. Csak szemre dolgozunk, belterjes kultúrintézményeket nem alkotunk. Előbb irni olvasni kell tanítani a népet, aztán jöhet minden más. Egyébként a muzeum inkább Veszprém város speciális érdeke. Csinálja meg ő maga. Pósa Endre szerint az egész magyar közművelődésnek szolgálatot teszünk a muzeum építésével. Dr. Hoffner Sándor 18 —19 éves fiatalokat ismer, kik nem tudnak irni-olvasni, népiskola kell nekünk, nem muzeum. Csapó főügyésszel szemben a paragrafusokkal bizonyítja, hogy az l°/

0 megszavazása esetén tényleg a törvénytelenség terére lépünk. Azzal az érvvel szemben, hogy az l°/

0 nem is oly sok, csak azt mondja, hogy a teli pohárnak is csak az a bizonyos utolsó csepp kell, hogy kicsorduljon. Volt ezután még egy-két személyes jellegű felszólalás. Dr. Kende Ádám tudtul adta dr. Csetének, hogy nemhogy erőltette volna a pápabánhidai vasutat, de minden követ megmozgatott ellene, mire dr. Csete szépen visszavonta, amit ez ügyben mondott. Még dr. Óvá) •i szólt a zárószó jogán s az alispán hangsúlyozta, hogy ő csupán ez évre kivánta volna az ügyet napirendről levenni, aztán szavaztak. Leadtak 78 szavazatot, ül-et (ebből legalább 45 veszprémi szavazatot) a pótadó kivetés mellett, 17-tet ellene. Minthogy adó, megszavazáshoz 2/

5 többség kell, még 10 szem szavazat meggátolhatta volna a vármegye megadóztatását. Az is érdemes a feljegyzésre, hogy a szavazásban résztvett egy sereg vármegyei tisztviselő, kik tudvalevőleg pótadót nem fizetnek. Gyér érdeklődés mellett tárgyalták a tárgysor többi számát. A hozott határozatok közül megemlítjük a következőket: Az önálló bank 1911-re felállítása ügyében felírnak az országházhoz. — Schmidt József nemzetiségi üzelmei meg torlása ügyében felírnak úgy a képviselőházhoz, mint a belügyminiszterhez. — Veszprém város kérelmére a veszprémi honvédlaktanya bérdíjjához a vármegyei hozzájárulást újabb 2 évre megszavazták. — A vármegyei ipartanodai ösztöndíjjat Nagy Ferencnek adományozták. — Elutasították azt a fellebbezést, mely a pápai v. alszámvevő a Közgazdasági Banknál elfoglalt igazg. tagsági állást a tisztviselői állással összeférhetlennek kérte kimondatni. — Tudomásul vették, hogy a vármegyeházba a villanyos világítás berendezési költsége 7543 K-t fog kitenni. — A most alakuló Veszprémvármegyei Közművelődési Egyesületbe, valamint a Balatoni Szövetségbe a vármegye alapító-tagúi lépett be. — E határozatok egy részét már a másnapi gyűlésben hozták. A VÁROSHÁZÁRÓL § Két millió a városoknak. Az 1909. évi állami költségvetésben a városok segélyezésére kétmillió korona van előirányozva. Bár ez összeg aránylag cBekély, mindenesetre biztató kezdet arra nézve, hogy az állami funkciókért való kártalanításhoz a városok végre-valahára hozzájutnak. E kétmilliós tételhez az expozé tárgyalása alkalmával Wtkerle Sándor miniszterelnök a következő szavakat fűzte: „A jelentékenyebb egyéb kiadások közül 1,705.000 koronával emeljük a fogyasztási adók kiadási szükségletét, dacára annak, hogy az új szeszadótörvény folytán a bonifikációk megszüntetése, illetőleg apasztása folytán e kiadások jelentékeny mérvben csökkennek. Az emelést szükségessé tette az, hogy 2 millió korona összeget vettünk itt fel a városok dotációjaként adminiaztrativ szükségleteiknek fedezésére. Ez az összeg tulajdonképpen a belügyi tárcába lenne felveendő és ez a növekedő szükséglet később oda is fog átutaltatni. Minthogy azonban e dotáció számszerű meghatározásának előfeltételét képezi a városok valódi szükségletének, a szükséglet minőségének, az alkalmazottak számának, kvalifikációjának és az illető város teljesítőképességének alapos megbirálása, ami hosszabb tárgyalásokat igényel, most csak egy átalányösszeget, egy kezdőösszeget állíthatunk be erre a célra, azon méltányossági szempont által vezéreltetve, hogy a tárgyalások befejezése esetén, vagy mihelyt tisztábban látunk, addig is részben segélyt tudjunk nyújtani, amig az összeg véglegesen megállapíttatik." § Hirdetmény. Ezennel közhirré teszem, hogy a népfelkelők időszaki jelentkezése (ellenőrzési szemléje) folyó évi október hó 30 ód 31. napjain fog a Korona-vendéglő egyik e célra berendezendő helyiségében megtartatni. A szemle a jelzett napokon mindenkor délelőtt 8 órakor veszi kezdetét. Az érdekeltek népfelkelési igazolványi könyvüket kötelesek a jelentkezéshez magukkal vinni és a kitűzött helyen és időben pontosan megjelenni. Pápa, 1908. szeptember hó 14-én. Lampert Lajos h. polgármester. A színházi hét. Szalkay Lajos szintársulata — mint máskor is mindig —^ szép pártolás mellett működik városunkban. Ám eltéroleg a múlttól, oly hiányokat vagyunk kénytelenek megállapítani, melyek a hathetes szezón további sikerét alaposan veszélyeztetik. A hiányok a következők: Nincs a tár sulatnak vezető szubrett-primadonnája. Szubrettje van ugyan három is, de közülök egy sem olyan, aki az operettek sikerét biztosítani tudná. Nincs a társulatnak jól fegyelmezett és jól betanult noi kara. Szám szerint is kevesen vannak, hang és énektudás tekintetében pedig minden eddig végigszenvedett női karnál hátrább állnak. Abszolúte semmi gondot sem fordít az igazgatóság a darabok, ha nem is stílszerű, de tisztességes kiállítására. Milliárdos házában, bíboros palotájában folyton folyvást ugyanazok a kopott régi díszleteket látjuk, a bútor-berendezések szánalmasan hitványak. A három említett hiány közül az elsőn — mint örömmel halljuk — már a jövő héttől segítve lesz. Az igazgató első szubrettnek szerződtette Tábori Fridát, ki színpadunkon már több szezónon át nagy sikerrel működött s legutóbb a nagyváradi társulatnak volt primadonnája. Első fellépte kedden, e hó 29 én lesz. Elvárjuk, hogy a másik említett két hiányon is minél előbb segítve legyen, a zenekarban pedig két új hegedüst szeretnénk minél előbb látni. A primadonna hiánya legjobban érezhető volt a szombat este színre került D ollárk irály nő ben. Játszott három énekesnő : Fábián Lenke, aki jeles koloratúr, de nem — szubrett, Borbély Lili, aki igen jó szubrett lehet a felvidéki szinikerületben, de nem állja meg a helyét ilyen kényes izlésü publikum előtt, amilyen Pápa is, s végül Ardó Ilonka, aki igen helyes leány és az ispiláng nótával, mit Medgyasszayval duettben énekelt, fel is lelkesítette a közönséget, de mégis csak kezdő, aki vezetni már sajátos beszélő orgánumánál fogva sem tudhat. A darab egyébként, melyben mindezen énekesnők együtt valának, a legszellemtelenebb fércmunka, mit valaha láttunk. Valósággal hülyeszöveg, kár a fülbemászó muzsikáért, ami kiséri. Többen lettek volna hivatva arra, hogy a komikumot képviseljék, de a szerző hibájából egynek sem sikerült, azaz mégis az egy Tarnai Lídiának, aki a biblia-citáló gazdaasszony szerepében sok kacajt fakasztott. A darabot a hét folyamán még kétszer adták, mindig mérsékelt tetszés mellett. Annál nagyobb 8 tegyük hozzá megérdemelt sikere volt a hót egyetlen komoly-drámai újdonságának, Parker Bíboros ának. A dráma Giovanni Medici bíborosnak, a későbbi X. Leó pápának, ki alatt „az olasz irodalom és művészet aranykorát éle", életének egy — valószínűleg költött — epizódját dolgozza fel. A legtisztább helyzettragikum áll előttünk. A biboros öccsét gyilkossággal gyanúsítják. A biboros tudja, ki a tettes, de szavát leköti a gyónás szentsége. Ha hallgat, vét az emberi törvény ellen, öccsét halálba, magát romlásba dönti, ha szól, megszegi papi fogadalmát, vét az isteni törvény ellen. Tragikus bukás vár reá így is, amúgy is. De Parker modern drámaíró. Modern megoldásról gondoskodik. „Cselvetés", e szót olvassa a biboros kedves Vergiliusából. Cselt vet hát. Őrültnek teteti magát. S a gyilkos az őrültnek, most már nem gyónás alakjában, bevallja tettét. És a fogadalmához hű pap így aztán átadhatja őt az igazságszolgáltatás kezébe. Ez a darab váza. A váz maga is érdekes. Ám az érdekes korrajz, a rennaisenoe élethű bemutatása, a bíboroson kivül néhány pompásan megalkotott jellem, így főkép a szenátoré, igazán értékes szép drámává teszik Parker művét. Tiszta esztetikai gyönyörűséget szerzett a hallgatóságnak úgy hétfőn este, mint szerdán délután, amikor ifjúsági előadás gyanánt került színre. A szereplők egytől-egyig jól megállották helyüket. A temperamentumának, egyéniségének megfelelő címszerepben hatalmas alakítást nyújtott Kovács Lajos. A biboros méltóságos beszédmódját, enyelgő tónusát eltalálta, a lelki küzdelmet híven mutatta be, de legjobb volt talán abban a jelenetben, mikor az őrültség álarcát elveti s teljes büszkeségében áll a bünÖ3 előtt a Mediciek fenségei sarja. A sok tapsnak, mely felvouás közben elhangzott, javarésze őt illette meg. A biboros öccsét lnke Rezső bensőséges érzéssel játszotta, Déri Béla a kalandor száműzött szerepét valódi olasz hévvel töltötte meg, Verő Janka a szeretett leány kissé passzív szerepébe életet és lelket tudott önteni, Tombor Aladárnénak a biboros anyjának szerepében erőteljes drámai kitörései voltak és jellemzetes humorral adta Bátori Chigi kalmárt. Folytassuk a szinlap felsorolását : A fiatal Gyenist a szenátor szerepében gondolkozó, intelligens színésznek láttuk, Vámos Jenő a harangozó szerepében a szolgai ragaszkodás igaz hangjait hallatta s jó volt, mint mindig, kis szerepében Simkó Gizi. Egész röviden számolhatunk be a hét többi estéiről. Kedden a Keserű mézeshetek c. Kövessybohózat ment. Bohózat az alszegibb fajból, de azért különösebb trágárság nélkül, amelyen a közönség — mely nem mindig az irodalmit keresi — sokat kacagott. Hogy is ne kacagott volna, mikor a darabban Bá

fhori, Tmai, Simkó és akit első helyen kellett volna említenünk, maga Sz ilk iy is hálás szerepekhez jutottak. Szerdán este a bájos Tiindérsze^elem ment a főbb szerepekben újakkal. Csillát Fábián játszotta. A pompás dallamokat szépen, de nem elég bensőséggel énekelte, egyébként rutinos játékából hiányzott a báj. Vámos Jenő tavaly óta játékban is megerősödött, hangja erőteljes, tiszta bariton, mellyel most már jól is tud bánni. Énekszámai igen tetszettek. A tavalyi jók voltak Medgyaszay és Bátori A kar rémes vala. Csütörtökön este egy nem éppen bakfisoknak való, de hamisítatlan francia szellemű, igen mulat ságos bohózat, a Kék egér ment. Erkölcsileg azonban nem volt szabad felháborodnunk, mert a darab hőse — a vasúti titkár úr — nejével egyetemben nem tér le a becsület útjáról s végül is ők győznek. Ki kívánna ennél több erkölcsöt egy francia demi-monde bohózattól. Verő Janka ez este, mint társalgási színésznő is excellált. Nagyszerűen adta a címszerepet, a kokott Fanchont. A többiek, Kovács, Bátori, Tomborné, Déri, Simkó, lnke, Gyenis, szóval mind jól játszottak. A darab gyorsan pörgött le, ami azért is szükséges volt, hogy az egyik frivolitást hamarabb elfeledtesse a másik. — or — HETI ÚJDONSÁGOK, — Személyi hir. Tisza István gróf, a dunántúli ref. egyházkerület főgondnoka, f. hó 22-én a hajnali vonattal érkezett városunkba. Itt tartózkodása alatt a Griff-ben volt megszállva. Szerdán az éjjeli személyvonattal utazott innen vissza geszti birtokára. — A magyarság ellen izgató Schmidt József katonai állatorvos ügyében — mint jó forrásból értesülünk — már iíélt felettes katonai hatósága. ítélt pedig akképen, hogy Schmidt Józsefet büntetésképen Boszniába helyezte át. Ez Ítélet enyhe, nagyon enyhe; a megsértett nemzeti önérzet bele nem nyugodhatik. Schmidt Józsefnek pusztulnia kell a hadsereg kötelékéből! Az ügy — úgy tudjuk — az országházban is szóba kerül. — Lóverseny városunkban. A Veszprémmegyei Agarász és Lovas-Egyeaület — mint már több izben említettük — vasárnap, szeptember 27-én városunkban lóversenyt rendez. A programmot már közöltük. Itt csak a nevezésekről számolunk be. I. Az urlovasok szövetkezetének sikverseny díjára neveztek 7 lovat. II. Az urlovasok szövetkezetének gátverseny díjára 7-et. III. A tiszti-akadály versenyre 34-et. IV. A pápai nagy-akadály versenyre 5-öt. V. A földmívelésügyi miniszter díjára 5-öt. Ezenkívül lesz VI- altiszti vadászverseny és VII. mezőgazdák versenye. A versenyt a külső Wittmann-major és a Gyula-puszta között a Pápa—Gyimóti vaeutvonal mellett elterülő tarlón tartják meg. Kezdete d. u. 2 órakor. Helyárak : I. hely 4 K, II. hely 50 f. Versenyprogramul és jegyek kaphatók Kis Tivadar üzletében. — Ügyvédek gyűlése. Az ügyvédek, mint testület, ritkán gyűléseznek. Legfeljebb, ha valami készülő törvényjavaslatra vonatkozólag véleménynyilvánításra szólíttatnak fel. így tanácskoztak