Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-08-08 / 32. szám

Iskolai értesítők. v. Iparos- és kereskedőtanonc-iskola. Az iparostanonc-iskoláról szóló jelentés a lefolyt iskolaév történetét vázolván, míg egy­részt sajnálkozik azon, hogy az önálló iskolai épület még mindig nem létesült, másrészt örömét fejezi ki, hogy a tervbe vett építkezés a réginél nagyobbszabású lesz s az iskolával tanonc-otthon is kapcsolatos lesz. E célra a város a Matkovich­féle ház megvételét is elhatározta. A tanítás sikere érdekében valóban kívánatos is, hogy az építkezés régóta húzódó ügye végre már meg­oldást nyerjen. Az államsegély már meglesz, csak aztán az a Matkovich-ház is meglegyen. Mert úgy halljuk, hogy az átíratás körűi bonyodalmak vannak, amiről esetleg más helyen fogunk majd szólani. Az év rendes mederben folyt le. Az az új rendszer, hogy a téli tanfolyamosokat elkülönítve tanították, fényesen bevált. Látogatást tettek a iskolában a hivatalos miniszteri kiküldötteken kívül nagy buzgósággal az általános ipartestület tagjai. A tantestület 11 rendes és 5 hitoktató tag­ból állott. Az iskola beosztása a következő volt : Két előkészítő osztály, három első, két második, egy harmadik osztály, egy külön rajzosztály, továbbá építő-iparosok téli tanfolyama külön kezdő- és haladó-csoporttal. A tanulók létszáma 397 (tavaly 392). A tanulási eredmény következő : 48 jeles, 160 jó, 113 elégséges. 60 elégtelen, nem volt osztályozható 16. A bukottak száma 157% (tavaly csak 14 6%). Magaviseletre nézve 379 jó, 15 szabályszerű és 3 kevésbbé szabályszerű, amely szép eredmény azt mutatja, hogy a tanári kar kellő sikerrel tart fegyelmet. A növendékek között vallásra nézve volt 269 r. kath., 44 ref., 36 ev. és 48 izr. Illetőségre 150 helybeli, 247 vidéki. Korra a többség 15 éven felül. Érdekes a tanoncok iparágak szerinti ki­mutatása, legtöbb volt a cipész 63, kőműves 47, csizmadia 38, lakatos 32, asztalos 18, 1—1 volt fazekas, kertész, kosárfonó és műszerész. Tavaly még volt 1 molnártanonc, az idén már egy sincs. A kereskedőtanonc-iskola jelentése meg­említi, hogy a tanulók legnagyobb részét kényszer­beiratás utján volt kénytelen az igazgatóság iskolábajárásra kényszeríteni. Valóban csodáljuk kereskedőinket, hogy törvény előirta kötelezett­ségüknek önként nem akarnak eleget tenni. A tanári kar 4 rendes és 4 hitoktató tag­ból állott. Az iskolába 54 tanuló iratkozott be, évközben felszabadult e kimaradt 7, évvégén osztályzatot nyert 47 tanuló. Vallásra volt 10 r. kath., 5 ev., 1 ref. és 31 izr. Kereskedés-nem szerint a legtöbb rőfös 18 ós fűszeres 14. Elő­menetel tekintetében jeles 6, jó 7 Jégséges 18, elégtelen 15, nem tett vizsp-í i. A bukottak száma 32'6% , igen nagy, am' iparosok 15*7 % val összehasonlítva arra az t élményre jutunk, hogy vagy a kereskedő-inasok sokkal hanyagabbak az iparos-inasoknál, vagy hogy az ő iskolájukban sokkal szigorúbban osztályoznak, mint amott. Az igazgatók értesítőt Herz Dávid és dr. Kapossy Lucián gondosan állították össze. ­VI. Az izraelita hitközség iskolái. Az izr. hitközség polgári fiúiskolájának és elemi iskolájának Schór Ármin polg. iskolai és PJeiffer Mór elemi iskolai igazgatók szakavatott szerkesztésében megjelent értesítőjét Schór Ármin­nak „A természettan a polgári fiúiskolában" c. értekezése nyitja meg. Az értekezés nagy alapos­sággal s minden vaskalaposságtól ment gyakorlati felfogás birálja a polg. isk. fizikai tantervéi s a mellett tör lándzsát, hogy a fizika anyaga 3 osz­tályra (IV. —VI.) osztassék be s a IV.-ben csak azt tanítsák, ami a gyakorlati élet követelményei­nek megfelel. Megállapítja, hogy a jelenlegi tanítóképzés nem nyújt kellő alapot a fizika ered­ményes tanítására s konstatálja, hogy a polg. isk. fizikai tankönyvek nem alkalmazkodnak a fennálló viszonyokhoz. Nagyon helyesen elitéli azt az üzleti szellemet, mely a tankönyv gyártásában meg­nyilvánul. A polgári fiúiskoláról szóló rész beszámol az óv történetéről, istenitiszteletről, iskolalátogatá­sokról, ünnepélyekről, egészségi állapotról, az idén először rendezett rajzkiállításról, gyorsiró kurzusról, a népkonyháról és ingyen fürdőről. A tantestületnek összesen 17 tagja volt. A tan­anyag részletes kimutatása után a növendékek név- és érdemsora következik. Volt az intézetnek összesen 87 (tavaly 98) tanulója, vallásra 55 izr., 18 róm. kath., 5 ref. és 9 ág. hitv. ev., anya nyelvre 84 magyar és 3 német. Városunkbeli 38, megyebeli 16, sokan voltak Vas- és Sopron­megyéből 13, illetve 12-en. A tanulók előmenetele : Kitűnő 4, jeles 20, jó 31, elégséges 14, elégtelen 13 — íi'9 ü/o> (tavaly 15 3°/ 0) ami szép eredménynek mondható. Kitűnők voltak az I.-ben: Schlesinger Sándor, a Il.-ban : Franki Béla, a III.-ban : Selinkó Mór, a IV.-ben: Jakobovits Márton, Singer Márton. Külön fejezet adja elő a magántanulók tudnivalóit, másik feje­I zet pedig a tantervkülönbözeti vizsgálatról szól. Az elemi iskoláról szóló rész a rendes ada­tokon kivül nagy elismeréssel szól a Fillér Egyesület jótékony működéséről. Mint „fontos kulturhistóriai adatról" (! ?) emlékezik meg az elemi isk. igazgató héber nyelvtanának megjelené­séről. Közli az értet-ítő azt az elismerő levelet is, melyet ez alkalommal Kemény Béla v. jegyző a szerzőhöz intézett. A tanítótestület idén is 11 tagból állott. A tanítás terve után következik a tanulók név­és érdemsora. A leányiskolába 180-an (tavaly 155-en), a fiúiskolába 162-en (tavaly 161 en) jár tak. Túlzsúfolt a 8 osztály közül egy sem volt. Anyanyelvre 340 növendék magyar, 2 német volt, helybeli 318, vidéki 24 54-en kitűnő, 68-an jeles, 95-en jó, 64-en elégséges eredményt értek el. Bukott 41 = 12-7°/ 0 ~ (tavaly csak 8*5%). Legtöbb kitűnő tanuló volt az I. fiu ós III leányosztályban 10, legtöbb elégtelen a II. fiú­osztályban 12, s a II. leányosztályban 7. A főgimnáziumi jeles tanulók névsorából múlt heti számunkban tördelési hibából kimaradt Jilek József I. o. t. neve, amit most pótolunk. A VÁROSHÁZÁRÓL. § Virilisták 1909-re. Most készült el az 1909. évi városi virilisták névjegyzéke, melyet annál inkább is közlünk, mert a jegyzék a tava­lyihoz képest tényleges változásokat tüntet fel. (A *-al jelzettek adója kétszeresen számít.) Gr. Esterházy Pál, Pápai takarékpénztár, Pápa városi és vidéki takarékpénztár, gr. Esterházy Móricné, Gaál Gyula*, Wittmann Ignác, dr. Kluge Endre*, gróf Esterházy Sándor, dr. Antal Géza*, Hanauer Zoltán*, dr. Domonkos Géza*, Steinberger Lpót*, Báron Jakab, dr. Koritschoner Lipót*, Mádai Izidorné Gyurátz Ferenc*, dr. Kende Ádám*, Saáry Lajos*, Galamb József*, Jákói Géza*, Dunántúli ref. főis kola, dr. Ló'wy László*, Lippert Sándor, Barthalos István, Kluge Károly, Zurka Déuesné, Wallenstein Dániel, Mikovinyi Ödön*, Horváth Lajos*, Beck Zsigmond, Iglauer János, Kis József*, özv. Blau Adolfné, özv. Hanauer Béláné, Kellner Dávid, Sült József*, ref. egyház*, Kellner Vilmos, Bánóczi István*, Kriszt Jenő, dr. Grósz Lajos*, Fleischner Simonné, özv. Obermayer Józsefné, PíacseK Gyula*, Krausz József M. fia és társa, Braun Ignác, dr. Reclinitz Ede*, Németh István*, Karloviéz Adolf*, özv. Kreizler Józsefné, Mattus György, Billitz Ferenc*, dr. Hirsch Vitinos*, Néhman Gábor, Stein Vilmos, Fischer Adolfné és fia, özv. Veisz Adolfné, Sebestyén Dávid*, Csernusák Andrásné, Krausz Mór, Vallás alapitv. urod., Veszprémi káptalan, Barcsi József* dr. Csoknyay János*, dr. Horváth József*, Körmendy Béla*, Ág. hitv. ev. gyülekezet, Bőhm S amu, Stankovanszky Imre, Schlesinger Rezső, Sehvartz Márton, Bőhm Ignác, özv. Soós Dánielné, Faragó Jáuos* Nagy Vilmos, Rechnitz Béla, dr. Kap° asy Lucián, Gaál János, Baráth Zoltán*, Bottka Jenő. üngár Sámuel, Vári Szabó Elemér, dr. Hoff­ner Elek, Perlaky Géza, özv. Kverka Lászlóné, özv. Blum Mórné, Krausz Gyula. Póttagok : Dr. Csehszombathy László*, Hor­váth Kálmán, Kis Ernő*, Singer Samu, Csillag Károly, Koritschoner Adolf, Nagy Istváu, Pápa vidéki ker. fogy. szöv., Róra. kath. hitk., Klein József, Kobera Károly. § Az 1909. évi költségvetés. A városi tanács folyó hó 5 én állította össze a városnak 190t. évi költségvetését. A költségvetést a városi tanács tárgyalta. Beállította a költségvetésbe a hitközségeknek eddig évenként kiszolgáltatott '/"''.000 korona összeget teljesen, de azon meg­jegyzéssel, hogy ezt a hitközségi segélyt csaki 8 1909. évre szavazza meg a képviselőtestület. Be­állította továbbá a képviselőtestület határozata folytán, a kataszteri felméréssel járó első évi költségeket is, 7000 korona összegben. Ezzel természetesen 4 százalékkal emelkedik a pótadónk. Az összes kataszteri felmérési költségek, mint értesülünk, mintegy 43.000 korona összegre fog­nak rúgni. Ennek az összegnek első részletét, 7000 koronát javasolja a városi tanács a jövő évi költségvetésbe felvenni. § A vadászati haszonbérnek a tagfelügyelők közt leendő kiosztásáról szóló képviselőtestületi határozatot a vármegye törvényhatósági bizott­sága a tiszti főügyész fellebbezése folytán fel­oldotta. Ám a határozat, mellyel e feloldás történik, olyan jellegű, amely kétségtelenné teszi, hogy a törvényhatóság nincs ellene, hogy a fel­osztás mégis csak a helybeli gazdaközönség által kivánt módon történjék. Utasítja ugyanis a törvényhatóság a képviselőtestületet, tartson tüzetes vizsgálatot annak megállapítása céljából, hogy az az arány, melyben a vadászati haszonbér ki­osztásra kerülne, kimutatható-e. E célra a tag­felügyelők birtokkönyvei és a kataszteri birtok­nyilvántartás rendelkezésre állván, az ügy köz­megelégedésre lesz megoldható. § Kisajátítási eljárás. A városi képviselő­testület határozata értelmében a v. tanács az igazságügyminiszterhez kérvényt intézett, melyben kéri, hogy a Keskeny Pál-féle ház kisajátítására a kisajátításhoz szükséges engedélyt adja meg. E háztelekre a városnak tudvalevőleg a Zrinyi-utcá­nak a Batthyány-utcáig leendő meghosszabbításá­nál lesz szüksége. § Szőlőbirtokosok figyelmébe. Mindazon szőlőbirtokosok ós bortermelők, kik a boritaladó kedvezményre igényt tartani óhájtanak, akár ki vannak egyezve, akár nincsenek, a f. évben re­mélhető termésüket f. hó 16-tól kezdve legkésőbb f év szeptember hó 15-ig Pápa város fogyasztási adóhivatalánál bejelenteni annál is inkább el ne mulasszák, mert későbbi bejelentések tekintetbe nem vehetők, és bortermésük megadóztatásánál az italadó-árszabás volna alkalmazandó. Pápán, 1908 augusztus hó 6-án. Blum Miksa főügynök. § Hirdetmény. Pápa város háztartásának és közs. közmunka pénztárának 1909. évi költség­vetése, továbbá az 1909. évi közs. közmunka­összeirás a számvevőség jelentésével együtt az 1886: XXII. t. c. 125. §-nak megfelelőleg f. évi augusztus hó 10-től fogva 15 napon át a szám­vevői hivatalban közszemlére kitéve lesz, — a költségvetés ellen az észrevételek, a közmunka­összeirás ellen pedig a felszólalások ezen időtartam alatt a polgármesteri hivatalnál Írásban beadha­tók. Pápa, 1908 augusztus 6. A városi hatóság. § Építési engedélyt nyert Gergál Antal a Döbrentei-utcán földszintes lakóházra. MIT lül L VK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer Minden külföldit fölülmúl o TlíinV|aÍ hazánk természetes * mM [ szénsavas-vizek királya ÁGNES FnnUQQ Millenniumi nagy éremmel -JUllltb . ki tün tetve. 'ZZIZZ^. Kitűnő asztali-, bor- és gyógyvíz, a gyomorégést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valódi áldás gyomor­Kedyelt borvíz ! oicsóbbT^zódayiziiéi! Mindenütt kapható? Főraktár Oszwald János urnái Pápán. = í 1) ===== Főraktár Oszwald János urnái Pápán.

Next

/
Thumbnails
Contents