Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-08-01 / 31. szám

volt az V. 69, a IV. 66 és a VI. 65 növendék­kel. Párhuzamos volt az I. és II. osztály. Elkelt volna még párhuzamosítás az V.-ben is. Vallásra nézve a tanulók közt volt ref. 304, ág. hitv. ev. 68, unit. 1, r. kath. 67, izr. 107, anyanyelvre mind magyar. Illetőségre nézve 137 helybeli, 94 megyebeli, a többi a Dunántúl különböző vidékei­ről. A szülők polgári állásra: 14 nagybirtokos, 136 kisbirtokos, 5 nagyiparos, 48 kisiparos, 4 nagykereskedő, 38 kiskereskedő, 52 köztisztviselő, 129 más értelmiségi, 4 katona, 22 munkás, 52 magánzó stb. Magaviseletből 453-an kaptak jó, 82-en szabályszerű és 4-en kevésbbé szabályszerű osztályzatot, tanács folytán eltávozott 1, kizáratott 3 tanuló. A tanulásban tett előmenetelről ez a statisztika számol be: mindenből jeles 38, jó 114, elégséges 271, egyből elégtelen 56, kettőből 35, többől 29; a bukottak összes száma 120 = 51-8%, ami a tavalyihoz képest 4 5°/ 0 javulást jelent s az országos átlagon jelentékenyen alul van. Itt közöljük a jeles tanulók névsorát: I. a) Csapó József, Csizmadia Aladár, Füri Mihály, Szalay László. I. b) Kis Albert, Kis Imre, Rak­sányi Zoltán, Szutter Béla. II. a) Balassa Miklós, Rózsás József, Tóth Sándor. II. b) Farkas István, Kis Károly, Kolonits József, Sauer Oszkár. III. o. : Buxbaum Sándor, Horváth Elek, Járdánházy Béla, Saáry Lajos, Tapsonyi Sándor. IV. o. : Cseh-Szombathy László, Petőoz István. V. o. : Blum Lajos, Falusy Gusztáv, Győri Elemér, Hor­váth Sándor, Mokos Kálmán, Schischa Miklós, Szalay Ferenc, Vámos Géza. VI. o : Kluge Endre, Kőrös Kálmán. VII. o. Fodor György, Heimler Viktor, Koh n M. Jenő, Laufer Mihály, Seelen­freund Viktor, Simon András. Szabó Sándor. VIII. o. Édes István, Kovács Sándor, Politzer Miksa, Takács Béla. A jutalmazásokról, tandíjmentességekről és köztartási segélyekről szóló fejezet után a gimn. ifj. egyesületekről szóló jelentések jönnek. A se­gítő-egyesület, mely idén Fejes Zsigmond szemé­lyében új elnököt kapott, 102 tanulót segélyezett. Az egyesület vagyona 7632 K. A konfirmált iíjak egylete Rácz Kálmán, a tornaegylet Rácz Dezső vezetcse alatt tevékenyen működött. A szertárak és gyűjtemények igen szépen gyarapodtak. I^y az ifj. kis könyvtár 71 kötettel, a rajzszertár 160 K értékben, a régiségtár 210 darabbal, a természet­rajzi szertár 850 K, a természettani 123 K, a képgyűjtemény 136, a tornaszertár 150, a filologiai múzeum 147 kor. értékben. Legnagyobb gyara­podást természetesen a most már nyilvános könyv­tár mutat. 848 kötettel szaporodott s törzsállo­mánya jelenleg 34951 drb. Borsos István konyv­tárnok beszámolójában örvendetes jelenségkép említi meg, hogy a könyvtár használata jelentéke­nyen emelkedett, megfordult a könyvtárban 1384 látogató, kikölcsönöztek 1900 drb. könyvet és kéziratot. A főiskolai egyesületek közül úgy a Gáty Zoltán vezetése alatt álló énekkar, mint a dr. Kapossy Lucián vezetése alatt álló kópzőtársulat és gyorsírókor szép eredménnyel működtek. Mű­köd ésök különben jórészt a nagyközönség szeme előtt, elismerő kritikája mellett folyt le. Az ösztön­díjak és alapítványok dús jegyzéke idén özv. Mé­száros Lajosné, továbbá Galamb József és neje Lázár Laura alapítványával bővült. A köztartáson 44 papnövendék, 288 gimnázista és 12 képezdész nyert ellátást. Ezek közül díjfizető 344 volt, in­gyenes ellátásban 56-an részesültek. A teljes ellá­tás díja idén is 160 kor volt. A jövő tanévre szóló értesítés zárja be a nem kevesebb mint 262 oldal vastag, diszes ki állítású értesítőt, melynek szerkesztését Thury Etele theol. akad. és Faragó János főgimn. igaz­gatók mindenre kiterjedő gonddal és nagy szak­tudással végezték. A YÁROSHAZAROL. § A fogyasztási adóhivatal tisztviselői folyamodványt nyújtottak be a regále-bizottsághoz, melyben kérik, 1. hogy a villamos-telep alkalma­zottainak mintájára a magántisztviselők országos nyugdíj-egyesületébe való Beiratással a város az ő jövőjüket is biztosítsa, 2. hogy havi fizetésük fix összegét az eddiginél nagyobb összegben álla­pítsa meg s egyidejűleg lakbérilletményt állapít­son meg; nem kérnek ez által az eddiginél na­gyobb díjazást, mert a nagyobb fix fizetés az évnegyedenként kiosztatni szokott jutalékban találja fedezetét ; csupán mig egyrészt a havon­kénti díjazás által azt akarják elkerülni, hogy mint az eddigi rendszer mellett történt az év­negyedes osztalék megkapásáig adósságot ne kell­jen csinálniok, másrészt a lakbérilletmény meg­állapításával fizetésük e részét az állami adótól mentesíteni akarják. Ezen új fizetési rendszer szerint Blum Miksa 2400, Brenner Ferenc, Nóvák Ödön, Szita Gyula 1800-1800, Weisz'Sámuel 1600 korona fizetést, az előbbi négy hivatalnok 400, Weisz pedig 300 korona lakbért kapna. — Nincs kétség felőle, hogy a fogyasztási adóhivatal hivatalnokainak e kérelmét az illetékes testület teljesíteni fogja. Egyrészt azért is, mert tulajdon­képeni terhet a városra csupán a magántisztviselői nyugdíjilleték fizetése ró. Azt pedig, hogy a város egyik hivatalnoki karával kevesebb méltányossá­got akarna gyakorolni, mint gyakorolt a másikkal (értjük a villamos-telep hivatalnokait), azt nem is tudjuk elképzelni. Másrészt tekintetbe veendő az is, hogy a jövedék a városnak legnagyobb jövedelmi forrása s ennek becsületes ós pontos kezelése — amint az jelenleg történik — a város részéről elismerő méltánylást érdemel. § A csatornázási terveket dr. Forbáth Imre műegyetemi magántanár f. hó 28-án felülvizsgálta. Szerinte a tervek átdolgozásra szorulnak; hogy mennyi volna az általa eszközlendő átdolgozás díja, arról értesíteni fogja a polgármestert. § A város felmérése. A kataszteri hivatal vezetője Deli Béla felügyelő értesítette a várost, hogy a város belső és külső területének három­szögellése és felemérése mintegy 42.000 korona költségbe kerül, a város térképének nagy léptékben elkészítéséért pedig 15.000 K-t kell fizetni. Hogy ily cimen ekkora kiadásunk lesz, azt senki előre nem gondolta. De ha -már ekkora summát kell fizetnünk, aminthogy kell, mert ha új kataszteri felmérésére kerül a sor, az utolsó község is fizet, akkor végeztessük a munkát csakugyan inkább most, mint 3 év múlva, amikor sorrend szerint ránk kerül a felmérés sora. így a fizetésen is előbb túlesünk s a városnak meglesz végre a hiteles térképe. § Építési engedélyt nyertek a héten : Fa Alajos Vörösmarty utca 11. földsziutes lakóházra, Gergely Károly a Bakonyere-utcán földszintes lakóházra és Engel Lipót Szentilonai utca 9. műhelyépítésre. § Hirdetmény. A legtöbb áll ami adót fizető városi képviselők 1909. évi névjegyzékének kiigazí­tására kiküldött bizottság f. évi augusztus hó 6-án d. u. 3 órakor a v. főjegyzői irodában ülést tart. Felhívja a bizottság az adózó közönséget, hogy érde­kei megóvása céljából a fenti időben az ülésen je­lenjék meg. Pápáu, 1908. évi julius hó 31-éu Kiigazító bizottság. TARKA ROYAT. Tintacseppek. (Kinek nem kell gondolkozni ? — Az ikrek. — A leg­kiválóbb tanuló.) A mai szabadgondolkozó világban természe­tesen mindenütt, minden társaságban a szabad­gondolkozásról folyt a szó. Egyik vitázó társaságban is erről beszéltek és azt tárgyalták, hogy a szabadgondolkodók ügye sokkal jobban állana, ha gazdag emberek is tagjai volnának a szabadgondolkozó-egyesületnek. — De jó is a gazdag embernek! — mondja az egyik. — Már miért volna olyan jó ? — kérdi a másik. — Mert, aki gazdag, annak egyáltalában nem kell gondol hoznia \ -— feleli az erős meg­győződésű szabadgondolkozó. Nem nagyszabású, de nem is kalandos Franz X. Wels bécsi és Wolfmüller müncheni mérnökök terve, akik megelégesznek 200 méteres sikló­repüléssel, ami abban áll, hogy egy motornélküli kettős fedelű Chanute-Herring-féle sárkányba bele­kapaszkodnak és egy dombról leszaladnak, hogy a felemelkedéshez szükséges sebességet elérjék. Ugy látszik, a legtöbben még a németek között is a motoros sárkány és motornélküli siklórepülést tartják olyannak, amely az egyéni repülésnek leginkább kedvez. Repülőgéppel ugyanis még jó hosszú ideig csak egy ember tud fel-, szállani. A súlypont elhelyezése és annak a repülés tartama alatt való megőrzése kizárja, bogy társaságok szálljanak lel és onnan gyönyör­ködjenek a tájék szépségeiben. Pedig a császár azt kivánja, hogy ne csak ^egy-két szál ember kóvályogjon Belfort meg Ver­dun manier-jei és fortjai fölött, hanem ezerszámra hemzsegjenek azok és bőviben legyenek a pár száz kilós dinamitbombáKuak. Ilyeneket azonban csak a nagy emelőerejü, széllel bélelt aluminium­ezivarok hordozhatnak magukkal, mint fantasztikus elhok gomolyogván a kiszolgáltatott város felett, hogy tűzeső gyanánt bocsássák le az iszonyú terhet. Nem való ilyenekre a csekély hordóképes­ségü repülőgép, amely nem is járhat olyan maga­san, hogy egy-kettőre le ne puskáznák a benne ülőt. Az aeroplan a gázballonnal szemben speciá­lisan luxuscikké fejlődik, mint az automobil. De azért még messze van ám az az idő, mikor szerel­mes párok a levegőbe röppenhetnek, hogy „végre egyedül" lehessenek és körülbelül ilyen messze van az az idő is, mikor egy ilyen légi szalon­kocsiban turbékoló párhoz beszól a finánc, hogy esetleg „nincs elvámolni valója ?" Mert föltehet­jük, hogy a levegőben éppen ugy vámot fognak szedni, mint itt a földön ; hisz' éppen ezért dol­gozik Zeppelin is azonkívül, hogy minden eset­leges francia revanchenak elejét akarja venni. A repülőgépnek nem közvetlenül lesz gazda­sági hatása. Csak amennyiben a hadviselést megnehezíti és azt kockázatossá teszi még a magát fölényben érző félre is, előmozdítja a béke iránt való hajlandóságot. Ne gondoljuk hát, hogy az áthelyezett hivatalnokok négy szoba bútorokat pakkolnak fel a Tauszky & Comp. butorszállító aeroplanjaira és ne várjuk, hogy a Banjaluka­Budapest-i „légvonat"-ból teletűzdelt övü bosnyá­kok szállanak ki, hogy Bécsben készült „honi ipari" termékeikkel hódítsák meg a vásárló baka, é c; szo jaláuy közönséget. Sőt a nyárspolgároktól lefelé, élünkön a „Fliegende Blátter"-rei, kár­örvendően fogunk humorizálni, mikor a szárnya­szegett felső tizezerbeli lezuhanását hozza az újság. Ilyenkor elégedetten dörzsöljük a kezünket, mig a légben vivott háborúk alkalmával felhábo ­rodva citáljuk Schillert : „Musst du Tod und Jammer senden . . . bis herauf zu mir ? Raum für alle hat die Erde! . . . Mondanom sem kell, hogy minden citátum hiábavaló lészen. Mert ez a világ sora, hogy sok­féle cimen tombolja ki magát az emberiség, mig eljut arra a magaslatra, amely valószínűleg ki van jelölve és amelyhez, ugy lehet az utolsó lépcsők egyike a repülőgép, akár Zeppeliné lesz a diadal­mas, akár a többieké. MIT IGYUNK? Igy^k mohai Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre legbiztosabb óvószer. ÁGNES-1 forrást, ha gyomor-, bél- és légcsőhuruttól szabadulni akarunk. forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk. (2) forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A mohai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdús savanyúvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyúvíz; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő ezere a legkülönfélébb gyomor-, lég-cső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus, cholera, megkíméltettek azok, a kik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Ágncs-vizzel éltek. Legjelesebb orvosi szak­tekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélhteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telített víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb Vidéki városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. .-A forráskezelöséy. Vtf^Itf In*!**/"! W • Kapható minden lüszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. • . Főraktár Oszwald János urnái Pápán. ImCUf üli "vt w RMi é

Next

/
Thumbnails
Contents