Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-07-11 / 28. szám

magunk elé a nyári embert például zöldnek, ter­mészetesen átvitt értelemben. De lehet át nem vitt értelemben is zöldnek képzelni a nyári em­bert. Képzelődni mindenkép szabad, ezért még nem hurcolnak a vérpadra, vagy mi ennél még rosszabb lehetne, nem kerülünk az adókivető bizottság elé. Hát igen ! a nyári ember, ő az, aki folyton panaszkodik. Ha a nap süt borzasztóan, (zárjel közt legyen mondva, magam sem tudom, hogyan süthet a nap „borzasztóan") akkor mindenkit elfog az utcán, a kávéházban, a sörödékben, az uszodában (mellesleg megjegyzem, hogy a nyári ember mindenütt megszokott fordulni, egyéb dolga nem lévén) és nagy sóhajok közt nyögi : „ Phű, de meleg van, kéne már egy kicsi eső." Ha az eső esik s eltart pár napon át, akkor ismét megjelen a nyári ember: „Borzasztó egy idő, micsoda nyár ez? Hát nyár ez?" Ha szél van, akár egy kicsi szellő, akkor azt elnevezi számumnak, szirokkónak és bele képzeli magát a Szahara pusztába, vagy az olasz tengerre és kész volna a fejét a homokba bevájni, ha hirtelen találna annyi homokot és ha történe­tesen a fejét nem sajnálná. Aztán eldicsekszik, hogy ő most szabadságon van. (Pedig mindig szabadságon van.) Hogy ide­oda megy fürdőre, a Tátrába, Olaszországba, Japánba, Khinába s itthon marad szépen és tovább jajgat, nyög és panaszkodik. Miután nem tudja mivel üsse agyon az időt, mindennap elmegy a moziba 8 közben egyre­másra lekritizálja a mozgóképeket. Panaszkodik, hogy micsoda unalmas dolog a mozi, de azért elmegy minden este s ő mulat, röhög a legosto­bább dolgokon is a legjobban és azután szörnyen haragszik. A nyári embernek semmi sem tetszik. Dühös, ha az utcán a port kell, hogy nyelje, dühös, ha megöntözik az utcákat s ő besározza a cipőjét. Dicséri a póstapalotát, mert vastag a fala és hűset tart, ellenben megkritizálja a szemben levő ház fakerítését, pedig azon szabadon jár a szél. Rettenetes felforgató eszméi vannak egyik perc­ben és viszont a legcsökönyösebb konzervatív a másik pillanatban. Szóval zöld, tehát meg van benne a nyári motivum. Ilyen a nyári ember, akiben ráismerünk mind magunkra, akik ide vagyunk kötve és kényszerülve vagyunk a majd forró, majd hideg, majd szeles, de végtelenül unalmas és esemény­telen nyarat itthon keresztül „élvezni". Az ugorka­szezónban benne vagyunk tehát, ami ezen az iráson is meglátszik. Bárd. — Akkor ment ki az ón két fiam is. Egy­szer már hazajöttek, de meg kimentek s most vagy látom őket valamikor vagy sem. A többi halászok pedig azóta egyre ezt hajtogatják: ha már a gazda­gok ráéheztek a szegénység keresményére is, hát: száradjon ki a Balaton ! És látja az űr, az átok­nak foganatja van. Mert igaz, hogy már előbb kezdettapadni a viz, de én jól megvigyáztam: attól fogva jobban vissza húzódik. Nézze csak az ür ott a révfülöpi partokat, Nem voltak azok olyan maga­sak ennekelőtte tizenöt-husz esztendővel. Emitt a zalai nádasok bent voltak a vizben, most kinn ülnek. Én gyakorta elhajóztam a somogyi partokra is. Megszoktam ezt a vizet, nem tudok élni nélküle. Hát csak elnézem: ott a viznek már széles homok­rámája van. És a homok, megvigyáztam, évről­évre szélesedik. Apad a Balaton, mondo az átok-m nak foganatja van. Az unokáink megérik, hogy nem lesz itt egy csöpp se. És amíg az öreg beszélt, a mosolygó ég arca komollyá változott, lassan beborult. A Nap boszú­san húzódott a mögé a felhő mögé, mely nagy tömegben vándorolt Somogy felé a Bakonyról. A parti hegyek : a Szentgyörgy, a Badacsony, a somogyi halmok mind komor szint cseréltek s alat­tuk a fürdőhelyek, mint fekete foltok látszottak a viz közepére. Távol a Tihanyi-félsziget, évezre­dek komor tanuja, boszus egykedvűséggel könyö­költ be a tóba s bámult maga elé. A vizén borzongás futott végig s a hullámok nyugtalanul verdesték a magas partokat. A partok lebámultak a vizre s valamit nyögve mondtak az erőlködő haboknak. A bakonyi szél egyre hangosabb lett s összevegyülve a somogyi szellőkkel, most fenyegető­leg, kárörvendőleg egyre ezt zúgta-búgta: apad már a Balaton ! . . . Magyarul levelez a német. Hogy azonban hogyan, azt a következő kör­irat bizonyítja, melyet mint érdekes kuriózumot az utolsó betűig híven az eredeti szöveghez itt reprodukálunk, megjegyezvén, hogy e csábító szövegű felszólítást több pápai uri ember is meg­kapta : , VIRIBUS T. c. UNITIS" Bécs, postabélyeg kelte. Egy különös fenséges ünnepélyre fölszerel­nek ez évben az osztrák népei, ő cs. és kir. apostoli felsége I. Ferencz József király a 60 éves uralkodási évforduló alkalmából. A fenséges ural­kodó kívánatára ezen kitűnő mű az örömévről a gyermek jólétére legyen fordítva. A „Viribus unitis" segédegylet tüdőbetegek­nek az osztrák királyságban és országban abban az értelemben, mivel az embernek küzdése a leg­nagyobb ellensége, a gümőkor, a zászlóra irva lett,' szándékája van elejétől a gyógymodu tevékenysége a gyermekkora továbbra kialakítani, a bizonyított tényekről kimenve, hogy már az ifjú korában használandó Prophylaxe a legjobb sikert mutat­kozott és a gyógyulási százalék a gümőkori beteg gyermekeknél sokkal messzebbre áthaladja mint a felnőtteknél. Különös súlyt fektet az egylet az eltávolításra a gyermeknél gümőkori családokról, ahol mindig fertőzés ki van állva, ez alkalmából már tárgyal egy gyermekmenhelyre a XVI. kerü­letben Bécsben. Miután tevékenysége egy további kialakításra a segédegyletnek a fent nevezett értelemben ma gasabb követelmények anyagi eszközre az egylet­nek, mely a legnagyobb része jótékony jóltevőkre van utasítva, állítja, ugy kérelmére kiadásra jó­tékonycélu bélyegekről elhalt Ő felsége Erzsébet királyné képével a cs. kir. kormányról engedé­lyezve lett. A segédegylet „Viribus unitis" ezennel bátorkodik az eladási irodából, mellékelve 50 darab Erzsébet-bélyeget á 4 fillér azon • alázatos kérelemmel átnyújtani, hogy szíveskedjék a meg­vevés és használásról az ő kezdet műhöz, küzdés a gümőkór az ifjú korban, csekélységgel hozzá­járulni. A bélyeg, amelyért mi előállításra nagyobb kiadásra nem néztünk, Úrban József műépítész tervrajza után ós Schirnböck Nándor akadémikus rézmetsző által, acélból vágva, a cs. és kir. udvari ós államnyomdában nyomva, lett Mély tisztelettel Dr. Larisch Hans gróf elnök. Larisch-Larlsch Henriette grófné elnökné a hölgyosztályról. HETI ÚJDONSÁGOK. Felkérjük mindazon t. előfizetőinket, akik a nyár folyamán állandó tartózkodási helyüktől távol lesznek, s a lapot nyaraló­helyükre óhajtják küldetni, hogy ebbeli szándékukat a cim pontos megadásával kiadóhivatalunk vezetőjével egy levelező­lapon tudatni szíveskedjenek. — Miniszteri elismerés. Józsa Károly tanítóképző-intézeti tanárt saját kérelmére a val­lás- és közoktatásügyi miniszter nyugdíjazta s ez alkalomból neki a tanügy terén több mint harminc évi eredménydús működéséért Írásbeli elismerését ós köszönetét nyilvánította. — A leányegyesület közgyűlése. Múlt vasárnap délután tartotta meg a leányegyesület ez évi rendes közgyűlését. A már előre haladott szezón ós a rossz időjárás okozhatta, hogy — sajnos — nem sokan jelentek meg a közgyűlésen, melyről a következőkben számolunk be. A köz­gyűlést Bosenthal Franciska, az egyesület elnöke nyitotta meg néhány szóval és hosszabb beszéd helyett Luciánnak egy kis krokiját olvasta fel, mely találóan humorizálja a mai közművelődési viszonyokat, melyeknek élére a közművelődési tanácsot akarják állítani. Majd az elnöknő meg­köszönte a helyi sajtó ama orgánumainak támoga­tását, melyek a leányegyesület működését figye­lemmel kisérték; valamint mindazoknak, akik bármi tekintetben az egyesületet céljaiban elősegí­tették, meleg szavakban mondott köszönetet. Ezu­tán Deutsch Elza titkár olvasta föl jelentését, mely részletesen számol be az egyesületi életről. A jelen­tés nagyon részletesen öleli föl mindazt, amit az egyesület egy évi működésében a szép, jó ós igaz nemes eszméinek terjesztésére áldozott. Szép és hálás szavakban emlékszik meg az elnöknőről, akit ismét megnyertek az egyesület vezetésére. Végül Lázár Vilma pénztáros az egyesület vagyoni állapotáról szerkesztett gondos jelentését olvasta föl. Megemlítjük még, hogy szóba került a könyv­tár megnyitásának kérdése is. A közgyűlés elhatá­rozta, hogy a jövő szezónban a tagok rendelkezé­sére álljon a könyvtár. Ezzel a gyűlés be is feje­ződött. — Vármegyei szövetségek gyűlései, t veszprémvármegyei tűzoltószövetség az elmúlt hét keddjén Siófokon a községháza tanácstermében tartotta meg 15-ik évi rendes közgyűlését. A gyűlés főbb mozzanatai voltak: dr. Óvári Ferenc orsz. képviselőnek szép elnöki megnyitó beszéde, melyet a megjelentek lekötött figyelemmel hall­gattak. A szövetség működéséről, valamint a pénz­tári jelentésről és a tüzrendészeti felügyelők jelen­téseiről a közgyűlés tudomást szerzett. Ezután a tisztikart újították meg. Az elnökség tagjai és a járási tüzrendészeti felügyelők a régiek maradtak. A veszprémvármegyei orvosszövatség múlt hét szerdáján tartotta meg évi rendes közgyűlését Enyingen, dr. Vadnay Szilárd megyei főorvos elnöklete alatt. Az elnöki megnyitó után dr. Rétby Ede veszprémi orvos, az orvosszövetség titkára olvasta föl titkári jelentését. Behatóan ismerteti a munkásbiztosító pénztárakkal kötött egyezsége­ket és széles alapon vázolta az 1876. évi törvény egy nagyjelentőségű fejezetének revíziójáról szóló törvényjavaslatot. Kiemeli a melegséget, amellyel a javaslat a parlamentben a belügyminiszter által indokoltatott. Vázolta az orvosok szolidaritásának céltudatosságát, mely a közegészségügy állami és társadalmi rendezésének teljesedését jelenti. Több folyó ügy tárgyalása után a tisztújítást ejtették meg. Elnök lett: dr. Vadnay Szilárd (Veszprém). Alelnökök : dr. Bélák Sándor (Enying), dr. Kövi József (Pápa) és Metzger Ede gyógyszerész (Vesz­prém). Titkár: dr. Rétby Ede (Veszprém). Pénz­táros : dr. Bartha Gyula (Ziro). Ügyész: dr, Csomasz Béla ügyvéd (Veszprém). A választmány tagjai Pápáról : dr. Csehszombathy László, Karlo­vitz Adolf, dr. Lovy László és dr. Rechnitz Ede. — Renoválják a bencés-templomot. A bencések tisztes templomát erősen megviselte már az idő. Mióta az új gimnázium elkészült, főkép nagyon kirivó lett az ellentét az ódon templom s a modern iskolaépület között. Ezért renoválják most a templom külsejét. A munkálat pár hétig el fog tartani. — Kinevezés. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter Cziller Péter, Horváth Pál postasegéd­tiszteket, a X ik fizetési osztály Ill-ik fokozatába ellenőrökké kinevezte. — Harmadik párhuzamos osztály. A főis­kolai igazgató-tanács múlt heti üléséről szóló hír­adásunk kiegészítéséül közöljük, hogy az igazgató­tanács a főgimn. tanári kar javaslatára az I. ós II. osztályon kivül a III. osztálynak párhuzamosítását is kimondotta. Az új osztály természetesen új tanerő alkalmazását is teszi szükségessé, amire az elnökség felhatalmazást kapott. — Az új postaépület. Posta- és távirda­hivatalunk augusztus hó 1-én költözik be új helyi­ségeibe, Adamovich Lázár Kossuth utcai bérhá­zába Az immár teljesen készen álló épület valódi ékességéül szolgál az újonnan megnyitott utca­résznek. Nem hivalkodó ornamentikával, de Ízléses egyszerűségével imponál és dicséretére válik az építtetőjének, valamint főkép az építőmesternek, l<a Mihálynak. Most dolgoznak a belső berende­zésen, mely pár hét leforgása alatt szintén készen várja a régi, kellőleg megunt helyéről elköltöző postát. — Szabadgondolkozók mozgalma. A Szabad­gondolkozás Magyarországi Egyesületének pápai tagjai — mint már említettük is — mozgalmat indítottak ez egyesület helyi csoportjának megala­kítása érdekében. E tárgyban folyó hó 12-én, vasárnap délután 4 órakor a Jókai-kör helyiségé­ben értekezletet tartanak. Ez értekezleten a kez­deményezők részletesen ismertetni fogják céljukat s az értekezlet azután határozni fog a követendő eljárásra vonatkozólag. Az értekezletre szóló meg­hívót dr. Cseh-Szombathy László orvos, dr. Györké Sándor ügyvéd ós Sarudy György főgimn. tanár I irták alá.

Next

/
Thumbnails
Contents