Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-05-23 / 21. szám

vállalni, s mintegy gazdasági alkalmazottnak, vagy első cselédnek lenni, hanem állást, hivatalt fognak keresni és beteges önérzettel fognak hivatkozni a földmives-iskolákban szerzett képesítésre és bizonyítványra. Hogy a kisgazdákat kellőképen felsegítsük, és azoknak érdekeit istápoljuk, szükség van arra is, hogy a földmívelésügyi kormány megfelelő és elsőrendű vetőmagvakról gondoskodjék. Ez merész kívánság, de bárminő merész, ennél életrevalóbb és aktuálisabb kivánság a kisgazdák felsegélyezése érdekében nincs. A íöldmivelésügyi kormány nak vetőmag-állomásokat kellene szervezni — ta Ián vannak is — és ezek a vetőmag-állomások lennének épen a foldmívesiskolák magtáraiban. Azok termelnék, azok közvetítenék a kisgazdák nak azokat a vetőmagvakat, még pedig nem olyan horribilis áron, amelytől az a kisgazda visszariad, — nem mondom, hogy most így közvetítik — hanem lehetőleg a piaci árnak megfelelőleg, kevesebb nyereséggel és ha lehet olyanformán, hogy a kisgazda az ő termékeinek értékesítése alkalmával egyúttal beszerezhesse könnyű szerrel a ve őmagvakat. A másodikrésze annak, amivel én a kisgazdákat és közégpirtokosokat felsegíteni és támogatni óhajtom és kívánom, az, hogy sziveskedjék a földmívelésügyi kormány közös legelőket beszerezni és az országnak legnagyobb részében megszerezni. Erre vonatkozólag Mezőfi Vilmos szoc demokrata képviselő ur tegnap szintén tett megjegyzéseket és gondolom 200.000 koronát fedezett fel a költségvetésben, mint állandóan beillesztett tételt, amely közös legelők alapítására van szánva, és azt kérdezte maliciózusan a földmívelésügyi kormánytól, hogy hogyan képes közös legelőket szerelni azoknak a községeknek, ahol nincsenek ? Az általanos vitánál elhangzott beszédekből nagyon könnyen meg lehet azt fejteni, hogy az egyik helyen előbb, a másik helyen utóbb, de lehet legelőket szerezni a kisgazdák részére ; tapasztalatból is állíthatom, hogy épen a hoszabb lejáratú kisebb bérletek megkötése, valamint a parcellázások alkalmával a földmívelésügyi kormány segítségére siethet a kisbirtokosoknak és bizonyos területet, — ha nem is tetszik annak a népnek, mert az mindent szeretne felosztani, szántani, vetni és mindenütt aratni és az ő korlátolt felfogásában a legelőt parlagnak tekinteni és kíváncsian sandít reá, hogy miként lehetne a reá eso hányadot kikülöníteni és saját gazdaságában gyümölcsöztetni, — mondom, a kormány bizonyos területet közlegelőnek kötelezőleg fentarthat. És ennek roppant Bzociális, mezőgazdasági; erkölcsi és pedagógiai értéke van. A szorgalmi időt az iskolákban épen azért nem lehet betar— Gyi Marci, menjünk. Bent a kocsi belsejében kutyakeszi Kiss mélyen horkolt. Menyus pap pedig gondolkozni kezdett. Mire hazaért Tergenyére, elhatározta, hogy ezentúl nem szereti a zsentrit, és az öreg Józsit holnap, ha kijózanodik, elbocsátja fölmondás nélkül. IV. Másnap délután Rosti Menyus plébános úr kiment az istállóba s azt mondta az öreg Józsinak: — Józsi bácsi, majd én segítek befogni. Menjünk ki, megnézzük a kukoricát. Az öregnek egy kiesit még rosszak voltak a szemei a mámortól és csak ennyit mondott: — Jól van, csak a kávémat iszom meg. Bement és követelődzőt a Klárikán. Mikor aztán megkapta, mesélni kezdett: — Ott volt a Baumgarten is. Meg is mondtam neki, hogy én nem vagyok siflisnek a pere puttya. Mert én kutyakeszi Kiss vagyok. A plébános úr ezalatt befogta a lovakat a kisbéressel és fölült a kis parasztkocsira. Ea várt, amig a kutyakeszi Kiss megitta a kávéját. tani, mert a legtöbb községben nincs közös legelő és annak a szegény kisgazdának a gyermekei naphosszat, a nap hevétől izzadva és verejtékezve, ugy, hogy nem is üdülhetnek, kénytelenek csiratehenet vezetni az árokpartokon, legeltetni és őrizni, hogy az a csiratehén este hazavigye tőgyében a vacso rát a családnak. Épen azért nagyon kell a földmívesésügyi kormánynak arra törekednie, hogy a hol nincs közös legelő, ott alakíttassék a nagy birtokból szerzett területen bérbevétel, vagy kisajátítás utján. A harmadik része annak, a mivel a kisgazdákat és a középbirtokosokat támogatni, érdekeiket megóvni és róluk a szociáldemokrácia jóakaratú érdeklődését elhárítani óhajtanám, az, hogy a gazdasági egyesületet legyen szives a földmívelésügyi miniszter úr továbbra is nemcsak úgy felkarolni, mindt eddig, de még Bókkal hatásosabb és jelentősebb módon. Már volt alkalom egy pártgyülés alkalmával erre a miniszter úr figyelmét felkérni. HOL'}

7 a vármegyei gazdasági egyesületek azt a magasztos és fenséges hivatást betölthessék, hogy a kis gazdák és a középbirtokosoknak országos szervezetei legyenek, és hogy a fölmívelés fellendítésére és gyümölcsöztetésének fokozására hatékonyan közreműködhessenek, szükséges, hogy azok a földmívelésügyi kormánynak ép úgy, mint a szegény magyar hazának nevelő, működő szervei legyenek. Nem elég, hogy ezek a gazdasági egyesületek szép napirendet állapítanak meg, megfelelő dátumon tartanak közgyűlést, és ott. egy két nagyúri tempoVal érdeklődést mutató úr megjelenik és valami határozatot hoznak. Ez nem életre való szervezet, ez nem életre való egyesülés. Bizonyos hatáskört kell ezeknek az egyesületeknek biztosítani, bizonyos hatalmat kell nekik adni, bizonyos hatékonyságot kell nekik biztosítani azzal, hogy a földmívelésügyi kormány megkeresi őket egyik-másik dologban, figyel rájuk, velük közvetíttet a népnek. Bizonyos dolgok eligazítását az egyesületek révén eszközli, és az ő jótékony hatását igen sok esetben éppen a gazdasági egyesületekkel hajtatja végre a kisgazdák és a középbirtokosok érdekében. Tudom nagyon jól tapasztalatból, t. képviselő ház, hogy eszt máris megkezdte a földmívelésügyi miniszter ur. Nagy dicséretére legyen mondva, bár nem szorúl erre a dicséretre, mert 10 évi működése alatt elég fényes bizonyítékát adta annak, hogy lehetőleg minden irányban kiterjed az érdeklődése, figyelme, és így kiterjed a gazdasági egyesülelekre is. így pl. a tenyészapaállatok, tenyészüszők, a gazdasági gépek beszerzésére, a szőlők rekonstruálására szükséges szerek beszerzésére az egyesületek közvetítése mérsékelt százalék leengedésével történhetik, hogyha a kisgazdák igénybe veszik. Csakhogy én egész őszintén megvallom, hogy a kisgazdák csak nagyon csekély számban ismerik a gazdasági egyesületeket és ezeknek működését. Hogy őket megismerhessék, hogy hatásuk általános legyen, ez ismét csak a földmívelésügyi kormánynak hatékony támogatása mellett történhetik meg. Az itt kifejlődött vita és megnyilvánult érdeklődés a földmívelésügyi tárca iránt is mutatja, hogy kezd az érdeklődés felpezsdülni a földmivelé8Ügy és a mezőgazdaság érdekei iránt és valóban szükséges, hogy a földmívelésügyi miniszter úr a maga közvetlen hatásásával, jóakaratú figyelmetességével, támogatásával, anyagi eszközökkel, tanácsokkal, közegeivel minden tekintetben siessen a kisgazdák és a középbirtokosok segítségére és ezen igazán nemzetfenntartó, igazán a magyar hazát megalapozó és konzerváló részét az országnak kellőképen megizmosítsa. Ha észre veszi ez a józanul gondolkodó, szelid, nyugodt és agrikultur gondolkozása folytán megüllepedett magyar nép, hogy a földmívelésügyi kormány hóna alá nyul, segíti, támogatja, nem hallgat a megtévesztő beszédekre és orációkra, hanem konzervatív érzületénél fogva, az ő verejtékével megmunkált mesgyéjéhez ragaszkodva, támogatni fogja a magyar hazát és segíteni fogja a magyar hazát megerősíteni és megizmosítani. f Válasz a „Közügyek és érdekcsoportok" cimii vezércikkre, Csupán az osztó-igazság érzete és nem önérdek adja kezünkbe a tollat és nyelvünkre a szót, amikor az ellenünk emelt önérdek súlyos vádjával jogtalanul vagyuuk illetve, vádolva. Mi ismerjük hivatásunkat és teljesítjük ebből folyó kötelességünket, de nem magánérdekből, hanem a szó legszorosabb értelmében igazi közérdekből. És tesszük ezt a legjobb tudásunk, meggyőződésünk és szerény tehetségünk szerint mindenkor, amikor csak cselekvésünkkel a j ogos közérdeknek és az osztó-igazságnak javára lehetünk. Ezt tettük mindenkor és most is, amikor a pápai illetőségű kóborcigányokat a városmajor területén kivántuk és határoztuk letelepíteni és tisztességes munkásokká nevelni. Hogy ezek miatt jogtalan és keserű szemrehányásokkal támadnak ránk és krokodilus könnyzápor hullatása közben hányják szemünkre, egy haldokló klikk tagjai mindazt, amit a külvárosnak az öntudatra ébredés hatása alatt, az igazságnak megfelelően, megadui kénytelenek voltak, ezért fogadják őszinte köszönetünket, mert ezzel nem az ő irántunk való jóakaratukat, hanem a mi — külvárosi képviselők — önzetlen és lankadatlan buzgalommal párosult közérdekű munkálkodásunkat ismerték el. A tisztelt Cenzor urat és a vele együtt siránkozó társait csak arra kérjük, hogy még nagyon sokszor és sokáig siránkozzanak amiatt, hogy a népen, mint értelmetlen barmokon már tovább despota módon uralkodni nem lehet, ez a törekvés a XX. században már nem életképes, de a régi uralmat sem lehet visszasírni többé sohasoha. Vezesse el csak tisztelt Cenzor úr kesergő barátait a város miden területére és vizsgálják meg vagy 40 évre visszamenőleg, hogy mely területek lettek építve és szépítve a közből mindaddig az ideig, melyet a t. Cenzor úr „utóbbi idők"-nek nevez ? és ha az utóbbi időkben mégis történt valami az alsó- és felsőváros területein is, hát szíveskedjenek megállapítani, hogy ezek az elkerülhetlenül szükséges munkák valóban a t. Cenzor úr társai jóvoltából készültek-e, vagy a közérdek komolyan követelő és a nép öntudatra ébredésének hatása teremtette-e meg mindazokat a közérdekű alkotásokat ? Lelkiismeretes vizsgálódás mellett könnyen és gyorsan megállapíthatják azt, hogy hosszú évtizedeken keresztül a külváros a jogos közérdek rovására állandóan el volt hanyagolva és csak a belterület lett istápolva, a külvárost teljesen elhanyagolták, az ottlakók csak adófizetéskor és a képviselőválasztások idején jöttek számításba, máskor soha ? Ideje már, hogy végre-valahára lehull a hályog a nép szeméről és meglátja azt a nagy igazságtalanságot, mit vele bizalmas emberei oly sok éveken át űztek és öntudatra ébredve odakiáltja : ne tovább ezen az úton ! . . . Tisztelt Cenzor úr, nem ismételjük jogtalan panaszaikat, csak annyit mondunk, hogy a klikkek alkonya elérkezett és ez nem jelent városunk életében visszafejlődést, sőt ellenkezőleg örvendetes szociális haladást, mi elől elzárkózni többé nem lehet és nem szabad. Cigányaink a megsiratott határozattal a legjobb és legilletékesebb helyre jutottak, ezt igazolják a közbiztonsági viszonyok és azon elvitázhatlan tény, hogy épen azon a helyen sarkallik össze városunk mind a négy kerülete, tehát ott és csakis ott mondhatjuk, hogy valamennyien adtunk helyet a kóbor oigányoknak, nem pedig egyesek, mint eddig elég helytelenül szokásban volt és ez az igazi közérdekünk e tárgyban. Ez ellen a közérdek megsértése nélkül tiltakozni, vagy pláne ennek ellenállni nem is lehet. Ha közérdekeink ezután igazán és valóban közérdekek lesznek, ami kell is, hogy azok legyenek, az esetre a tisztelt Cenzor úr és nagyrabecsült társai a közügyeket mindenkor oly mederbe igyekezzenek terelni, hogy ebbeli működésük forrást, ha gyomor-, bél- és légcsőhuruttól szabadulni akarunk, forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk. (2) forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. MIT IGYUNK? Igyunk mohai Igyunk mohai hogy egészségünket megóvjuk, mert Igyunk mohai csakis a természetes szénsavas ásvány viz erre legbiztosabb óvószer. Igyunk mohai A mohai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdús savanyúvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyúvíz; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, banem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is> mint typhus, cbolera, megkíméltettek azok, a kik közönséges ivóviz helyett a baktériummentes mohai Ágnes-vizzcl éltek. Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telített viznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelöség. há^l^Vi^ I Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. -== Főraktár öszwald János urnái Pápán. -•m.v** V vA® WA vlü 4