Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-05-09 / 19. szám

berek, tulajdonosok és alkalmazottaik kegyetlen sok teherrel rakják meg igavonó barmaikat vagy természeti rendeltetésöktől eltérő munkával kinoz zák és irgalmatlanul ütik-verik azzal, ami kezök ügyébe esik. Szegény pára sem szóval, sem tettel nem védelmezheti magát. Türi iszonyú szenvedéseit és hálátlan gonosz gazdájának mégis áldásos munka­erejével fizet. Máshol már a rendőrség is és az Állatvédő­Egyesület működése meggátolja a barbárságokat. Nálunk a rendőrség elhalad közönbösen e vad mutatványok mellett, Állatvédő-Egyesület pedig nincs, amely javíthatná e vandál-erkölcsöket. Pápa nagy mezőgazdasági vidék és kulturá 1 ÍR érzéke is van. Mi ennélfogva hisszük, hogy csak meg kellene kezdeni erélyesen az állatvédelem munkáját valamely körben s hamar óhajtott siker­rel járna. Emberséges érzületünk ápolása és mezőgaz­dasági érdekeink istápolása lenne az első édes gyümölos. Gy. Gy. § Ismét az alagcsövezés. A Petőfi-utcai lakosok sorából nagy küldöttség jelent meg teg­nap a polgármester előtt és arra kérték, hogy ezen utcának alagcsövezése tárgyában kérelmüket újból pártolólag terjessze a közgyűlés elé. A polgármester Ígéretet tett, hogy amennyiben az idő megengedi, még a hétfői közgyűlés elé fogja terjeszteni a kérelmüket. § Hirdetmény. Pápa város 1903. évi házbér­adó, földadó, I. o., IV. o. és tőkekamatadó ki­vetési lajstroma érvényesítve a m. kir. pénzügy igazgatóságtól' leérkezett. — Ezen adókivetési lajstromok Pápa város adóhivatalánál 1908. évi május hó 10 —17-ig közszemlére kitéve lesznek. Miről oly hozzáadással értesíttetik az adózó közönség, hogy a közszemlére kiteendő lajstromok a hivatalos órák alatt bárki által betekinthetők s a netáni felszólamlások a városi adóhivataluál — közvetlen a m. kir. pénzíigyigazgatóaágnál — a közszemlére kitételt követő 15 nap alatt Írás­ban beadhatók. Pápa, 1908. évi május hó 3-án. A városi hatóság. kodva kapáló lovait, mert nem akarják vagy nem birják a rettenetes súllyal megrakott kocsit ki­húzni a kátyúból. Beszédes képek ezek mind. De sajna, nem igen hatásosak. A tanuló akár tanítója felszólalá­sára és magyarázatára, akár a maga kíváncsiságá­ból megnézi, egy-két percig humánus meghatottság és ebből fakadó fogadalom is támad benne, de aztán csakhamar elfeledi benyomásait s nem törő­dik az annyiszor látott kép útmutatásának köve­tésével. A helybeli iskolák néhány tantermében is lát hatók több mint 10 éve e képek s tudtommal az oktatók meg is magyarázzák esztendőnként ezek jelentőségét és mégis manapság is csak oly brutá­lisan cipelik a piacról a baromfiakat, s egyéb háziállatokat, mint azelőtt s csak oly durván s embertelenül bánnak az állatokkal, lovakkal, s egyéb igavonókkal, mint azelőtt. Pedig nincs abban emberszeretet sem, aki a hasznos és nemes állatokkal kegyetlenül bánik. Hisz az állatban is van érző ideg, az is szenved, ha bántják. Azon tudósok műveiből, akik az egyes állat­fajok — hogy úgy mondjuk — lélektanával fog­lalkoznak, sok megragadó érzelmi tünetet lehetne elősorolni, amelyek között a hála, a hűség, a von­zódás általános a jóbánás iránt ós szánalmat keltő a félelem a durva szenvedésekkel szemben. De nem csupán ez érzelmi motívumok kész­tetik az emberséges társadalmat az állatvédelemre­A józan közgazdasági elv is mellette szól. Sőt legalább is van oly erős alapja ennek a kér­désben, mint a puszta emberséges érzületnek. Nálunk az állatkínzás és pusztítás megszo­kott dolog. Pedig ez sok esetben nagy kár. A verebeket még most is sok helyen üldö­zik kis gabonarablásaiért. S van Magyarországnak, főleg felső vidékének sok oly vidéke, ahol nagyon is érzik a hiányát és örülnének a csiripelő röpke sereg állandó letelepülésének. Ornithologu8aink egy része már most ta pasztalja, hogy vándormadaraink száma a régihez képest fogyóban van s mezőgazdasági érdekeinket félti attól az eshetőségtől, ha e hasznos kétlaki madarak száma nagyon megcsökkenne. Csak két példa ez. De belőlük is kiviláglik, hogy a nagy természet háztartásában minden apró lénynek meg van a maga szerepe és mezőgazda­ságunkban sok oly jelentéktelen állatka is jelentős munkateret tölt be, amelyeket mi csak üldözni tanultunk. Hát mit szóljunk akkor azon házi állataink­ról, amelyek vagyonszerzésben segítő társunk, amelyek tejökkel, húsokkal táplálnak bennünket, s amelyek nélkül még élni is alig tudnánk ? Ezek hasznosságát fölösleges volna bizonyít­gatn-i. Napról-napra látjuk mindannyian. És noha ezek értékét oly nagyra kell becsülnünk, mégis hányszor tapasztaljuk, hogy lelketlen durva em­alapon tündökölnek a csillagok. Némi kékes szint csak akkor láthatunk, ha fényes holdvilág van. Csakhogy a hold fénye rendkívül kicsiny. Száz­ezer hold se volna elég ahhoz, hogy a nap fényét pótolja. Szemünk itt csalódik ; megszokják a cse­kély világosságot, a telehold fényénél messze el­látunk, még néha olvasni is tudunk és azt liiez­szük, hogy világos van. De próbálja meg valaki fényképfölvételt csinálni a hold fényénél ! Majd megfogja látni, hogy órák kellenek, mig ugyanazt a hatást érjük el, mint amire elég a nap világá­nál egy századmásodperc ! De hát mekkora is körülöttünk ez a levegő réteg, amelyben végbemennek a fénytünemények ? Fölfelé ritkul a levegő, és pedig gyorsan. Arány lag, a föld nagyságához viszonyítva hamar olyanná kell válnia, hogy hatása többé észre nem vehető. Hulló csillagokból, — amelyek csak a levegővel való súrlódás következtében jönnek izzásba 8 vál­nak láthatóvá, — azt számíthatjuk ki, hogy 2—300 kilométer magasan is van levegő ! — De azok a fénytünemények, amelyekről szó van, mind az alsó 50 kilométer vastag rétegben mennek végbe. Ez is elég vastag; csak hatszor magasabb, mint a A YÍROSHÁZÍRÓL. § Az állandó választmány folyó hó 6-án tartott ülésében készítette elő a hétfői közgyűlés tárgyait. Belügyminiszteri rendelet értelmében a tisztviselők takarékpénztári és szövetkezeti igaz­gatósági vagy felügyelő-bizottsági tagsága képviselő­testületi engedélyhez lévén kötve, ily engedély megadását javaslatba hozzák azon tisztviselők részére, kik az említett minőségből folyó teendői­ket a hivatalos órán kivül végezhetik. A Dobröntei­utoai lakosok járda iránti kérelmét pártolják. Nem véleményezik az antalházi puszta bérlőjének Kolozsváry Lajosnak azt a kérelmét, hogy a város számára magtárt és cselédlakást építtessen. E birtokot ugyanis a város a bérlet lejárta után parcelláztatni akarja s a mai befektetés akkor majdnem értéktelenné válnék. Érdekes és humá­nus javaslata van a választmánynak a helybeli illetőségű kóborcigányokra vonatkozólag. Javasol­ják, hogy a cigányoknak a város major közelében béreltessék egy ház s ott telepíttessenek le. Hogy a közbiztonságot ne veszélyeztessék, kössön velük a polgármester a városnál teljesítendő munkála­tokra nézve szerződést, tanköteles gyermekeiket pedig megfelelően felruházván ősztől kezdve a város iskoláztassa. A vízvezetéki medence és forrásterület kőfallal körülkerítése mintegy 7000 koronába kerülvén, az ügy tanulmányozására bizottság kiküldését javasolják. A vágóhid helyé­nek megállapítása körül nagy nehézségek merülvén fel, a vál. a vágóhid megépítésének bizonytalan időre elhalasztását véleményezi annál is inkább, mert a költségekre fedezet ez idő szerint nem volt kijelölhető. Himalája. De a földhöz képest legföllebb csak olyan, mint a vizbe mártott jókora szilván a rá tapadt nedvesség. Ez a levegőréteg alkotja a kék égboltozatot. De nézzük ezt meg jól l Az ég szine sem egy­forma mindenütt, a látóhatár felé egyre világosabb, mert a levegőben lebegő porszemek nemcsak kék, hanem másszinü fényt is vernek vissza. E por az alsó légrétegekben van legnagyobb mennyiségben, azért látszik a horizont felé fehérebbnek az ég. Ez az égbolt nem is gömbalaku, mint ahogy gon­dolnók. Inkább olyan nyomott, lapos kupolának látszik, amelynek tetőpontja jóval közelebb van hozzánk, mint a széle. Ha a tetőpont és a látó­határ közti távolságot képzeletben megfelezzük és becslésünk eredményét méréssel ellenőrizzük, azt találjuk, hogy csak 23 fok magasan van az a pont a horizont fölött, mig a tetőponttól való távolsága háromszorakkora. Ezért látjuk nagyítva a tárgya­kat a látóhatár közelében ; innen a csalódás, hogy a lemenő és felkelő napot aránytalanul nagyobb­nak látjuk, mint amikor magasan jár az égen. — Függőleges irányban aránylag kis távolságból jön hozzánk a kék fény a levegőrészecskékről, mert HETI ÚJDONSÁGOK, IDŐ, TE HÜ . . . Idő, te hü, te egyetlen barát, Elfásult szivem tünö melegével Oh hadd köszöntöm ezt a dalt reád! Te szövögetted éjen-napon át, Vesztett remények, ábrándok fölé A feledésnek sűrű fátyolát. Mély elmerengés boldog pereiben Halkan, titokzatosan csengve, Te ringattál el mindig szelíden. Hány bűvös dallamod rezg még fülembe Távol harangok lágy zsongásaként S hány órád illatja feledhetetlen! Te segítettél át a ma sötétjén, Göröngyös pályám útvesztőiben Dicső, magasztos holnapot Ígérvén. Es te borulsz majd elhagyott síromra, A meddő harcban elhűl, t álmodónak Sejtelmes, édes altatót dúdolva . . . Kán József. fölfelé gyorsan ritkul a levegő, kevés a fényt visszaverő részecske, vízszintes irányban pedig jóval nagyobb távolságból jön hozzánk a kék fény. Ezért látjuk az eget olyan fénylő kupolának, amelynek alja mssszebb van tőlünk, mint a tető­pontja. A levegő azonban sohasem tiszta egészen. Idegen anyagok, porszemek úsznak benne ; a por­szemek az ég szinét nagyon módosítják. Nappal, minél több a porszem, annál átlátszatlanabb a levegő, annái fehérebb, szürkébb a látóhatár, mert a porszemek nemcsak a kék fényt képesek vissza­verni. Eső után, mikor a vízcseppek lehozzák a földre a port, tisztán látszanak a távoli hegyek, ilyenkor legpompásabb az ég mély kéksége. Minél alacsonyabbra száll a nap, annál sár­gább lesz a fénye ; mert annál hosszabb utat tesz­nek meg a sugarak a levegőben és egyre több kék fény vész el belőlük. A látóhatár közelében pedig már a zöldes sugarak is hiányzanak ; ez okozza a lemenő nap vöröses szinét. Közben az ég szine is változik. A nyugoti égbolt a világosabb, a keleti sötétebb. A nappal szemközti oldalon szür­kés, sötét-ibolyaszinü az ég, majd fölfelé sárga, EGY EGÉSZ DOBOZ ÁRA 2'5Q KORONA Kapható a gyógyszertárakban, de biztosan az ENERGIN VÁLLALATNÁL PÉCSETT, mely 6 dobozt bérmentesen szállít. Leghathatósabb és leg ízletesebb hizlaló és yértisztító szer! Számos előkelő orvostanár és szaktekintély által kitűnő-eredménnyel kipróbálva! írYFRMFlTFirNFT * Sietteti a J árást é s fogzást, eloszlatja a mirigyeket és az ótvart — bizto­UIIllUllJjiYÜMlIjL » sítja a csontok és izmok ép fejlődósét — javítja és rendezi az emésztést. FELNŐTTEKNÉL: Utolérhetetlen vérképző, gyengélkedőknél erősítő és mirigyoszlató szer, — mellbajosokná] megszünteti az izzadást és elősegíti a gyógyulást. Vj* »

Next

/
Thumbnails
Contents