Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-04-25 / 17. szám

tanács megbízásából a belügyminiszterhez megfelebbezte, de az ügy azzal az elintézéssel került vissza, hogy az ügyésznek csak képviselőtestületi megbízás birtokában van felebbezési joga. Az áll. vál. azt javasolja, hogy az ügyésznek a felebbezés beadására fel hatalmazás adassék. Lippert Sántlor és Kardos István a telek Q-ölenkénti 40 K árát tényleg magasnak találják, félnek, hogy ez az építkezési kedvet azon a tájon meg fogja akasztani. Dr. Löwy László szerint a városnak joga van saját funduea árát megszabni, ha a városnak van szüksége egy darab földre, akkor ugyancsak megzsarolják a telek-eladók, 40 K ár nem magas, de az ár kérdése most úgy sincs napirenden, egyedül a felebbezésé. Győri Gyula utal arra, hogy a város itt tulajdonképen a tövényhatóságnak autonom jogukban való beavatkozása ellen tiltakozik, amely ellen, ha a belügyminiszternél nem kapnánk igazságot, még a közigazgatási biróeágboz is appellálni kell. Az ár kérdését hagyjuk máskorra, ott esetleg gyakorolhat majd a város méltányosságot. De a feiebbezéstől semmi szin alatt ne álljunk el. A közgyűlés ily értelemben határoz s a felebbezés beadásával a polgármestert megbizza. A zálogüzlet átvétele. Vita nélkül elfogadták az áll. választmánynak a Schlesinger-testvérek zálogüzletének átvé telére vonatkozó azon javaslatát, hogy a befekte tendő összeg nagyságára s a kezelés módjára nézve a tanács a legközelebbi gyűlésre jelentést tegyen. Alagcsövezés, csatornázás. A Petőfi utcai lakosok azon kérelméhez, hogy az utcába (főkép a pineeviz miatt) részleges csatornázás készíttessék, hozzászóltak Hercz Béla, aki a pincevizért a magánvezetékek rosz csöveit okozza, Lippert Sándor, aki az alagcső kipróbált jóságát fejtegeti s javasolja, hogy az alagcsövezés a vízvezetéki pénztárt terhelje, s Néhman Gábor, aki szintén sürgős segítséget kiván. A közgyűlés azonban nem volt hajlandó a részleges csatornázásba belemenni, s a Petőfi utcai lakosok kérelmét elutasította. Jött a következő pont : szabályrendelet a Korvin és Kuruc utcák alagcBÖvezéséről. Ennek elkészítésével a képviselőtestület legutolsó gyűlésében a tanácsot megbízta. De azóta az illető utcán lakók túlnyomó többsége remonstrált az alag csövezés ellen és csatornázást kér. Az áll. vál. azt javasolja, hogy mig a csatornázásra végleges határozat nem hozható, vétessék le az ügy a napi rendről. Rechnitz Béla kéri a várost, hogy maradjon következetes múltkori határozatához, s óvja meg a háztulajdonosok anyagi, s a lakosság közegészségügyi érdekeit. Itt egy közhasznú intézmény létesítéséről van szó s a segítséget már tovább halasztani nem lehet. Indítványozza a szabályren delet megalkotását. Győri Gyula szintén nem csatlakozik az áll. vál. merev álláspontjához, határozathozatal előtt azonban az illető utcák házainak állapotáról szakértői jelentést kiván, e célból bizottság kiküldését indítványozza. Lippert Sándor az elodázás ellen van s az alagcsövezést a vízvezetéki pénztár terhére akarja csináltatni, mivel szemben Fischer Gyula a vizv. pénztár — melynek állagát ma nem is ismerjük — megterhelése ellen tiltakozik. Végül elfogadják G)őri halasztó indítványát, 8 biz. tagokul kiküldik Besenbach Károlyt, Fa Mihályt, Győri Gyulát, Ács Ferencet, Barát Károlyt, Révész mérnököt, dr. Steiner főorvost és Csősz vizv. felügyelőt, továbbá felkérik a biz. tagjaiul Kristóffy Gyula máv. főmérnököt és Deli Béla kataszteri felügyelőt. Csatorna a Hungáriától a Tapolcába. A Pápai Takpztár és a Főtér számos háztulajdonosa engedélyt kér arra, hogy szennyvizeik levezetésére csatornát készíthessenek. A várost 1600 koiona költség terheli, vagyis azon szakaszok ára, ahol a csatorna utcákat keresztez. Az áll. vál. az engedély kiadása ellen foglalt állást — természetesen ismét az általános csatornázás szempontjá ból. Saáry Lajos ellenzi azt, hogy ez ügyet is az ált. csatornázás kontójára elodázzák. A kérvényben benne van, hogy az illető háztulajdonosok nem kivánják magukat mentesíttetni az ált. csat. majdani költségei alól. Precedens nem egy van már, hogy magáncsatornát a Tapolcába vezettek. Lampérth Ferenc nem tartja megengedhetőnek, hogy a Tapolcából második Cincát csináljanak. Fischer Gyula utal arra, hogy már közvetlenül az uszoda előtt is be van szennyezve a Tapolca, ami a fürdést lehetetlenné teszi. Dr. Löwy László felemlíti, hogy azon a vonalon 2 szálló, 2 vendéglő van, a város belső területén a Tapolcába vezetett csatorna közegészségügyi szempontból megengedhetetlen. Dr. Steiner József nem bánja, ha a kérelem teljesítését megtagadják, de csak akkor, ha bizonyítékot uyer arra, hogy a csatornázás tényleg meg lesz. Egyébként azonban a meglevő bajokon segíteni kell. Midőn a vízvezeték megvan, a Tapolcát ivásra nem használják, nincs benne semmi veszedelem tehát, ha a Takarékpénztár kérelmét teljesítik. Szeretné, ha a képviselőtestületben több szolidaritási érzés volna^ s egymás jogos kérelmeit jobban respektálnák. Acs Ferenc utal arra, hogy az állatok még mindig isznak a 'Tapolcából s a bennyezett viz ártalmas lehet. Dr. Hoffner Sándor arról szól, hogy már eddig is vezettek magáncsatornát a Tapolcába. Ez ügyek aktáit méltó elbirálás céljából a közgyűlés elé kell terjeszteni. Részleges csatornázást már csak azért se pártol, mert mindig kérdéses, hogy az a nagy csatornázás keretébe beilleszthető lesz e. Győri Gyula szintén hasonló véleményben van. Képtelenség, hogy egyik-másik utca külön kapjon csatornázást, hogy lehet aztán majd a nagy csatornához való hozzájárulás arányát megállapítani? Amig az egész kereteit nem ismeri, a részleges munkát nem szavazza meg Dr. Kende Ádám nagy mulasztást lát a tanács részéről. Mért nem hozta a közgyűlés elé eddig is a Tapolcába vezetett házi csatornák ügyét ? Van-e egyáltalán engedély rájuk ? Mert ha nincs, akár peres uton is vissza kell állítani a régi állapotot. Szente János ügyész kijelenti, hogy az engedélyt a tanács az okból adta meg, mert vízvezeték létesítése után kimondták, hogy a Tapolca ipari célra felhasználható. A grófi kastélyból s még több helyről ősidők óta a Tapolcába vezetik a szennyvizeket. A polgármester megnyugtatásul kijelenti, hogy 3 as ülepesztő medencével vezetik a szennyeket a Tapolcába. A hosszú vita eredményekép a képviselőtestület a Takarékpénztárt kérelmével elutasította. Iparos-tanonciskola építése. Az összes előkészítő fórumok ajánlják a Zimmermann-utcai Matkovich-féle háznak iparos iskola céljaira megvételét és átalakítását. E pontnál Herz Dávid részleten fejtegeti az új iskola létesítésének szükségét, ezt a kormány is folyton sürgeti s az ujabban adott évi segély fejében el is várhatja. A mai állapot valósággal szégyenletes. A képviselőtestület egyhangúlag elhatározta a ház megvételét, az építkezést pedig az államsegély megérkezésétől teszik függővé. A barakk telkek. Pados József, Keresztes Gyula és Kardos István hozzászólása után egyhangúlag kimondták, hogy a barakk kaszárnya s/ámára megvett telkeket házhelyeknek feldarabolva eladják. Az utcarendezési tervek a képviselőtestületnek utólag bemutatandók. A Zrinyi-utca megnyitása. Az áll. választmány javaslatával szemben, mely az utca megnyitásának elvi kimondását s a Keskeny-féle ház kisajátítását ajánlja, Pados József, jt.cs Ferenc, Lampérth Ferenc ós Néhman Gábor az utcanyitással szemben foglalnak állást. Viszont dr. Löwy László fejtegeti azokat a városfejlesztési és forgalmi szempontokat, mik az utcanyitást támogatják, dr. Hoffner Sándor is a megnyitást pártolja, de nem tartja megengedhetőnek, hogy egyesek fejős tehénnek tartják a várost és telkükért 2 — 3 szoros árt kérjenek. Kardos István azt óhajtaná, hogy a Keskeny-féle házért a város alkudozásba bocsátkozzék. Győri Gyula sajnálatosnak tartja, hogy egyes városrészek saját érdekeik szempontjából foglalnak az ügyekben állást, s közérdek szempontjából pártolja az utcanyitást. Még Marton Antal és Keresztes Gyula ellene, a polgármester pedig mellette szólt, azután szavazásra került a sor s mintegy 10—12 főnyi többség a megnyitás mellett döntött. ő excellentiája a miniszter [is biztató kegyes mosolygással mondta rá : — Majd, majd meglátjuk. Bizonyos, hogy azt a szegény fiatal embert nem hagyhatják ott martalékul a pusztító maláriának, áthelyezik hát a Felvidékre s eddigi kitűnő szolgálatainak jutalmául s hogy megédesítsék neki egy kissé az életet amellett a vén medve mellett, hát kinevezik valóságos miniszteri fogalmazóvá. Al'g töltött ott azonban egy-két hetet, már keserves levél érkezett a minisztériumhoz az öreg, zsémbes főispántól. Vigyék a nyakáról azt a fajankót, akit oda küldtek, azt a tudatlan, léba, üres frátert. Hát mit gondol a nagyméltóságú minisztérium, hogy az ő vármegyéje a hülyék intézete ? — Már igazán tűrhetetlen, amit ez a vén ember művel — boszankodott a miniszter — senkivel sem tud összeférni. Ő excellentiája nagyon szigorú dorgáló választ intézett a zsémbes öreg úrhoz. De nem használt, az csak tovább zsémbelt. Az államtitkár úgy vélekedett, hogy le kellene már az Öreget köszöntetni, nem kellene tovább tűrni a kötekedését. De a miniszter nem akarta, az öreg nagy érdemeket szerzett a múltban, várják meg, míg magától leköszön. A miniszter hát visszahivatta Dormányi Viktort s minthogy más főispáni titkárság nem volt üresedésben, de meg az ilyen kiváló embert helyesebb is itt tartani a központban, beosztották ismét a minisztériumba, Kovács osztálytanácsos mellé, ahol azelőtt volt, csakhogy most már mint címzetes titkárt. — Kedves hirt adhatok tudtodra — értesítette az ügyosztályvezető miniszteri tanácsos a meglepett osztálytanácsost — ő excellentiája viszszarendelte Dormányit, hozzád lesz beosztva ismét. Kovács osztálytanácsos azt hitte, hogy mindjárt megüti a guta s még örvendeznie is kellett: — No ez nagyon derék, ennek igazán örülök. — Gondoltam — nyájaskodott a miniszteri tanácsos. Ritkaság az ilyen kiváló fiatal ember, az ember örül, ha ilyenre talál. Emlékszem, hogy milyen melegen ajánlottad. No hiszen szép dolog. Azt a eimeres ökröt megint oda teszik melléje s neki még csak mutatni sem szabad, hogy milyen dühös. Nem lehet kifakadni, mert nem kompromittálhatja magát, hiszen mindig dicsérte, magasztalta ezt a Dormányit. Kovács osztálytanácsos azonban nem aféle ember volt, aki belenyugodott akármibe. Még meg sem érkezett a fiatal úr, mikor már ő kifőzte a tervét, hogy lehetne attól az embertől végkép megszabadulni. Éppen közelgettek a képviselőválasztások. Hátha be lehetne ugratni az ifjú urat. — Ha én az ön helyén volnék — biztatta az osztálytanácsos — képviselő lennék. Az ön tehetségével kiváló állást foglalna el ott. Megvannak az összeköttetései, rövid idő alatt főispán lehetne, vagy részvénytársaságoknál igazgatósági tag, husz harmincezer forint-évi jövedelme lehetne, míg itt megpenészedik az ember. A harmincezer forint fúrta a Dormányi Viktor fejét. Meg a főispánság is. Igaz, szent igaz, jobb volna, mint itt az aktákon rágódni. Az embernek elvégezné a dolgát a titkárja. De a képviselőválasztáshoz pénz is kellene. Pénz, pénz. — Oh kérem — mondta az osztálytanácsos — akinek miniszter a rokona . . . |\/]|~P IGYUNK? I«Y

unk mohai f —^ ,y, I forrást, ha gyomor-, bél-és légcsőhuruttól szabadulni akarunk. Igyunk mohai A ^^ ^^T Lj ^ OJ w I forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk. (2) hogy egészségünket megóvjuk,mert j mohai ^JT XM. Cj >0 I forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. CSaKIS <1 l6rDlCSZCt6S SZ6DS2iYft8 • „ _ ,• i , f i / , , , i j i . . | ásványvíz erre legbiztosabb óvószer. Igyunk mohai I^H^^HHH^^HHI^HHHHI forrást, ha majbajoktol es sargasagtól szabadulni akarunk. A mohai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdús savanyúvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyúvíz; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus, cholera, megkíméltettek azok, a kik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Águes-vizzcl éltek. Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telített viznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelőség. Ü^ím! Vé*lí llCfcl^Viy I kai.ii^A rmin/ion fü.^.ji,!,.^— a„ikk™ Főraktár Oszwald János urnái Pápán. 1 C?*® w M.MA • kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben.