Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-03-23 / 12. szám

Irma és Barcza Irén tüntel _ pélyt, melyen a község polgársága felekezeti különbség nélkül vett részt s áldozott a nagy idők nagy emlékének, közének gyanánt a Szózat fejezte be. Városi közgyűlés. — 1907 március 16. — A hétfői városi közgyűlés legfontosabb határozatával vezető cikkünk foglalkozik. Itt a közgyűlés lefolyását ismertetjük a következőkben : Mészáros polgármester az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére Bőhm Samu, dr. Hoffner Sándor, Kalmár Károly, Piatsek Gyula és Valter Sándor v. képviselőket kéri fel. Interpellációk. Napirend előtt dr. Iloffner Sándor interpellált a vármegyén levő v. alapok tárgyában. Tudtával az a vizsgálat, melyet a vármegye pénzkezelése tárgyában megindítottak, már befejezést nyert, meddig kell még a városnak várnia, hogy pénzeit megkapja és rendeltetésüknek megfelelőleg saját céljaira fordítsa. A polgármester válaszában kijelenti, hogy már a kórháznál szükséges építkezés tárgyában adott múltkori közgyűlési utasítás is szükségessé teszi, hogy a vármegyén levő pénzünket megkapjuk ; erre nézve a tanács megteszi a kellő lépéseket, miknek ha nem lesz eredménye, az ügyet a közgyűlés elé hozza. A közmunka-váltság. Pados József a közmunka kivetése és behajtása tárgyában interpellál, azt állítja, hogy sok nagygazda nem vallotta be hány fogata van, Wittmann uraság a megváltást göbécsével teljesíti. Ez interpellációra a polgármester kijelenti, hogy a kaviccsal való megváltás a városra nézve nagyon előnyös, mert kavicsbányánk egyebütt nincs. Ha a kivetést nem találja valaki helyesnek, megfellebbezheti. Keresztes Gyula azt találja sérelmesnek, hogy az egész kavicsbányáért 2 frt bért fizet a bérlő s mégis 600 kocsi robotot elengednek érte, amire a polgármester azt válaszolja, hogy a városra nem tartozik az, menyibe kerül Wittmann nagybérlőnek az illető terület, a városra csak az tartozik, hogy a bányásztatás joga a városnak bőven megéri a pénzt. A szany í vásár, A napiend első pontja a szanyi vásár ellen való állásfoglalás volt. Memorandum megy a keresk. minisztériumhoz melyet a többi érdekelt községek is aláírnak. Járda a Kísfaludy-utcán. A Kisfaludy-útca keleti részén lakók aszfaltjárdát kérnek. Az áll. választmány osak kőszegélyes járdát javasol. Keresztes Gyula pártolja az utcabeliek kérelmét, de miután a v. mérnök ki mutatta, hogy a költségek közt 3000 K különbség van, az áll. vál. javaslatát elfogadták. A várm. gazdasági egyesület ellen. A vármegyei gazd. egyesület igazgatósága a megye területén létesítendő vicinális vasútak tárgyában felterjesztést intézett a keresk. miniszterhez s e felterjesztésében Pápa városát negligálta. Ezért az áll. vál. javasolja, hogy a gazd. egyesület igazgatósága ellenében az egylet közgyűlésénél keressenek orvoslást. Dr. Lővy László birálja a gazd. egyesület által proponált vonalakat, melyek közül a Veszprém—Franciavágási vasút városunkat egyenesen megkárosítaná. Pápa érdekében egy vasútat sem óhajt ez egyesület, amely bebizonyította, hogy nem veszprémmegyei, de veszprémvárosi gazd. egylet. Ez ellen tiltakoznunk kell és pedig a megyénél is. Hajnóczky Béla nem tartja oly döntő fontosságúnak a gazd. egyes, véleményét, hogy miatta még a megyéhez is kelljen fordúlni. Dr. Hoffner Sándor szerint az már idejét múlta, hogy a gazd. egyl. közgyűlése dezavuálja a választmányát, azért helyes a megyéhez menni. A közgyűlés így is határozott. Vádak a rendőrkapitány ellen. Halász Mihály múltkori interpellációjára nézve a polgármester jelenti, hogy a rendőrkapitány a múlt közgyűlésen elfelejtette megemlíteni, hogy maga ellen fegyelmi vizsgálatot kér. E tévedését pár nap múlva kiigazította s az alispánnál maga kért fegyelmi vizsgálatot maga ellen. Bemutatja most az alispán leiratát, mely szerint a fegyelmi vizsgálatot a rendőrkapitány ellen megindítja. Az áll. vál. javasolja, hogy a fegyelmi elintézéséig az ügy vétessék le a napirendről, amit a közgyűlés egyhangúlag elfogad. Az építkezési szabályrendelet körül. Nagy vita támadt az építkezési szabályrendelethez dr. Hirsoh Vilmos által benyújtott módosítás körül. A módosítás így hangzik : „A képviselőtestületnek joga van a helyzet által indokolt szükséghez képest az utcarendezési vonalról letérni." Az ügyhöz elsőnek dr. Körös Endre szólt hozzá, aki nem látná szivesen a kivételezés jogának rendszerré tételét s azt sem, hogy véletlenül vagy célzatosan összejött „többségek" döntsenek építkezési ügyekben. Az új építkezési terv sürgős elkészítését, a módosítás elvetését javasolja. Dr. Hoffner Sándor csodálja, hogy éppen az kivánja az építkezési szabályzat önkényes módosítását, aki nemrég egy konkrét esetből kifolyólag azt követelte, hogy ne a szeszély, de a szabályzat legyen biztos zsinórmérték építkezéseknél. A szabályzat megvan, azt majd generálisan meg lehet változtatni, de most ne üssük agyon annak 100 paragrafusát egyetlen 101-ikkel. Miután a polgármester előadta, hogy a szőnyegen levő javaslat mentő indítvány, amely a t:is téri Hoffmann-ház megépítését lehetővé teszi s miután erre nézve Révész mérnök is adott felvilágosításokat, dr. Hirsch Vilmos szólalt fel módosítása védelmére. A mi építkezési szabályzatunk, úgymond, a szűklátókörűség csimborasszója, amivel szemben a közgyűlésnek ő a szabad mozgást kivánja biztosítani. Ám ha a legbölcsebben csinálnak építkezési szabályzatot, e módosítás akkor is kell. Visszautasítja a vádat, hogy a v. képviselőket kilincseléssel megközelítni lehetne. Dr. Löicy — Mérnök úr, leányomnak férjhez adására ve még nem határoztam. Ezt a kérdést még \

itóbban kell, mint gondos anyának megfontolnom. És bár leánya is nyiltan feltárta előtte Vonzalmát, hajthatatlan maradt s hangsúlyozta, fcogy ez évben még semmiképen nem adhatja belegyezését ezen eljegyzéshez, arra is szavát vette J*lának, hogy távolléte alatt Rózához egyáltalán nMp, legfeljebb Ő hozzá ir levelet. \ Béla, ámbár hő vágya ezúttal még nem egéslzen teljesült, szivében bizalommal távozott. Hitt®, hogy az akadályokon végűi is győzni fog. Elment a reá váró új munkatérre. Bemutatta magátAbáró Ormaynál s elfoglalta állását. IfM eréllyel tette meg az előkészületeket munkájához. Mindazon körökben, ahol megfordúlt, első fellépésével bizalmat keltett. A feladatával járó mindeüi intézkedése, érvelése mutatta benne a tisztében\otthonos szakembert. Tudott bánni a néppel is, \ egyenes jelleme, őszinte jószivüsége eloszlatta a tagosítás kérdésével jelentkező aggodalmakat. \ így Lánazaynak Bikerült szép szerével eltávolítani Bélákmert hisz ő ajánlotta, ő eszközölte ki meghívását J^aremegyébe. Most Holdvfáry Géza gyakrabban tett látogatást Veréthvéknfcl, néha elkísérte bátyja is. Azzal tisztában volt az ikeg, hogy Veréthyné leghűbb szövetségese, ki az\ általa tervezett házasságban látta hő óhajának teljesülését. Másfelől azonban Holdvárynak tmindinkább megkellett győződnie, hogy a szép leány ázivéhez ő a kulcsot nem találja meg. \ Egy alkalommal hazamenet kedvetlenül szól nagybátyjához: — Reményem és türelmem halófélben. Úgy látszik, hogy a Veréthy-kert büszke lilioma nem az én számomra virúl. — Semmi csüggedés, — válaszolt az öreg — ki hódítani akar, annak hátrálni nem szabad, a kitartó akarat meglátod végre is diadalt arat. Haza érve az öreg, számtartóját hivatja s négyszemközt csak ennyit mond neki: — Mi nem jutunk előbbre a célhoz. A további teendőket önre bizom. ígérete szerint most mutassa meg vén róka, hogy mit tud, de vigyázzon, hogy gyanú házunkhoz ne férjen. A számtartó bizalmas mosollyal válaszolt: — Legyen nyugodt nagyságos úr, a zaklatott madár utoljára is a reá váró aranykalitkába menekül az üldözések elől. Amint Ígértem, úgy lesz. Rövid idő alatt különös hír terjedt el a vidéken. Egyre nyiltabban beszélték, hogy Kondor Béla új helyzetébe nagyon is bele találta magát, nemcsak munkáját kiséri elismerés, hanem egyénisége is hódít. Egy gazdag, fiatal özvegy nő halálosan bele szeretett és Béla is napról-napra jobban érdeklődik iránta, társas összejöveteleknél találkozva, rendesen az özvegy köti le figyelmét s nyiltan udvarol neki. Némelyek már azt is hallották, hogy a szerelmes pár jegyet is váltott. Veréthy Róza megindulás nélkül, mosolyogva hallgatta az ismerősök ily értelmű közléseit. Egy nnpon azonban anyja, szobájába lépve, egy nyitott levéllel kezében, méltatlankodva szólal meg : — Ugyancsak derék lovag ez a mérnök. Nézd, olvasd, maga mikép készíté magának a visszavonulás útját. Hogy fogadkozott itt hűségére, mint erősítette, hogy boldogsága te hozzád van fűzve és most fázni kezd a szegénység mellett kötendő házasságtól. Leánya megdöbbenve veszi át a levelet, átolvassa s irója valóban mig egyrészről áradozva mondja el, hogy új munkaterén mily megelégedett, másrészről bevallja Veréthyné őnagyságának, hogy komoly megfontolás után a család alapításnál ő is nagy akadálynak tekinti a szegénységet, azért, mig ennek súlyától nem szabadúl," nősülésre nem is gondol. Róza kisasszonynál egyszerűen tiszteletét jelenti. Róza újra és újra átnézi a levelet, az aláírást s szive háborgását jelző hangon mondja : — Ezt levelet nem írhatta Béla. — De hisz az ő irása ez leányom, eleitől végig, ám vedd elő azt a költemény-füzért, mellyel a tavasszal kedveskedett neked előttem. Róza szótlanul vette elő az annyiszor átolvasott füzetet, melynek minden sorából ő Béla nemes szive, hő érzelmének megnyilatkozását látta. S ím az irás a költeményeknél ós e levélnél ugyanaz. Á vér szivére tolult, ajkai megremegtek, halvány arcáról a fájdalom könyüi hullottak s végre a keblét tépő fájdalom keserves zokogásban tört ki. — De Róza, — szól anyja — ne légy ily gyönge. Érdemes is az ily napraforgó, hogy utánna keseregj. O elpártolni készül, felejtsd a hozzád méltatlant. — Édes anyám, ez lehetetlen, kérlek irj neki, tudasd vele, hogy levelének értelme mily kinos gyötrelmet okozott leányodnak. (Folyt, köv.) é