Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-03-09 / 10. szám

nyomtatványt neki nincs joga elkobozni. (Egy hang: Mégis elkobozta a molnárok gyászjelentését! Viharos derültség.) — Keresztes Gyula a választ tudomásul veszi s csak azt kéri, hogy a játékosoknak ne a legjobb helyet engedélyezzék a vásárban. A hirdetésügy szabályozása. Hivatalos nevek. Négy órakor tért át a közgyűlés a tulajdonképeni tárgyeorra. Az első pontot, a hirdetések kifüggesztéséről szóló szabályzatot vita nélkül el fogadták. Ebből a jövőben a városnak némi jövedelme lesz. Az új szabályzat végrehajtása, a hirdetési táblák és oszlopok bérletére Lőwy Ignác valamint Kohn M. Mihály ajánlatot tettek, azonban a képviselőtestület egyiket sem fogadta el. A város és a hozzátartozó puszták nevét a községi névtár számára így állapították meg : Pápa r. t. város, Antalháza puszta, Sávoly puszta, Pálháza puszta, Igal puszta, Hodoska puszta, Körmendy puszta, Felső major, Böröllő puszta, Dörzemény puszta, Horgaséri major, Földmives iskola, Szövőgyári munkástelep, Kis-Hanta, Nagy-Hanta, Sávoly, Igal öreghegy, Törzsökhegy, Urdomb szőlőhegyek. A IT. gyógyszertár. Élénk vita volt Németh Dezső, a pápai IV. gyógyszertár tulajdonosának kérvénye körűi. Németh belügyminiszteri engedélye az Erzsébetvárosra szól, kéri, hogy a képviselőtestület gyógyszertára helyét a Hungáriától a Tirolig eso útvonalon állapítsa meg. Az ügyhöz elsőnek dr. Steiner József főorvos szólalt fel. Szerinte itt causa iudieataval állnak szemben s az ügy érdemébe bele sem mehetünk. Az Erzsébetvárost a törvényhatóság jelölte ki a IV. gyógyszertár helyéül tiszti főorvosa véleménye alapján. Ott úgy látszik a szakvéleményt jobban respektálják, mint nálunk, hol nem fogadták el azt az érvelését, hogy a IV. gyógyszertár, mint amely a többiek fennállását veszélyezteti, felesleges. Szavait, mit a képviselőtestület eddig nem igen tapasztalt türelmetlenséggel hallgatott, Cato szavaival végzi, hogy a „győzelmes ügy tetszik az isteneknek, a győztes — nekem". Vágó László pártoló felszólalása után Gyurátz Ferenc beszélt. Emlékeztetett rá, hogy a főorvos ugyanezen érvekkel állt elő, mikor a a harmadik gyógyszertárról volt szó. Kivánja, hogy érveit az ötödikkel szemben is felhasználhassa. A res iudieataval szemben van egy módja a segítségnek: a kérelmezés. Kérje a város azon a cimen, hogy a város maga Erzsébetvárosról nem szólt, e helyet idegen fórom állapította meg. E hely a vidéki (forgalomtól elzárná a gyógyszertárt. Mi adjunk kifejezést eredeti állátpontunknak s pártoljuk a kérvényt. Keresztes Gyula : Nem nézi az egyesek érdekét csak a közérdeket, azért azt ajánlja, hogy a gyógyszertárt ott állítsák fel, ahol rá valóban szükség van, a gyárak és Erzsébetváros közelében, valahol a vágóhid tájékán. Saáry Lajos: Ez az ügy belügyminiszteri határozattal végleges befejezést nyert. A városnak immár hozzászólási joga sincs, csupán akkor, ha erre a folyamodó kérése alapján a belügyminiszter felhívja. Gaál János pártolja a kérvényt. Dr. Kőrös Endre: Hangoztatja azt az elvet, hogy az egész patikaügyet államosítani kellene s aztán minél több gyógyszertárt felállítani. A város négy gyógyszertárának mindegyikét a közegészségügy érdekeinek megfelelőleg egy-egy vidék centrumában kell elhelyezni. Az Irgalmas gyógyszertár az Alsóváros, a városi a Belváros, a Piatsek-féle a Belváros és a Felső-város egy-egy részének érdekét szolgálja 8 mindegyik elég központi helyen van, a IV. gyógyszertár pedig a Felsőváros fennmaradó részének s az új városrésznek érdekeit kell, hogy szolgálja s a hozzátartozó vidék minden részéből körülbelül egyenlő távolságban kell lennie. A Győri-út alsórésze a Flórián-utcától kezdve, vagy a Sörházutca eleje lenne ily hely. Ezt ajánlja. Dr. Hirsch Vilmos a kérvényt feltétlenül teljesítendőnek, de nem teljesíthetőnek találja. A folyamodó érdeke is, hogy a törvényes utat kövesse s a miniszterhez menjen, hogy tévedését kiigazítsa. Lehet, hogy a minisztérium abban a hitben volt, hogy a Hungária—Tirol útrész az Erzsébetvárosban van. Mondja ki a képviselőtestület, hogy érdemleges határozathozatalra nem tartja magát illetékesnek, de a kérvényt pártolólag terjeszti fel a minisztériumhoz. Dr. Hoffner Sándor figyelmeztet arra, hogy a közigazgatási téren nincs res iudipata, egy együtt többször is tárgyalhat a képviselőtestület három havi időközzel. A gyógyszertárak közegészségügyi feladatuknak akkor felelnek meg szociális szempontból, ha jó forgalmuk van, mert akkor szolgálhatnak mindig friss orvosságot. Az új gyógyszertár az Erzsébetvárosban meg sem élhetne, annak igenis a Győri-úton van helye. Miután Réoész Arnold említi meg, hogy közigazgatásilag Erzsébetváros nem is létezik s így oda engedély adható tulajdonképen nem is volt, az ügyhöz utolsónak dr. Antal Géza szólt hozzá. A belügyminiszter határozatában egyszerűen tévedés van, mely abból a hibából származott, hogy a felvett jegyzőkönyvbe nem vétetett fel hely gyanánt: Hungáriától Tirolig, pedig mi a kérvényt a maga egészében elfogadtuk, ebben pedig a hely meg volt jelölve. Tökéletesen egyet ért dr. Kőrös felfogásával, de nem akar új határozatot hozatni, hanem egyszerűen a belügyminiszter jóhiszemű tévedését akarja helyreigazítatni s nincs is kétsége felőle, hogy a belügyminiszter a város érdekében meg fogja változtatni a gyógyszertár helyére vonatkozó határozatát. Ezután szavazásra került a sor. A kérvény elutasítása mellett csak 5 - tí an álltak fel s óriási többség fogadta el a gyógyszertár helyéül a Hungáriatói Tirolig eső útszakaszt. Néhman Gábor kéri a határozatban dr. Antal által előadottak nyomatékos hangsúlyozását. Elmebetegek cellája. A közgyűlés további tárgysorát megritkúlt sorok előtt tárgyalták. A női kórház mellett emelendő megfigyelő cella építését a tanács elhalasztani javasolja. Dr. Steiner főorvos előadja, hogy az elmebetegek eddig a városi börtönben, egy rettentő ronda helyen voltak megfigyelés alatt, ami állapotukat csak súlyosbította. Sokszor dühöngésükkel a városi hivatalnokok munkáját zavarták. Dr. Löivy László a mai női kórház helyével sincs kibékülve, nem utcasorban kellene annak lenni, ajánlja, hogy a régi Martonfalvay-telek mellett keressenek telket. Gyurátz Ferenc nem helyesli a tanács halasztó javaslatát, a szerencsétlenek ügyét fel kell karolni s a megfigyelő helyiséget minél előbb felépíteni. A polgármester az építés akadályaul azt adja elő, hogy a kórházba ideiglenesen az ovoda megy át, mire íischer Gyula megjegyzi, hogy még az ovoda odaköltözése előtt kell építkezni. Az építkezés ügyét a tanácsnak sürgős elintézésre adják ki. Boltbérlet. Drágasági pótlék. Mayer Adolf boltbérleti szerződését névszerinti szavazással egyhangúlag meghosszabították. Horváth Róza óvónőnek Halász Mihály pártoló és Vágó László ellenző felszólalása után egyhangúlag 50 K a dajkáknak 25—25 K drágasági pótlékot szavaztak meg. Építkezés a Kis-téren. Hosszabb vitát idézett elő ezután Hoffmann Adolf kérvénye, hogy a Kis-téren építendő emeletes házánál a szabályozási vonaltól eltérhessen, mert ennek megtartása esetén telkéből csak 12 •-öl maradna fenn. Ezzel kapcsolatban az áll. vál. az építési szabályrendelet oly megváltoztatását ajánlja, hogy attól a v. képviselőtestület egyes esetekben eltérhessen. Herz Béla szerint ott az utca oly szűk, hogy a szabályozási vonal megtartása igen kívánatos. Váyó László 3—4 m.-rel beljebb óhajtja az építkezést. Dr. Hoffner Sándor óva int attól, hogy egyes esetekre nézve hozzunk törvényt, mindig csak a közszükséget nézzük. Szabályozási tervünkben sok hiba van, ezek reparálására nézve a képviselő-testület már intézkedett is, de az áll. vál. ajánlotta módosítás az egész szabályrendeletet illuzóriussá teszi s helyet ad annak, hogy az építkezéseknél a protekció rendszer érvényesüljön. Hozzunk csak az adott esetre nézve határozatot, a módosítást vessük el. Dr. Kende Ádám tiltakozik az ellen, hogy a képviselőtestületben protekció érvényesülhetne. A hiba az, hogy felülről diktálnak nekünk szabályzatokat budapesti mintára. Elkerülhetlenül szükséges a módosításnak a szabályzatba bevétele. Ha nem térünk el, ez a városnak a jelen esetben is 12.000 K-ba kerül. Az építkezési kedvet szabályzatunk nemhogy emelné, de kiöli. Pados József a helyszinre bizottságot óhajt kiküldetni. Lippert Sándor : Az építési bizottság szemlét tartott már s megállapította, hogy az utca kellő szélességű lesz akkor is, ha az új ház csak 3 m.-rel megy beljebb, e területet pedig az építkező ingyen adja a városnak. Dr. Hirsch Vilmos: Az áll. vál. javaslata, mit ott ő tett meg, rosszul van a jegyzőkönyvbe felvéve 8 így még nagyobb bajt okoz. Nem a kor mány oktrojálta ránk szabályzatot, más városoktól másoltuk le s úgy fest, mintha a Kishegybe fogaskerekűt, a képezdébe földalatti villamost akarnánk vinni. Javaslata így szólt: „a helyzet által indokolt szükséges esetekben tehessen kivételt a képviselőtestület". Ez indítványát fönn is tartja. Győri Gyula már formai szempontból seoi fogadja el a szabályzat-változtatást, mert nem volt napirendre kitűzve. Egyébként a szabályzat értelmében az egyes esetre nézve sincs joga a képviselőtestületnek, hanem I. fokon a tanácsnak, II. fokon a közigazgatási bizottságnak dönteni. Hogy protekció érvényesül az építkezési ügyekben azt láttuk a Weltner-féle építkezésnél, mikor a közig, bizottság igazat is adott a fellebbezőknek. A kérdés napirendről levételét ajánlja. Miután a polgármester konstatálta, hogy a Győrinek a paragrafusok alapján igaza van, az építkezési ügy a napirendről lekerült, a szabályzatmódosítást pedig a legközelebbi gyűlés napirendjére tűzték ki. Kisebb ügyek. Az alispán felkérte a várost, hogy a közös sertés csordák számára apaállatokat szerezzenek be. Ezt határozatilag ki is mondták. Miután még Singer Józsefet, Rab Nándort, Pongrác Gábort, Krausz Jakabot és Fraundeinst Ludovikát illetőség iránti kérvényükkel elutasították, a közgyűlés 1/

27 órakor véget ért. Válasz. Nagy Gabriella polg. isk. igazgató őnagysága a „Pápai Hirlap" utolsó számában reflektál a tagosítás 30 éves emlékére irott cikkem azon r,észére, melyben a tagosításról felvett jegyzőkönyvekkel foglalkozom. Rövid cikkét bőven megspékeli éles tűszurásokkal, de mivel látom, hogy soraiból a gyermeki szeretet és kegyelet hangja sugárzik ki, respektálom és nagy tiszteletben tartom. Azt mondja sorai elején, hogy én halott atyját megvádoltam. Teljes tisztelettel visszautasítom ezen vádat, amely valótlan, mert nekem eszem ágában sem volt atyját vagy bárkit sérteni és megvádolni. Mikor 30 óv után nagy nehezen eltökéltem magamat arra, hogy Pápa városának ezen érdekes mozzanatát történeti hűséggel feljegyezem, szükségesnek tartottam az ezekről szóló jegyzőkönyveket átolvasni. Ekkor azt tapasztaltam, hogy egyetlenegy fontosabb mozzanatot sem lehet megtalálni ezekben a jegyzőkönyvekben, s így csak emlékezetemre voltam szorítva. Ezt egyszerűen konstatáltam, mert kötelességem volt. A történetírók gyakran, az újságírók pedig mindennap kritizálnak koronás főket, minisztereket, politikai vezéreket úgy életükben, mint haláluk után is. Ha ezt kellő objektivitással, elfogultság nélkül teszik, mint ezt én is gyakoroltam, akkor senkinek sincs joga és oka nekik ezért szemrehányást tenni, vagy ezt nekik megtiltani akarni, különben semmiféle világtörténet, országos, nemzeti, vagy helyi történet nem exisztálhatna. Mint cikkemben elmondottam, én, ahányszor jegyzőkönyvhitelesítő voltam, meg is mondtam az akkori főjegyzőnek, hogy én a jegyzőkönyv tartalmát nem tudom megérteni, de ő azért egy cseppet sem haragudott, mondhatom, hogy mindvégig a legjobb viszonyban voltam vele és a köztünk levő békés egyetértés sohase lett megzavarva egy percre sem. Az igen tisztelt cikkíró nem tudja elhinni, hogy a jegyzőkönyvekben a tagosításra nézve semmi jelentékenyebb adat nem foglaltatik. Én mondok egy módot, amely által engem ad abszurdum vihet. Legyen szives az atyja által vezetett jegyzőkönyveket átolvasni — nem kételkedem, hogy ő ezeket meg fogja érteni, — ha talál bennök adatokat a tagosításra nézve, kérem, hogy azokat a helyi lapokban közzétenni szíveskedjék ós ha azt megtette, rámolvashatja, hogy én tudatlan, értelmetlen ember vagyok, aki nem képes felfogni, amit olvasott. Én azért nem fogok haragudni, sőt el fogom mondani a helyi lapokban : mea culpa, mea maxima culpa ; vétkeztem, nagyot vétkeztem, de nem rosszakaratból, vagy rossz szándékból, hanem csupa értelmetlenségből és tudatlanságból. Én kész leszek erre, de nagyon kételkedem, hogy a pönitenciára sor kerül. Dr. Lőwy László. A YÁROSHAZÁROL. § Cselédlakások. A vármegyei törvényhatóság szabály-rendeletet készített a szegődményes cselédek lakásáról. A szabályzat gondoskodik róla, hogy miuden család részére külön lakás biztosíttassák s a lakások a higiénia követelményeinek minden tekintetben megfeleljenek. A szabályzat teljes végrehajtására 10 év van adva, de újounan építendő lakásoknál már szigorúan kötelező.