Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-02-23 / 8. szám

A fényes eredménnyel bizonyára meg lesznek elégedve a részvényesek, amint örömmel látjuk mi is ez eredményből gazdasági életünk fejlő dését e éppen ezért teljes elismeréssel adózunk az intézet vezetőségének és tisztviselői karának. II. Pápa városi és vidéki takarékpénztár. Ezen intézetnek fejlődését és örvendetes emelkedését az előttünk fekvő és az 1906-iki üzletévre vonatkozó mérleg számadásai ismét fényesen igazolják. Minden üzletág forgalma jelentékenyen emelkedett és habár az igazgatóság ugy a jelzálogkölesönök, mint váltók után nagyobbára az eddiginél mérsékeltebb kamatlábat vett számításba, a múlt évi üzletnek végeredménye jóval meghaladja az előző évek eredményét. A mérleg 32.075 korona 73 fillér tiszta nyereményt tüntet fel, mi az előző évhez képest közel 7000 korona többletnek felel meg s ez a kedvező körülmény, amint értesülünk, arra birta az igazgatóságot, hogy részvényenként az eddigi 20 korona helyett 24 korona osztalék megszavazását fogja a közgyűlésnek javaslatba hozni. E mellett többrendbeli számottevő humánus adomány folyóvátétele után ismét 14.026 korona 65 fillérrel fogják dotálni a külön tartalékalapot, amely ekkép 36.313 kor. 98 fillérre emelkedik. A rendes évi közgyűlés f. évi márezius 3 án fog meg tartatni Bock István vezérigazgató elnöklete alatt. A VÁROSHAZÁRÖL. § Az állandó választmány ma d. u. a vasútügyben értekezletet tart. § Az iskolaügyi bizottság folyó hó 18 án Kis Ernő elnöklete alatt ülést tartott. Tudomásul vették az óvoda sikerült karácsonyfaünnepélyéről, valamint az új tanév megnyitásáról szóló jelentést, az óvoda időnkénti meglátogatására tagokat küldtek ki. A kataszteri hivatal számára a város ideiglenesen az óvodát veszi igénybe, ez alatt az óvoda a női kórház helyiségeiben nyer elhelyezést. — Ezután áttértek az ipariskola ügyeire. A téli tanfolyam záróvizsgáját március 13-ra tűzték ki, vizsgabiztosokul Néhman Gábor, Hajnóczky Béla, Faa Mihály és Valter Sándor küldettek ki. Herz igazgató tett ezután jelentést arról, hogy a növendékek száma 392 s 1—1 osztályban 50-en felül tanulnak. E nagy létszámra való tekintettel a bizottság azt fogja javasolni a tanácsnak, hogy a téli tanfolyam külön csoportba osztassék heti 4 óra helyett 8 órával s e 8 óra ellátásáról történjék gondoskodás. — Végül tudomásul vették, hogy a márciusban szegődő tanoncokat e tanévre már nem veszik fel az iskolába. § A város bérházának, melyet tudvalevőleg főkép a kataszteri hivatal elhelyezésének céljából építenek, most készülnek a tervei a mérnöki hivatalban. Alkalmunk volt őket látni s mondhatjuk, hogy a város igazán gyönyörű épülettel fog gazdagodni. Az építkezésre vonatkozó árlejtést legközelebb már kiírják, mert az épület egyik részének építését már május elsején meg akarják kezdeni. § Az épitészeti bizottság f. hó 21-én ülést tartott s ezzel kapcsolatban a Zimmermann János utcában helyszíni szemlét tartott, hogy a Pápai Takarékpénztár által a posta céljaira emelendő épület vonalát kijelölje. § Az egészségügyi bizottság szintén ülésezett e héten dr. Kövi József elnöklete alatt. A bizottságban hosszabb vita volt Németh Dezső gyógyszerésznek múlt számunkban említett kérvénye körül, melyet végül is pártolólag terjesztenek a közgyűlés elé. Megbeszélés tárgyául szolgáltak az állami tanítóképezdében előfordult járvány esetek. A bizottság a vörheny felléptét ez idő szerint még nem tartja járványszerünek s azért az intézet bezárását nem tartotta szükségesnek. § Építési engedélyt nyertek a héten: dr. Fehér Dezső Széchenyi-tér, egy emeletes házra, Kutasi Gábor Döbrentei-utcán földszinti lakóházra, Bálint István a Döbrentei utcán földszinti lakóházra, Budai András Szladik János-utca 26. földszinti ház újjáépítése, Horváth Sándor Somlói-u. 17. földszinti ház újjáépítése, Perntz testvérek gyártelepén raktár ós mángolóhelyiség kibővítése, Krausz József Eszterházy-ut egy műhely és raktár, Csépi Jánosné Zápolya-u. földszinti lakóház, özv. Sipos Vendelné Zápolya-u. földszinti lakóházra, felsővárosi gazdák a' felső Hosszu-utcán csordáslakásra. EGYESÜLETI ELET. = A Jókai-kör folyó hó 18-án házi estélyt tartott. Első szereplő Szombathy István papnövendék volt, akit közönségünk már a műkedvelő előadás alkalmából is ismer. Komikus szerepet adott ott is, mint amely orgánumához illik. Tréfás monológjával ez estél) en is nagy tetszést aratott, ami annyival inkább az előadás érdeméül tudandó be, mivel a darab maga nagyon kevés szellemességet árult el. Kis Ilonka zongoraszáma következett ezután. Mozart Sonata, Allegro assaijét játszotta. Előadása úgy felfogás, mint technika dolgában nagy haladást mutat és méltán megérdemelte azt az őszinte tapsot, amely az utolsó akkordokra kitört. Általános érdeklődéssel hallgattuk ezután Sándor Pál felolvasását : A pesszimisszikus költészetről. Jeles esztetikai képzettséggel, lélektani alapon mutatja ki a pesszimisztes költészet jogosultságát, azt, hogy az ilyen világnézet a gondolkozó ós érző én, az értelmi és érzelmi élet diszharmóniájából, az érzelmi élet túlsúlyából származik, belejátszván nagyban a tudásvágy és ennek kielégíthetetlensége. Csak sajnálni való, hogy közönségünk még mindig nem szokott annyira hozzá az ilyen komolyabb fejtegetésekhez, hogy egy sajnálatos incidens figyelmét pillanatra is el ne terelhetné a tárgytól. Az értékes felolvasást, melyet lapunk legközelebbi számában közlünk, nagy tetszés honorálta. Az estély utolsó számát Bognár János hegedüjátéka képezte, melyhez a kíséretet Gáty Lenke adta. A kezdő szereplőkhöz mért igényeket jóval felülmulváu, olyan precizitással játszottak, hogy a Dankla : Premiére solót magyar darabbal kellett megí'ejelniök. Játékuknál csak fellépésük volt kedvesebb, melynek természetessége mindenkit kellemesen érintett. = A Kath. Kör múlt vasárnap délután közgyűlést tartott Bottka Jenő eluöklete alatt. A gyűlésen a zárószámadások bemutatása és a költségvetés után a tisztújítást ejtették meg a következő eredménnyel: Elnöknek nagy éljenzés mellett újból Bottka Jenőt választották meg ; társelnök lett Szekeres Bónis; I. háznagy és könyvtárnok Kalmár Károly; II. háznagy Grátzer lános ; I. titkár dr. Jankovich Tihamér; II. titkár Arányi József; pénztáros Süle Gábor; gazda Pakrócz Kálmán ; kertgondnok Kobera Károly ; választmányi tagok: Jandy Bernardin, Kriszt Jenő, Martonfalvay Elek, Varga Rezső, Hanauer Zoltán, dr. Csoknyay János, Legény Ferenc, Viz Ferenc, Piatsek Gyula, Hajnóczky Béla, Wajdita Károly, Mátz József, Karcsay István, Sarlay Gyula, Nemsits Antal rendes, Néhman Gábor, Törkenczy János, Bodai István, Bodó Ignác póttagok. Az összes választások egyhangúlag mentek végbe. = Az önképző Leánylet múlt vasárnap d. u. 5 órakor előadó ülést tartott, melynek első pontja Kende Piroska és Weisz Renee vervvel előadott négykezes zongorajátéka volt. Ezután Kohn Paula szavalta érzéssel és kifejezően Benedek Aladár „A dal varázsa" citnü költeményét. Osztatlan nagy figyelemmel hallgatta ezután a leányegyesület hálás közönsége Fejes Zsigmondnak A földrengésekről szóló előadását. Alapos tudás ritkán párosul a magát megértetés olyan művészetével, mint nála. Magas színvonalon álló pompásan megirt értekezését, melyet sürü taps honorált, mai tárcánkban közöljük. A felolvasás nem minden órára esik földrengés a Föld valamely vidékén. Persze ezek közt sok kisebb földrengés van, amelyeket csak érzékeny műszerek segélyével lehet észrevenni. Még ugyanazon helyen is, pl. Ógyalláb, ritkán telik el hét, hogy a készülékek valami kis földrengést ne jeleznének. * Legközelebbről most már az érdekel bennünket, hogy mi lehet e jelenségek oka. Sok magyarázatot találtak ki erre, — elkezdve az emberiség gyermekkorából való azon naiv magyarázattal, hogy a Földet hátán tartó óriás teknősbéka vagy kigyó egyet mozdul ! — Ezen elavult magyarázatok közül csak egyet említek fel: Falb, a nagy időjós, a Föld folyókony magva segélyével magyarázza meg a jelenséget. Persze, mint időjóslásainál is, segítségül veszi a Holdat. — Szerinte e folyékony magban, akárcsak a Föld felszínén a tengerekben, a Hold és a Nap dagályt és apályt létesít és ha már most e két hatás összeadódik, mint pl. újhold és holdtölte idejében, akkor e dagályhullám hatása megrázhatja a földet, különösen, ha ez olyan idó're esik, amikor a Hold és a Nap legközelebb vannak hozzánk, tehát a vonzó hatás a legnagyobb. Ez alapon még jósolni is mert földrengéseket; természetesen jóslatai csak annyiban váltak be, amennyiben minden nap van földrengés valahol a Földön ; azonban a földrengés helyét sohasem sikerült neki eltalálni. — Ezt ma már senki sem tekinti komoly magyarázatnak. Mai nézeteink szerint a földrengések főképpen három okra vezethetők vissza. Az első csoportba tartoznak a vulkáni eredetű földrengések ; ilyenek ki&érik mindig a vulkán-kitöréseket. Régebben az összes földrengéseket ez alapon magyarázták. Azt mondták, hogy a Föld izzó mélyébe valami módon leszivárgó viz ott a nagy melegben gőzzé változik és ha e felszaporodott vizgőz nem tud kiszabadulni, akkor megrengeti a földet. A vulkáuok tehát mintegy a Föld biztosító szelepeinek tekinthetők, amelyeken át a nagyfeszültségű gőzök eltávozhatnak és ebben az esetben csupán a vulkán környékét rengetik meg. — De bár valóban vannak ilyen eredetű földrengések vulkános vidékeken, ezek rendesen csak kisebb jelentőségűek. A földrengések legnagyobb része nem vezethető vissza erre az okra. Hegycsuszamlás, a föld mélyében keletkező üregek beomlása is okozhat földrengést, mint ezt már nem egy izben tapasztalták. Megtörténik, hogy a föld mélyében, pl. a viz, nagyobb üregeket váj ; ezek egyszer csak beomlanak és ennek következtében megrázkódik a tájék. Hegyvidéken van is ilyen földrengés; de ezek még az előbbieknél is kisebb jelentőségűek és kis területre terjednek ki. Az igazán nagy, a katasztrófaszerü földrengések megmagyarázására ez se elegendő. Ha a nagy földrengések okát akarjuk megtalálni, végig kell gondolni a Föld életét! Nem a földi élőlényekre gondolok, hanem a Földre, mint egészre. A Föld régen egészen izzón-folyós állapotban volt. Akkor még nem voltak hegyek, akkor még az egész felület sima volt. De lassanként a legfelső réteg megszilárdult, lehűlt és ez a szilárd és aránylag hideg burok takarja be a még most is izzó folyadéktömeget. A belső mag lehűlés^ és az ebből származó összehúzódás azonban tovább tan, s a külső hideg kéreg ezen összehúzódást nem tudja követni. A megszilárdult burokban tehát megkisebbedik a folyékony mag ; olyanféle feszültség keletkezik tehát a Föld kérgében, mint amikor a frissen épített bolthajtás alól kiszedik az azt tartó favázat. Mind erősebben nehezednek egymásra a bolthajtás kövei, mindjobban összeszorulnak; közben kisebb roppanások hallatszanak, amelyek a kövek apró mozgásaiból erednek, — mind megannyi kis földrengés a bolthajtás testében. Ha pedig csak valamelyik kő is nem birja el a nyomást, megtörténik a katasztrófa : az egész bolthajtás összeomlik, vagy legalább is félrecsúszik. így távozik el lassan a Föld folyadék magja az azt bolthajtásszerüen körülfogó szilárd kéregtől; így növekedik a szilárd kéreg feszültsége, amelynek a lazább anyagok nem tudván ellenállani, eltolódások, mozgások jönnek létre ; u. n. vetődések keletkeznek, a földkéreg rétegei egymásra csúsznak, kimozdulnak eredeti helyzetükből. A nagyobb magra szabott szilárd kéreg így összegyűrődik, megráncosodik, — mint az alma héjjá, ha annak térfogata a viz elpárolgása következtében megkisebbedett — ; így keletkeznek a hegyek. És ez a folyamat majdnem állandó a föld belsejében, amint ezt a talán egyetlen percre sem szünetelő reszketés, csak a legérzékenyebb műszerekkel kimutatható kicsiny földrengés bizonyít. A hegyek keletkezésének ezen állandó folyamatára, amely rendesen lassú, de néha katasztrófaszerű lépésekben történik, a Föld belsejében végbemenő tömegáthelyeződésekre lehet tehát — az előbb említett okok mellett — visszavezetni a legtöbb földrengést. Azonban mégse mondhatjuk el, hogy az okot teljesen ismerjük. Hogy a keletkezés minden részletéről tiszta képünk legyen, ezen cél elérésére a Földön mindenfelé földrengésjelző készülékeket állítanak fel, amelyek a legkisebb rengést is észreveszik. E készülék lényegében két nagy lengési idejű