Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-02-09 / 6. szám

szerűen az illető cél érdekében. Ámde túlzásba vinni ezt a tömörítést, minden képzelhető és képzelhetlen jogcímet találni új és új egyesület létrehozására, ez már éppen ellenkezőjére vezet annak, mint amit az egyesületi eszme szolgálni hivatva lenne. Az egyesülés a kettéválásnak lesz így eszköze s ami béke és egyetértés teremtésére rendeltetett tulajdonképen, terem viszályt és egyenetlenséget. Hát ha még az ily egy et-ülés határozottan és kifejezetten aggresszív céllal történik, mi jót. lehet akkor működésétől várni? Pedig ismét valami hasonló egyesülés lóg a levegőben, ezúttal pláne a >népszövetség« hangzatos cime alatt. Létrejön-e, nem jön-e, nem tudjuk. Azok azonban, kik egyesülés cégére alatt e várost a testvérvillongás állandó prédájául dobják oda, számoljanak a lelkiismeretükkel. 1 YÍROSHÁZÍRÓL. § Mészáros Károly polgármester a hét folyamán hivatalos ügyekben a fővárosban tartózkodott. Polgármesterünk Budapesten eljárt és végleg elintézte a kataszteri hivatal dolgát s a villamos telep ügyeiben Hanauer tanárral és Iglauer főmérnökkel értekezett. § Pénztárvizsgálatot teljesítettek f. hó 4-én a városi pénztárban a polgármester, a főügyész, főszámvevő és Fisoher Gyula, Hanauer Zoltán pénztárvizsgáló bizottsági tagok. A bizottság mindent teljes rendben talált. § Utcanyitás az Alsóvárosban. A v. tanáos megbízást adott a mérnöknek, hogy a Jókai Mór utcát, Kis-, most Zrinyi-utcán át a Batthyányutcával összekötő új utca tervét készíse el. A tervet úgy a tanács, mint az építészeti bizottság helyesnek találta és a képviselő-testületnek szintén elfogadásra ajánlotta. Az utoanyitási ügy, ha a nyitandó utcában az összes telkek beépítése biztosítva lesz, a képviselő-testület elé kerül. E célból a polgármester az érdekelt háztulajdonosokkal tárgyalásokba bocsátkozott, s tárgyalásainak eredménye az lett, hogy az utcanyitás terve akadálytalanul keresztülvihető, ha az új utcában kihasítandó házhelyekre vevők jelentkezni fognak. A házhelyek nagysága különböző és 130 •-öl nagyságtól 190 [>öl nagyságig terjednek. A házOláh Gábor, én Dern tudom, mekkora fölháborodást láttál felhőzni e beszédedre homlokomon, de az szent, hogy a magyarok istenének, sőt a leg fölvilágosúltabb, legkozmopolitább istennek is legfeketébb felhöjébűl a legbosszulóbb villámot megérdemled e hiányodért. Megérdemled, hogy halálod után utódod, kire lelked minden szent örökségét rábíztad, répavermet csináljon sirodbúl és csontjaidat eladja félgarason a fütyülő zsidónak. Elromlott a kedvem Gyulafehérvárt. Épen országos vásár volt, minden utcán hömpölygött az oláhok tömege, férfi és nő ünneplőben, mind nemzeti viseletében, nemzeti színeivel; a vár alatt Hórainduló járta. Félelmetesen erőshullámú néptenger. S nekem az kóválygott a fejemben, hogy bizony Hunyadi is jórészt az övék is, mert magukénak hirdetik, érzik, emléke lelkesedést és erőt ad nekik . .. Ebéden Bolyai bátyámnál voltunk, kinek apja s nagyapja a sótalan számtan-tudományban jeleskedett, ő maga a sós és paprikás szerelemben. Tehát ő bölcsebb apáinál; Ő a nagy egyenletet három ismeretlennel oldotta meg, vagyis eddigelé három feleséggel boldogíttatta magát, a legutóbbival csak három éve. De ki tudja, még hány meg hánv X és Y sinusát oldotta meg ezenkívül! Hatvanötéves kora óta keveset láttam, azóta haSványozódott ifjúi életkedve . . . Hej Bandi, mi ilyen korunkban vissza fogunk-e fordulni a kacéran lebbenő női ruhafodrok után ? . . . helyek ára 4800 koronától 5800 koronáig terjed, nagyság szerint. Ezekben a vételárakban benne van az újonnan nyitandó utcának vízvezetéki és villamosvilágítási költsége, továbbá az aszfaltjárdák és ami fő, az utcának valóságos csatornázása. Eddig már hét vevő jelentkezett a polgármesternél, még ugyan annyi telekre lehet előjegyezni. A v. tanáos az utcanyitás szükségességét így indokolja meg: Lehetőleg meg kell akadályozni, hogy a város a vámsorompón kívül eső területeken növekedjék, mert ezek a háztulajdonosok rövid idő alatt olyan követelésekkel fognak fellépni, melyek a városra elviselhetetlen terheket rónak, nevezetesen kérni fogják a vízvezetéket, utcavilágítást, járda és úttest elkészítését stb. Azon kell tehát lennünk és arra kell törekednünk, hogy a város belterületén található üres telkeket építsük be fokozatosan és így szüntessük meg a lakáshiányt, mert az üres telkeknek ezen irányban való intenzívebb kihasználása képezhet csak okos és helyes város-fejlesztési politikát. § A szeptemberi országos vásár. A városi tanács kérvénnyel fordult a kereskedelmi miniszterhez, hogy a szept. 10 iki orsz. vásárnak kivételesen okt. l ére való halasztását az izr. ünnepekre való tekintettel engedje meg. A miniszter a kért engedélyt 4654. sz. rendeletével megadta. § A hirdetések kifüggesztéséről a tanács szabályrendeletet készített, melyet kinyomattak és tárgyalás előtt a képviselőtestület tagjai között kiosztanak. EGYESÖLETI ÉLET. = A Kaszinó folyó hó 10 én (holnap) _d. u. 2 órakor tartja évi rendes közgyűlését. = Az iparos-ifjak önképző-egylete saját helyiségében vasárnap délután tartotta évi rendes közgyűlését Faragó János elnöklete alatt. A gyűlést, melyen a tagok szép számmal jelentek meg, az elnök talpraesett beszéddel vezette be, örömét fejezvén ki afíolött, hogy az egyesület válságos helyzetéből szépen kibontakozott s a virágzás útjára lépett. Köszönetet mondott a régebbi tagoknak, akik, amikor arra szükség volt, lelkesedéssel karolták fel az egylet ügyét 8 buzgón részt vettek az újjászervezés munkájában. Egyetértésre, egymás iránti szeretetre buzdítva a tagokat, a gyűlést a megjelentek szívélyes üdvözlésével nyitotta meg. Utána Trauner Lipót, az egyesület régi, hűséges pénztárosa olvasta fel múlt évről szóló zárószámadást, mely szerint az egyesület bevétele 1906-ban 1574 korona 84 fillér volt, kiadása 1440 korona 27 fillér, tehát pénztári maradvány 134 korona 57 fillér. Majd a választásokat ejtették meg. Választmányi rendes tagok lettek: Valter Sándor, Koczor János, Ludvig József, Simon Károly, Verschek Gyula, Szőke Lajos, Barthalos István, Deutsch Viktor, Ackerman Alajos, Rudi Sándor, Geiling Zoltán, Simouits Márton, Beke Gyula, Fenyvessy Vilmos. Ellenőrré választatott Kocsis Pál ; számvizsgálókká : Tóth József, Kocsis Sándor, Kozma Bálint; segéd-könyvtárossá Kovács Lajos. Végül az elnök tett a tagok javát szolgáló előterjesztéseket az egyesületi helyiségek és tekepálya átalakítására vonatkozólag, — azután a gyűlés az elnök lelkes éltetésével véget ért. = A kath. kör felolvasó-estélye, mely f. hó 3 án volt a bencések tornatermében, ismét nagy közönséget gyűjtött egybe. Ezúttal a szokottnál is fokozottabb volt az érdeklődés, amennyiben a műsoron két idegen neve diszlett. Az estélyt Saád Henrik cisztercita tanár, németteveli lelkész vezette be műénekkel. Brahms, Tosti, Rubinstein és Lányitól énekelt néhány szebbnél-szebb műdalt, ragyogtatván nemcsak gyönyörű baritonját, hanem kiváló műizlését és gyakorlati tudását is. A közönség min den énekszám után viharos tapssal kérte az előadót újabb és újabb ráadásra. Paesméri Henrik a táncról tartott rövid, de igen tömören fogalmazott felolvasást, A vad népek táncáról mondott el sok ismeretlen dolgot és úgy nyelvezet, mint stílus dolgában szépen kidolgozott előadását állandó figyelemmel hallgatták, végül pedig élénk tapssal jutalmazták a jelenlevők. A felolvasás utáu Tóth Anna énekelt néhány műdalt Braga és Kreibigtól, ráadásul egy-két népdalt Lányitól. Lágy, behízelgő hangját, szabályszerű előadását még szebbnek találta a közönség, mint eddig. A hatást nagyban fokozta Saád Henrik gordonkakiséretével, valamint Szentgyörgyi Sándor, ki a zongorarészt játszotta, s ismert ügyességével az éneket és gordonkajátékot harmonikus egésszé tudta varázsolni. Ennél sikerültebb felolvasó-estélyt még nem igen rendezett a kör. = A Wahrmann-Mór- (betegsegély zö-) egyesület folyó évi január hó 26-án tartotta tisztújítási közgyűlését Schor Ármin elnöklete alatt. — Egyhangúlag közfelkiáltással megválasztották elnöknek: Rapoch Vilmost, alelnöknek : Weisz Józsefet, pénztárosnak: Mayersberg Samút. Választmányi tagok lettek: Billitz Ferenc, Bass Lajos, Fischer Sándor, Kohn Miksa Mihály, Katzer Sámuel, Lőwenstein Vilmos, Somogyi Antal, Steiner József, Stern Ernő, Scher Fülöp, Schwartz Márton és Weiszmann Mór. — A Kath. kör közgyűlése. A Kath. kör e hó 17 én d. u. 1/

a4: órakor tartja tisztújító évi rendes közgyűlését, melyre a kör tagjait minél nagyobb számban való megjelenésre kéri fel az elnökség. ' TARKA ROYAT. „Daliás" darabontok. Az összes fővárosi lapok tegnapi számában olvasható volt a következő hir : Illetékes körökben fölmerült az a terv, hogy a magyar királyi darabonttestőrség daliás testőrség- nek neveztessék el. A régi magyar fejedelmi udvarokban ez a hivatalos elnevezés volt szokásban. Rákóczi Ferencznek is volt külön „nemes testőrsége" és „daliás testőrsége". Amaz volt a lovas, ez a gyalogos testőrség. A különösen mostanában rosszul hangzó „darabont" elnevezés kiküszöbölésének bizonyára leginkább örvendene a magyar fiukból toborzott testőrség. Arisztofánesz tolla kellene hozzá, hogy azt a komikumot, ami ebben a hírben rejlik, kellőképpen kifigurázza. Dehogy bátorkodunk mi avatatlan tollúnkkal az értékes téma komikumát fejtegetni, mi csak, hogy darabont (pardon !) daliás stílussal éljünk, leszögezzünk egy néhány tényt. A darabont név a múltban egészen tiszteletreméltó, kedves, szép cím volt. Valami magyaros hangzása ugyan nem volt, de azért annyira magyarnak ellehetett fogadni, mint pld. a magyar udvartartást. Történt azonban, hogy a darabontok fejét egyidejűleg valami u. n. abszolút kormány elnökévé tették. Számos újságíró fantáziája működött azon, hogy a fő alkotmánytipró bácsiknak méltó gúnynevet adjon, míg végre az elnök másik foglalkozását véve alapul, elnevezték Őket „darabontokénak. Mikor később ezek a közkedvelt alakok dicső működésük szinterét elhagyták, a fődarabont oda vonult vissza, ahonnan jött s lön eddigi gúnyneve, neki ismét igazi neve. Minthogy azonban mostanában a darabont elnevezés rosszul hangzik (tán éppen Ő miatta?!) kicserélik a jobban hangzó „daliás "ra. Hódolattal üdvözöljük a deli daliás-darabontkapitányt (báró Fejérváry Gézát) és deli, daliásdarabontcsapatát és üdvözöljük egyszersmind a nemzeti gyors-műfeledés jótékony homályát. * Farsang — drágaság. Az idei farsang vidám volt, kellemes, mint már régen, ellenben olyan rövid is volt, mint már régen. Alig, hogy a biztató csillagok jelölte úton a három királyok beérkeztek, alig hogy egyet-kettőt perdültünk a Griff ben, máris jön az idő, mikor bűnbánóan kell rebegni ajkunknak „por é» hamu vagyunk". Családapák szerint ekkora nagy drágaság közepette nem is olyan nagy baj, hogy a rendesnél kurtább volt a farsang. De e tárgyban a kartonbálon éjfél után 2-kor egy ifjú emberrel is értekeztünk, aki szerint az egész drágaság csak költemény, agyrém. „íme — azt mondta — a belépti dij a mulatságokra csak annyi, mint azelőtt volt, egy pohár sör ma is 10 kr., egy szivar ma is 5 kr., a cigánynak ma is annyit adok, amenynyit én akarok . . . Hol itt a drágaság ?

B E rózsás nyilatkozat alapján biztosra vehető, hogy idén — farsang lesz a böjtben is. * * *