Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-11-30 / 48. szám

EGYESÜLETI ELET, = A vörös kereszt köréből. A pápai vörös-kereszt választmány Gyurátz Ferenc püspök és Galamb Józsefné társelnöklete alatt folyó hó 26-án választmányi ülést tartott, melynek főtár gyát a szegények segélyezése képezte. Egyhangúlag kimondták, hogy tekintettel az általános drágaságra, az idén is, épen úgy mint mult évben, 12 öl tűzifát vásárolnak és azt a helybeli szegények közt karácsony hetében kiosztják. Az egylet elnöksége ez uton is felkéri a választmányi tagokat, hogy szegényeiknek neveit és lakását, /. é. december hó 17 ig, Galamb Józsefné eluöknőhöz annyival is inkább bejelentsék, mert a későbbi bejelentéseket figyelembe nem vehetik. Minden egyes választmányi tag 40 darab tűzifa fölött rendelkezik, melyre 1—4 szegényt ajánlhet azzal, hogy egy-egy ajánlott szegény, akár egy, akár több választmányi tag ajánlata következtében 40 darabnál több tűzifa-segélyben nem részesülhet. = A Jókai kör múlt vasárnapi háziestélyének rövid, de igen szép műsora volt. Weisz Renének Verdi Troubadúrjából játszott zongorán egy részletet nagy technikai készséggel és igen hangú latosan. Molnár Kálmán, lapunk költő munkatársa egy novelláját olvasta fel „A pántlikai hegyen" cimmel. A balatonmenti parasztság életéből vett megható történet úgy érdekes cselekményével, mint poétikus előadásával lebilincselte a hallgatóság figyelmét s méltó sikert aratott. Buzsás Lajos Czuczor egy versét szavalta finoman szinező, disztingvált előadásban. A kisszámú, de lelkes közönség minden műsorszámot zajos tetszésnyilvánításokkal jutalmazott. = A pápai kath. kör december hó 1-én vasárnap d. u. 6 órakor a bencés gimnázium tornatermében felolvasó estélyt rendez a következő műsorral : i. Magyar dalok. Cimbalmon előadja Ress Margit. 2. A jubiláns és az udvari pap. Irta és felolvassa Molnár Kálmán. 3. Egy levél. Monolog, Farkas Imrétől. Előadja Neuhauser Bözsi. 4. Ábránd. Bartalus I.-től. Zongorán előadja Kertész Gizella. Belépés tagoknak ingyenes, nem tagok 20 fillért fizetnek. = Az Önképző leányegyesület december hó 1-én d. u. 5 órakor tartandó ülésének sor rendje : 1. Baba-tündér. Zongorán előadja Weisz Poldi. 2. Osztályrészem. Irta Váradi Antal. Szavalja Bőhm Elza. 3. Felolvasás Tartja dr. Kóródi Simon. 4. Chován. Magyar táncok. Zongorán játszák négy kézre Koritschoner Ilike és Kis József zenetanár. 6. Bálban. Irta Erdélyi Zoltán. Szavalja Weisz Renée. — A „Perutzgyári alkalmazottak önképzőköre" december hó 1-én, vasárnap déiután 5 órakor tartja előadó ülését a „Jókai kör" helyiségében a következő műsorral: 1. „Zengjen a dal." Széptóth János tanító vezetésével énekli az egye sületi férfikar. 2. „Egyetlen szó miatt." Monolog. Irta Salamon Ödön. Előadja Szalai Teréz. 3. Népdalok. Duett. Éneklik Takó Teréz és Takács Róza, zongorán kiséri Széptóth János tanító. 4. „Budapest" cimü fel dvasás az Uránia magyar tudományos egyesület kölcsönképeivel. Felolvassa Vér József. Belépő dij nemtagoknak 20 fillér. Egyesületi tagok által bevezetett vendégek szivesen láttatnak. — A f. hó 16 án tartott megnyitó ünnepélyünkön felülfizetni szívesek voltak : Szente Gábor 8 kor., Református leányegylet 6 kor. 60 fill., Frauendienst Viktor 4 kor., Kenesei Dezső 2 kor. 20 fill., özv Rosenthal Mórné, Mészáros Károly, dr. Kóródi Simon, Hajdú Mihály, Fogl Pál, Kiss József, Dómján Imre, Szólás Pál, N. N. 50—50 fill. A nemeslelkü adakozóknak ezúton mond hálás höszönetet az elnökség. HETI ÚJDONSÁGOK. — Megyegyiilések. A vármegye törvényhatósági bizottsága — mint értesülünk — decern ber hó folyamán három gyűlést fog tartani. Az első decemberi rendes közgyűlés lesz, a másodikon a kijelölő választmány tagjait választják meg, a harmadikon végül a vármegyei általános tisztújítást ejtik meg. — Tarczy-ünnep. A kollégium nagynevű tanárának emlékére rendezendő ünnep, mint azt előre is jeleztük, valóban országos jellegű lesz. A kollégium igazgatóságának meghivására a Ma gyar Tudományos Akadémia értesítette az igazgatóságot, hogy az ünnepélyen Alexander Bernát, íröhlich Izidor és Hegedűs István tagokkal kép viselteti magát. A Kiefaludy-társaság képviselői gyanánt a társaság elnöke, Beöthy Zsolt és Kozma Andor fognak körünkbe lejönni. Itt közöljük a fényesnek Ígérkező ünnep programmját: 1. Ünnepi nyitány. Szerzé Gáty Zoltán, előadja a főisk. ifj. zenekar, zongorán Radácsi Mariska és Gáty Lenke tanítónőképző-intézeti növendékek. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Antul Gábor püspök. 3. Tarczy Lajos életrajza. Irta és felolvassa Sebestyén Dávid főgimn. tanár. 4. Rózsavölgyi kesergő. Vonós hangszerekre alkalmazta Gáty Zoltán. Előadják Gáty Zoltán, Rácz Dezső főgimn. tanárok, Fazekas Mihály, Rácz István, Konta Dezső papnÖveudékek, Szőke Andor VII., Zeke Lajos V., Weisz Frigyes III. o. tanulók. 5. Emlékbeszéd. Tartja Eötvös Károly országgyűlési képviselő. 6. Zárszó Az öreg ember kissé megrángott, összezsugorodott. Ott szenvedett, ahol leghevesebben tudott még érezni. Fájdalma volt. Halkan a megkínzott asszonyi hiúság kínjával vallott : — Kinevettek. — Talán csak nem azért, hogy ... de nevetséges . . . A kegyelmes ur élénk lett. — Igen, a szél kifordította az esernyőmet. Katalin kacagott. Szinte ölelte az öreg urat, mialatt megkérdezte, hogy olyan semmiség vésődött felejthetetlenül az emlékezetébe ? Mert az •esernyője kifordult és valaki vagy tán többen is kinevették : azt nem tudja elfelejteni ? Az fáj neki még most is ? Fészkelődött a kegyelmes ur. — Mondtam már, hogy több esernyő van a világon, mint maga gondolja. Én miniszter voltam, — folytatta meglehetősen tetszelgő hangon — nagyon hatalmas miniszter. És szerettek. Talán szabad úgy mondanom, akkor legalább gyakran olvastam : népszerű voltam. — Tudom, — jegyezte meg a leány. Az öreg valósággal tűzbe jött. Úgy beszélt, mintha az egész közönségnek magyarázna valamit. — Mikor azt hittem, leghatalmasabb va gyok, nyakamra jön az a . . . nem mondom ki a nevét . . . Hencegő, fiatal legényke. De beszélni tud. Szeretik hallgatni. Maga is szereti hallgatni magát (sértegette a vén gyermek boldogan az ellenfelét) — mindig és mindig belém köt, nincs nyugtom tőle. Ezt teszem: jaj de buta, kiáltja rám. Azt teszem : no ezt eltalálta, hallom gúnyos megjegyzését. No nem tudtam kedvére csinálni semmit. Egyszer dühbe jövök és ráolvasom: „mit ötrődik a gyermek, nap veri-e vagy eső. neki minden mindegy és magával csalná az egész orzságot, amelyiknek pedig nem mindegy, mert azsánem szabad, hogy eső verje!" Tetszik a beszédem, folytatom. „Én nem utánozhatom a gyermeket, nekem vigyáznom kell a politikai időjárást és aki tudom, hogy egy országot vezetek, nem indulhatok el esernyő nélkül ..." Az a legényke hangosan kacag: „mifelénk azt az esernyőt mankónak hívják ! " Kezdek dühbe jönni. Goromba vagyok, azt megtapsolják. S én emelt hangon folytatom . . . A kegyelmes ur csakugyan emelt hangon folytatta. Nagyon benne volt az emlékben — szavalt, mintha most is ott állna szemközt a hencegő fiatal legénykével és figyelné az egész parlament. „Igen, a nemzetnek nem szabad megáznia ! A felelős miniszternek legyen ernyője vihar ellen, nap ellen, minden ellen. Pelyhedző állal nekem is úgy tetszett, hogy minden szituációhoz egy szerencsés szó kell — ma tudom, hogy az elvek szilárdsága a legbiztosabb esernyő . . A tiráda derekán az exminiszter csodálatos képpen összeroppant, szavaló hangja megtört, az Mondja Thury Etele főiskolai igazgató. 7. Ima. Erkel Ferenc Bánk bán cimü operájából. Férfikarra alkalmazta Gáty Zoltán. Előadja a főiskolai ifjúsági énekkar. — Áz üunepély kezdete d. e. 10 órakor. — Magyarországi szent Erzsébet emlékét magasztos ünneppel ülte meg vasárnap a helybeli Katholikus-kör. Az ünnep műsorát Wajdits Ilus pompás melodramatikus szavalata nyitotta meg, melyhez Kiss Vilma szolgáltatott művészies zongora-kiséretet. Jándi Bernardin magasan szárnyaló, gondolatokban gazdag beszédben méltatta a szentéletü királyasszony erényeit. Végül Tóth Annuska és Gizike énekelték el igen szépen Takács Gedeonnak Szentgyörgyi Sándor által megzenésített költeményét. Az éneket zongora-kisórettel maga a jeles zeneszerző látta el. A műsor minden egyes száma nagy hatást keltett és sok tapsot aratott. — A szinház újjáépítése tárgyában irt memorandumot polgármesterünk a múlt hét folyamán juttatta el orsz. képviselőnk útján illetékes helyére, a közoktatási minisztériumba. Mint jó forrásból értesülünk, alapos remény van rá, hogy kérelmünket teljesíteni fogják. A minisztériumnak színházak építésére állandóan évi fix összeg áll rendelkezésére, amely összeg tételei közé esetleg már az 1908. évre be lehet venni a kérelmezett összeg első tételét. — Egyházmegyei közgyűlés. A pápai ref. egyházmegye Barthalos István gondnok és Kis József esperes elnöklete alatt ülést tartott f. hó 28-án, Pápán. A gyűlésre csaknem teljes számban megjelentek a tagok. Kis József esperes megnyitó beszédében hosszasabban foglalkozott a díjlevelek átváltoztatásának, az adókivetésnek, a nyugdíj-intézeti törvény módosításának kérdésévei és az Országos Lelkészegyesület megalakulásával és ennek határozataival. A közgyűlés osztatlan tetszéssel hallgatta és nagy elismeréssel honorálta fejtegetéseit s kinyomatásukat elhatározta. A közgyűlés megalkotta tanácskozási ügyrendjét. Alkotott szabályrendeletet a szőlőplántálásra, gyümölcsös-létesítésre is és változások esetén az utódra ezekből háramló terhekre. Ez egyházmegyei gyűlésre már be voltak híva az újonnan választott tanító-képviselők is. Ezek: Jílek Ferenc, Hetesi Dániel és Tóth Kálmán. — Tüz a kaszárnyában. Szerdán este 9 óra után a helybeli honvédhuszár kaszárnya egyik istállója padlásán nagy mennyiségben felhalmozott szalma- és zsupp ismeretlen okból kigyúlladt. Pár perc alatt a tűz belekapott a tetőbe, mely egész hosszában kigyúlladt. Óriási lángok csaptak fel az égre, bevilágítva az egész egész ember összezsugorodott. Gyöngéden, mégis szánakozva ölelte át Nyiry Katalin. Valami döbbenetes nyöszörgés, megvert gyermek csuklása felelt szánakozására : — Az az ember belekiáltott a beszédembe. — Belekiáltott? — Azt mondta , . . azt. . . Reszketett a boldogtalan és nem tudta kimondani, hogy mit kiáltott beszédébe az a süvölvény. A leány folyton nézte és várt. Az exminiszter valahogy kinyögte: — Azt mondta . . . Egyet fújok, kifordítom a miniszter ur esernyőjét. . . Azt mondta . . . A kocsiülésben hátradőlve, csuklott, lihegett, megrángott. Üveges szeme rémülten bámult a levegőbe, mintha azt a jelenetet, minden hatalomnak nevetséges alkonyát látná. Minden diadalát (pedig sok volt) elfelejtette, minden büszkeségét (pedig sok volt) elhagyta : azt a picike sebet, mely akkor a hiúságán esett, kiheverni nem tudta, Hatalom, diadal, népszerűség: mindnek emléke kifakult a száradó agyvelőből: az a picike csipés most is őrjöngésig fájt neki. „Kifordította az esernyőmet !" dadogta és Nyiry Katalin hiába fogta karjaiba az összeroppant kegyelmes urat, hiába fürösztötte nézésének napfényében, hiába dajkálta : ő excellenciája, a szegény kifordított esernyőjü politikus, tehetetlenül omlott el a kocsiülésben és CBuklott. egyre csuklott. Sirni már nem tudott . . . .A. vidék legrégibb és legnagyobb cipöüzlete Manheim Ármin ezelőtt Altscádter Jakab cipőraktára Alapíttatott 1864-ben. Pápa, KoSSUth LajOS UtCa ÍO. szám, Alapíttatott 1864-ben. hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet gyorsan kapni. Beteg és szenvedő lábakra (ortophád -munka) kiváló gond lesz fordítva. Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipök ós csizmák.