Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-11-09 / 45. szám

Kovács Sándor, Németh János voltak, bizottsági jegyzőként Thury Lajos v. alkalmazott fungált. Délelőtt 11-ig itt alig 6—7 szavazatot adtak elé, 11 és 12 közt kezdődött nagyobb élénkség, ez időközben 40-ig emelkedett a szavazók száma, hogy aztán megint csak 2 óra után lendüljön neki a szavazás. E kerületben kétféle liszta volt forgalomban, az egyiken 4 név volt, Kis Ernő, Lampérth Lajos, dr. Gsehszombathy László és Szakács Dániel, azzal a megjegyzéssel, hogy egy név okvetlenül törlendő ; a másik lisztán Lampérth Lajos, Kalmár Károly és Billitz Ferenc voltak a jelöltek. Az elnök délután 4-kor — mely időpontig 96 szavazat adatott le — lezárta a szavazást. Az összeszámlálás a sok törlés miatt aránylag tovább tartott, de azért már Végkor itt is ki volt hirdethető az eredmény, mely szerint Kis Ernő 63, Lempérth Lajos 59, Szakács Dániel és dr. Csehszombathy László 49—49, Kalmár Károly 19, Billitz Ferenc 16, Varga Bezső, dr. Csoknyay János 8—8, Hajnóczky Béla 7, Baranyay Zsigmond 4, Huttkay László 2, dr. Györké Sándor és Kalmár Antal 1—1 szavazatot kaptak. E szerint megválasztott törvényhatósági bizottsági tagoknak jelentettek ki: Kis Ernő és Lampérth Lajos (régiek), az egyforma szavazatot nyert Szakács Dániel és dr. Csehszombathy László közt a törvény értelmében sorshúzás döntött, mely az utóbbinak kedvezvén, a harmadik törvényhatósági biz. tagsági helyre dr. Csehszombathy László (új) került. JPápai A járásbeli biz. tagválasztásokról a következő tudósítást kaptuk: Megválasztattak : Vaszaron : Kolossváry Sándor birtokos (új). Takácsin: Csepely József birtokos (új), id. Borsos Lajos birtokos (régi). Pápakovácsin; Herbszt Ferenc kasznár (régi). Csóton: Fodor Gusztáv körjegyző (régi), Katz Lajos plébános (régi). Szűcsön : Lipka Árpád erdész (új). Pápateszéren: Nagy Béla körjegyző (új). Jákón : Tóth Kálmán körjegyző (régi). Adásztevelen: Fejes Károly birtokos (régi). Ugodon: Csóthi Géza orsz. képviselő (régi), Alasz Miklós plébános (régi). Salamonban: Kafka Ignác uradalmi felügyelő (régi). A YARÖSHÁZÁROL. § Az állandó választmány folyó hó 7-én készítette elő a jövő hétfői közgyűlés tárgysorát. Javaslatai a következők : A Szladik- és Osvaldféle alapító-oklevelek elfogadásra ajánltatnak; a fogva, mentünk végig a Pinció sétányán. A kávéházak és éttermek előtt sűrű rétegben verődött össze a járókelők tömkelege: kacagó hangok, zenekarok melódiája és ennek a rémes drámának a története, amelyet nekem maga a dráma hőse mond el ! Amint így, lelkemben mély megindulással, ezek előtt az emerekkel teli mulatóhelyiségek előtt mentem, hirtelen megkapta a tekintetemet egy kisebb csoport. Néhány elegáns fiatal gavallér közt nevető szép asszony alakját pillantottam meg. A hölgy, noha már negyven éves lehetett, még mindig szépnek tetszett s fekete toilettja kiválóan illett szőke hajához. Nagyon jó kedvében lehetett, mert akkor hangos kacaja kicsendült a többiek hahotájából, — Pfuj, a gyalázatos ! kiáltottam. — Mi lelt ? kérdezte Ermete barátom. Megmutattam neki azt a nevető hölgyet, udvarlói körében. Az anya de Bordighera asszony ! Ermete nem titkolhatta el az undort, amelyet benne ez a jelenet ébresztett. — Ne ingereld fel magad barátom ! mondtam. Ez az élet. S lassan elvontam onnan, aztán meggyorsítva a lépteinket, visszatértünk a nyüzsgő Róma közepébe, a Corzóra. Fordította: K. Ö. Korona-vendéglő szerződésének átruházása megengedtetik ; a régi faiskolában levő épület ne adas sék bérbe, mert a bérbevevő a télen át megfagyhat benne; a megyei telefonhálózat ügyében a vármegyéhez kérvény adassék be; a szinügyi bizottságnak a s.ánház újjáépítését s erre államsegély kérését célzó javaslata, illetve memoranduma fogadtassék el. Hosszabb ideig tanácskoztak a kataszteri épület ügyéről. A pénzügyi bizottság földszintes épület emelését javasolja ; a tanács, melynek tudvalevőleg már volt 2, 1 emeletes és földszintes propozíciója, most ajánlja, hogy ne is építkezzen a város, hanem hagyja a katasztert az ovoda épületben, az ovodát a női kórház épületében, kórháznak meg pár száz forintért béreljenek egyszerű kisebb házat. A vita folyamán felmerült az a terv is, hogy a kataszteri hivatal menne esetleg a női kórház épületébe, melyet a szükség hez képest kibővítenének, szóba jött az is, bogy nem kellene-e a kétemeletes régi tervhez visszatérni, végre is azonban úgy döntöttek, hogy jövő novemberre a város minden intézménye régi helyére jusson, a kataszter pedig a Jókai utcán építendő földszintes házba. A gyámi ós alapítványi pénzek 1l

3-át a Pápai Takarékban, 1/

3-át a vidékiben vélik elhelyezendó'nek. Hosszabb vita volt a mérnöki fizetés rendezése körül. Abban egyeztek a vélemények, hogy a fizetés a mérnöktől megkívánt munkával nem áll arányban, csak arra nézve volt véleményeltérés, hogy a mérnöknek a magánmunkálatok megengedhetők-e s ha igen: megengedhető e a helybeli magánmunka. A nagy többség abban a nézetben volt, bogy a magánmunka — mint a legtöbb városban se — ne korlátoztassék s a fizetésnek 1200 K-ról 2000 K-ra felemelését javasolják. A barakk-kaszárnya számára vásárolt telkeknek számos kisgazda részére leendő bérbeadását javaslatba hozzák. § A IV. gyógyszertár ügye sok-sok huzavona után végre véglegesen és a közérdeket is meglehetősen kielégítő módon nyert elintézést. A vármegye alispánja ugyanis tudomásul vette, hogy Németh Dezső gyógyszerész a belügyminiszter által részére adományozott gyógyszertárt az Erzsébetvárosban a tizes malom és városi vámház között állítja föl. A megokolás szerint a jelzett hely szintén az Erzsébetvárosban fekszik, már pedig a belügyminiszter a gyógyszertár helyéül az Erzsébetvárost jelölte ki, az a körülmény pedig, hogy a belügyminiszter utólag a Vásárutcán is engedélyezte a gyógyszertárt, az eredetileg kijelölt helyen leendő felállítását, nem akadályozhatja meg. § Az adóprés tehát sikeresen működött a héten. A kegyetlenül megszorított hátralékosok fizettek, mint a köles s árverésre egy helyen se került a sor. Igaz, hogy ez csak úgy volt lehetséges, hogy a városi adóhivatalban a követelt adóhátralékból az exlexes világból maradt részt egyelőre leírták s a fennmaradt összeget aztán valahogy ki lehetett nyögni. Az is igaz, hogy némelyeknek, akik egyáltalán nem voltak képesek fizetni, a polgármester újabb haladékot adott. Végül az is igaz, hogy a három nap előtti butorösszehordatást a város ezúttal még nem teljesítette, de az is igaz. hogy mindez — nem egészen egyezik a főfmánc intencióival. § A kövezet vám éa helypénzfizetésre kiegyezni óhajtók figyelmébe. Pápa város kövezetvám és helypénzjövedék kezelősége által felhivatuak mindazon nagybirtokosok és bérlók, kik fogataikra az 1908. évre évi átaláuybau kiegyezni óhajtanak, annak megkötése végett 1907 november hó 15-től kezdve legkésőbb é3 bezárólag ugyancsak november hó 30-ig délelőtt 9-12 óráig és délután 3-5 óráig fenti hivatalnál jelentkezni annál is inkább el ne mulasszák, mert ezen időn túl egyezségek nem köthetők. § A borfogyasztó közönség figyelmébe. Páp a város fogyasztási adóhivatal kezelősége által felhivatuak mindazon adóköteles felek, kik borfogyasztási, illetve boritaladójukra az 1908. évre tiegyezni óhajtanak, annak megkötése végett 190 7 november 15-től kezdve legkésőbb és bezárólag ugyancsak f. év november 30 ig délelőtt 9—12 óráig és délután 3—5. óráig a fenti hivatalnál jelentkezni annál is inkább el ne mulasszák, mert ezenidőn túl egyezségek nem köthetők. EGYESÜLETI ELET. = A Jókai-kör folyó hó 10-én d. u. 6 órakor tartja közgyűlését és egyszersmind első házi estélyét a következő műsorral: 1. Elnöki megnyitó. Emlékezés Arany Jánosra. 2. Titkári jelentés. 3. Pénztárnoki jelentés. 4. Választások. 5. Éjféli párbaj. Arany J.-tól. Szavalja Hanauer Zoltánné. 6. Népdalok. Szövege Arany J.-tól. Zenekarra alkalmazta Gáty Zoltán. Énekli Benedek J. I. é. pn., kiséri a főisk. zenekarnak 12 tagja. 7. Letészem a lantot. Irta Arany J. Zenéjét szerzé Gál Ferenc. Kiss Vilma zongorakisérete mellett szavalja Siskey Imre I. é. pn. 8. Mi zengi túl a bérceket. Férfi karra szerzé Gáty Zoltán. Énekli a főisk. dal kar. = A Leányegyesület vasárnap délutáu 5 órakor előadó ülést tart a következő műsorral : 1. Az öregek. Irta : Feleki Sándor. Szavalja : Rosenberger Szeréna. 2. Wiener Irén és Klein Gizi, Heidelberg Albert Csárdajeleuet-ét játszák zongorán négykézre. 3. Dr. Molnár Gyula A nők szépségéről tart felolvasást. 4. Az arany fésü. Irta : Somló Sándor. Szavalja: Friedlámhr Janka. 5. Kis virág vidd titkomat: Z. Costa M Nem csókolódzom soha többé. . . Farkas Imre. Énekli Tóth Annuska, zongorán kiséri Trauuer Margit. 6. A. gyilkos anyja. Irta Ormódy Bertalan. Szavalja Ruzsás Lajos. = A Református Leányegyesület múlt vasárnap, november hó 3-án, délután közgyűlést tartott, melyen megbeszélték az egyesület ügyeit s elhatározták, hogy első estélyüket szeretetvendégség keretében fogják megünnepelni, még pedig Advent második vasárnapján. = A „Perutzgyári alkalmazottak önképzőköre" folyó hó 16-án, szombaton este 8 órakor tartja megnyitó ünnepélyét a Jókai-kör helyiségében, a következő műsorral: 1. Himnusz. "Énekli az önképzőköri énekkar. — 2. Elnöki megnyitó. — 3. Ünnepi beszéd. Tartja Baldauf Gusztáv evangélikus püspöki titkár. — 4. Két napdal. Énekli az önképzőköri énekkar. — 5. Megjött a püpa. Vígjáték 1 felvonásban. Irta Erdélyi Zoltán. Előadják Drach Gizella, Pákozdi Gizella. Deutsch Lajos, Hermann Géza. — 6. Szózat. Énekli az önképzőköri énekkar. — 7. „A honfoglalás" című felolvasás, az „Uránia Magyar TudományosEgyesület" kölcsönképeivel. — Belépődíj nemtagoknak 50 fillér. — Egyesületi tagok által bevezetett vendégeket szívesen látnak. TARKA ROYAT. Dzsiu-dzsicu. Dzsiu-dzsicu! . . . dzsiu-dzsicu! . . . Hangzik most utcán és teren, Fecskendőé, kardé a mult, Dzsiu-dzsicué a jelen. Be nem zárt boltnál tüntetők, Na várjatok, nektek kijut! Nem vizet kap a nyakatok, De kis szelíd dzsiu-dzsicut. Hajnal tájban duhajkodók, Szaladjatok csak szerteszét, Nehogy megbánja hátatok „A bekisérés módszerét." Csavargóhad, fülelj reám! Ha van veséd, meg egyebed, Dzsiu-dzsicu-ismerkedést Én nem ajánlhatok neked . . . . . . „Nekem beszélsz?" dörmög reám Egy basszus hang hátam mögött . . . S ott áll egy főcsibész, ki a „Csibészkirály

8-ból megszökött. „Van-e vesém, meg egyebem ? Van ám, de másnak is van ám! S mit András bácsi csak ma tud, Azt én már tegnap is tudám. A vidék: legrégibb és legnagyobb cipőüzlete Manheim Ármin ezelőtt Altstádter Jakab cipőraktára .Alapíttatott 1864-ben. Alapíttatott 1864-ben. Pápa, Kossuth Lajos utca ÍO. szám, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet gyorsan kapni. Beteg és szenvedő lábakra (ortophád-munka) kiváló gond lesz fordítva. = Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipőit és csizmáit