Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-10-12 / 41. szám

Hát ez nagyon szomorú állapot és sajnos a nagyközönség nem képes magán segíteni, — ösz­szetett kezekkel kell néznie a bányatulajdonosok mérhetlen kapzsiságát. Itt gyors és gyökeres intézkedésre van szük­ség. Meg kell változtatni a bányatörvényt és ha ez nem használ, segítsen az állam a megnyomo­rított társadalmon. Nyittasson állami tárnákat, mert ez az egyediili módja annak, hogy a közön­ség tisztességes árban juthasson elegendő mennyi­ségű tüzelő anyaghoz. Biztos vagyok benne, hogy az állam megtaláliiá a maga hasznát és ami fő, a nagyközönségnek a mai árakhoz képest, jelen­tékenyen olcsóbb szenet volna képes rendelkezé­sére bocsátani. Ami a helypénz kérdést illeti, ennek eltör­lése nem segítene a létező bajokon. Egy baromfi után egy, esetleg két fillért szednek csupán a városok. Ennek eltörlése semmivel sem tenné olcsóbbá a piacokat, ellenkezőleg az adózó közön­ség volna sújtva, mert ezen címen megszünte­tendő jövedelmet pótadó emelésével kellene pó­tolni. A pótadó-emelés ismét a szegényebb osztályt sújtaná jobban, mert baromfiakat inkább a vagyonos osztály szokott vásárolni. Midőn ezen jelentésemet Nagyságod felhívá­sára tisztelettel előterjesztem, kérem, bogy az illetékes miniszter urnái szíveskedjék odahatni, hogy a nagyközönség súlyos sérelmei mielőbb orvosoltassanak. A VÁROSHÁZÁRÓL § Városi közgyűlés. Gyéren látogatott köz­gyűlése volt a városi képviselőtestületnek f. hó 10 én d. u. 4 órakor. A tárgysoron csupa bi­zottsági tagválasztás, nem csoda, ba a városatyák nem érdeklődtek. Megnyitás után jegyzőkönyv­hitelesítésre dr. Lőwi László, Perlaky Géza, Langraf Zsigmond, Oszwald János, Keresztes Gyula kérettek fel. Napirend előtt dr. Lőwi László interpellált. Vasúti politikánk ősi, eredendő baklövését emlegette fel csak azért, hogy óvjon attól, nehogy a devecser—ukki vasút iránt tanú­sított közömbösségünk által megint hasonlót kö­vessünk el. Az áll. választmánynak azt a javas­latát, hogy az új vicinális-törvényt kell megvárni, az ügy agyonütésének tartja. A polgármester ki­jelentette, hogy ha egy hó alatt a vicinális tör­vény benyújtásáról nem értesül, akkor okvetlenül érdemleges határozatot provokál. E válasz meg­nyugtató tudomásul szolgált. Miután a főjegyző bemutatta az 1907. évi virilisták névjegyzékét, áttértek a választásokra. A Bermüller Alajos tá­vozása által üresedésbe jött bizottsági tagsági helyekre egyhangúlag megválasztattak. Az állandó választmányba : Oszivald János, a pénzügyi bi­zottságba: Hanauer Zoltán, a kijelölő bizottságba: Sült József, a villamos bizottságba : Adamovich Gyerekes idill volt az egész. Hűséget esküdtek egymásnak s a fiu megcsókolta a leányt. Ebben a tiszta csókban egy élet üdvét fogadta, s egy rózsát adott a leánynak. Tiz éve már elmúlt. Most az asszony bárón é s az orvos szegény, küzködő ember. A férj megint fölkelt s magukra hagyta őket. Csak egy pillanat volt. A férfi és a ^nő szeme összevillant. Hallgattak; de az asszony nem birt magával. — Emlékszik? — kérdezte halkan. A férfi némán, szomorúan bólintott. — Meg van még a rózsa, óh meg van — mondta az asszony. — Minek ? — kérdezte a férfi. Lángvörös arccal felelt a nő: — Magam sem tudom, csak megőriztem. Tizenhat éves leánykoromra emlékeztet. — Elhervadt már rég, —- mondta aztán a férfi s belenézett az éjszakába. Amikor a báró visszatért, már csöndben voltak. De az emlékezés, mint a tavasz illatos szellője az alsó lombokon, úgy átsuhant a szivükön. Lázár. Felolvastatván a belügyminiszter rendelete, melyben az 1908 — 1910. évi ciklusra a központi választmány újjáalakítására hív fel, a törvény értelmében elrendeltetett a titkos szavazás. Dr. Kapossy Lucián elnöklete alatt dr. Csoknyay János és dr. Hoffner Sándor szedték a szavaza­tokat. Összesen 26-an szavaztak; a képviselő vá­lasztókat összeíró, választási elnököt stb. delegáló fontos bizottságra egyhangúlag megválasztattak a következők: Dr. Antal Géza, Galamb József, Hajnóczky Béla, dr. Hirsch Vilmos, dr. Kende Ádám, dr. Kluge Endre, Saáry Lajos, dr. Rechnicz Ede, dr. Hoffner Sándor, Sült József, dr. Korit schoner Lipót, dr. Kapossy Lucián. § Az építészeti és szépészeti bizottságot a v. tanács szakértőkkel óhajtván kibővíteni, tagokul felkérte Kristóffy Gyula máv. főmérnököt és Deli Béla kataszteri felügyelőt. Nevezettek a megbízást elfogadták s a bizottság szakszerű mun­kálkodását támogatni fogják. § A gróf-uti vámház jó karba helyezését s egy lakószoba építését a regále-bizottság elren­delte. Ideje volt már, mert a háznak csúfolt egészségtelen viskó emberéletet is kivánt áldoza­tul ! Tudtunkkal egyébként a képviselőtestület már pár év előtt nagyobb összeget szavazott meg s tett Te az összes vámházak újjáépítésére. Vájjon mire tartogatják azt a pénzt ? A színházi hét. A közönség állandó pártfogása kiséri Szal­kay társulatának itteni működését. A társulat jó előadásokkal iparkodik a pártfogásra érdemes lenni. Hogy akárhány előadásról mégis elégedet­lenül távozik a közönség, arról nem a szinészek tehetnek. A tavalyi szezónnak alig volt valamire való újdonsága. Vérszegény operettek, alszegi bohózatok voltak a fővárosi közönség szellemi tápláléka és — sajna ! — most nekünk is ebből kell élnünk. Azaz dehogy kell ! Tessék előszedni a régi jó operetteket, olyanokat, mint a tegnapi Nebdntsvirág, melyben a társulat starja : Kormos Ilonka minden eddiginél fényesebb sikerét aratta s rendbe leszünk mindjárt. Persze a régi operet­tekhez koloratúr énekesnő is kéne. Az pedig ez idő szerint nincs. Majd talán a jövő hétre hoz Szalkay Pestről. A szellemszegény operettek valóságos típusa volt az, amelyet szombaton és vasárnap kellett elszenvednünk. Csibészkirály címre hallgat és „víg u­nak mondja magát. O mondja, de nincs aki higyje. Nincs ebbe semmi víg, ha csak az nem, hogy Bátorival, a főbetörővel százszor elmondatjuk, hogy „iccaka vót", vagy hogy a tolvaj-szótárból megismernünk egy csomó szót, avagy tán hogy a szerelmes ifjúnak derékig érő álszakált kell szót­lanul hordania, avagy hogy Londonban, ahol pe­dig tudvalevőleg számos utca van, gondoláról és Későre jár már az idő. Az orvos búcsúzott. A báróék kettesben maradva szótlanul ültek. A férj feleségére nézve kérdezte egyszerre : — Mondd, boldog vagy-e? Az asszony összerezzent a kérdésre, de uralkodott magán. — Nagyon boldog ! — susogta. Amikor aztán hazaértek és egyedül maradt, elővette egy kis dobozból a hervadt rózsaszálat. Nézte sokáig és tizenhat éves korának sok gyönyörű álma, bűbájos titka, gondtalan boldog­sága egy pillanatra így föléledt a szivében. — Remegő, pici kezével szorongatta a száraz, fakó virágot, amelyről nem tudott senki, csak ő ; az a másik azt hitte, hogy ő eldobta rég. Csak nézte . . . nézte a rózsát s aztán össze­morzsolta, porrázuzta s mialatt elpusztította, könnyes szemmel nézett bele az éjszakába. Halj meg te elhervadt virágszálam egészen, úgy sincs felébredésed, amint hogy tizenhat évem eltűnt tavasza sem tér vissza sohasem . . . Velencéről zeng a végtelenbe nyúló unalmi románc. Mindez borzasztó kedvderítő, főkép ha 3 óra hosszat tart s ha 3 óra alatt sem sikerül az ásítozó közönségnek az egész színpadot hülye rendőreivel, szószátyár csibészeivel és tűzoltójával együtt mindenestől lenyelni. Legyen azonban ennyi elég irodalmunk e kiváló új termékéről. Azaz pardon a szereplőkről is kell írni. A cím­szerepet első este Kormos Ilonka játszotta. Amit tehetett megtett, hogy kellemessé tegye esténket, szöveg- és zeneszerző a bűnösök benne, hogy ez még neki sem sikerülhetett. Másnap Hidy Irén játszotta e szerepet szintén sok igyekezettel. A szinpadon lézengők nagy sokaságából egyedül Szalkay érdemel megemlítést. Az ő szerepében legalább van némi igazság. O a klakkvezér, a jó kóser klakkvezér, ilyen operettek előadásánál mint a Csibészkirály van tere a működésre. Ám még a legnagyobb tenyerű klakőr sem menthette meg a Szél-Butykay társcéget a bukástól. A keddi és szerda délutáni előadásról meg­bízott tudósítónk a következőkben számol be : Kedden Butti olasz iró hatásos drámája Lucifer ment, mely egyszersmind a szezon legjobb dráma-előadása volt. Maga a darab kissé hossza­dalmas ugyan s életbölcselettel megrakva nagyon is fárasztó, de lélektani fejleménye anrtál megra­gadóbb, annál gyönyörűségesebb. Ehhez képest az előadás is eleinte vontatott, később fokozatosan gyorsuló volt, ami az előadás sikerét nagyban fokozta, sőt az utolsó felvonásban tökéletességre emelte. Ügy hogy csak azok nem élvezték e darab szépségét, akik az első felvonás gyönyörű gondo­latokban telt mondásaiban kifáradtak s mindvégig e fáradt hatás alatt maradtak. Pedig e gondola­tok voltak a kulcsok a materialista Lucifer professzor s az idealista Senardi tanár lélektaná­hoz. Nem egyób e darab, mint az idealizmus és materializmus küzdelme. Tragikus tárgy, melyből azonban egyik fél sem kerül ki teljes diadallal. Lucifer fiát a sors csapásai visszatérítik ugyan a hit vigasztaló erejéhez, de az apa kételyét ez sem birja megtörni. E dráma csak egy jelenet a két lelentétes felfogás nagy tragédiájából, melynek mindegyik táborban megvannak a maguk áldoza­tai. A címszerepet Kovács Lajos mesteri ügyes­séggel, disztingvált előadásban játszta. Kitűnő já­tékával múltkori Scarpiáját teljesen feledtette. Méltó partnere volta Déri is, ki az utolsó fel­vonásbeli természetes kitörésével valósággal meg­rázta a lelkeket s könnyekre fakasztotta a sze­meket. Gyönyörűen adta vissza Holéczy Ilona (Senardi leánya) a lelki élet hullámzását nevel­tetésével ellentétes felfogások behatása alatt. Nagyon jó volt Szathmáry (Senardi) s Tömbömé (Lucifer felesége) is. A kisebb szerepekben dicsé­tet érdemel Bátori és Vértes. Szerdán délután ifjúsági előadásul Szigethy József Viola c. népszínművét adták. Nem akarjuk ismételni az ifjúsági előadások célját és jelentő­ségét, de ha még ismétlődni fog az ilyen zűr­zavaros előadás, az illetékes körök gondoskodni dognak a „hálás" publikum távoltartásáról. Szerdán este kacajtól hangos, vidám elő­adásban volt részünk. A Próbaházasság-nak úgy látszik a 15 éves próba sem ártott; jóízű alakjain, bohókás cselekményén ma is jól mulat a közön­ség. Hogy is ne mulatna, mikor a próbaházas­ságra egy olyan üde, ötletes, édes kis lány vállal­kozik, mint akit nekünk Kormos Ilonka be­mutatott s mikor ezúttal először népdalokat is hallhatott tőle, miket szépen csengő hangján igazán művésziesen adott elő. De kitűnő tényezői voltak a közönség szórakozásának a többiek is első helyen : Bátori Béla, aki mint cselédszerző elemében volt s drasztikus komikumát nagy hatással juttatta érvényre, Gyárfás, aki egy mészároslegény alakjában rejlő humort aknázta ki bőségesen. Szatmáriné és Ráthonyi Stefi két komikus női alakot, Déri, Tömbömé és Szatmári a komolyabb szerepeket játszották meg igen jól. lnke és Kovács szerepét mi fordítva osztottuk volna ki. A darab ment, mint a karikacsapás, taps volt bőven. De mi volt azért ez a taps ahhoz, ami csü­törtök este majd felvetette a színházat. A leg­öregebb színházlátogatók, kik persze érzésben a legfiatalabbak, nem emlékeznek a lelkesedésnek olymérvü megnyilatkozására, mint aminővel az MIT IGYOÍK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer a mohai ÁGNES -FfiPPiJG Millenniumi nagy éremmel fUiiClb > kitüntetve. _____ Kitűnő asztali-, bor- és Minden külföldit fölülmúl hazánk természetes szénsavas-vizek királya: gyógyvíz, a gyomorégést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valódi áldás gyomor­Kedvelt borvíz I oicsóbbTszódayiznéi! Mindenütt kapható? Főraktár Oszwald János urnái Pápán. ' (1) === Főraktár Oszwald János urnái Pápán.

Next

/
Thumbnails
Contents