Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.
1907-09-28 / 39. szám
A VAROSHAZÁRÓL. § A villamos-telep felügyelő bizottsága folyó hó 25-én a polgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen első sorban az elromlott dinamók ügyével foglalkoztak. Felolvasásra került a Ganz részvénytársaság egy átirata, melyben tudatják, hogy az egyik dinamó-gépet megjavítva leküldték, a másikat pedig egész újonnan tekercselik s úgy fogják visszaküldeni. Minthogy e gépek garanciája november 18-án letellik, a bizottság dr. Hirsch Vilmos, dr. Horváth József, Karlovitz Ádolf, Győri Gyula és Hanauer Zoltán felszólalása után elhatározta, hogy a gépekre vonatkozólag újabb 2 évi garanciát kérnek a cégtől, azonban már most kimondják, hogy az esetben, ha a javított gépek a garanciális idő alatt nem fognak hibátlanul működni, teljesen új pépek szállítását fogják követelni. Ezzel szemben dr. Lőwy László azt indítványozta, hogy már most követeljék az új gépek beállítását, e radikális indítványra azonban az indítványtevőn kivül csak egy biz. tag szavazott. Miután a polgármester bejelentette, hogy az államvasúti állomás villamosvilágítására vonatkozó szerződés megérkezett s annak aláírására a felhatalmazást megkapta, Révész Arnold városi mérnök terjesztett be egy javaslatot arra vonatkozólag, hogy a villamos telepet pályázat útján bérbeadják. Bemutatott egyszersmind egy szerződéstervezetet, mely ugyan elég előnyösnek látszott, s melyet a polgármester is megszívlelésre ajánlott, mégis a bizottság Krausz József N., dr. Kőrös Endre, Hajnóczky Béla és dr. Lőwy László felszólalásai után egyhangúlag kimondta, hogy a telepet továbbra is házi kezelésben óhajtja megtartani. § Cselédlakások. Az alispán folyó hó 23.-ik napjára értekezletre hivta össze a járások főtisztviselőit, mely értekezleten a mezei cselédlakások tárgyában követendő egyöntetű eljárást vitatták meg. A város részéről Lamperth Lajos városi tanácsos, a járás részéről Bélák Lajos főszolgabíró jelentek meg Veszprémben az értekezleten. § A vasúti állomás villamos világítása tárgyában kötött szerződést a polgármester aláirta. Hogy mikor kezdik meg a bevezetési munkálatokat, azt nem lehet tudni, mert ezeket a M. Á. V. maga végzi. § Védekezés a himlő ellen. A városi tanács múlt heti ülésében elhatározta, hogy kellő menynyiségü oltóanyagot szerez be s a hatósági orvosokat utasította, hogy a náluk jelentkezőket oltsák be. Iskolákban és ovodákban is nagyban folyik az oltás. Hihető ugyan, hogy a rettenetes betegség nem származik át hozzánk Ausztriából, de azért csak nem árthat az elővigyázatosság. § Új vásártér ? A városi tanács mai üléséből átiratot intézett a grófi uradalomhoz, hogy hajlandó-e s milyen árban hajlandó a vasút melletti telkeiből kellő nagyságú területet vásártér céljaira a városnak átengedni ? A színházi hét. Őszi szezónunk második hete is telt házak mellett és zajos sikerek közepette telt el. Szeretnők azonban, ha a sikerek néha szinte fülsértő zaja nem tévesztené meg színészeinket s a könynyen lelkesülő karzat tapsai nem ringatná őket abba a hitbe, hogy íme ők állandóan kiválót produkáltak. Bár e hót művészi színvonala határozottan magasabb volt már az előbbinél, mi még sokkal többet, sokkal jobbat várunk társulatunktól, amit azonban csak akkor kaphatunk meg, ha tanulnak, ha nem kapatják el magokat, ha nem otthoniaskodnak a színpadon, hanem igazi művészi ambícióval iparkodnak szerepkörüket betölteni. Mint a színészet újabb korában mindig és mindenütt, nálunk is, e héten is az operettek domináltak. Drámai előadás — a diákelőadáson kivül — összesen csak egy volt, eleve is jelezhetjük : sokkal különb a mult heti Fátumnál. A könnyű múzsa birodalmában az a lenge, fiatal Kormos Ilonka szubrett vette át az uralkodást, ki már mult heti első felléptével meghódította közönségünket. Közönségünk zömének finomabb ízlésére vall, hogy olyan művésznőnek hódolt meg, aki nem orfeumi trükkökkel, hanem könnyedébb szerepkörében is igazi komoly művészi eszközökkel ér el hatást. Még abban a szerepében is, a Bús özvegy Víg Micijében, mely szinte csábít a közönségesebb allűrökre, páratlanul fényes sikerét disztingvált játékának, finom énekművészetének és — igaz, ez ugyan a természet adománya — gyönyörű hangjának köszönhette. Az a csengő, hajlékony, ezüsttiszta hang megbabonázta a közönséget, annyi újrázásra, mint amennyi a Bús özvegy második előadásán volt, régi színházi fókák se igen emlékeznek. Ne feledjük el: a mi bájos stárunknak nagy érzéke van a humor, par excellence az énekbeli humor iránt. Ennek a csillogtatására pedig bőven volt alkalma ebben a bohókás szerepben. Azt hisszük nem csalódunk azonban, hogy az ő énekművészetét akkor élvezhetjük egész teljében, ha áriákban gazdag igazi nagy operettek vezető szerepeit fogja játszani. A Bús özvegy, az elpusztíthatlan Feld Mátyásnak ez a sikerült parodisztikus operettje kett"~ szereposztásban került színre. Az első este a címszerepet Szathmáryné játszotta. Szathmáryné kitűnő operett-komikuma, aki úgy játékban, mint énekben groteszkül kacagtatót produkált. Hasonlólag nagy sikerrel kreálta e szerepet második estén Tomborné, akiről csak ekkor tudtuk meg, énekelni is elfogadhatóan tud. A már említett Víg Mici szerepét az első szereposztásban Hidy Irén adta, Sikkes megjelenése, temperamentumos játéka tetszett a közönségnek. Énekszámait kicsi hangján igen csinosan adta elő. Kettősen volt kiosztva a „tisztességes asszony" is. Na ez ugyan éppen fölösleges volt. Báthonyi nem ilyen, de még sokkal tisztességesebb feladatnak is kitűnően meg tud felelni. A II. sz. „tisztességes asszony" egyébként már el is távozott a színtársulat kötelékéből és így fel vagyunk mentve a kötelezettség alól, hogy Hídvégi Margit gyarló tehetségét „méltassuk". A Bús özvegy zajos sikerének jelentékeny tényezője volt Inke Rezső, aki az énekesbonvivant szerepkört, bár régi Szigethynket nem feledteti, ügyesen tölti be. Gyárfás egy díjbirkózó szerepében rémes grimaszaival kacagtatott meg ; többi szerepek jelentéktelenebbek. A kar — főkép a női kar — becsülettel megállta helyét. Ne feledkezzünk el a vasárnap délutáni Rab Mátyásról, nem a darab miatt, mert arra ugyan kár szót vesztegetni, hanem Ráthonyi Stefi miatt, aki a Mátyás inasát igazán szépen játszotta meg s néhány énekszámot kitűnően adott elő. Hétfőn a Víg özvegy ment megint telt ház előtt. Akik nem látták előző héten Kormos Ilonka e briliáns alakítását, azok most gyönyörködtek benne s gyönyörködtek Lehár Ferenc muzsikájában, melynek az ő énekművészete minden szépségét érvényre juttatta. A Milliárdos kisasszonyt igazán kár már a Kuzönségre ráerőszakolni. Unalmas szöveg, sablonos muzsika, egy panama-kupié s azzal vége. Az előadás szörnyű unalmasan ment. Hidy Irén a Harmat Évit feltűnő kedvetlenül játszotta, Gyárfás, Inke csak éppen, hogy lézengtek. Medgyasszay rekedt volt, Szalkay és Bátori kényszeredett humorral dolgoztak. Tordai se volt olyan a címszerepben, mint tavaly, Ráthonyi szerepe meg sokkal kisebb, semhogy valamit tehetett volna az est sikere érdekében. A hét utolsó operettje a Koldusgróf szintén eléggé lecsépelt darab. Hogy mégis volt rá közönség, azt a Kormos Ilonka hamar népszerűvé lett neve tehette. Kár, hogy ez a szerep nem igen nyújt alkalmat tehetségének érvényesítésére. Mindazáltal igen kedves volt s ami kevés énekszáma volt, azt szépen adta elő. Az operettben igazi nagy szerepe csak Gyárfásnak van (Karmszky) s ő, különösen az első felvonásban, ki is aknázta szerepét. Jellemzetesen játszott és szép énekszámait hatásosan adta elő. Később bizonyos nyegle affektáltság lett uralkodó játékában s ez még az éneke hatásán is rontott. Abszolút indiszpozícióval küzdött Medgyasszay, Tordai mint partnere szintén gyöngélkedett. Jóizű alakítás a Szalkay Slippelje, a humort egyedül ő képviselte ez este. A kis Bogumilt a nem oly kicsi Bokodi kedvesen adta. Áttérve a drámai estékre, örömmel jegyezzük fel legelőbb is az Iskarióth szép sikerét. A (2V 4 itce) bor 4 garas. „Itt volt ám még az élet — mondja a napló írója —, ki birna most az emigránssal, mikor emellett még a Padisah Musafirja (Szultán vendége) is ?! Vígan volt az emigráció, mert hiszen élete nem volt itt más, mint folytonos mámor." Egyszerre azonban hirtelen vége lett jó napjaiknak. Megérkezett Pázmándy osztrák kormánybiztos, aki szemlélgetni kezdte, hogy kik azok, kik legjobban kompromittálva vannak, kiknek Kisázsiába kell internáltatniok. Néhány nap múlva megjött a rendelet, hogy Kossuth ós társai Kiutáhiába, Bem és társai pedig Aleppoba, Syriába indulandanak. Az előbbiek 1850 február 20-án, az utóbbiak — köztük Árvay is, február 26-án megindíttattak Várna felé, hol hajóra kellett szállaniok, a „Tajri Bajri" nevü hadi gőzösre, mely március 6-án indult el a kikötőből s még távolabbra elszállította a bujdosókat hazájuktól. A hajón különben gondoskodva volt, hogy kényelmes és gazdag ellátásban részesüljenek. Utjok a Boszporuson át vezetett, melynek partjain ligetes kioszkok állanak keleties fényben, körülkoszoruzva oleánder, jázmin és rózsabokrokkal; tovább narancs, citrom, gránát oázok, feljebb cédrus, ciprus és pálmafák barna zöldje, mig fent BÖtét szirtormok s ezek felett azúrkék ég nyílik meg a látókörben. A Dardanellákon áthaladva Rhodus, azután Cyprus sziget mellett vezetett el utjok, míg végre március 15-én az alexandretti öbölbe kanyarodott be a hajó, hol partra szállván, zenével fogadták őket s egy osztály török lovasság várakozott rájuk, melynek rendeltetése az volt, hogy Aleppoba kisérje őket. Érdekes megemlíteni, hogy Aleppo felé való útjokban a lovaspostával találkoztak, mely tiz darab lóval ós a Bzolgákkal szemközt jött. Már messziről hallatszik robogásuk, amint megtörik vágtató lovaik patkója alatt a kő. Mintha csak repültek volna. A partraszállás után hatodnapra feltűnt előttük Aleppo városa, magas fellegvárával, sugár tornyai és moshéival ékeskedve. Úgy látszott, hogy a város lakossága alarmirozva volt jövetelükre. Lovasok nagy sokasága, mögöttük még nagyobb embercsoport tarkult a város közelébenDe ím, török lovas katonaság is közéig, az élén tündöklő Zarid Mustafa pasa vezetése alatt. Háta megett hat zászlóalj gyalogság épen arcba felkanyarodik. Négy ezred bandája pedig megcsendül s hareogtatja Rákóczi dicső indulóját. Ez nem várt, nem remélt nagy nap volt. Zarid Mustafa pasa táborkarával üdvözli az emig. ransokat e szavakkal: „Hos geldi, szofa geldi!" (Légy szívből fogadott!) A lovasság és gyalogság arcvonala közt, mintha szemlét tartanának, elhaladnak a menekültek s a katonaság azután tömegekbe felkanyarodva, követi őket. Tódul ezután a czivil lovasok csoportja is feléjük, büszke paripáik tombolnak, csillogó nyergeiken himbálva kényuraikat. A város nagyjai voltak ezek, kik szintén a „Hos geldi"-vel üdvözölték a szegény hontalanokat. Ilyen volt fogadtatásuk Aleppóban ! A laktanyában nyertek elhelyezést. A kaMIT ICtTBUK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványviz erre a legbiztosabb óvószer Minden külföldit fölülmúl n TTlAjlfli hazánk természetes ' szénsavas-vizek királya: ^Z^^ZZ ÁGNES ffAPPÍJQ Millenniumi nagy éremmel JUirA b ' kitüntetve. _ Kitűnő asztali-, bor- és páratlan étvágygerjesztő, használata valódi áldás gyomoroicsóbbTszódayiznéi! Mindenütt kaphatói Főraktár Oszwald János urnái Pápán. = (1) ===== Főraktár Oszwald János urnái Pápán. gyógyvíz, a gyomorégést rögtön megszünteti, Kedvelt borvíz I
