Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-09-21 / 38. szám

PÁPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: I >KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőn-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. Városok dolgai. — Polgármesterek kongresszusa. — Folyó hó 16-án és 17-én Esztergom városában kongresszust tartottak Magyarország rendezett tanácsú városainak polgármesterei. A kongresszuson a r. t. városok majd minden fontosabb ügye megvitatás alá került. A tanácskozások eredményekép a kormány elé memorandumot terjesztenek fel. Örömmel jegyezzük fel, liogy az az akció, melyet a mi városunk képviselőtestületének kebelében dr. Antal Géza indított meg, a kongresszusban városunk polgármestere, Mészáros Károly felszólalása révén élénk visszhangra talált. A gyűlés ezen mozzanatáról, valamint egész lefolyásáról itt következő tudósításunk számol be: A rend. tanácsú városok nagygyűlése hétfőn d. e. 10 órakor Szentpáli István dr. miskolci polgármester elnöklésével kezdődött. Dr. Szentpáli lelkesen üdvözölvén a megjelenteket, bejelentette, hogy a nagygyűlésen 68 r. t. város 84 küldöttel képviselteti magát, míg 29 város polgármestere igazolta elmaradását, azzal együtt, hogy a hozandó határozatokhoz való előzetes hozzájárulásukat sürgönyileg kijelentették. Ezután kitért az elnök a r. t. városok mozgalmának előzményeire, ismertette az eddig tárgyalt ügyeket s jelentette, hogy a tavalyi kongresszus memoranduma a belügyminiszternek kellő időben átnyujtatott. Ezután jelentette az elnök, hogy a m. kir. belügyminiszter magát a nagygyűlésen Némethy Károly min. tanácsossal képviselteti ; jelentette továbbá, hogy Vaszary bibornok hercegprímás a nagygyűlést táviratban üdvözölte. A hercegprímást, valamint Andrássy belügyminisztert is táviratilag üdvözölték. Uj alapszabályok. A napirend során elsősorban az új alapszabályokat tárgyalták és fogadták el és megalakult a „Rendezett Tanácsú Városok Polgármesterei Országos Egyesülete" cimén alapszabályszerüleg működni hivatott egyesület, melyben a polgármesterek városaikat képviselik, azok érdekében közösen cselekesznek, s amely egyesület egyúttal magába foglalja egy alosztállyal a hazai városi tisztviselőknek az alapszabályok jóváhagyása után szervezendő külön szakcsoportját is. E pontnál örvendetes tudomásul vették, hogy a törvényhatósági jogú városok polgármesteri kongresszusa a r. t. városokkal való .egyesülést pécsi gyűlésében elvileg kimondta. Felirat a kormányhoz. Következett a kormányhoz intézendő Jelirat. Ézt Osváth Andor tanácsjegyző, mint a nagygyűlés jegyzője, szerkesztette. A felirat ismerteti a városok küzdelmes helyzetét, a bajok forrásait, rámutat az orvosszerekre és a sérelmek orvoslására s a városok terheinek könnyítésére egész se reg olyan propoziciót tesz, amelynek teljesítése nem járna leküzdhetetlen pénzügyi nehézségekkel. Sürgeti az 1886. évi XXII. törvénycikk reformját s az iparfejlesztési törvénynek olyatén módon való kiegészítését, hogy állami támogatást ne adjanak az olyan iparvállatoknak, amelyek nem a városokban létesülnek. A szegényügynek az 1898. évi XXI. törvénycikk mintájára való rendezését kéri s egy állami szegény-alap létesítését, mert a városok szegényeiket tovább támogatni képtelenek. Követelik, hogy a városokon keresztül vonuló közutakat vegyék állami kezelés alá s a városokban ne vessenek ki törvényhatósági útadót. Vegyék el a községektől a vásártartási jogot. Ezt annál könnyebben megtehetik, mert köztudomásu, hogy a vásárok számának csökkentése nem káros a kisiparra. Sürgeti a memorandum a tisztviselői pragmatika létesítését. Ez azért fontos, mert ennek keretében meglehetne állapítani, hogy milyen kvalifikációjuknak kell lennie a városi tisztviselőknek. Szükséges a képviselőtestületi tagok számának apasztása, mert a 180—200 tagból álló képviselőtestületek kerékkötői a szabad fejlődésnek. Kebelükben rendszerint klikkek alakulnak, amelyek nem a köz, nem a város érdekében munkálkodnak, hanem folytonosan saját, önös érdekeiket képviselik, követelik a községi törvény 138. §-ának olyan megváltoztatását, hogy a községi pótadó fizetése alól senki se legyen mentes. Az államvasuti tisztviselők, lelkészek, tanítók és katonatisztek éppen úgy igénybe veszik a városok nyújtotta előnyöket, mint akármelyik más polgár, nincs ok tehát arra, hogy ők kivonják magukat a közterhek viselése alól. Sürgeti végül az emlékirat a tűzrendészetnek országosan való rendezését ós annak lehetővé tételét, Hogy minden város hivatásos tűzoltóságot kapjon. Az ezzel járó költségek egyrészét az állam, a másik nagyobb részét pedig a biztosító-társaságok fedezzék, mert első sorban az ő érdekeiket védik e tűzoltók. A „PAPAI HIRLAP" TARCAJA. TJZENET AZ AKACOKHOZ. Gyepes homokban álmodó akácok, Kik egykor olyan jól ösmertetek, Az életben tán többé soh'se láttok, De lelkem hadd legyen még köztetek. Hazátok a rónának végtelenje; Nekem is az volt egykor, óh be rég! Azóta önmagamat számkivetve A sötét város rabjává levék. Oh mennyi ember s mily tenger a vétkük; Bút vágyaiktól szennyes itt a lég. Itt élek én közöttük, ámde vélük Egy gondolatom sincs közös ma még. Ma még itt őrzöm, mint fösvény a kincsét, Egy régi emlék édes illatát . . . A szellő száz akácvirágot hint szét S látom -a rónát — könnyeimen át. Ma meg tudom még álmaim siratni, De évről-évre csak felejt a rab, — S a könny is, ha folyása bár pataknyi A fásult szivben egyszer elapad. Lehet, hogy egyszer arra visz az utam S ismét akácot hullat rám a szél . . . S én nézek majd zavartan, szomorúan, Mint aki visszaemlékezni fél. Mezarthim. Egy emigráns naplójából. Irta: Németh Ferenc. I. Ötvennyolc esztendeje múlt ugyan már, hogy dicső szabadságharcunk véget ért, de azért még mindig méltó arra, hogy megemlékezzünk róla s nyilvánosságra kerüljön a legapróbb részletekig minden, amit mint hiteles adatot a történelemnek átadhatunk belőle. Ilyen hiteles adatokat kivánok én ezúttal közölni, amelyeket egykorú napló-jegyzetekből böngésztem. A naplót, mely eredeti kéziratban, nyolcadrétű 339 oldalt foglal magában, Árvay László emigrált honvédkapitány irta s mostani közleményem a „Pápai Hirlap" tisztelt olvasóit annál inkább érdekelheti, mert ebben az ihászi és csornai hős — Kmetty György tábornok és társainak a tűzhaláltól való csudálatra méltó megmenekülését irja le. A lugosi csata után ugyanis —- melynek feladata csupán csak az volt, hogy a Temesvár felől rohamosan előre törő ellenséget, az előtte való éjjel útnak indult emigránsok elfogásában megakadályozza s ha csak pár óráig is feltartóztassa — a honvédsereg éjszakára Facset alá vonúlt, hol másnap reggel a tábor feloszlattatván, a legénység fegyveresen hazabocsáttatott. De voltak olyanok is, főkép a tiszti karból, kik nem hazafelé, hanem az emigránsok után indúlSirolin Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást Tüdőbetegségek, hurutok, .szamárköhögés. skrofulozis. influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kinálnak, kérjen mindenkor „Roehe" eredeti csomagolást. F. HofTmann-U Roetae & Co. Basel (S?ájc) J9 Roche" Kaptató orvosi rendeletre a gyógyszertárakban — Ara Uvegenklnt 4 — knrona