Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.
1907-08-31 / 35. szám
fontosságú az az indítvány, melyet a fogyasztási adók tárgyában dr. Antal Géza tett s mely természetesen egyhangú elfogadásra talált. Megnyitás, névszerinti szavazások. A gyűlést délelőtt 9 órakor Mészáros Károly polgármester megnyitván a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére Ács Ferenc, Besenbach Károly, Billitz Ferenc, Kobera Károly és Lippert Sándor városi képviselőket kérte fel. Napirend előtt a polgármester bejelentette Schlesinger Zsigmond gyászos elhunytát, mely felett a közgyűlés részvétét fejezte ki. Bejelentette továbbá, hogy Esterházy Pál gróf nagykorúsága alkalmából a városi sze gények számára 3000 K-t ajándékozott. Ugyan csak napirend előtt Lippert Sándor erélyesen sürgette a viztől veszélyezett utcák alagcsövezését. A polgármester véleménye szerint az ügy a költ ségvetés keretében intézhető el. Ezután áttértek a napirendre, legelőbb is a legtöbb állami adót fizetők névjegyzékének összeállítására Hajnóczky Béla, dr. Hoffner Sándor, dr. Kluge Endre, Saáry Lajos és Csoknyay Károly főjegyző tagokból álló bizottságot küldvén ki. Ezután névszerinti szavazások hosszú sora következett. Elfogadták a kath. legényegylettel kötött szerződést, melyben az állami ovoda s a Pápai Takarékpénztárral kötöttet, melyben a női kórház céljaira veszik fel a szükséges helyiségeket. A városi házak, illetve lakások bérbeadására vonatkozó szerződéseket egy kalap alá foglalva egy szavazással akarták volna elintézni, de Győri Gyula figyelmeztetett rá, hogy ez a törvény értelmében lehetetlen, s így aztán még hétszer kellett névszerint szavazni, ami azért aránylag elég rövid idő alatt megtörtént. Az árvák pénze. Miután Soós Dániel rendőr özvegyének némi kegydíjjat szavaztak meg, felolvastak a belügyminiszternek a gyámoltak és gondnokoltak pénzének kamatozása tárgyában küldött leiratot. Ez az ügy annak idején uagy vitára adott okot a képviselőtestületben, melynek végén kimondották, hogy a kölcsönök kamatlábát leszállítják. Már az alispán nem tartotta ezt a mai pénzügyi viszonyok közt indokoltnak, de a városi tanács a miniszterhez fellebbezett, aki a kamatleszállítást — az árvák érdekében — szintén helyteleníti s újabb megfontolást ajánl. Nem sokáig fontolgattak, hanem a kamatleszállítás egyébként kedvesnek tetsző gondolatáról egyszerűen lemondtak. Az új vágóhid. A vágóhid ügyét a városi mérnök alapos referádában ismertette. Szólt az új vágóhid szükséges voltáról, ismertette a Nicholson és Ganzféle terveket, bemutatta a közvágóhíd jövedelmező ségére vonatkozó számítást s ajánlotta, hogy a képviselőtestület a Ganz féle olcsóbb, de igényeinknek teljesen megfelelő tervek alapján irjon ki pályázatot 200.000 korona előirányzott költséggel. Ebben az összegben a vágóhid teljes felépítése és a jéggyár költségei is benne foglaltatnak. A vágóhid évi összes költségei az építési összeg amortizációjával együtt 22.000—24.000 koronára tehető, amivel szemben már az első évben, circa 30.000 korona jövedelmet várhatni, úgy, hogy a város jelentékeny tiszta haszonra számíthat. A közgyűlés a propoziciót vita nélkül elfogadta, a pályázatot a Ganz-eég tervei alapján kiirja, előző leg azonban megkérdi a céget, hogy a terveket minő díjjért engedik át? A böröllőí telkek. Klein József ismert ajánlatára vonatkozólag az állandó választmány azt javasolja, hogy a vasút mellett levő telkekért a város a kért 1 korona 20 fillér helyett •-ölenként 70 fillért Ígérjen. Ezzel szemben Billitz Ferenc azt ajánlja, hogy a városi tanács próbáljon újból egyezkedni az ajánlattevővel. Ezt Győri Gyula is helyesli, de nem az összes telkekre, csak annyira, ami nekünk előreláthatólag szükséges lesz. Id. Polgár József, Acs Ferenc, Keresztes Gyula szerint a földek nem érik meg a kért árt, s egyes részeik nemrég nyilvános árverésen jóval olcsóbban kerültek eladásra. Dr. Antal Géza azt sajnálja, hogy a város már régebben, mikor a telkeket olcsóbban árusították, nem szerezte meg a város fejlesztésére szükséges területet. Az ujabb egyezkedést maga is helyesnek véli. A képviselőtestület erre utasította is a tanácsot. A fenyegető szén-inség. A fenyegető szén-inség is foglalkoztatta a közgyűlést. Az állandó választmány olyasfélét ajánlott, hogy a városi tanács próbáljon kötelező nyilatkozatot venni a helybeli szénkereskedőktől, hogy télire lesz elegendő szenük, mert ellenkező esetben a város maga hozat szenet. Billitz Ferenc szerint ilyenre nem kötelezhetik magukat a kereskedők. Dr. Antal Géza a pénzügyi bizottság javaslata értelmében elegendő mennyiségű fa beszerzését ajánlja, Győri Gyula is helyesli ezt, de a bizottság javasolta 100 ölet kevésnek tartja. A tanácsot megbízták ezek után, hogy Esterházy gróffal nagyobb mennyiségű fának a város számára leendő átengedése tárgyában lépjen érintkezésbe, azon esetben azonban csak, ha a közönségnek szénnel és fával való ellátását a helybeli kereskedők nem volnának képesek garantálni. A költségvetés tárgyalása. Tisztviselői fizetések. Ezután áttértek az 1908. évi költségvetés tárgyalására. A költségvetést Freund főszámvevő referálta. A tisztviselői fizetések tételénél Győri Gyula ajánlja, hogy bizottság küldessék ki, mely a kezelő személyzet csökkentése tárgyában tegyen javaslatot. Ezt elfogadták s a bizottság tagjaiul kiküldték Győri Gyula elnöklete alatt Lippert Sándort, Billitz Ferencet, Keresztes Gyulát, Hajnóczky Bélát, dr. Hoffner Sándort. A mérnöki fizetésnek 2400 K-ban leendő megállapítását ajánlja dr. L'iwy László azzal a kikötéssel, hogy privát munkát a mérnök ne végezhessen. Dr. Antal Géza nem ajánlja a fizetésfelemelést. A legtöbb helyről, hol a mérnöki fizetés tárgyában kérdést intéztek, az a válasz jött, hogy a mérnöknek szabad a privát munkák végzése. Lippert Sándor szerint a városnak semmi fizetésemelésre nincs pénze. A polgármester figyelmeztet rá, hogy e tárgyban bizottság van véleményezés céljából kiküldve, várjuk be ennek véleményét. így is döntöttek. A kataszteri bérház. A kataszteri bérházház pedig tényleg nem lett bérház, hanem csak egyszerű ház. Győri Gyula ugyan a közgyűlés vélemény változtatását nem találta indokoltnak s a szakbizottságok megkérdezését tartotta volna helyesnek, de dr. Antal Géza hosszabb beszédben kimutatja, hogy a befektetett tőke kamatát sem a földszintes, sem a kétemeletes ház nem hozná meg, a földszintes azonban aránylag kevesebb pótadó emelést jelent a városra. A polgármesternek aggályai vannak amiatt, hogy a kétemeletes épület munkálatai már árlejtésen kiadattak, dr. Aatal azonbau kifejezte azt a reményét, hogy a törvényhatóság a régebbi határozatot nem hagyja jóvá. Erre egyhangúlag kimondták, hogy a kataszteri ház földszintesre épül, de árlejtést csak akkor lehet kiírni, ha a vármegye jóváhagyása megérkezik. A r. kath. ovoda segélye. Nagyobb vita volt a r. kath. ovoda 600 K-s segélykérvényénél. Hidász Mihály feleslegesnek tartja, hogy ovodára segélyt adjunk, mikor városi és állami ovoda is van. Dr. Lőwy László nem látja szívesen, ha a város felekezeti célt szolgál. Hajnóczky Béla nem lát itt felekezeti célt, a városnak kell harmadik ovoda s ha az irgalmasnővérek nem tartanának fenn, a városnak több ezer korona költséggel magának kellene felállíttatnia. Győri Gyula azt tartja furcsának, hogy tavaly polgári iskolára kérték a 600 K t, most meg ovodára. E helyütt a város érdekét kell szolgálni; mást nem. Nem szavazza meg a segélyt. Dr. Antal Géza nem kutatja az okot, amiért a 600 K-t most más célra kérik, de ovodára készséggel megadja. Azonban ez csak egy évre szól, azután az összes felekezeti segélyek ügye újra szőnyegre kerül. Dr. Kende Ádám elvileg nem barátja semmiféle felekezeti oktatásnak, az egész vonalon államosítást szeretne, a segélyt nem adja volna, bé ülvén az „Három-Rózsában" és borozott. Melyért minek utánna pirongatták volna a nevezett Vásár Birók, még eő támadott ellenek és gorombasággal illette eőket. Városi Biró Ur is jelentette, hogy ritka nap, hogy az Hajdúkkal galibája nem volna a miatt, mivel széllel járnak borozni, és annyira le isszák magokat, hogy a midőn leg szükségesebbek volnának az kötelességeiknek végben vitelére, semmi hasznosságokat nem vöhetik. Azért az Érdemes Magistrátus jobb renndellést erántok tenni méltóztassék. Melyre való nézvést bészólléttatván minnyá jan az hajdúk, elsőbben is végeztett, hogy az meg nevezett Bisótzki Ferencz Hajdú mert a legközelebbi Ünnep napon az Város Házának Udvarján 25 páltza ütéseket szenvedjen, másodszor pediglen az összes Hajdúk ell-követett gorombaságaikért és engedetlenségekért meg pirongattattak és meg hagyatott nékiek, hogy ennek utánna a részegségnek békét hagyanak, különben mihelyest ellenek valami panasz tétetik, azonnal 25 páltza ütéseket szenvednek eők is, ha nem használ, szolgálattyokbul is kitétettni fognak." Amint a fenti ítéletekből is látszik, az akkori büntetések jobban csak a testi fenyíték és a nyilvánosság előtt való megszégyenítés, megbélyegzés voltak: bocsánatkérés, perköltség elvesztése, szabadságvesztés, vesszőzés és a — halálbüntetés. A két utóbbi mindenkor nyilvánosan és a vár, vagy a városháza udvarán történt. A halálbüntetést kivétel nélkül a várban, illetve a „piarcon" hajtották végre. Hogy valakit halálra Ítéljenek, elég volt egy istenkáromlás, vagy egy megöléssel, avagy agyonütéssel való fenyegetés. Találtam egy ilyen Ítéletet is, Halálra Ítéltek egy embert, amért az Istent káromolta; azonban ő felsége, az akkori király az ítéletet megvesszőzésre változtatta át. De nem találtam egyetlen egyet sem, amelyben a bűnöst hosszabb ideig tartó börtönre — vagy amint akkor nevezték, áristomra — Ítélték volna, mint 48 óra. A fent említett halál-, illetve vesszőbüntetésről a következők vannak följegyezve: Anno 1796. Die 2-a July. „Schvéd János Kőmives Mester, mint az itt való Méltóságos Uraságnál raboskodó Személy, minthogy Isten ellen el követett vakmerő Káromkodásáért, fajtalan és Halállal fenyegetődő vétkes tselekedetiért ellene az Tekéntetes Ur Székén Criminalis Processus támasztatván, az Ur Széke Sententiája által Halálra is ítéltetett. De Eő Felségéhez, mint a földön élet és Halál Urához appelálván pedig, a nevezett Invinculátus azon Terhes Sententiát, jóllehet ugyan, hogy a Fölséges Királyi Tábla által ki adott Sententionális Bizonyság Levél szerént a közönséges Halálnak büntetése alul fel szabadéttatott, de mivel az Hóhér keze áltól adandó egész számú vessző tsapásokra Ítéltetett és azon utolsó Sententiája a most leg közelebb mult Junius Holnapnak 30-ik napján itt az Pápai Várban tartatott Ur Székén az Városi Tanatsbéli Uraknak jelenlétekben publicáltattván az Executió e folyó Julius Holnapnak 6-ik Napjára rendeltett is ugyan oly móddal hogy az Piarczon az Pelengér előtt egy különös fa oszlop fel álléttassék, a hol az meg nevezett Bűnös megérdemlett és az Titulált Királyi Tábla által ki rendöltetett büntetését el vegye, ugyan azért rendöltetik, hogy minek előtte az Hóhér kezében adatik Schvéd János, előbb az Purger Levele el vétetvén, az Bötsületes Városi Purgerek számábul ki töröltessék, a minthogy azonnal Felesége bé szólléttatván az Purger Levélnek elöl adása néki meg hagyatott, de mint hogy annak a nevezett Ura áltól már régtől fogva történt el vesztését erősétette, azért az vissza nem vétethetett, hanem az többször emiétett Inculátusnak neve mingyárást az Bötsületes Városi Purgerek Lajstromábul ki töröltetni rendeltetett, a mint hogy végképpen ki is töröltetett és ennek utánna Purgernek sem fog esmértetni." Ilyenek voltak az akkori erkölcsök és ilyenek a büntetések. Jobbak, szigorúbbak voltak-e a mostaninál ? A fentiek igazolják. MIT i<a i \K? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer Minden külföldit fölülmúl hazánk természetes szénsavas-vizek királya: a mohai ÁGNES FniHJííö Millenniumi nagy éremmel -rUlldb, kitüntetve. Kitűnő asztali-, bor- és gyógyvíz, a gyomorégést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valódi áldás gyomorKedvelt borviz ! oicsdbb aTJódaviznéi! Mindenütt kapható! Főraktár Oszwald János urnái Pápán. = (1) ===== Főraktár Oszwald János urnái Pápán.